2013. augusztus 28., szerda

Aszalt paradicsomos rókagombamártás

Gyors vacsorának készült két személyre. Aszalt paradicsommal dobtam fel, nagyon finom lett.



Aszalt paradicsomos rókagombamártás

Hozzávalók 2 személyre: kb. 30 dkg rókagomba, 1 hagyma, 5 db fél aszalt paradicsom, 5 evőkanál olaj, 1 csapott teáskanál pirospaprika, 2 csapott evőkanál liszt, 2 dl tej vagy tejszín, 1 dl tejföl, 1 csokor petrezselyemzöld, só, bors; a tálaláshoz: 20-25 dkg spagetti.

Elkészítése: A hagymát finomra aprítjuk, és megdinszteljük az olajon. Rászórjuk a pirospaprikát, fölöntjük kevés vízzel, majd zsírjára pirítjuk. Rádobjuk a felaprított gombát, és a kis kockákra vágott aszalt paradicsomot, megsózzuk, és gyakran kavargatva pároljuk addig, amíg a leve el nem fő. Ha úgy tűnik, hogy a gomba még nem főtt meg, akkor, öntünk kevés vizet rá, és addig főzzük tovább, amíg teljesen meg nem puhul. Ekkor zsírjára pirítjuk, rászórjuk a lisztet, elkeverjük, és felöntjük a tejjel/tejszínnel. Belekeverjük a tejfölt is, majd vízzel hígítjuk tovább, ha szükséges, és jól kiforraljuk. Utánasózunk, borssal és aprított petrezselyemzölddel ízesítjük, végül a kifőzött spagettivel tálaljuk.

2013. augusztus 25., vasárnap

Avokádókrémes szendvics főtt tojással

Amikor hirtelen nem tudjuk mit tegyünk az asztalra vacsorára vagy reggelire, de van egy-két avokádónk és tojásunk elfekvőben... :) Illetve az sem árt, ha kenyér meg valamilyen zöldség is akad otthon... :)



Avokádókrémes szendvics főtt tojással


Hozzávalók 2 szendvicshez: 4 közepes szelet kenyér frissen vagy pirítva; a krémhez: 1 érett avokádó, 1-2 evőkanál citromlé, 1 cikk fokhagyma, 2 evőkanál tejföl vagy joghurt, néhány petrezselyemlevél, 1 főtt tojás, só, bors; továbbá tetszés, ízlés szerint: paradicsom, uborka, sárgarépa, paprika stb. 

Elkészítése: Az avokádót kettévágjuk, magját eltávolítjuk, a húsát pedig villával összetörjük. Azonnal meglocsoljuk és elkeverjük citromlével, majd hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, az aprított petrezselyemzöldet meg a tejfölt/joghurtot. Sózzuk és borsozzuk ízlés szerint. Friss vagy pirított kenyérszeletekre kenjük, ráhelyezzük a vékonyra vágott tojásszeleteket, és hasábokra, szeletekre vágott zöldségek kíséretében kínáljuk. 

2013. augusztus 23., péntek

Körte Szép Heléna módra

Csak az internetről okosodtam én is e desszert múltját, nevét illetően, és azt írják róla, hogy 1864-ben készítette el először Escoffier párizsi cukrász, amikor Offenbach Szép Heléna című operettjének bemutatója volt. A desszert három fő elemből áll: a körtéből, a vaníliafagylaltból meg a csokoládéöntetből, de végtelenül egyszerű az elkészítése, annál gazdagabb viszont az ízélmény. Örülök, hogy ránk maradt, és örülök, hogy kipróbáltam. Szerintem pont most van az ideje: van már szép, napon érett körte, és a fagylalt ideje még javában tombol. :)




Körte Szép Heléna módra

Hozzávalók 4 személyre: 4 nagy érett, de nem túlérett körte szárával együtt, ½ citrom, 10 dkg cukor vagy 7-8 dkg fruktóz, ½ vaníliarúd, 8 gombóc vaníliafagylalt; a csokoládémártáshoz: 10 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 4-5 evőkanálnyi a körte párolólevéből, ½ dl tejszín. 

Elkészítése: A körtét meghámozzuk vigyázva, hogy a szára le ne törjön, és azonnal meglocsoljuk citromlével. A körtéket kisebb edénybe tesszük talpra állítva, rászórjuk a cukrot, mellétesszük a kikapart vaníliamagokat és magát a rudat, illetve a lehámozott citromhéjat. Felöntjük annyi vízzel, amennyi a körtéket háromnegyedig ellepi, közepes lángon felforraljuk, majd nagyon kicsi lángon, éppen csak gyöngyözve főzzük 10-15 percig. Ekkor szűrőkanállal óvatosan kiszedjük, tányérra helyezzük, majd miután langyosodtak, hűtőbe tesszük, és jól behűtjük. Tálalás előtt a csokoládét összetördeljük, kis edénybe rakjuk, hozzáöntjük a tejszínt meg 1-2 evőkanál főzőlevet, és nagyon kis lángon (vagy inkább gőzfürdő fölött) megolvasztjuk, és simára keverjük. Ha nem eléggé folyós, azaz a kanálról nem egyenletes sugárban csorog le, további főzőlével hígíthatjuk a kellő sűrűségűre.

Megjegyzés: A körték puhulási ideje függ attól, hogy mennyire érettek. 10 perc után mindenképpen ellenőrizzük egy hegyes, vékony pengéjű késsel. Ha a penge könnyen belemegy a körte húsába egészen a közepéig ott, ahol a legszélesebb, akkor a lángot elzárhatjuk, és a gyümölcsöket kiemelhetjük a léből.

Tipp: A körte maradék főzőlevét ne dobjuk el, nagyon finom, aromás folyadék. Akinek ízlik, így is elfogyaszthatja, ha viszont túl édes, lehet hígítani kevés ásványvízzel. Koktélokhoz is felhasználható.



2013. augusztus 22., csütörtök

Bolgár muszaka (Българска мусака)


És ismét egy bolgár klasszikus: a muszaka. Bár ezt mindenki görög hagyományos ételnek ismeri, azért a bolgároknak is van muszakájuk. Csak az övék krumplival készül padlizsán helyett. Nos, én egy jó egyveleget csináltam, mert krumplit és padlizsánt is használtam hozzá. Azért a receptet padlizsán nélkül írom, mert úgy eredeti, utána viszont kiegészítem a padlizsános résszel is. Jó étvágyat hozzá. 
Hoppá, majd' elfelejtem... A románoknak is van krumplimuszakájuk, fenn is van a blogomon (a fotóért elnézést...); hasonlóan készül, de nem nem besamellel a tetején, hanem tejföllel és sajttal. Bár ... mindenképpen finom. :) 


Bolgár muszaka (Българска мусака)

Hozzávalók 4-5 személyre: 1,2 kg krumpli, 60 dkg darált csirkehús, 1 csokor újhagyma, 3-4 cikk fokhagyma, 5-6 érett paradicsom, só, bors, 1 teáskanál szárított, morzsolt csombor, 1 kis csokor petrezselyemzöld, 3-4 evőkanál olaj; a mártáshoz: 10 dkg vaj, 2-3 evőkanál liszt, 4 dl tej, 2 dl joghurt, 2 tojás, só, fehérbors, citromlé; továbbá: kevés vaj, 1-2 evőkanál zsemlemorzsa.

Elkészítése: A krumplit jól megmossuk, héjában megfőzzük, hagyjuk kihűlni, majd meghámozzuk, és felszeleteljük. Tálba tesszük, sózzuk, illetve borsozzuk, és állni hagyjuk, amíg a többi hozzávalót előkészítjük. Az újhagymát finomra aprítjuk zöldjével együtt, és az olajon megfonnyasztjuk. Rátesszük a darált húst, majd állandóan kavargatva addig pirítjuk, míg ki nem fehéredik, illetve szét nem morzsolódik. Ekkor hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, 2 meghámozott és apróra vágott paradicsomot, megszórjuk sóval, borssal és csomborral, majd saját levében addig pároljuk néha megkavargatva, míg zsírjára nem sül. Ekkor ízlés szerint utánaízesítünk, illetve belekavarjuk a finomra aprított petrezselyemzöldet, és félretesszük. A mártáshoz fölhevítjük a vajat, beleszórjuk a lisztet, majd felöntjük a hideg tejjel, és simára kavarjuk. Hozzáadjuk a joghurtot is, elkeverjük, és jól kiforraljuk. Ekkor sóval, borssal és citromlével ízesítjük, illetve alaposan elkeverjük benne a felvert tojást. Egy hőálló edényt kikenünk vajjal, és megszórunk zsemlemorzsával, majd beleterítjük a főtt krumpli felét, egyenletesen eloszlatjuk rajta a húsos ragut, majd befedjük a maradék krumplival. A megmaradt paradicsomoknak kivágjuk a csumáját, és kb. ½ cm vastag szeletekre vágjuk. A paradicsomkarikákat ráhelyezzük a krumplira, enyhén megsózzuk, majd ráöntjük a mártást, és szépen elsimítjuk. 200 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük.

Tipp: A bolgár muszaka abban különbözik a görögtől, hogy nem padlizsánnal, hanem krumplival készül. Ám a kettőt össze is lehet házasítani, és krumplisan-padlizsánosan elkészíteni. Ha kipróbálnánk, akkor alaposan megmosunk 2 padlizsánt, felszeleteljük ½ cm vastagon, és jól besózzuk. Kevés idő után a kiengedett levet leszűrjük, a padlizsánkarikákat folyó víz alatt átöblítjük, és kissé kinyomkodjuk. A szeleteket sütőpapíros tepsire fektetjük, megkenjük olajjal, és 220 fokos sütőben 15-20 perc alatt meggrillezzük. Félidőben a szeleteket megfordítjuk, és másik oldalukat is átkenjük olajjal. Rétegezésnél legalul és a második krumpliréteg után kerül a padlizsán az ételbe.

2013. augusztus 21., szerda

Kókuszkrémes kosárkák

Múlt héten láttam meg Okkinál ezt a receptet, és annyira megtetszett, hogy a vasárnapi szülinapozásra készítettem is egy adagot. Igaz, kevés lett nekünk, máskor minimum két tepsivel sütök, mert nagyon ízlett mindenkinek. Sok módosítani való nem volt a recepten, én csupán annyit változtattam, hogy tejszínízű pudinggal csináltam (nem is szeretem a kókuszosat, számomra túl mű az íze), és dupla mennyiségű kókuszreszeléket tettem bele. A többi ugyanaz. :) Köszönöm. :)



Kókuszkrémes kosárkák

Hozzávalók: 40-45 dkg leveles tészta, 1 tasak tejszínízű pudingpor, 4,5 dl tej, 3-4 evőkanál cukor (vagy más édesítő - ízlés szerint), 1 tasak vaníliás cukor, 5 dkg vaj, 8 dkg kókuszreszelék + még kevés vaj; a csokoládéöntethez: 5 dkg étcsokoládé (min. 50 %-os), 3-4 evőkanál tejszín.

Elkészítése: A pudingporból, a cukorból, a vaníliás cukorból meg a tejből pudingot főzünk. Ahogy elkészült, belekeverjük a vajat, majd utána  akókuszreszeléket, és hagyjuk kihűlni. A leveles tésztát - ha fagyasztott - hagyjuk kiolvadni. Ezután felsodorjuk, és 12 részre (csigára)  vágjuk  (Okkinál vannak fázisfotók is). Mindegyik kis csigát lisztezett felületen szabályos körré nyújtjuk, és kibéleljük vele a kevés vajjal megkent muffinsütő formákat. Minden kosárkába 1-1 evőkanálnyi kókuszos krémet teszünk, majd 200 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen (nekem nem volt elég a 180 fok) 25-30 perc alatt megsütjük, vagy addig, amíg a teteje szépen pirulni nem kezd. (A kosárkák alja nekem még így is jó halvány maradt.) A csokoládét és a tejszínt nagyon kis lángon (vagy vízgőz fölött) összeolvasztjuk, és habzsák vagy kiskanál segítségével a kosárkákra csepegtetjük.

Tipp: Másféle krémmel, töltelékkel is készíthető.

2013. augusztus 20., kedd

Csirkés kavarma (Пилешка кавърма)


Már említettem, hogy belebolondultam a bolgár ízekbe, és rendszeresen készítek egy-egy bolgár ételt, amióta hazajöttünk a nyaralásból. Múltkoriban, vasárnapi ebédre készült az alábbi recept, a kavarma. A bolgárok készítik mindenféle hússal, az én választásom pedig a csirkére esett, mert ez volt éppen kéznél. A törököknek is van hasonló hangzású ételük, a kavurma, ami igazából valamilyen pörköltfélét jelent, és persze, ahány ház, annyi szokás szerint készül. A recept, amit legelőször olvastam róla pl. azt írja, hogy alaposan megtisztított báránybél az alapanyaga, nos, ehhez nem igazán lenne gusztusom. A bolgárok kavarmája viszont teljesen hétköznapi hozzávalókból áll: húsból és sok-sok zöldségből. Nagyon finom lett, a férjem is azt mondta, készülhet máskor is. :) 


Csirkés kavarma (Пилешка кавърма)

Hozzávalók 4 személyre: 70 dkg csirkecombfilé, só, bors, szárított csombor, 2-3 evőkanál olaj; 3 sárgarépa, 3-4 hagyma, 2-3 húsos paprika, 2-3 nagyobb paradicsom, 1,5 dl fehérbor, só, bors, 1-2 teáskanál szárított csombor, ½ dl olaj.

Elkészítése: A csirkecombot megmossuk, papírtörlővel megtörölgetjük, majd keresztben ujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Megszórjuk sóval, borssal és morzsolt csomborral, majd kézzel alaposan összeforgatjuk, és 1-2 órán át állni hagyjuk. A zöldségeket meghámozzuk, a sárgarépát négybe hasítjuk, majd 3-4 cm-es darabokra vágjuk, a hagymát félbe, majd vastagabb szeletekre vágjuk, a paprikát kicsumázzuk, és vastagra szeleteljük, a paradicsomot pedig meghámozzuk, és tetszés szerint daraboljuk. Felforrósítjuk a 2-3 evőkanál olajat, rádobjuk a húst, és nagy lángon, állandóan kavargatva fehéredésig pirítjuk. Ekkor kiszedjük a húst és félretesszük, majd a visszamaradt zsiradékhoz öntjük a ½ dl olajat, és miután felforrósodott, rádobjuk a sárgarépát. Kb. 5 percig pirítjuk magában, majd mellédobjuk a hagymát, és további 5-5 percenként a paprikát meg a paradicsomot is hozzáadjuk. Megsózzuk és megborsozzuk, illetve szárított csomborral ízesítjük, közben pedig gyakran megkavarjuk, hogy a töldségek egyenletesen puhuljanak. Miután hozzáadtuk a paradicsomot is, felöntjük a borral, visszatesszük a pirított húskockákat, és fedő nélkül addig pároljuk, míg zsírjára nem sül. Vigyázzunk, ne főzzük el túlságosan, akkor jó, amikor a zöldségek még nem főttek szét; már puhák, de még megtartják formájukat. A bolgárok általában köret nélkül, csupán friss kenyérrel eszik, de főtt rizst vagy krumplit, illetve krumplipürét is adhatunk mellé. Köret nélkül húsnapon fogyasztható. 

Tipp: A kavarma természetesen más húsfélével is készíthető, például nagyon ízletes lesz bárányhússal. Ha sertésből készítjük, figyelembe kell vennünk a hús elkészülési idejét, azaz hogy a sertésnek több időre van szüksége a teljes puhulásig. Ezért a disznóhúsos kavarmát általában sütőben készítik. Miután a húst megpirították, és a zöldségeket roppanósra párolták, hőálló edénybe rétegezik, felöntik borral, és lefedve, 180 fokos sütőben 1-1,5 óra alatt hagyják elkészülni.

2013. augusztus 19., hétfő

Áfonyás kanadai palacsinta

Hogy amerikai vagy kanadai palacsinta ez, lehet vitatkozni, ámbár egyes források szerint teljesen mindegy, hogyan nevezzük, mert mindkettőnek (+ a mexikói névvel illetett palacsintának) ugyanaz a jellegzetessége: a tésztájuk sűrűbb a mifelénk szokásos hígpalacsintáénál, és növesztőszer, általában sütőpor jár bele. Szintén általánosan elterjedt, hogy nem akkora palacsintákat sütnek belőle, amekkora a serpenyő, hanem kisebb, 7-10 cm átmérőjű minikorongokat. A masszába lehet tetszés szerint friss gyümölcsöket, olajos magvakat vagy akár csokoládépelyhet is belekavarni, a tálalás pedig szintén tetszés, ízlés szerint variálható: porcukorral megszórva, mézzel vagy juharsziruppal leöntve, netán tejszínhabbal díszítve, esetleg friss gyümölcs kíséretében. A tengerentúlon közkedvelt reggelinek számít a natúr módon megsütött palacsinta, amit juharsziruppal öntenek nyakon, és ropogós baconcsíkok társaságában tálalják. Bevallom, nekem ez nagyon furcsának tűnik, bár amíg meg nem kóstolom, inkább nem nyilatkozom róla. Ám annyira nem kívántam (és disznóhúst amúgysem eszem), hogy most kipróbáljam, inkább maradtam az édes, áfonyás-juharszirupos változatnál.





Áfonyás kanadai palacsinta (Áfonyás palacsinta kanadai módra)

Hozzávalók 15-20 darabhoz: 10 dkg finomliszt, 5 dkg teljes kiőrlésű liszt, 1 púpozott teáskanál sütőpor, 2 csipet só, 2,5 dl tej, 2 tojás, 1 evőkanál barna cukor, 5-7 dkg friss vagy fagyasztott áfonya, 2 evőkanál + 1 teáskanál olaj vagy olvasztott vaj; a tálaláshoz: áfonyaszemek, vaníliás porcukor, juharszirup, mentabóbita.

Elkészítése: A lisztet tálba mérjük, hozzáadjuk a sütőport meg egy csipetnyi sót, majd simára keverjük a tojássárgájával meg a tejjel. A tojásfehérjét kemény habbá verjük egy csipetnyi sóval meg a cukorral, majd óvatosan beleforgatjuk a tojásos-tejes masszába. Végül az áfonyát és a 2 evőkanál olajat/olvasztott vajat is óvatosan beleforgatjuk, és hagyjuk 5 percig állni. Felforrósítjuk a palacsintasütő serpenyőt, beleöntjük a teáskanálnyi olajat, szétfolyatjuk a serpenyő alján, majd egy kisebb merőkanállal ügyes kis köröket öntünk a masszából a serpenyőbe. Igyekezzünk minél egyenletesebb lángon sütni, ezért jó, ha van egy fémalátétünk, és arra helyezzük a serpenyőt. Amikor a minipalacsinták tetején buborékok kezdenek keletkezni, és széleik szemmel láthatóan megszilárdultak, illetve barnulni kezdenek, szilikonlapáttal óvatosan megfordítjuk őket, és szintén aranybarnára sütjük. Tányérra szedjük őket, majd miután mindegyik megsült, áfonya, porcukor, juharszirup és mentabóbita kíséretében tálaljuk. Ki-ki ízlés szerint variálja.

Megjegyzés: Minél több cukor van a masszában, annál hamarabb pirulnak-barnulnak a palacsinták a karamellizálódó cukor miatt, illetve sokkal könynebben le is ragadhatnak. Érdemes kevés cukrot tenni a masszába, csak éppenhogy legyen benne egy kicsi, hisz úgyis édes kísérőkkel tálaljuk. A fenti adag 2-3 nem túl éhes személynek elegendő. :D

2013. augusztus 17., szombat

Juhtúrós pirítós friss zöldségsalátával

Egy este készült vacsorára, amikor órákon át (persze, egyéb munkák közben) azon morfondíroztam, mi a búbánatot tegyek megint asztalra. És akkor, mint aki megvilágosodik, lelki szemeim előtt megláttam a lollo rosso salátát, ami a hűtőben "hányódott". Saláta lesz, és kész. Nos, belevagdostam még ezt-azt, ami volt otthon, de tudtam, kell valami "tartalom" is. Hát pirítós, jött a felmentő ötlet, amit az új (azaz első) szendvicssütőmben pirítottam. :) A juhtúró épp aznap készült a bedarált, összegyúrt juhsajtból, még nem volt elpakolva. És egyszercsak a homlokomra csaptam: ezzel együtt lesz az igazi! És úgy is volt. Megnyaltuk a tíz ujjunkat is utána. :)



Juhtúrós pirítós friss zöldségsalátával

Hozzávalók 4 személyre: 1 lollo rosso saláta, 4 paradicsom, 2 zöld paprika, 2 kicsi lila hagyma, só, citromlé vagy almaecet, olívaolaj; továbbá: személyenként 2-3 szelet kenyér, szeletenként 1-1 púpozott teáskanálnyi juhtúró.

Elkészítése: A salátát alaposan megmossuk, jól lerázzuk, majd a leveleket összetépkedjük. A paradicsomot tetszés szerinti darabokra, a paprikát vékony szeletekre vágjuk, a hagymát pedig finomra aprítjuk. Tálba tesszük, összeforgatjuk, majd megszórjuk sóval, és meglocsoljuk citromlével, ileltve olívaolajjal. A kenyeret megpirítjuk (szendvicssütőben kenyérpirítóban vagy akár sütőben), minden forró szeletre ráhalmozunk 1-1 teáskanálnyi juhtúrót, kissé ellapítjuk, hogy minél könynebben átmelegedhessen, majd salátával tálaljuk.

Tipp: Ha sütőben pirítottuk a kenyeret, miután megkentük túróval, toljuk még vissza a sütőbe egy kicsit, hogy megolvadjon. Ha szendvicssütővel dolgoztunk (mint én most), akkor egy-két másodpercre csukjuk rá a fedelét a túróval megkent szeletekre, és utána tálaljuk.

2013. augusztus 15., csütörtök

Sopszka saláta - egy újabb bolgár klasszikus

Mielőtt nyaralni mentünk volna, mint mindenki, hát mi is rengeteg értékelést olvastunk össze a szállodáról, ahová készültünk. Hideget-meleget is olvastunk róla, sőt, az sem volt ritka, hogy egy egekig magasztaló vélemény után a következőben kígyót-békát ráhordtak a hotelre, vagy fordítva, és ha e méltatások után kellett volna döntenünk, hogy oda menjünk-e (vagy hogy egyáltalán, hová menjünk), biztps, hogy inkább itthon maradtunk volna. Mi azonban, barátaink tavalyi személyes tapasztalata után kitartotunk a szálloda mellett, és bizony, nem kellett csalódnunk, semmi okunk nem volt az aggodalomra semmilyen szempontból. A beszámolókban a legtöbb kritikát általában az étel (minősége és mennyisége) kapta, így aztán méltán tartottunk egy kicsit attól, hogy mi lesz valóban a helyszínen. De, mint írtam, a helyszínen is minden úgy volt, ahogyan elképzeltük, és finom, sokféle és rengeteg étellel várták mindig a vendégeket. Még ki sem fogyott egy tál, már hozták is a másikat, az ízek meg nagyszerűek voltak, minket legalábbis teljesen magukkal ragadtak. Mondjuk, mi nem vagyunk annyira húsbolondok, tehát nem róttuk fel azt, hogy csak vagy 7-8 féle húsétel van egy étkezésnél (:P), s bár szinte mindig tettünk a tányérunkra húsfélét is (márcsak az ízek kipróbálásáért is), a sokféle saláta, friss zöldség és gyümölcs volt a "lényeg". Szépen tálaltak mindent (számomra nagyon érdekes volt a különféle fogások, hozzávalók átlós csíkokban való elhelyezése a tálakbann-tálcákon), nagyon igyekeztek, hogy szép színes kompozíciókat állítsanak össze, és annyi érdekességet kóstoltunk, hogy már nem is emlékszem mindenre. Azt mondhatom, hogy egyetlen étel volt, ami nem ízlett, és az valami padlizsános akármi volt. Na, ez egy amolyan se íze - se bűze étel volt, egyszerű, sima sült (vagy főtt, nem tudom) padlizsán. Ezen kívül azonban semmire sem mondhatom, hogy ne lett volna finom.
Szóval, a sok előzőleg olvasott rossz vélemény ellenére, mi teljesen mást tapasztaltunk ottlétünk alatt, és én teljesen belebolondultam a bolgár ízekbe. Azóta is vágyódom utánuk, így aztán kénytelen voltam/vagyok itthon is reprodukálni őket - azt hiszem - inkább több, mint kevesebb sikerrel. :)

Múltkor taratort készítettem, de már ettünk muszakát és kavarmát is (ezután következnek), ma pedig a sopszka salátán volt a sor. Imádom.



Sopszka saláta (Шопска салата)

Hozzávalók 1 személyre: 2 közepes érett paradicsom, 1 kicsi uborka (én elhagytam), 1 piros vagy zöld paprika, 1 kicsi lila hagyma, 5-7 dkg telemea vagy feta, néhány petrezselyemlevél, nagyszemű só, 1-2 evőkanál olívaolaj.

Elkészítése: A paradicsomot félbe, majd darabokra vágjuk, az uborkát, a paprikát meg a hagymát vékonyan felszeleteljük, a telemeát pedig lereszeljük a nagy lyukú reszelőn. Mindent összekeverünk, majd megszórjuk az összetépkedett petrezselyemlevéllel, néhány szem durva sóval, és meglocsoljuk olívaolajjal. Önmagában is kitűnő, de kínálhatjuk valamely fogás kísérőjeként is.

Megjegyzés: Próbáltam én is úgy tálalni, átlósan, ahogy Bulgáriában láttam, a színekből kiindulva pedig arra gondoltam, hogy összehozom a zászlajukat. :)




2013. augusztus 14., szerda

Desszert Josephine módra

Érdekes ez a mód, mert nem azt mondják róla, hogy tejberizs (ami a konzisztenciát adja) főzött gyümölccsel tálalva, cukorral megszórva és málnasziruppal meglocsolva, hanem a főzött gyümölcsöt kínálják tejberizzsel és a többivel. Arról nem szól a fáma, hogy milyen gyümölcs kellene, hogy legyen, ezért én az éppen kéznél levő almával készítettem. Nagyon finom volt, az egész családnak ízlett.




Gyümölcsös, tejberizses desszert Josephine módra


Hozzávalók: 30 dkg rizs, 5 dl víz, 6-8 dl tej, 5 evőkanál barna cukor (vagy tetszés szerinti ízesítő), só, 1 vaníliarúd.; a gyümölcsmártáshoz: 30 dkg alma, 1 evőkanál olaj, 2 evőkanál barna cukor, ½ citrom leve, ½ dl tejszín; a málnasziruphoz: 10 dkg málna, cukor, víz.

Elkészítése: A rizst edénybe tesszük, és szárazon forrósítjuk néhány percig. Ezután felöntjük vízzel, beleszórunk 1-2 csipet sót, és addig főzzük, míg félpuhára nem fő, és a vizet be nem itta. Felöntjük a közben felforralt tejjel, hozzáadjuk a cukrot meg a kikapart vaníliarudat a héjával együtt, és addig főzzük nagyon kis lángon (legjobb, ha van egy vastag fémalátét is), amíg a rizs teljesen meg nem puhul, illetve a tejet is szinte mind beitta. Hűlés közben még szilárdul úgyis. Végül eltávolítjuk belőle a vanília héját. A mártáshoz az almát meghámozzuk, tetszés szerint daraboljuk, és azonnal meglocsoljuk citromlével. Az olajat felforrósítjuk, rádobjuk a cukrot, hagyjuk enyhén karamellizálódni, majd rádobjuk az almát, és addig pároljuk kavargatva, míg a cukor teljesen fel nem olvad. Végül ráöntjük a tejszínt, és jól kiforraljuk. A sziruphoz a málnát összeforraljuk 1-2 evőkanál cukorral és 1 dl vízzel, összeturmixoljuk, majd átszűrjük, és jól beforraljuk.
A tejberizst formákba adagolhatjuk, és miután hűlt egy keveset, kiboríthatjuk, hogy úgy tálaljuk.

2013. augusztus 13., kedd

Magyaros grillezett csirkecomb

A jómúltkori grillezés harmadik fogása (a két előző csirkés és a sertéstarja meg a miccs mellett :D). Mivel tartottam attól, hogy a mustáros-currys ízvilág nem jön be mindenkinek a családból, készítettem hagyományos fűszerezésű csirkecombokat is. Végül alaptalan volt a félelmem, mert mindegyik ízlett, de ez is nagyon finom lett. A fotón majonézes krumplival tálalva látszik, de azt nem én készítettem, hanem anyósom. Különben is, mindenki azzal evett mindent, amivel jólesett. Én csak friss salátával például...



Magyaros grillezett csirkecomb 

Hozzávalók 10-12 csirkefelsőcombhoz: 1 nagyon pici lila hagyma, ½ zöld színű csípős paprika, 1 teáskanál pirospaprika vagy paprikalekvár, ½ teáskanál bors, 1 teáskanál só, 1 teáskanál morzsolt majoránna, ½ teáskanál őrölt kömény, 2 evőkanál napraforgóolaj, 2-3 evőkanál víz.

Elkészítése: A hagymát és a csípős paprikát nagyon finomra aprítjuk, majd egy tálba tesszük. Hozzáadjuk a többi fűszert, majd simára keverjük az olajjal meg a vízzel. Kanál vagy ecset segítségével jól bekenjük vele a kicsontozott csirkecombokat, és egymásra helyezve, lefedve néhány órán át a hűtőben pácoljuk. Sütés előtt a pácot jól lecsepegtetjük a húsról, amjd szalonnával megkent, forró grillrácson megsütjük. Majonézes krumplival vagy tetszés szerinti körettel, salátával tálaljuk. Krumplis, rizses, tésztás köret nélkül húsnapon ehető salátával.


2013. augusztus 12., hétfő

Majonézes padlizsántorta

Avagy a hagyományos majonézes padlizsánkrém kissé újragondolt formában. Nem kell megijedni, nem elrugaszkodott újragondolás, hiszen minden hagyományos elem benne van, csak a forma és az állag más inkább. Padlizsánkrém-, azaz vinetaimádó lányom azt mondta erre is: "esteni". :)


Majonézes padlizsántorta

Hozzávalók egy 20 cm-es formához: 1 kg padlizsán, só, 60-70 ml olaj; a "krémhez": 1 tojás, 2 dl olaj, 2 teáskanál mustár, só, citromlé,  25 dkg tejföl vagy joghurt, 1-1,5 dl tej, 15 g zselatinpor, bors, 1 teáskanál porcukor, 3 közepes hagyma (nálam 2 lila volt), 1 evőkanál só, 5 evőkanál ecet, 1 evőkanál barna cukor.

Elkészítése: A hagymát meghámozzuk, vékony karikákra vágjuk, és roppanósra főzzük az 1 evőkanál sóval, az ecettel és a cukorral ízesített vízben (újraforrástól számítva kb. 10 perc). Ezután leszűrjük, és húlni hagyjuk. A padlizsánt tetszés szerint meghámozzuk (én csíkosan tettem), majd 7-8 mm-es karikákra vágjuk. Alaposan besózzuk, és 20-25 percig állni hagyjuk. Sós levét leöntjük, folyó víz alatt átöblítjük, és kinyomkodjuk. Sütőpapírral bélelt tepsit megkenünk olajjal, belefektetjük a padlizsánszeleteket, és a tetejüket is beolajozzuk. 200 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen 10-10 percig sütjük mindkét oldalán. A zselatinport beáztatjuk kb. 1/2 dl hideg tejbe. A tojásból, az olajból, 1 teáskanál mustárból, sóval és citromlével félperces majonézt készítünk, majd simára dolgozzuk a tejföllel vagy joghurttal, a másik teáskanálnyi mustárral és a porcukorral. Annyi tejet öntünk még hozzá (ha szükséges), hogy kb. palacsintatészta sűrűségűvé váljon, végül pedig belekavarjuk a leszűrt hagymakarikákat. A beáztatott zselatint állandóan kavargatva megolvasztjuk, hozzákeverünk egy keveset a majonézes masszából, majd hozzákeverjük a többihez. Alaposan összeforgatjuk. Egy kb. 20 cm átmérőjű tortaformát vagy jénai tálat kibélelünk fóliával, az aljára simítunk kevés hagymás majonézt, majd kirakjuk padlizsánszeletekkel. A rétegezést addig folytatjuk, amíg a hozzávalóink tartanak. Nekem 3 padlizsán, és 4 "krém" rétegem lett. Végül letakarjük fóliával, és 2-3 órára hűtőbe tesszük, dermedni. Ha előételként tálaljuk, 7-8 személyre is elegendő, ha főételként, mint én is tettem, akkor max. 4-5 ember eszik belőle.



2013. augusztus 11., vasárnap

Szőlős és meggyes lepény borsodóval


Finom, hagyományos süteményt szerettem volna készíteni. Ötlettelen voltam, ezért felütöttem  Szász Mártonné Bene Ilonka: Erdélyi konyha című receptgyűjteményét (amiről reményeim szerint egyszer majd írok bővebben is, illetve szándékaim szerint lefőzöm belőle az összes ma is elkészíthető ételt), ahol már eddig is sok jó ötletet találtam, de még egyiket sem ültettem gyakorlatba. Ott találtam meg ezt a különleges összeállítású receptet, amit eredetileg cseresznyére írtak, én viszont felét szőlővel, felét meggyel (hogy a férjem is ehessen belőle) készítettem. A borsodó receptje is a könyvből van, a szerző ajánlotta a süteményt erős óborral vagy borsodóval tálalni. Isteni lett mind meggyesen, mind szőlősen. A narancs- és limehéj az én újításom bele, és a borsodóhoz sem írt keményítőt, de így tökéletes lett.... :)



Szőlős és meggyes lepény borsodóval 

Hozzávalók a lepényhez: 20-25 dkg fehér vagy kék szőlő, 20-25 dkg meggy, 12,5 dkg vaj, 12,5 dkg tejföl, 6 evőkanál liszt, 12,5 dkg + 2 evőkanál cukor, 12,5 dkg őrölt mandula, 1-1 narancs és zöldcitrom reszelt héja, 6 tojás, csipetnyi só; a borsodóhoz: 4 dl édes fehérbor, 3 dl víz, 6 tojássárgája, 2 evőkanál étkezési keményítő, 5-6 evőkanál vaníliás porcukor, csipetnyi só. 

Elkészítése: A szőlőt és a meggyet alaposan megmossuk, majd kettévágjuk (a meggyet nem), és kimagvaljuk. A vajat kézi mixerrel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tejfölt, és együtt is habosítjuk 1-2 percig. Ekkor beletesszük a lisztet, a reszelt citrushéjakat és 6 dkg cukrot, majd hozzáadjuk a tojássárgáját, és együtt simára keverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük egy csipet sóval és a maradék cukorral, majd a mandulával felváltva óvatos mozdulatokkal a tojásos-vajas keverékbe forgatjuk. Sütőpapírral bélelt kb. 25*35 cm-es tepsibe simítjuk, belepotyogtatjuk a szőlőt és a meggyet - lehet vegyesen is, én felét szőlővel, felét meggyel raktam ki -, rászórjuk a 2 evőkanál cukrot, és 200 fokra előmelegített sütőben sütjük kb. 10 percig, majd a hőt 180 fokra mérsékelve addig sütjük, amíg a teteje szép aranysárga színt nem kap (további 10-15 perc). A sodóhoz a tojássárgáját simára keverjük a sóval, a porcukorral meg a keményítővel, majd fokozatosan hozzácsorgatjuk a bort meg a vizet. Láng fölé helyezzük, és állandóan kavargatjuk addig, amíg be nem sűrűsödik. Amikor a lepény és a sodó is legalább langyosra hűlt, már tálalható, de jéghidegen is nagyon finom.

Megjegyzés: Elég sok tojás kell ehhez a süteményhez, de ha szükséges, lehetünk kissé leleményesek, és pl. a sodónál 1-2 tojást kiválthatunk keményítővel vagy pudingporral. Természetesen jó, ha a tojások háztájiak, mert csak így lesz szép sárga színű a sodó.

2013. augusztus 10., szombat

Mustáros-currys grillezett csirkecomb


Itt egy ötlet arra, hogyan pácoljuk a húst, ha netán valaki ma vagy ezen a hétvégén kerti partira, esetleg természetbeni túrára készül, és persze, unja már a hagyományos só-bors kombinációt, és valamivel több ízre vágyik. Ez a keleties beütésű pác érdekes módon klasszikus ízlésű családtagjaimnak is teljesen bejött.


Mustáros-currys grillezett csirkecomb

Hozzávalók 6-8 kicsontozott csirkefelsőcombhoz: 2 evőkanál mustár, 3 cikk fokhagyma, 1 teáskanál só, ½ teáskanál bors, 1 teáskanál currypor, ½ teáskanál gyömbérpor, 1 evőkanál méz, 1 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál balzsamecet, 2-2 evőkanál mogyoró- és szezámolaj.

Elkészítése: A csirkecombot alaposan megmossuk, és papírtörlővel felitatjuk róla a vizet. Mindegyik húsdarabot bekenjük  páccal, majd kisebb edénybe téve egymásra fektetjük őket. 
Néhány órán - egy éjszakán át hűtőben érleljük, majd felforrósított grillrácson szép pirosra sütjük. Kenyérrel és friss salátával, vagy egyéb tetszés szerinti körettel tálaljuk. Csak salátával húsnapon ehető.

2013. augusztus 9., péntek

Körtés habos pite

Már eleve azzal a gondolattal szedtem a körtét a kertből, hogy ebből valami pite lesz. Körtével azt hiszem, még sosem készítettem semmit, úgyhogy épp ideje volt már. :) S mivel még van körte a kertben, talán egyéb is készül még...
Nagyon finom lett: ropogós is, krémes is, édes is, savanykás is... Próbáljátok ki! :)



Körtés habos pite

Hozzávalók (26 cm-es formához) a tésztához: 30 dkg liszt, 12 dkg hideg vaj, 1 tojás, 1/2 kávéskanál só, 1 csapott teáskanál sütőpor, 1 tasak vaníliás cukor, 3 evőkanál hideg tej; a töltelékhez: 75-80 dkg körte (55 dkg tisztítva mérve), 1 citrom leve, 10-15 dkg cukor (7-10 dkg fruktóz), 1/2 teáskanál fahéj, 10 dkg mazsola, 10 dkg őrölt mandula, csipetnyi só; a habsipkához: 3 tojásfehérje, csipetnyi só, 4 csapott evőkanál cukor; továbbá: kevés vaj, 2-3 dkg mandulaforgács.

Elkészítése: A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a sütőport meg a vaníliás cukrot, majd a közepébe tesszük a fedarabolt vajat. Gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk vajat és a lisztet, majd hozzáadjuk a tojást meg a tejet, és egynemű masszát gyúrunk belőle. Lisztezett felületen kb. 32 cm átmérőjű körré nyújtjuk, és kibéleljük vele a vajjal megkent pitesütő formát úgy, hogy a tésztát kb. 1 cm-rel hagyjuk hosszabbra, mint amekkora a formánk. Megszurkáljuk villával, és hűtőbe tesszük legalább fél órára. A töltelékhez meghámozzuk a körtét, elhasítjuk, kivágjuk a magházát, majd mérettől függően négybe-hatba daraboljuk. Rálocsoljuk a citromlevet, majd hozzáadjuk a sót, a cukrot, a fahéjat meg a mazsolát, és saját levében, állandóan kavargatva megpároljuk. Amikor a levét is nagyjából elfőtte, belekeverjük az őrölt mandulát, jól eldolgozzuk, 1-2 percig kavargatjuk még láng fölött, majd félrevesszük, és hagyjuk langyosra hűlni. A sütőt bekapcsoljuk 200 fokra, majd a tésztát 10-12 percig elősütjük benne. Ekkor kivesszük, belesimítjuk a körtés tölteléket, a hőt 180 fokra mérsékeljük, és további 10-15 percre visszatoljuk a sütőbe. Ezalatt a tojásfehérjét kemény habbá verjük a sóval meg a cukorral, majd miután lejárt a sütési idő, kivesszük a pitét, rákenjük a habot, megszórjuk mandulaforgáccsal, és visszatoljuk a sütőbe 5-6 percre, vagy amíg a hab szépen pirulni nem kezd. Langyosan már szépen lehet szeletelni, de hidegen is nagyon finom.

Tipp: A tésztához az egész tojás helyett felhasználhatunk 2-3 tojássárgáját, így nem kell plusz tojást elhasználnunk, hanem a megmaradt sárgájákat hasznosítjuk. Ha a tészta mégsem lenne elég rugalmas, kevés tejjel is pótolhatjuk a folyadékmennyiséget. A megmaradt tojássárgájákat különben felhasználhatjuk egyéb ételekhez is, pl. fasírthoz, panírozáshoz, egyéb tojásos ételekbe.

2013. augusztus 8., csütörtök

Kapros, savanyú zöldségleves


Finom, gyors leves az ilyen kánikulai napokra. Hamar elkészül, ha reggeliben tesszük oda, még szenvednünk sem kell mellette. 


Kapros, savanyú zöldségleves

Hozzávalók: 30 dkg csirkemell vagy filézett csirkecomb, 2-3 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 10 dkg betű- vagy gyűrűtészta, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejföl vagy tejszín, 1 csokor kapor, só, citromlé, 2 evőkanál olaj. 

Elkészítése: A húst és a zöldségeket kis kockákra vágjuk. Felforrósítjuk az olajat, rádobjuk a húst, és fehéredésig pirítjuk. Ezután hozzáadjuk a sárgarépát meg a petrezselyemgyökeret, és együtt is dinszteljük néhány percig. Megsózzuk, felöntjük annyi vízzel, amennyi jól ellepi, és puhára főzzük. Az utolsó percekben beledobjuk a tésztát, illetve behabarjuk a tejföllel és kevés vízzel elkevert liszttel. Tetszés szerint hígítjuk, jól kiforraljuk, ha szükséges utánasózunk, majd citromlével savanyítjuk, és megszórjuk aprított kaporral.  

2013. augusztus 7., szerda

Leveles tésztába göngyölt csirkemell meggymártással


Nem épp mostanában készült ez az étel, van már annak legalább egy hónapja is, ha nem több! Mint ahogy nyilvánvaló is a meggymártásból ítélve. Egy vasárnapi ebéd része volt, nagyon ízlett a család minden tagjának.


Leveles tésztába göngyölt csirkemell meggymártással

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg filézett csirkemell, 40 dkg leveles tészta, 15 dkg sárgarépa, 15 dkg zöldborsó, 1 tojás, szezámmag, 2 evőkanál olaj, só, bors, csipetnyi szerecsendió, 1-2 evőkanál búzadara vagy zsemlemorzsa; a mártáshoz: 25 dkg magozott meggy, 1 evőkanál olaj, 2 evőkanál liszt, 2 dl tej, 1 dl tejföl, só, cukor.

Elkészítése: A csirkemellet 4 darabra vágjuk, sózzuk és borsozzuk, majd hideg helyre tesszük egy időre. A leveles tésztát szobahőmérsékleten hagyjuk kiolvadni, a sárgarépát és a borsót puhára főzzük, és hagyjuk kihűlni. Az olajat felforrósítjuk, a fűszeres csirkemelldarabokat pedig hirtelen körbepirítjuk rajta. A főtt zöldséget bormixerrel pépesítjük, sóval, borssal és szerecsendióval ízesítjük. A leveles tésztát négybe vágjuk, mindegyiket 2-3 mm vékonyra nyújtjuk. A darabok közepére hosszában kevés búzadarát vagy zsemlemorzsát szórunk, megkenjük zöldségpürével, ráhelyezünk egy húsdarabot, ennek a tetejét is megkenjük zöldségpürével, illetve megszórjuk darával, majd feltekerjük. A tészta végeit a tekercs alá hajtjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. Mindegyiket megkenjük felvert tojással, megszórjuk szezámmaggal, és 200 fokos sütőben 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük. Tálaláskor rézsútosan szeleteljük. A mártáshoz felforrósítjuk az olajat, rádobjuk a meggyet, és saját levében néhány perc alatt megpároljuk. Felöntjük kevés vízzel, majd a lisztet elkeverjük a tejjel, és behabarjuk vele a mártást. Belekavarjuk a tejfölt is, jól kiforraljuk, majd sóval és cukorral ízesítjük tetszés szerint.

2013. augusztus 6., kedd

Bortésztában sült tőkehal zöldséges lecsóval

Nyaralásunkon nagyon sok halat ettünk, nem is volt olyan nap, amikor legalább egyszer ne ettünk volna valamilyen halas fogást. (Itt fedeztük fel, hogy milyen finom a makréla, amit eddig sosem vettünk. :P) Ahogy hazajöttünk, néhány nap után már szabályosan hiányzott a halevés, így aztán nemsokára be is terveztem. Ezúttal tőkehalfilét vettem, és erdélyi (azaz rizzsel készült) zöldséges lecsóval tálaltam.



Bortésztában sült tőkehal zöldséges lecsóval

Hozzávalók 4 személyre: 1 kg tőkehalfilé, 2 tojás, 15 dkg + 2-3 evőkanál liszt, 2 dl fehérbor, só, bors, fokhagymapor, olaj; a lecsóhoz: 2 hagyma, 2 paprika (1 piros, 1 zöld), 20 dkg sárgarépa, 20 dkg zöldborsó, 2 nagy paradicsom, 20 dkg rizs, 1/2 dl olaj, só, bors.

Elkészítése: A halfilét ügyes szeletekre vágjuk, és megszórjuk fűszerekkel. A rizst vastag aljú edényben, dupla mennyiségű enyhén sós vízben külön megfőzzük. Végül lefedjük, és hagyjuk duzzadni. A zöldségeket megtisztítjuk, a sárgarépát és a meghámozott paradicsomot kockára, a hagymát és a paprikát csíkokra vágjuk. Egy lábosban felforrósítjuk az olajat, és megdinszteljük benne a sárgarépát. Amikor pirulni kezd, rádobjuk a hagymát, néhány percig együtt dinszteljük, majd felöntjük kevés vízzel, és addig pároljuk fedő nélkül, amíg zsírjára nem sül. Hozzáadjuk a paprikát, 2-3 percig kevergetjük, majd a paradicsomot és a borsót is beletesszük, felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, sóval meg borssal ízesítjük, és addig főzzük, amíg minden meg nem puhul. Ekkor beletesszük a főtt rizst, elkeverjük, ha szükséges még hígítjuk (erre használhatunk, ha van, paradicsomlevet is), utánaízesítünk, és jól összerotyogtatjuk. A tojásból, a lisztből és a borból (és ha kell, még némi vízből) palacsintamassza sűrűségű tésztát keverünk, megsózzuk és megborsozzuk. A haldarabokat lisztbe forgatjuk, megmártjuk a bortésztában, és a felforrósított olajban aranysárgára sütjük. Papírtörlőre szedjük, majd a lecsóval tálaljuk.

2013. augusztus 5., hétfő

Gesztenyekrémes kocka - sütés nélkül

Megláttam valakinél egy fotót valami hasonló sütivel, csak az kókuszos volt, és menten beindult a nyálelválasztásom. Valahonnan meg - nem tudom miért - hirtelen gesztenyeízt éreztem a számban, és hiába múlt már este 9 óra, menten nekiláttam sütit készíteni. Nem recept szerint csináltam, csak úgy, ahogy jött per pillanat, de nagyon jó lett a végeredmény, így hát akkor már recept lett belőle. :)
A fotó kissé karácsonyos hangulatúra sikeredett, dehát nem baj, igazából ez a süti a karácsonyi asztalon is megállná a helyét.



Gesztenyekrémes kocka - sütés nélkül

Hozzávalók a masszához: 30 dkg háztartási keksz, 6-7 dkg vaj, 15 dkg tejcsokoládé, 4 evőkanál barna cukor, 2 evőkanál kakaópor, kb. 10 evőkanál hígabb, savanykás lekvár (nálam sárga szilva volt); a krémhez: 25 dkg gesztenyemassza, 15 dkg vaj, 2 teáskanál vaníliás porcukor, esetleg rumaroma.

Elkészítése: A kekszet megdaráljuk, vagy késes aprítóban összemorzsoljuk. A vajat mikróban összeolvasztjuk a tejcsokoládéval, majd hozzáadjuk a cukrot meg a kakóport, és simára keverjük. Beletesszük a kekszmorzsát és a lekvár felét, majd összedolgozzuk. Annyi további lekvárt adunk hozzá, hogy összeálló, jól formázható masszát kapjunk belőle. A krémhez a gesztenyepürét és a vajat habosra kavarjuk a cukorral meg az aromával (aroma nem muszáj, a püré már ízesített, én nem tettem). A kekszmasszát három egyenlő részre osztjuk. Két fólia között az egyik adagot kb. 1/2 cm vastag téglalappá nyújtjuk, majd rákenjük a krém felét. Szintén fólia között kinyújtjuk a másik adag kekszmasszát, és a fólia segítségével óvatosan ráhelyezzük-simítjuk a krémre. Ezt is megkenjük krémmel, majd befedjük a harmadik adag kinyújtott kekszmasszával. Óvatosan lenyomkodjuk kissé, majd félórára-órára hűtőbe tesszük, hogy jól megdermedjen, és könynen lehessen szeletelni.
Tipp: Hogy ünnepibbé tegyük, be lehet vonni még csokoládéval, illetve díszíteni valamivel, de ezesetben ez most elmaradt. Őszintén: senki sem hiányolt semmit belőle. :)


Corn dog, avagy kukoricabundában sült virsli

Az este rátaláltam egy érdekes oldalra a fosbúkon (Cool ideas), és nézegettem a jópofa, ötletes ezt-azt (pl. a lányok haja is ma az egyik fotó szerint volt kötve - a lenti sorból az alsó), amikor szembejött velem ez a "kukoricakutya"-fotó. Elmentettem, mint elkészítendő, aztán ma reggel úgy döntöttem, úgysincs jobb ötletem, hát legalább lerójuk éves virslifogyasztásunk harmadát-felét. Mivel recept is volt hozzá, hát tartottam magam ahhoz, csak én átmértem a csészéket dekába-decibe, és természetesen, el sem tudtam volna képzelni, hogy cukrot és mézet használjak hozzá, mint az ámerikaiak. De ha valaki úgy szeretné, hát áldásom rá. :) Nagyon finom lett, teljesen más volt, mint ha csak sima virslit ettünk volna. Nem cicomáztam agyon a tálalását: mustárral és házi ketchuppal ettük. A lányok fagyikutyának nevezték el. :)



Corn dog, avagy kukoricabundában sült virsli

Hozzávalók 4 személyre: 16 virsli, 20 dkg kukoricadara, 16 dkg + 2-3 evőkanál finomliszt, 1 teáskanál sütőpor, 1 nagy tojás, 1 dl tejszín, 2,2-2,5 dl víz (vagy kb. 3,5 dl tej), 1 teáskanál só, 1 teáskanál fokhagymapor, bő olaj; a tálaláshoz: mustár, ketchup, majonéz, muzsdéj, ízesített tejföl/joghurt, bármi ízlés szerint.

Elkészítése: A virslit megmossuk, papírtörlővel szárazra töröljük, majd mindegyiket bambusznyársra húzzuk. A kukoricadarát, a finomlisztet, a sót, a fokhagymaport meg a sütőport tálba tesszük, hozzáadjuk a tojást meg a tejszínt, és kézi mixerrel összedolgozzuk. Ezután kicsinként adagolva beledolgozzuk a vizet is, a liszttől és a darától függően kellhet picivel több vagy kevesebb. Simára kavarjuk. Az olajat felforrósítjuk. A nyársra húzott virsliket meghempergetjük lisztben, majd megforgatjuk a kukoricás masszában, és a felforrósított olajba helyezzük. Aranybarnára sütjük, majd papírtörlőn hagyjuk lecsepegni. Különféle mártogatni valókkal kínáljuk.

Eddig tartott a "hivatalos" recept, most jöjjön néhány pontosítás, hasznos tanács a minél szebb sikerhez. :)

- Az első 3-4 darab eléggé bénára sikeredett:  nem értek bele rendesen az olajba, nem sültek egyenletesen (pedig többféle edénybe átöntögettem az olajat), lefolyt róluk a massza stb., de aztán megoldottam, hogy gyönyörűszép egyenletesen süljenek, és a massza is egyenletes maradjon rajtuk.
- A széles serpenyő vált be a leginkább a sütéshez, benne kb. kétujjnyi olajjal.
- Próbáltam úgy is, hogy lisztbe forgatom a virsliket először, illetve úgy is, hogy nem (a receptben pl. nem írta): ha liszteztem, szebbek lettek.
- Mivel a nyárs túl hosszú volt, egyik végük nem ért bele rendesen az olajba, ott nem sült egyformára, és levált mellette a massza: végül letördeltem a nyársakat akkorára, hogy még meg tudjam fogni, de beleférjenek a serpenyőbe is.
- A masszába mártott virsliket függölegesen tartva hagytam kissé lecsepegni, és csak azután tettem az olajba.
- Fontos volt, hogy egyből olajba kerüljön a teljes felülete: ha a forró olaj hirtelen "megkapta", már nem folyt szét rajta a massza. Egy kanállal néha rásegítettem, illetve néhány másodpercre rá, hogy belehelyeztem az olajba, át is fordítottam a másik felére, majd többször forgatgattam, hogy egyenletesen piruljon.
- Eleinte csak 1-1 darabot sütöttem, majd ahogy rutinosabb lettem, már 2-3 is került a serpenyőbe.
- Ennyi massza nagyon sok ennyi virslihez, de szükséges ahhoz, hogy jól bele lehessen mártogatni. A maradékhoz azonban hozzá lehet adni még egy kevés finomlisztet, esetleg további fokhagymát vagy más fűszert, majd beleszaggatjuk a forró olajba, és kisütjük. Sütöttem néhányat: érdekes, amolyan puliszkaszerű fánkocskák lettek, belül puhák, kívül ropogósak. El tudnám képzelni főzelék mellé feltétnek.
- Kb. ennyi, azt hiszem. Nem nagy ördöngösség, csak bele kell jönni a dologba. :) Jó étvágyat!

2013. augusztus 3., szombat

A kertész levese

Hogy mi is a kertészleves meghatározása, azaz melyek azok a pontos hozzávalók, amelyek bele járnak, nem tudom, és sehol sem találok erre vonatkozó egyértelmű leírást. Legelőször néhány évvel ezelőtt találkoztam vele, amikor az egyi helyi vendéglő konyháján kuktáskodtam (egy abbamaradt főzőtanfolyam gyakorlati részeként), és azonkívül, hogy egy csomó mindenféle zöldség jár bele, semmire sem emlékszem. :) :P Dehát a kertész levese mitől lehet éppen az övé, ha nem attól, hogy egy csomó mindenféle olyan zöldség kerül bele, amit maga termeszt a kertjében?! Nem logikus? Nekem igen. :)
Nos - mivel a neten két nyelven is rákeresve még véletlenül sem találtam két azonos hozzávalókat  és leírást tartalmazó receptet (és ez amúgyis csak utólagos kutakodás volt) - én is beletettem egy csomó mindenféle finom zöldséget a saját verziómba, és ajánlom mindenkinek az "ahány ház, annyi szokás" jegyében. A füstölt marhacsont csak hab volt a tortán, ki-ki készítheti azzal, ami éppen akad otthon: sertéscsont, csirke, bármi.



A kertész levese, azaz kertészleves

Hozzávalók: kb. 60 dkg füstölt, húsos marhacsont, 3 közepes sárgarépa, 1 vöröshagyma, 1 közepes zeller fele, 1 kisebb kápia paprika, 4-5 krumpli, 25 dkg karfiol, 1 nagy paradicsom, 1 csokor petrezselyemzöld, só, ecet.

Elkészítése: A marhacsontot hideg vízben főni tesszük, majd miután fölforrt, kis lángon, fedő alatt majdnem puhára főzzük. Ekkor beledobjuk a karikára vágott sárgarépát és a csíkokra vágott hagymát, néhány perc múlva pedig a csíkokra vágott zellert és paprikát, illetve a kisebb kockákra vágott krumplit. Miután a zöldségek félpuhára főttek, a levesbe tesszük a kis rózsákra szedett karfiolt meg a meghámozott, kockára vágott paradicsomot. Együtt főzzük az egészet addig, amíg minden meg nem puhul. Végül ha szükséges, utánasózunk, beleszórjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet, és ki-ki ízlés szerint ecettel savanyíthatja.

Megjegyzés: Jó, ha van kéznél egy kukta, ami gyorsítja a marhacsont főzését. Ecetet nem muszáj a leveshez adni, meglehet, a paradicsom eléggé megsavanyítja.

2013. augusztus 2., péntek

Padlizsánkrém nyers zöldségekkel

És úgy talált, hogy ismét padlizsán. :)
Bolond ötletem támadt, amikor megláttam a tegnapi levestől megmaradt fél zellert, de a következő pillanatban már hámoztam-reszeltem is, és nemcsak a zellert.... Komplett fogás lett belőle. :) NAgyon ízlett nekem is, a lányoknak is.



Padlizsánkrém nyers zöldségekkel

Hozzávalók: 60 dkg padlizsánhús, 1-1,5 dl olaj, 5-5 dkg nyers sárgarépa és zeller, 1 kicsi hagyma, 1 nagy paradicsom, 2 evőkanál tejföl, 1/2 csokor petrezselyemzöld, só, citromlé. 

Elkészítése:  A paradicsom leveses, magvas belsejét kikaparjuk, és a húsát kis kockákra vágjuk, a gyökérzöldségeket finomra reszeljük, a hagymát pedig nagyon finomra aprítjuk. A jól lecsepegett padlizsánhúst (nekem még tavalyi fagyasztott volt, különben kell hozzá vagy 5-6 padlizsán, legalább) késsel összevagdossuk (én a spéci vinetavágó fakésemet használtam, úgyis ritkán veszem elő, a botmixer-éra óta, de lehet rendes késsel is), majd tálba tesszük, alaposan megsózzuk, és kézi mixerrel összedolgozzuk. Ezután vékony sugárban adagolva, szintén mixerrel, beledolgozzuk az olajat is. Végül hozzáadjuk a zöldségeket meg az aprított petrezselyemzöldet, és belekavarjuk a tejfölt. Utánasózunk, és citromlével ízesítjük. Teljes kiőrlésű kenyérrel tálaljuk.



2013. augusztus 28., szerda

Aszalt paradicsomos rókagombamártás

Bejegyezte: sedith dátum: 10:47 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Gyors vacsorának készült két személyre. Aszalt paradicsommal dobtam fel, nagyon finom lett.



Aszalt paradicsomos rókagombamártás

Hozzávalók 2 személyre: kb. 30 dkg rókagomba, 1 hagyma, 5 db fél aszalt paradicsom, 5 evőkanál olaj, 1 csapott teáskanál pirospaprika, 2 csapott evőkanál liszt, 2 dl tej vagy tejszín, 1 dl tejföl, 1 csokor petrezselyemzöld, só, bors; a tálaláshoz: 20-25 dkg spagetti.

Elkészítése: A hagymát finomra aprítjuk, és megdinszteljük az olajon. Rászórjuk a pirospaprikát, fölöntjük kevés vízzel, majd zsírjára pirítjuk. Rádobjuk a felaprított gombát, és a kis kockákra vágott aszalt paradicsomot, megsózzuk, és gyakran kavargatva pároljuk addig, amíg a leve el nem fő. Ha úgy tűnik, hogy a gomba még nem főtt meg, akkor, öntünk kevés vizet rá, és addig főzzük tovább, amíg teljesen meg nem puhul. Ekkor zsírjára pirítjuk, rászórjuk a lisztet, elkeverjük, és felöntjük a tejjel/tejszínnel. Belekeverjük a tejfölt is, majd vízzel hígítjuk tovább, ha szükséges, és jól kiforraljuk. Utánasózunk, borssal és aprított petrezselyemzölddel ízesítjük, végül a kifőzött spagettivel tálaljuk.

2013. augusztus 25., vasárnap

Avokádókrémes szendvics főtt tojással

Bejegyezte: sedith dátum: 0:13 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Amikor hirtelen nem tudjuk mit tegyünk az asztalra vacsorára vagy reggelire, de van egy-két avokádónk és tojásunk elfekvőben... :) Illetve az sem árt, ha kenyér meg valamilyen zöldség is akad otthon... :)



Avokádókrémes szendvics főtt tojással


Hozzávalók 2 szendvicshez: 4 közepes szelet kenyér frissen vagy pirítva; a krémhez: 1 érett avokádó, 1-2 evőkanál citromlé, 1 cikk fokhagyma, 2 evőkanál tejföl vagy joghurt, néhány petrezselyemlevél, 1 főtt tojás, só, bors; továbbá tetszés, ízlés szerint: paradicsom, uborka, sárgarépa, paprika stb. 

Elkészítése: Az avokádót kettévágjuk, magját eltávolítjuk, a húsát pedig villával összetörjük. Azonnal meglocsoljuk és elkeverjük citromlével, majd hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, az aprított petrezselyemzöldet meg a tejfölt/joghurtot. Sózzuk és borsozzuk ízlés szerint. Friss vagy pirított kenyérszeletekre kenjük, ráhelyezzük a vékonyra vágott tojásszeleteket, és hasábokra, szeletekre vágott zöldségek kíséretében kínáljuk. 

2013. augusztus 23., péntek

Körte Szép Heléna módra

Bejegyezte: sedith dátum: 9:34 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Csak az internetről okosodtam én is e desszert múltját, nevét illetően, és azt írják róla, hogy 1864-ben készítette el először Escoffier párizsi cukrász, amikor Offenbach Szép Heléna című operettjének bemutatója volt. A desszert három fő elemből áll: a körtéből, a vaníliafagylaltból meg a csokoládéöntetből, de végtelenül egyszerű az elkészítése, annál gazdagabb viszont az ízélmény. Örülök, hogy ránk maradt, és örülök, hogy kipróbáltam. Szerintem pont most van az ideje: van már szép, napon érett körte, és a fagylalt ideje még javában tombol. :)




Körte Szép Heléna módra

Hozzávalók 4 személyre: 4 nagy érett, de nem túlérett körte szárával együtt, ½ citrom, 10 dkg cukor vagy 7-8 dkg fruktóz, ½ vaníliarúd, 8 gombóc vaníliafagylalt; a csokoládémártáshoz: 10 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 4-5 evőkanálnyi a körte párolólevéből, ½ dl tejszín. 

Elkészítése: A körtét meghámozzuk vigyázva, hogy a szára le ne törjön, és azonnal meglocsoljuk citromlével. A körtéket kisebb edénybe tesszük talpra állítva, rászórjuk a cukrot, mellétesszük a kikapart vaníliamagokat és magát a rudat, illetve a lehámozott citromhéjat. Felöntjük annyi vízzel, amennyi a körtéket háromnegyedig ellepi, közepes lángon felforraljuk, majd nagyon kicsi lángon, éppen csak gyöngyözve főzzük 10-15 percig. Ekkor szűrőkanállal óvatosan kiszedjük, tányérra helyezzük, majd miután langyosodtak, hűtőbe tesszük, és jól behűtjük. Tálalás előtt a csokoládét összetördeljük, kis edénybe rakjuk, hozzáöntjük a tejszínt meg 1-2 evőkanál főzőlevet, és nagyon kis lángon (vagy inkább gőzfürdő fölött) megolvasztjuk, és simára keverjük. Ha nem eléggé folyós, azaz a kanálról nem egyenletes sugárban csorog le, további főzőlével hígíthatjuk a kellő sűrűségűre.

Megjegyzés: A körték puhulási ideje függ attól, hogy mennyire érettek. 10 perc után mindenképpen ellenőrizzük egy hegyes, vékony pengéjű késsel. Ha a penge könnyen belemegy a körte húsába egészen a közepéig ott, ahol a legszélesebb, akkor a lángot elzárhatjuk, és a gyümölcsöket kiemelhetjük a léből.

Tipp: A körte maradék főzőlevét ne dobjuk el, nagyon finom, aromás folyadék. Akinek ízlik, így is elfogyaszthatja, ha viszont túl édes, lehet hígítani kevés ásványvízzel. Koktélokhoz is felhasználható.



2013. augusztus 22., csütörtök

Bolgár muszaka (Българска мусака)

Bejegyezte: sedith dátum: 13:35 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

És ismét egy bolgár klasszikus: a muszaka. Bár ezt mindenki görög hagyományos ételnek ismeri, azért a bolgároknak is van muszakájuk. Csak az övék krumplival készül padlizsán helyett. Nos, én egy jó egyveleget csináltam, mert krumplit és padlizsánt is használtam hozzá. Azért a receptet padlizsán nélkül írom, mert úgy eredeti, utána viszont kiegészítem a padlizsános résszel is. Jó étvágyat hozzá. 
Hoppá, majd' elfelejtem... A románoknak is van krumplimuszakájuk, fenn is van a blogomon (a fotóért elnézést...); hasonlóan készül, de nem nem besamellel a tetején, hanem tejföllel és sajttal. Bár ... mindenképpen finom. :) 


Bolgár muszaka (Българска мусака)

Hozzávalók 4-5 személyre: 1,2 kg krumpli, 60 dkg darált csirkehús, 1 csokor újhagyma, 3-4 cikk fokhagyma, 5-6 érett paradicsom, só, bors, 1 teáskanál szárított, morzsolt csombor, 1 kis csokor petrezselyemzöld, 3-4 evőkanál olaj; a mártáshoz: 10 dkg vaj, 2-3 evőkanál liszt, 4 dl tej, 2 dl joghurt, 2 tojás, só, fehérbors, citromlé; továbbá: kevés vaj, 1-2 evőkanál zsemlemorzsa.

Elkészítése: A krumplit jól megmossuk, héjában megfőzzük, hagyjuk kihűlni, majd meghámozzuk, és felszeleteljük. Tálba tesszük, sózzuk, illetve borsozzuk, és állni hagyjuk, amíg a többi hozzávalót előkészítjük. Az újhagymát finomra aprítjuk zöldjével együtt, és az olajon megfonnyasztjuk. Rátesszük a darált húst, majd állandóan kavargatva addig pirítjuk, míg ki nem fehéredik, illetve szét nem morzsolódik. Ekkor hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, 2 meghámozott és apróra vágott paradicsomot, megszórjuk sóval, borssal és csomborral, majd saját levében addig pároljuk néha megkavargatva, míg zsírjára nem sül. Ekkor ízlés szerint utánaízesítünk, illetve belekavarjuk a finomra aprított petrezselyemzöldet, és félretesszük. A mártáshoz fölhevítjük a vajat, beleszórjuk a lisztet, majd felöntjük a hideg tejjel, és simára kavarjuk. Hozzáadjuk a joghurtot is, elkeverjük, és jól kiforraljuk. Ekkor sóval, borssal és citromlével ízesítjük, illetve alaposan elkeverjük benne a felvert tojást. Egy hőálló edényt kikenünk vajjal, és megszórunk zsemlemorzsával, majd beleterítjük a főtt krumpli felét, egyenletesen eloszlatjuk rajta a húsos ragut, majd befedjük a maradék krumplival. A megmaradt paradicsomoknak kivágjuk a csumáját, és kb. ½ cm vastag szeletekre vágjuk. A paradicsomkarikákat ráhelyezzük a krumplira, enyhén megsózzuk, majd ráöntjük a mártást, és szépen elsimítjuk. 200 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük.

Tipp: A bolgár muszaka abban különbözik a görögtől, hogy nem padlizsánnal, hanem krumplival készül. Ám a kettőt össze is lehet házasítani, és krumplisan-padlizsánosan elkészíteni. Ha kipróbálnánk, akkor alaposan megmosunk 2 padlizsánt, felszeleteljük ½ cm vastagon, és jól besózzuk. Kevés idő után a kiengedett levet leszűrjük, a padlizsánkarikákat folyó víz alatt átöblítjük, és kissé kinyomkodjuk. A szeleteket sütőpapíros tepsire fektetjük, megkenjük olajjal, és 220 fokos sütőben 15-20 perc alatt meggrillezzük. Félidőben a szeleteket megfordítjuk, és másik oldalukat is átkenjük olajjal. Rétegezésnél legalul és a második krumpliréteg után kerül a padlizsán az ételbe.

2013. augusztus 21., szerda

Kókuszkrémes kosárkák

Bejegyezte: sedith dátum: 11:12 3 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Múlt héten láttam meg Okkinál ezt a receptet, és annyira megtetszett, hogy a vasárnapi szülinapozásra készítettem is egy adagot. Igaz, kevés lett nekünk, máskor minimum két tepsivel sütök, mert nagyon ízlett mindenkinek. Sok módosítani való nem volt a recepten, én csupán annyit változtattam, hogy tejszínízű pudinggal csináltam (nem is szeretem a kókuszosat, számomra túl mű az íze), és dupla mennyiségű kókuszreszeléket tettem bele. A többi ugyanaz. :) Köszönöm. :)



Kókuszkrémes kosárkák

Hozzávalók: 40-45 dkg leveles tészta, 1 tasak tejszínízű pudingpor, 4,5 dl tej, 3-4 evőkanál cukor (vagy más édesítő - ízlés szerint), 1 tasak vaníliás cukor, 5 dkg vaj, 8 dkg kókuszreszelék + még kevés vaj; a csokoládéöntethez: 5 dkg étcsokoládé (min. 50 %-os), 3-4 evőkanál tejszín.

Elkészítése: A pudingporból, a cukorból, a vaníliás cukorból meg a tejből pudingot főzünk. Ahogy elkészült, belekeverjük a vajat, majd utána  akókuszreszeléket, és hagyjuk kihűlni. A leveles tésztát - ha fagyasztott - hagyjuk kiolvadni. Ezután felsodorjuk, és 12 részre (csigára)  vágjuk  (Okkinál vannak fázisfotók is). Mindegyik kis csigát lisztezett felületen szabályos körré nyújtjuk, és kibéleljük vele a kevés vajjal megkent muffinsütő formákat. Minden kosárkába 1-1 evőkanálnyi kókuszos krémet teszünk, majd 200 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen (nekem nem volt elég a 180 fok) 25-30 perc alatt megsütjük, vagy addig, amíg a teteje szépen pirulni nem kezd. (A kosárkák alja nekem még így is jó halvány maradt.) A csokoládét és a tejszínt nagyon kis lángon (vagy vízgőz fölött) összeolvasztjuk, és habzsák vagy kiskanál segítségével a kosárkákra csepegtetjük.

Tipp: Másféle krémmel, töltelékkel is készíthető.

2013. augusztus 20., kedd

Csirkés kavarma (Пилешка кавърма)

Bejegyezte: sedith dátum: 10:48 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Már említettem, hogy belebolondultam a bolgár ízekbe, és rendszeresen készítek egy-egy bolgár ételt, amióta hazajöttünk a nyaralásból. Múltkoriban, vasárnapi ebédre készült az alábbi recept, a kavarma. A bolgárok készítik mindenféle hússal, az én választásom pedig a csirkére esett, mert ez volt éppen kéznél. A törököknek is van hasonló hangzású ételük, a kavurma, ami igazából valamilyen pörköltfélét jelent, és persze, ahány ház, annyi szokás szerint készül. A recept, amit legelőször olvastam róla pl. azt írja, hogy alaposan megtisztított báránybél az alapanyaga, nos, ehhez nem igazán lenne gusztusom. A bolgárok kavarmája viszont teljesen hétköznapi hozzávalókból áll: húsból és sok-sok zöldségből. Nagyon finom lett, a férjem is azt mondta, készülhet máskor is. :) 


Csirkés kavarma (Пилешка кавърма)

Hozzávalók 4 személyre: 70 dkg csirkecombfilé, só, bors, szárított csombor, 2-3 evőkanál olaj; 3 sárgarépa, 3-4 hagyma, 2-3 húsos paprika, 2-3 nagyobb paradicsom, 1,5 dl fehérbor, só, bors, 1-2 teáskanál szárított csombor, ½ dl olaj.

Elkészítése: A csirkecombot megmossuk, papírtörlővel megtörölgetjük, majd keresztben ujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Megszórjuk sóval, borssal és morzsolt csomborral, majd kézzel alaposan összeforgatjuk, és 1-2 órán át állni hagyjuk. A zöldségeket meghámozzuk, a sárgarépát négybe hasítjuk, majd 3-4 cm-es darabokra vágjuk, a hagymát félbe, majd vastagabb szeletekre vágjuk, a paprikát kicsumázzuk, és vastagra szeleteljük, a paradicsomot pedig meghámozzuk, és tetszés szerint daraboljuk. Felforrósítjuk a 2-3 evőkanál olajat, rádobjuk a húst, és nagy lángon, állandóan kavargatva fehéredésig pirítjuk. Ekkor kiszedjük a húst és félretesszük, majd a visszamaradt zsiradékhoz öntjük a ½ dl olajat, és miután felforrósodott, rádobjuk a sárgarépát. Kb. 5 percig pirítjuk magában, majd mellédobjuk a hagymát, és további 5-5 percenként a paprikát meg a paradicsomot is hozzáadjuk. Megsózzuk és megborsozzuk, illetve szárított csomborral ízesítjük, közben pedig gyakran megkavarjuk, hogy a töldségek egyenletesen puhuljanak. Miután hozzáadtuk a paradicsomot is, felöntjük a borral, visszatesszük a pirított húskockákat, és fedő nélkül addig pároljuk, míg zsírjára nem sül. Vigyázzunk, ne főzzük el túlságosan, akkor jó, amikor a zöldségek még nem főttek szét; már puhák, de még megtartják formájukat. A bolgárok általában köret nélkül, csupán friss kenyérrel eszik, de főtt rizst vagy krumplit, illetve krumplipürét is adhatunk mellé. Köret nélkül húsnapon fogyasztható. 

Tipp: A kavarma természetesen más húsfélével is készíthető, például nagyon ízletes lesz bárányhússal. Ha sertésből készítjük, figyelembe kell vennünk a hús elkészülési idejét, azaz hogy a sertésnek több időre van szüksége a teljes puhulásig. Ezért a disznóhúsos kavarmát általában sütőben készítik. Miután a húst megpirították, és a zöldségeket roppanósra párolták, hőálló edénybe rétegezik, felöntik borral, és lefedve, 180 fokos sütőben 1-1,5 óra alatt hagyják elkészülni.

2013. augusztus 19., hétfő

Áfonyás kanadai palacsinta

Bejegyezte: sedith dátum: 20:10 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Hogy amerikai vagy kanadai palacsinta ez, lehet vitatkozni, ámbár egyes források szerint teljesen mindegy, hogyan nevezzük, mert mindkettőnek (+ a mexikói névvel illetett palacsintának) ugyanaz a jellegzetessége: a tésztájuk sűrűbb a mifelénk szokásos hígpalacsintáénál, és növesztőszer, általában sütőpor jár bele. Szintén általánosan elterjedt, hogy nem akkora palacsintákat sütnek belőle, amekkora a serpenyő, hanem kisebb, 7-10 cm átmérőjű minikorongokat. A masszába lehet tetszés szerint friss gyümölcsöket, olajos magvakat vagy akár csokoládépelyhet is belekavarni, a tálalás pedig szintén tetszés, ízlés szerint variálható: porcukorral megszórva, mézzel vagy juharsziruppal leöntve, netán tejszínhabbal díszítve, esetleg friss gyümölcs kíséretében. A tengerentúlon közkedvelt reggelinek számít a natúr módon megsütött palacsinta, amit juharsziruppal öntenek nyakon, és ropogós baconcsíkok társaságában tálalják. Bevallom, nekem ez nagyon furcsának tűnik, bár amíg meg nem kóstolom, inkább nem nyilatkozom róla. Ám annyira nem kívántam (és disznóhúst amúgysem eszem), hogy most kipróbáljam, inkább maradtam az édes, áfonyás-juharszirupos változatnál.





Áfonyás kanadai palacsinta (Áfonyás palacsinta kanadai módra)

Hozzávalók 15-20 darabhoz: 10 dkg finomliszt, 5 dkg teljes kiőrlésű liszt, 1 púpozott teáskanál sütőpor, 2 csipet só, 2,5 dl tej, 2 tojás, 1 evőkanál barna cukor, 5-7 dkg friss vagy fagyasztott áfonya, 2 evőkanál + 1 teáskanál olaj vagy olvasztott vaj; a tálaláshoz: áfonyaszemek, vaníliás porcukor, juharszirup, mentabóbita.

Elkészítése: A lisztet tálba mérjük, hozzáadjuk a sütőport meg egy csipetnyi sót, majd simára keverjük a tojássárgájával meg a tejjel. A tojásfehérjét kemény habbá verjük egy csipetnyi sóval meg a cukorral, majd óvatosan beleforgatjuk a tojásos-tejes masszába. Végül az áfonyát és a 2 evőkanál olajat/olvasztott vajat is óvatosan beleforgatjuk, és hagyjuk 5 percig állni. Felforrósítjuk a palacsintasütő serpenyőt, beleöntjük a teáskanálnyi olajat, szétfolyatjuk a serpenyő alján, majd egy kisebb merőkanállal ügyes kis köröket öntünk a masszából a serpenyőbe. Igyekezzünk minél egyenletesebb lángon sütni, ezért jó, ha van egy fémalátétünk, és arra helyezzük a serpenyőt. Amikor a minipalacsinták tetején buborékok kezdenek keletkezni, és széleik szemmel láthatóan megszilárdultak, illetve barnulni kezdenek, szilikonlapáttal óvatosan megfordítjuk őket, és szintén aranybarnára sütjük. Tányérra szedjük őket, majd miután mindegyik megsült, áfonya, porcukor, juharszirup és mentabóbita kíséretében tálaljuk. Ki-ki ízlés szerint variálja.

Megjegyzés: Minél több cukor van a masszában, annál hamarabb pirulnak-barnulnak a palacsinták a karamellizálódó cukor miatt, illetve sokkal könynebben le is ragadhatnak. Érdemes kevés cukrot tenni a masszába, csak éppenhogy legyen benne egy kicsi, hisz úgyis édes kísérőkkel tálaljuk. A fenti adag 2-3 nem túl éhes személynek elegendő. :D

2013. augusztus 17., szombat

Juhtúrós pirítós friss zöldségsalátával

Bejegyezte: sedith dátum: 7:08 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Egy este készült vacsorára, amikor órákon át (persze, egyéb munkák közben) azon morfondíroztam, mi a búbánatot tegyek megint asztalra. És akkor, mint aki megvilágosodik, lelki szemeim előtt megláttam a lollo rosso salátát, ami a hűtőben "hányódott". Saláta lesz, és kész. Nos, belevagdostam még ezt-azt, ami volt otthon, de tudtam, kell valami "tartalom" is. Hát pirítós, jött a felmentő ötlet, amit az új (azaz első) szendvicssütőmben pirítottam. :) A juhtúró épp aznap készült a bedarált, összegyúrt juhsajtból, még nem volt elpakolva. És egyszercsak a homlokomra csaptam: ezzel együtt lesz az igazi! És úgy is volt. Megnyaltuk a tíz ujjunkat is utána. :)



Juhtúrós pirítós friss zöldségsalátával

Hozzávalók 4 személyre: 1 lollo rosso saláta, 4 paradicsom, 2 zöld paprika, 2 kicsi lila hagyma, só, citromlé vagy almaecet, olívaolaj; továbbá: személyenként 2-3 szelet kenyér, szeletenként 1-1 púpozott teáskanálnyi juhtúró.

Elkészítése: A salátát alaposan megmossuk, jól lerázzuk, majd a leveleket összetépkedjük. A paradicsomot tetszés szerinti darabokra, a paprikát vékony szeletekre vágjuk, a hagymát pedig finomra aprítjuk. Tálba tesszük, összeforgatjuk, majd megszórjuk sóval, és meglocsoljuk citromlével, ileltve olívaolajjal. A kenyeret megpirítjuk (szendvicssütőben kenyérpirítóban vagy akár sütőben), minden forró szeletre ráhalmozunk 1-1 teáskanálnyi juhtúrót, kissé ellapítjuk, hogy minél könynebben átmelegedhessen, majd salátával tálaljuk.

Tipp: Ha sütőben pirítottuk a kenyeret, miután megkentük túróval, toljuk még vissza a sütőbe egy kicsit, hogy megolvadjon. Ha szendvicssütővel dolgoztunk (mint én most), akkor egy-két másodpercre csukjuk rá a fedelét a túróval megkent szeletekre, és utána tálaljuk.

2013. augusztus 15., csütörtök

Sopszka saláta - egy újabb bolgár klasszikus

Bejegyezte: sedith dátum: 7:32 7 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Mielőtt nyaralni mentünk volna, mint mindenki, hát mi is rengeteg értékelést olvastunk össze a szállodáról, ahová készültünk. Hideget-meleget is olvastunk róla, sőt, az sem volt ritka, hogy egy egekig magasztaló vélemény után a következőben kígyót-békát ráhordtak a hotelre, vagy fordítva, és ha e méltatások után kellett volna döntenünk, hogy oda menjünk-e (vagy hogy egyáltalán, hová menjünk), biztps, hogy inkább itthon maradtunk volna. Mi azonban, barátaink tavalyi személyes tapasztalata után kitartotunk a szálloda mellett, és bizony, nem kellett csalódnunk, semmi okunk nem volt az aggodalomra semmilyen szempontból. A beszámolókban a legtöbb kritikát általában az étel (minősége és mennyisége) kapta, így aztán méltán tartottunk egy kicsit attól, hogy mi lesz valóban a helyszínen. De, mint írtam, a helyszínen is minden úgy volt, ahogyan elképzeltük, és finom, sokféle és rengeteg étellel várták mindig a vendégeket. Még ki sem fogyott egy tál, már hozták is a másikat, az ízek meg nagyszerűek voltak, minket legalábbis teljesen magukkal ragadtak. Mondjuk, mi nem vagyunk annyira húsbolondok, tehát nem róttuk fel azt, hogy csak vagy 7-8 féle húsétel van egy étkezésnél (:P), s bár szinte mindig tettünk a tányérunkra húsfélét is (márcsak az ízek kipróbálásáért is), a sokféle saláta, friss zöldség és gyümölcs volt a "lényeg". Szépen tálaltak mindent (számomra nagyon érdekes volt a különféle fogások, hozzávalók átlós csíkokban való elhelyezése a tálakbann-tálcákon), nagyon igyekeztek, hogy szép színes kompozíciókat állítsanak össze, és annyi érdekességet kóstoltunk, hogy már nem is emlékszem mindenre. Azt mondhatom, hogy egyetlen étel volt, ami nem ízlett, és az valami padlizsános akármi volt. Na, ez egy amolyan se íze - se bűze étel volt, egyszerű, sima sült (vagy főtt, nem tudom) padlizsán. Ezen kívül azonban semmire sem mondhatom, hogy ne lett volna finom.
Szóval, a sok előzőleg olvasott rossz vélemény ellenére, mi teljesen mást tapasztaltunk ottlétünk alatt, és én teljesen belebolondultam a bolgár ízekbe. Azóta is vágyódom utánuk, így aztán kénytelen voltam/vagyok itthon is reprodukálni őket - azt hiszem - inkább több, mint kevesebb sikerrel. :)

Múltkor taratort készítettem, de már ettünk muszakát és kavarmát is (ezután következnek), ma pedig a sopszka salátán volt a sor. Imádom.



Sopszka saláta (Шопска салата)

Hozzávalók 1 személyre: 2 közepes érett paradicsom, 1 kicsi uborka (én elhagytam), 1 piros vagy zöld paprika, 1 kicsi lila hagyma, 5-7 dkg telemea vagy feta, néhány petrezselyemlevél, nagyszemű só, 1-2 evőkanál olívaolaj.

Elkészítése: A paradicsomot félbe, majd darabokra vágjuk, az uborkát, a paprikát meg a hagymát vékonyan felszeleteljük, a telemeát pedig lereszeljük a nagy lyukú reszelőn. Mindent összekeverünk, majd megszórjuk az összetépkedett petrezselyemlevéllel, néhány szem durva sóval, és meglocsoljuk olívaolajjal. Önmagában is kitűnő, de kínálhatjuk valamely fogás kísérőjeként is.

Megjegyzés: Próbáltam én is úgy tálalni, átlósan, ahogy Bulgáriában láttam, a színekből kiindulva pedig arra gondoltam, hogy összehozom a zászlajukat. :)




2013. augusztus 14., szerda

Desszert Josephine módra

Bejegyezte: sedith dátum: 9:23 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Érdekes ez a mód, mert nem azt mondják róla, hogy tejberizs (ami a konzisztenciát adja) főzött gyümölccsel tálalva, cukorral megszórva és málnasziruppal meglocsolva, hanem a főzött gyümölcsöt kínálják tejberizzsel és a többivel. Arról nem szól a fáma, hogy milyen gyümölcs kellene, hogy legyen, ezért én az éppen kéznél levő almával készítettem. Nagyon finom volt, az egész családnak ízlett.




Gyümölcsös, tejberizses desszert Josephine módra


Hozzávalók: 30 dkg rizs, 5 dl víz, 6-8 dl tej, 5 evőkanál barna cukor (vagy tetszés szerinti ízesítő), só, 1 vaníliarúd.; a gyümölcsmártáshoz: 30 dkg alma, 1 evőkanál olaj, 2 evőkanál barna cukor, ½ citrom leve, ½ dl tejszín; a málnasziruphoz: 10 dkg málna, cukor, víz.

Elkészítése: A rizst edénybe tesszük, és szárazon forrósítjuk néhány percig. Ezután felöntjük vízzel, beleszórunk 1-2 csipet sót, és addig főzzük, míg félpuhára nem fő, és a vizet be nem itta. Felöntjük a közben felforralt tejjel, hozzáadjuk a cukrot meg a kikapart vaníliarudat a héjával együtt, és addig főzzük nagyon kis lángon (legjobb, ha van egy vastag fémalátét is), amíg a rizs teljesen meg nem puhul, illetve a tejet is szinte mind beitta. Hűlés közben még szilárdul úgyis. Végül eltávolítjuk belőle a vanília héját. A mártáshoz az almát meghámozzuk, tetszés szerint daraboljuk, és azonnal meglocsoljuk citromlével. Az olajat felforrósítjuk, rádobjuk a cukrot, hagyjuk enyhén karamellizálódni, majd rádobjuk az almát, és addig pároljuk kavargatva, míg a cukor teljesen fel nem olvad. Végül ráöntjük a tejszínt, és jól kiforraljuk. A sziruphoz a málnát összeforraljuk 1-2 evőkanál cukorral és 1 dl vízzel, összeturmixoljuk, majd átszűrjük, és jól beforraljuk.
A tejberizst formákba adagolhatjuk, és miután hűlt egy keveset, kiboríthatjuk, hogy úgy tálaljuk.

2013. augusztus 13., kedd

Magyaros grillezett csirkecomb

Bejegyezte: sedith dátum: 14:27 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
A jómúltkori grillezés harmadik fogása (a két előző csirkés és a sertéstarja meg a miccs mellett :D). Mivel tartottam attól, hogy a mustáros-currys ízvilág nem jön be mindenkinek a családból, készítettem hagyományos fűszerezésű csirkecombokat is. Végül alaptalan volt a félelmem, mert mindegyik ízlett, de ez is nagyon finom lett. A fotón majonézes krumplival tálalva látszik, de azt nem én készítettem, hanem anyósom. Különben is, mindenki azzal evett mindent, amivel jólesett. Én csak friss salátával például...



Magyaros grillezett csirkecomb 

Hozzávalók 10-12 csirkefelsőcombhoz: 1 nagyon pici lila hagyma, ½ zöld színű csípős paprika, 1 teáskanál pirospaprika vagy paprikalekvár, ½ teáskanál bors, 1 teáskanál só, 1 teáskanál morzsolt majoránna, ½ teáskanál őrölt kömény, 2 evőkanál napraforgóolaj, 2-3 evőkanál víz.

Elkészítése: A hagymát és a csípős paprikát nagyon finomra aprítjuk, majd egy tálba tesszük. Hozzáadjuk a többi fűszert, majd simára keverjük az olajjal meg a vízzel. Kanál vagy ecset segítségével jól bekenjük vele a kicsontozott csirkecombokat, és egymásra helyezve, lefedve néhány órán át a hűtőben pácoljuk. Sütés előtt a pácot jól lecsepegtetjük a húsról, amjd szalonnával megkent, forró grillrácson megsütjük. Majonézes krumplival vagy tetszés szerinti körettel, salátával tálaljuk. Krumplis, rizses, tésztás köret nélkül húsnapon ehető salátával.


2013. augusztus 12., hétfő

Majonézes padlizsántorta

Bejegyezte: sedith dátum: 19:55 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Avagy a hagyományos majonézes padlizsánkrém kissé újragondolt formában. Nem kell megijedni, nem elrugaszkodott újragondolás, hiszen minden hagyományos elem benne van, csak a forma és az állag más inkább. Padlizsánkrém-, azaz vinetaimádó lányom azt mondta erre is: "esteni". :)


Majonézes padlizsántorta

Hozzávalók egy 20 cm-es formához: 1 kg padlizsán, só, 60-70 ml olaj; a "krémhez": 1 tojás, 2 dl olaj, 2 teáskanál mustár, só, citromlé,  25 dkg tejföl vagy joghurt, 1-1,5 dl tej, 15 g zselatinpor, bors, 1 teáskanál porcukor, 3 közepes hagyma (nálam 2 lila volt), 1 evőkanál só, 5 evőkanál ecet, 1 evőkanál barna cukor.

Elkészítése: A hagymát meghámozzuk, vékony karikákra vágjuk, és roppanósra főzzük az 1 evőkanál sóval, az ecettel és a cukorral ízesített vízben (újraforrástól számítva kb. 10 perc). Ezután leszűrjük, és húlni hagyjuk. A padlizsánt tetszés szerint meghámozzuk (én csíkosan tettem), majd 7-8 mm-es karikákra vágjuk. Alaposan besózzuk, és 20-25 percig állni hagyjuk. Sós levét leöntjük, folyó víz alatt átöblítjük, és kinyomkodjuk. Sütőpapírral bélelt tepsit megkenünk olajjal, belefektetjük a padlizsánszeleteket, és a tetejüket is beolajozzuk. 200 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen 10-10 percig sütjük mindkét oldalán. A zselatinport beáztatjuk kb. 1/2 dl hideg tejbe. A tojásból, az olajból, 1 teáskanál mustárból, sóval és citromlével félperces majonézt készítünk, majd simára dolgozzuk a tejföllel vagy joghurttal, a másik teáskanálnyi mustárral és a porcukorral. Annyi tejet öntünk még hozzá (ha szükséges), hogy kb. palacsintatészta sűrűségűvé váljon, végül pedig belekavarjuk a leszűrt hagymakarikákat. A beáztatott zselatint állandóan kavargatva megolvasztjuk, hozzákeverünk egy keveset a majonézes masszából, majd hozzákeverjük a többihez. Alaposan összeforgatjuk. Egy kb. 20 cm átmérőjű tortaformát vagy jénai tálat kibélelünk fóliával, az aljára simítunk kevés hagymás majonézt, majd kirakjuk padlizsánszeletekkel. A rétegezést addig folytatjuk, amíg a hozzávalóink tartanak. Nekem 3 padlizsán, és 4 "krém" rétegem lett. Végül letakarjük fóliával, és 2-3 órára hűtőbe tesszük, dermedni. Ha előételként tálaljuk, 7-8 személyre is elegendő, ha főételként, mint én is tettem, akkor max. 4-5 ember eszik belőle.



2013. augusztus 11., vasárnap

Szőlős és meggyes lepény borsodóval

Bejegyezte: sedith dátum: 12:32 4 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Finom, hagyományos süteményt szerettem volna készíteni. Ötlettelen voltam, ezért felütöttem  Szász Mártonné Bene Ilonka: Erdélyi konyha című receptgyűjteményét (amiről reményeim szerint egyszer majd írok bővebben is, illetve szándékaim szerint lefőzöm belőle az összes ma is elkészíthető ételt), ahol már eddig is sok jó ötletet találtam, de még egyiket sem ültettem gyakorlatba. Ott találtam meg ezt a különleges összeállítású receptet, amit eredetileg cseresznyére írtak, én viszont felét szőlővel, felét meggyel (hogy a férjem is ehessen belőle) készítettem. A borsodó receptje is a könyvből van, a szerző ajánlotta a süteményt erős óborral vagy borsodóval tálalni. Isteni lett mind meggyesen, mind szőlősen. A narancs- és limehéj az én újításom bele, és a borsodóhoz sem írt keményítőt, de így tökéletes lett.... :)



Szőlős és meggyes lepény borsodóval 

Hozzávalók a lepényhez: 20-25 dkg fehér vagy kék szőlő, 20-25 dkg meggy, 12,5 dkg vaj, 12,5 dkg tejföl, 6 evőkanál liszt, 12,5 dkg + 2 evőkanál cukor, 12,5 dkg őrölt mandula, 1-1 narancs és zöldcitrom reszelt héja, 6 tojás, csipetnyi só; a borsodóhoz: 4 dl édes fehérbor, 3 dl víz, 6 tojássárgája, 2 evőkanál étkezési keményítő, 5-6 evőkanál vaníliás porcukor, csipetnyi só. 

Elkészítése: A szőlőt és a meggyet alaposan megmossuk, majd kettévágjuk (a meggyet nem), és kimagvaljuk. A vajat kézi mixerrel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tejfölt, és együtt is habosítjuk 1-2 percig. Ekkor beletesszük a lisztet, a reszelt citrushéjakat és 6 dkg cukrot, majd hozzáadjuk a tojássárgáját, és együtt simára keverjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük egy csipet sóval és a maradék cukorral, majd a mandulával felváltva óvatos mozdulatokkal a tojásos-vajas keverékbe forgatjuk. Sütőpapírral bélelt kb. 25*35 cm-es tepsibe simítjuk, belepotyogtatjuk a szőlőt és a meggyet - lehet vegyesen is, én felét szőlővel, felét meggyel raktam ki -, rászórjuk a 2 evőkanál cukrot, és 200 fokra előmelegített sütőben sütjük kb. 10 percig, majd a hőt 180 fokra mérsékelve addig sütjük, amíg a teteje szép aranysárga színt nem kap (további 10-15 perc). A sodóhoz a tojássárgáját simára keverjük a sóval, a porcukorral meg a keményítővel, majd fokozatosan hozzácsorgatjuk a bort meg a vizet. Láng fölé helyezzük, és állandóan kavargatjuk addig, amíg be nem sűrűsödik. Amikor a lepény és a sodó is legalább langyosra hűlt, már tálalható, de jéghidegen is nagyon finom.

Megjegyzés: Elég sok tojás kell ehhez a süteményhez, de ha szükséges, lehetünk kissé leleményesek, és pl. a sodónál 1-2 tojást kiválthatunk keményítővel vagy pudingporral. Természetesen jó, ha a tojások háztájiak, mert csak így lesz szép sárga színű a sodó.

2013. augusztus 10., szombat

Mustáros-currys grillezett csirkecomb

Bejegyezte: sedith dátum: 13:14 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Itt egy ötlet arra, hogyan pácoljuk a húst, ha netán valaki ma vagy ezen a hétvégén kerti partira, esetleg természetbeni túrára készül, és persze, unja már a hagyományos só-bors kombinációt, és valamivel több ízre vágyik. Ez a keleties beütésű pác érdekes módon klasszikus ízlésű családtagjaimnak is teljesen bejött.


Mustáros-currys grillezett csirkecomb

Hozzávalók 6-8 kicsontozott csirkefelsőcombhoz: 2 evőkanál mustár, 3 cikk fokhagyma, 1 teáskanál só, ½ teáskanál bors, 1 teáskanál currypor, ½ teáskanál gyömbérpor, 1 evőkanál méz, 1 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál balzsamecet, 2-2 evőkanál mogyoró- és szezámolaj.

Elkészítése: A csirkecombot alaposan megmossuk, és papírtörlővel felitatjuk róla a vizet. Mindegyik húsdarabot bekenjük  páccal, majd kisebb edénybe téve egymásra fektetjük őket. 
Néhány órán - egy éjszakán át hűtőben érleljük, majd felforrósított grillrácson szép pirosra sütjük. Kenyérrel és friss salátával, vagy egyéb tetszés szerinti körettel tálaljuk. Csak salátával húsnapon ehető.

2013. augusztus 9., péntek

Körtés habos pite

Bejegyezte: sedith dátum: 8:34 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Már eleve azzal a gondolattal szedtem a körtét a kertből, hogy ebből valami pite lesz. Körtével azt hiszem, még sosem készítettem semmit, úgyhogy épp ideje volt már. :) S mivel még van körte a kertben, talán egyéb is készül még...
Nagyon finom lett: ropogós is, krémes is, édes is, savanykás is... Próbáljátok ki! :)



Körtés habos pite

Hozzávalók (26 cm-es formához) a tésztához: 30 dkg liszt, 12 dkg hideg vaj, 1 tojás, 1/2 kávéskanál só, 1 csapott teáskanál sütőpor, 1 tasak vaníliás cukor, 3 evőkanál hideg tej; a töltelékhez: 75-80 dkg körte (55 dkg tisztítva mérve), 1 citrom leve, 10-15 dkg cukor (7-10 dkg fruktóz), 1/2 teáskanál fahéj, 10 dkg mazsola, 10 dkg őrölt mandula, csipetnyi só; a habsipkához: 3 tojásfehérje, csipetnyi só, 4 csapott evőkanál cukor; továbbá: kevés vaj, 2-3 dkg mandulaforgács.

Elkészítése: A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a sütőport meg a vaníliás cukrot, majd a közepébe tesszük a fedarabolt vajat. Gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk vajat és a lisztet, majd hozzáadjuk a tojást meg a tejet, és egynemű masszát gyúrunk belőle. Lisztezett felületen kb. 32 cm átmérőjű körré nyújtjuk, és kibéleljük vele a vajjal megkent pitesütő formát úgy, hogy a tésztát kb. 1 cm-rel hagyjuk hosszabbra, mint amekkora a formánk. Megszurkáljuk villával, és hűtőbe tesszük legalább fél órára. A töltelékhez meghámozzuk a körtét, elhasítjuk, kivágjuk a magházát, majd mérettől függően négybe-hatba daraboljuk. Rálocsoljuk a citromlevet, majd hozzáadjuk a sót, a cukrot, a fahéjat meg a mazsolát, és saját levében, állandóan kavargatva megpároljuk. Amikor a levét is nagyjából elfőtte, belekeverjük az őrölt mandulát, jól eldolgozzuk, 1-2 percig kavargatjuk még láng fölött, majd félrevesszük, és hagyjuk langyosra hűlni. A sütőt bekapcsoljuk 200 fokra, majd a tésztát 10-12 percig elősütjük benne. Ekkor kivesszük, belesimítjuk a körtés tölteléket, a hőt 180 fokra mérsékeljük, és további 10-15 percre visszatoljuk a sütőbe. Ezalatt a tojásfehérjét kemény habbá verjük a sóval meg a cukorral, majd miután lejárt a sütési idő, kivesszük a pitét, rákenjük a habot, megszórjuk mandulaforgáccsal, és visszatoljuk a sütőbe 5-6 percre, vagy amíg a hab szépen pirulni nem kezd. Langyosan már szépen lehet szeletelni, de hidegen is nagyon finom.

Tipp: A tésztához az egész tojás helyett felhasználhatunk 2-3 tojássárgáját, így nem kell plusz tojást elhasználnunk, hanem a megmaradt sárgájákat hasznosítjuk. Ha a tészta mégsem lenne elég rugalmas, kevés tejjel is pótolhatjuk a folyadékmennyiséget. A megmaradt tojássárgájákat különben felhasználhatjuk egyéb ételekhez is, pl. fasírthoz, panírozáshoz, egyéb tojásos ételekbe.

2013. augusztus 8., csütörtök

Kapros, savanyú zöldségleves

Bejegyezte: sedith dátum: 18:09 3 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Finom, gyors leves az ilyen kánikulai napokra. Hamar elkészül, ha reggeliben tesszük oda, még szenvednünk sem kell mellette. 


Kapros, savanyú zöldségleves

Hozzávalók: 30 dkg csirkemell vagy filézett csirkecomb, 2-3 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 10 dkg betű- vagy gyűrűtészta, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejföl vagy tejszín, 1 csokor kapor, só, citromlé, 2 evőkanál olaj. 

Elkészítése: A húst és a zöldségeket kis kockákra vágjuk. Felforrósítjuk az olajat, rádobjuk a húst, és fehéredésig pirítjuk. Ezután hozzáadjuk a sárgarépát meg a petrezselyemgyökeret, és együtt is dinszteljük néhány percig. Megsózzuk, felöntjük annyi vízzel, amennyi jól ellepi, és puhára főzzük. Az utolsó percekben beledobjuk a tésztát, illetve behabarjuk a tejföllel és kevés vízzel elkevert liszttel. Tetszés szerint hígítjuk, jól kiforraljuk, ha szükséges utánasózunk, majd citromlével savanyítjuk, és megszórjuk aprított kaporral.  

2013. augusztus 7., szerda

Leveles tésztába göngyölt csirkemell meggymártással

Bejegyezte: sedith dátum: 10:45 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Nem épp mostanában készült ez az étel, van már annak legalább egy hónapja is, ha nem több! Mint ahogy nyilvánvaló is a meggymártásból ítélve. Egy vasárnapi ebéd része volt, nagyon ízlett a család minden tagjának.


Leveles tésztába göngyölt csirkemell meggymártással

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg filézett csirkemell, 40 dkg leveles tészta, 15 dkg sárgarépa, 15 dkg zöldborsó, 1 tojás, szezámmag, 2 evőkanál olaj, só, bors, csipetnyi szerecsendió, 1-2 evőkanál búzadara vagy zsemlemorzsa; a mártáshoz: 25 dkg magozott meggy, 1 evőkanál olaj, 2 evőkanál liszt, 2 dl tej, 1 dl tejföl, só, cukor.

Elkészítése: A csirkemellet 4 darabra vágjuk, sózzuk és borsozzuk, majd hideg helyre tesszük egy időre. A leveles tésztát szobahőmérsékleten hagyjuk kiolvadni, a sárgarépát és a borsót puhára főzzük, és hagyjuk kihűlni. Az olajat felforrósítjuk, a fűszeres csirkemelldarabokat pedig hirtelen körbepirítjuk rajta. A főtt zöldséget bormixerrel pépesítjük, sóval, borssal és szerecsendióval ízesítjük. A leveles tésztát négybe vágjuk, mindegyiket 2-3 mm vékonyra nyújtjuk. A darabok közepére hosszában kevés búzadarát vagy zsemlemorzsát szórunk, megkenjük zöldségpürével, ráhelyezünk egy húsdarabot, ennek a tetejét is megkenjük zöldségpürével, illetve megszórjuk darával, majd feltekerjük. A tészta végeit a tekercs alá hajtjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. Mindegyiket megkenjük felvert tojással, megszórjuk szezámmaggal, és 200 fokos sütőben 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük. Tálaláskor rézsútosan szeleteljük. A mártáshoz felforrósítjuk az olajat, rádobjuk a meggyet, és saját levében néhány perc alatt megpároljuk. Felöntjük kevés vízzel, majd a lisztet elkeverjük a tejjel, és behabarjuk vele a mártást. Belekavarjuk a tejfölt is, jól kiforraljuk, majd sóval és cukorral ízesítjük tetszés szerint.

2013. augusztus 6., kedd

Bortésztában sült tőkehal zöldséges lecsóval

Bejegyezte: sedith dátum: 9:33 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Nyaralásunkon nagyon sok halat ettünk, nem is volt olyan nap, amikor legalább egyszer ne ettünk volna valamilyen halas fogást. (Itt fedeztük fel, hogy milyen finom a makréla, amit eddig sosem vettünk. :P) Ahogy hazajöttünk, néhány nap után már szabályosan hiányzott a halevés, így aztán nemsokára be is terveztem. Ezúttal tőkehalfilét vettem, és erdélyi (azaz rizzsel készült) zöldséges lecsóval tálaltam.



Bortésztában sült tőkehal zöldséges lecsóval

Hozzávalók 4 személyre: 1 kg tőkehalfilé, 2 tojás, 15 dkg + 2-3 evőkanál liszt, 2 dl fehérbor, só, bors, fokhagymapor, olaj; a lecsóhoz: 2 hagyma, 2 paprika (1 piros, 1 zöld), 20 dkg sárgarépa, 20 dkg zöldborsó, 2 nagy paradicsom, 20 dkg rizs, 1/2 dl olaj, só, bors.

Elkészítése: A halfilét ügyes szeletekre vágjuk, és megszórjuk fűszerekkel. A rizst vastag aljú edényben, dupla mennyiségű enyhén sós vízben külön megfőzzük. Végül lefedjük, és hagyjuk duzzadni. A zöldségeket megtisztítjuk, a sárgarépát és a meghámozott paradicsomot kockára, a hagymát és a paprikát csíkokra vágjuk. Egy lábosban felforrósítjuk az olajat, és megdinszteljük benne a sárgarépát. Amikor pirulni kezd, rádobjuk a hagymát, néhány percig együtt dinszteljük, majd felöntjük kevés vízzel, és addig pároljuk fedő nélkül, amíg zsírjára nem sül. Hozzáadjuk a paprikát, 2-3 percig kevergetjük, majd a paradicsomot és a borsót is beletesszük, felöntjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, sóval meg borssal ízesítjük, és addig főzzük, amíg minden meg nem puhul. Ekkor beletesszük a főtt rizst, elkeverjük, ha szükséges még hígítjuk (erre használhatunk, ha van, paradicsomlevet is), utánaízesítünk, és jól összerotyogtatjuk. A tojásból, a lisztből és a borból (és ha kell, még némi vízből) palacsintamassza sűrűségű tésztát keverünk, megsózzuk és megborsozzuk. A haldarabokat lisztbe forgatjuk, megmártjuk a bortésztában, és a felforrósított olajban aranysárgára sütjük. Papírtörlőre szedjük, majd a lecsóval tálaljuk.

2013. augusztus 5., hétfő

Gesztenyekrémes kocka - sütés nélkül

Bejegyezte: sedith dátum: 14:18 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Megláttam valakinél egy fotót valami hasonló sütivel, csak az kókuszos volt, és menten beindult a nyálelválasztásom. Valahonnan meg - nem tudom miért - hirtelen gesztenyeízt éreztem a számban, és hiába múlt már este 9 óra, menten nekiláttam sütit készíteni. Nem recept szerint csináltam, csak úgy, ahogy jött per pillanat, de nagyon jó lett a végeredmény, így hát akkor már recept lett belőle. :)
A fotó kissé karácsonyos hangulatúra sikeredett, dehát nem baj, igazából ez a süti a karácsonyi asztalon is megállná a helyét.



Gesztenyekrémes kocka - sütés nélkül

Hozzávalók a masszához: 30 dkg háztartási keksz, 6-7 dkg vaj, 15 dkg tejcsokoládé, 4 evőkanál barna cukor, 2 evőkanál kakaópor, kb. 10 evőkanál hígabb, savanykás lekvár (nálam sárga szilva volt); a krémhez: 25 dkg gesztenyemassza, 15 dkg vaj, 2 teáskanál vaníliás porcukor, esetleg rumaroma.

Elkészítése: A kekszet megdaráljuk, vagy késes aprítóban összemorzsoljuk. A vajat mikróban összeolvasztjuk a tejcsokoládéval, majd hozzáadjuk a cukrot meg a kakóport, és simára keverjük. Beletesszük a kekszmorzsát és a lekvár felét, majd összedolgozzuk. Annyi további lekvárt adunk hozzá, hogy összeálló, jól formázható masszát kapjunk belőle. A krémhez a gesztenyepürét és a vajat habosra kavarjuk a cukorral meg az aromával (aroma nem muszáj, a püré már ízesített, én nem tettem). A kekszmasszát három egyenlő részre osztjuk. Két fólia között az egyik adagot kb. 1/2 cm vastag téglalappá nyújtjuk, majd rákenjük a krém felét. Szintén fólia között kinyújtjuk a másik adag kekszmasszát, és a fólia segítségével óvatosan ráhelyezzük-simítjuk a krémre. Ezt is megkenjük krémmel, majd befedjük a harmadik adag kinyújtott kekszmasszával. Óvatosan lenyomkodjuk kissé, majd félórára-órára hűtőbe tesszük, hogy jól megdermedjen, és könynen lehessen szeletelni.
Tipp: Hogy ünnepibbé tegyük, be lehet vonni még csokoládéval, illetve díszíteni valamivel, de ezesetben ez most elmaradt. Őszintén: senki sem hiányolt semmit belőle. :)


Corn dog, avagy kukoricabundában sült virsli

Bejegyezte: sedith dátum: 0:34 4 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Az este rátaláltam egy érdekes oldalra a fosbúkon (Cool ideas), és nézegettem a jópofa, ötletes ezt-azt (pl. a lányok haja is ma az egyik fotó szerint volt kötve - a lenti sorból az alsó), amikor szembejött velem ez a "kukoricakutya"-fotó. Elmentettem, mint elkészítendő, aztán ma reggel úgy döntöttem, úgysincs jobb ötletem, hát legalább lerójuk éves virslifogyasztásunk harmadát-felét. Mivel recept is volt hozzá, hát tartottam magam ahhoz, csak én átmértem a csészéket dekába-decibe, és természetesen, el sem tudtam volna képzelni, hogy cukrot és mézet használjak hozzá, mint az ámerikaiak. De ha valaki úgy szeretné, hát áldásom rá. :) Nagyon finom lett, teljesen más volt, mint ha csak sima virslit ettünk volna. Nem cicomáztam agyon a tálalását: mustárral és házi ketchuppal ettük. A lányok fagyikutyának nevezték el. :)



Corn dog, avagy kukoricabundában sült virsli

Hozzávalók 4 személyre: 16 virsli, 20 dkg kukoricadara, 16 dkg + 2-3 evőkanál finomliszt, 1 teáskanál sütőpor, 1 nagy tojás, 1 dl tejszín, 2,2-2,5 dl víz (vagy kb. 3,5 dl tej), 1 teáskanál só, 1 teáskanál fokhagymapor, bő olaj; a tálaláshoz: mustár, ketchup, majonéz, muzsdéj, ízesített tejföl/joghurt, bármi ízlés szerint.

Elkészítése: A virslit megmossuk, papírtörlővel szárazra töröljük, majd mindegyiket bambusznyársra húzzuk. A kukoricadarát, a finomlisztet, a sót, a fokhagymaport meg a sütőport tálba tesszük, hozzáadjuk a tojást meg a tejszínt, és kézi mixerrel összedolgozzuk. Ezután kicsinként adagolva beledolgozzuk a vizet is, a liszttől és a darától függően kellhet picivel több vagy kevesebb. Simára kavarjuk. Az olajat felforrósítjuk. A nyársra húzott virsliket meghempergetjük lisztben, majd megforgatjuk a kukoricás masszában, és a felforrósított olajba helyezzük. Aranybarnára sütjük, majd papírtörlőn hagyjuk lecsepegni. Különféle mártogatni valókkal kínáljuk.

Eddig tartott a "hivatalos" recept, most jöjjön néhány pontosítás, hasznos tanács a minél szebb sikerhez. :)

- Az első 3-4 darab eléggé bénára sikeredett:  nem értek bele rendesen az olajba, nem sültek egyenletesen (pedig többféle edénybe átöntögettem az olajat), lefolyt róluk a massza stb., de aztán megoldottam, hogy gyönyörűszép egyenletesen süljenek, és a massza is egyenletes maradjon rajtuk.
- A széles serpenyő vált be a leginkább a sütéshez, benne kb. kétujjnyi olajjal.
- Próbáltam úgy is, hogy lisztbe forgatom a virsliket először, illetve úgy is, hogy nem (a receptben pl. nem írta): ha liszteztem, szebbek lettek.
- Mivel a nyárs túl hosszú volt, egyik végük nem ért bele rendesen az olajba, ott nem sült egyformára, és levált mellette a massza: végül letördeltem a nyársakat akkorára, hogy még meg tudjam fogni, de beleférjenek a serpenyőbe is.
- A masszába mártott virsliket függölegesen tartva hagytam kissé lecsepegni, és csak azután tettem az olajba.
- Fontos volt, hogy egyből olajba kerüljön a teljes felülete: ha a forró olaj hirtelen "megkapta", már nem folyt szét rajta a massza. Egy kanállal néha rásegítettem, illetve néhány másodpercre rá, hogy belehelyeztem az olajba, át is fordítottam a másik felére, majd többször forgatgattam, hogy egyenletesen piruljon.
- Eleinte csak 1-1 darabot sütöttem, majd ahogy rutinosabb lettem, már 2-3 is került a serpenyőbe.
- Ennyi massza nagyon sok ennyi virslihez, de szükséges ahhoz, hogy jól bele lehessen mártogatni. A maradékhoz azonban hozzá lehet adni még egy kevés finomlisztet, esetleg további fokhagymát vagy más fűszert, majd beleszaggatjuk a forró olajba, és kisütjük. Sütöttem néhányat: érdekes, amolyan puliszkaszerű fánkocskák lettek, belül puhák, kívül ropogósak. El tudnám képzelni főzelék mellé feltétnek.
- Kb. ennyi, azt hiszem. Nem nagy ördöngösség, csak bele kell jönni a dologba. :) Jó étvágyat!

2013. augusztus 3., szombat

A kertész levese

Bejegyezte: sedith dátum: 14:49 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Hogy mi is a kertészleves meghatározása, azaz melyek azok a pontos hozzávalók, amelyek bele járnak, nem tudom, és sehol sem találok erre vonatkozó egyértelmű leírást. Legelőször néhány évvel ezelőtt találkoztam vele, amikor az egyi helyi vendéglő konyháján kuktáskodtam (egy abbamaradt főzőtanfolyam gyakorlati részeként), és azonkívül, hogy egy csomó mindenféle zöldség jár bele, semmire sem emlékszem. :) :P Dehát a kertész levese mitől lehet éppen az övé, ha nem attól, hogy egy csomó mindenféle olyan zöldség kerül bele, amit maga termeszt a kertjében?! Nem logikus? Nekem igen. :)
Nos - mivel a neten két nyelven is rákeresve még véletlenül sem találtam két azonos hozzávalókat  és leírást tartalmazó receptet (és ez amúgyis csak utólagos kutakodás volt) - én is beletettem egy csomó mindenféle finom zöldséget a saját verziómba, és ajánlom mindenkinek az "ahány ház, annyi szokás" jegyében. A füstölt marhacsont csak hab volt a tortán, ki-ki készítheti azzal, ami éppen akad otthon: sertéscsont, csirke, bármi.



A kertész levese, azaz kertészleves

Hozzávalók: kb. 60 dkg füstölt, húsos marhacsont, 3 közepes sárgarépa, 1 vöröshagyma, 1 közepes zeller fele, 1 kisebb kápia paprika, 4-5 krumpli, 25 dkg karfiol, 1 nagy paradicsom, 1 csokor petrezselyemzöld, só, ecet.

Elkészítése: A marhacsontot hideg vízben főni tesszük, majd miután fölforrt, kis lángon, fedő alatt majdnem puhára főzzük. Ekkor beledobjuk a karikára vágott sárgarépát és a csíkokra vágott hagymát, néhány perc múlva pedig a csíkokra vágott zellert és paprikát, illetve a kisebb kockákra vágott krumplit. Miután a zöldségek félpuhára főttek, a levesbe tesszük a kis rózsákra szedett karfiolt meg a meghámozott, kockára vágott paradicsomot. Együtt főzzük az egészet addig, amíg minden meg nem puhul. Végül ha szükséges, utánasózunk, beleszórjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet, és ki-ki ízlés szerint ecettel savanyíthatja.

Megjegyzés: Jó, ha van kéznél egy kukta, ami gyorsítja a marhacsont főzését. Ecetet nem muszáj a leveshez adni, meglehet, a paradicsom eléggé megsavanyítja.

2013. augusztus 2., péntek

Padlizsánkrém nyers zöldségekkel

Bejegyezte: sedith dátum: 11:59 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
És úgy talált, hogy ismét padlizsán. :)
Bolond ötletem támadt, amikor megláttam a tegnapi levestől megmaradt fél zellert, de a következő pillanatban már hámoztam-reszeltem is, és nemcsak a zellert.... Komplett fogás lett belőle. :) NAgyon ízlett nekem is, a lányoknak is.



Padlizsánkrém nyers zöldségekkel

Hozzávalók: 60 dkg padlizsánhús, 1-1,5 dl olaj, 5-5 dkg nyers sárgarépa és zeller, 1 kicsi hagyma, 1 nagy paradicsom, 2 evőkanál tejföl, 1/2 csokor petrezselyemzöld, só, citromlé. 

Elkészítése:  A paradicsom leveses, magvas belsejét kikaparjuk, és a húsát kis kockákra vágjuk, a gyökérzöldségeket finomra reszeljük, a hagymát pedig nagyon finomra aprítjuk. A jól lecsepegett padlizsánhúst (nekem még tavalyi fagyasztott volt, különben kell hozzá vagy 5-6 padlizsán, legalább) késsel összevagdossuk (én a spéci vinetavágó fakésemet használtam, úgyis ritkán veszem elő, a botmixer-éra óta, de lehet rendes késsel is), majd tálba tesszük, alaposan megsózzuk, és kézi mixerrel összedolgozzuk. Ezután vékony sugárban adagolva, szintén mixerrel, beledolgozzuk az olajat is. Végül hozzáadjuk a zöldségeket meg az aprított petrezselyemzöldet, és belekavarjuk a tejfölt. Utánasózunk, és citromlével ízesítjük. Teljes kiőrlésű kenyérrel tálaljuk.



Related Posts with Thumbnails