2013. április 30., kedd

Túrós, lazacos töltött krumpli

Töltött krumplit nagyon ritkán készítek, pedig nagyon hálás étel, sok mindent el lehet "suvasztani" ebben is. Hússal vagy anélkül mindenképpen remek, laktató fogás. Múltkor egy duplán túrós, füstölt lazacos tölteléket találtam ki neki.


Túrós, lazacos töltött krumpli

Hozzávalók 4 személyre: 1,5 kg közepes méretű krumpli, só, bors; 35 dkg tehéntúró, 15 dkg juhtúró, 10-12 dkg füstölt lazac vagy egyéb füstölt hal, 8-10 levél medvehagyma (ez elhagyható belőle, helyettesíthető 1-2 cikk fokhagymával), 1 kis csokor metélőhagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 tojás, tejföl, só, bors, olívaolaj.

Elkészítése: A krumplit meghámozzuk, jól megmossuk, és az esetleges nagyobb példányokat kettéhasítjuk. Ezután mindegyiknek kivájjuk a belsejét úgy, hogy körben csupán egy kb. 1/2 cm-es peremet hagyunk. A kivájt részeket is megtartjuk. A krumplit alaposan megszórjuk sóval és borssal, majd üregükkel felfele sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, közéjük szórjuk a kivájt részeket, meglocsoljuk kevés olajjal, és alufóliával lefedve, 200 fokos sütőben 20-25 percig előpároljuk őket. Közben a tehéntúrót villával összetörjük, hozzáadjuk a szétmorzsolt juhtúrót meg a darabokra tépkedett füstölt halat, és összekeverjük. Beletesszük a finomra aprított zöldeket meg a tojást, egynemű masszává dolgozzuk, majd ha szükséges, 1-2 evőkanál tejfölt is beledolgozunk, hogy könnyű, kenhető masszát kapjunk belőle. Az elsőütött krumplit megtöltjük a krémmel, majd visszatoljuk a sütőbe, és légkeverésen, felső pirítással további 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük őket. Tálaláskor tejfölt adhatunk mellé.

Tipp: A fogáshoz a krumplit vízben is előfőzhetjük, de sütőben sütve aromásabb lesz.

2013. április 29., hétfő

Teljes kiőrlésű, lenmaglisztes zsemle

Nagyon finom, zamatos szaftos zsemle ... volt. "Anno" ezzel ettük a múltkori joghurtos halkrémet. Kissé töményebb, testesebb lesz a tésztája, mintha sima fehér lisztből vagy akár csak egyszerűen teljes kiőrlésű búzaliszttel vegyítenénk, de sokkal aromásabb, finomabb. Ezúttal kisebb méretű zsemléket formáztam, így lett 12, de lehet nyugodtan 8-at vagy akár 6 (óriás)zsemlét is sütni belőle.


Teljes kiőrlésű, lenmaglisztes zsemle

Hozzávalók7,5 dkg zabliszt, 7,5 dkg rozsliszt, 5 dkg lenmagliszt, 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 25 dkg kenyérliszt, 1 evőkanál só, 2 evőkanál barna cukor, 2-3 csepp ecet, 2 evőkanál olívaolaj, 420 ml víz, 5 g szárított élesztő, 2-3 evőkanál tej.

Elkészítése: Ha van kenyérsütőgépünk, egyszerű a dolgunk. Mindent belepakolunk a használati utasítás szerinti sorrendben (az enyémbe pl. a száraz hozzávalók járnak először), alaposan megdagasztatjuk a tésztát, majd hagyjuk jó duplájára kelni. A gép a közbeeső átgyúrásokat is elvégzi majd. Ha nincs kenyérsütőgépünk, akkor minden lisztet egy tálba mérünk, hozzáadjuk a sót meg  az élesztőt, illetve az ecetet, majd a langyos vizet fokozatosan adagolva hozzá, rugalmas tésztává dagasztjuk. Végül az olajat is beledolgozzuk, és letakarva hagyjuk kelni kb. 20 percig. Ekkor átgyúrjuk, és további 30-40 percig hagyjuk kelni.
Amikor a tészta megkelt, enyhén lisztezett felületre borítjuk, finoman átgyúrjuk, és 6, 8 vagy 12 részre osztjuk attól függően, hogy mekkora zsemléket szeretnénk. Szép kerekre formázzuk őket, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, 15-20 percig kelesztjük még, majd lekenjük tejjel, és 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt szép pirosra sütjük őket.

2013. április 28., vasárnap

Spagetti különleges szósszal, pirított sárgarépával

Gyors, méghozzá szupergyors ebédnek vagy vacsorának való. És húsmentes is. Meg laktató is. Nekem is, lányaimnak is nagyon-nagyon ízlett. (Megkezdődtek a hármasban elköltött szombati ebédek...)

Spagetti különleges szósszal

Hozzávalók 2-3 személyre: 30-35 dkg spagetti, 2 kisebb sárgarépa, 1 kicsike hagyma, 2 evőkanál liszt, 2-3 dl tej, 1 dl tejszín, 1 csokor retek levele, 8-10 medvehagymeszár, só, bors, citromlé, olaj.

Elkészítése: A spagettit sós vízben kifőzzük, majd leszűrjük, és átöblítjük. Az egyik sárgarépát nagyon apró kockákra vágjuk, és kevés felforrósított olajon megpirítjuk. A mártáshoz olajat forrósítunk, és megdinszteljük rajta az apróra vágott hagymát meg a finomra reszelt másik sárgarépát. Megsózzuk, felöntjük kb. 1/2 dl vízzel, és kis lángon addig pároljuk, amíg zsírjára nem sül. Ekkor rászórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a hideg tejjel, és simára keverjük. A reteklevelet meg a medvehagymát felaprítjuk, hozzákeverjük a mártáshoz, majd az egészet botmixerrel simára turmixoljuk. Visszahelyezzük a lángra, hozzáöntjük a tejszínt, és jól kiforraljuk. Ízlés szerint utánasózunk, illetve borssal és citromlével ízesítjük.

Megjegyzés: A reteklevél szükség szerint elhagyható vagy helyettesíthető egyéb zöldekkel (spenót, petrezselyemzöld, sóska stb.). NAGYON FONTOS, hogy csak olyan retek levelét használjuk fel hozzá, amiről biztosan tudjuk, hogy nem vegyszerezték.

2013. április 25., csütörtök

Vöröslencse-krémleves

Igaz, hogy télies étel, és ebben a hirtelen ránkszakadt nyárban másabb, frissebb, zöldebb ételeket kívánunk, de egy, hogy nálam nem éppen most készült, hanem még a hideg időkben, kettő, hogy bármikor megkívánhatunk egy hagyományos ízvilágú, akár télies ételt is, illetve három, de nem utolsó sorban, gyorsan elkészül: kb. 20 perc alatt már lehet asztalra tenni a jó laktató, finom levest. Ha tálaláskor nem adunk mellé semmilyen húsfélét - pl. nálunk füstölt csirkemellet kapott bele, aki kért - akár vegán fogásnak is beillik.


Vöröslencse-krémleves

Hozzávalók 4 személyre: 1 nagy hagyma, 1 teáskanál pirospaprika, 25 dkg vöröslencse, 6-7 fél aszalt paradicsom, 1 csokor metélőhagyma, só, bors, olaj, esetleg ecet; a tálaláshoz: tetszés szerint füstölt csirkemell és tejföl, vagy snidling és aszalt paradicsom.

Elkészítése: A lencsét több vízben alaposan átmossuk. A hagymát felaprítjuk, és olajon megdinszteljük. Megszórjuk pirospaprikával, elkeverjük, és azonnal felöntjük kevés vízzel. Beletesszük a vöröslencsét meg a feldarabolt aszalt paradicsomot, felöntjük kb. kétszeres mennyiségű vízzel, és 10-15 perc alatt készre főzzük. Ekkor beletesszük az aprított metélőhagymát, sózzuk és borsozzuk, majd botmixerrel simára turmixoljuk. Ezután felengedjük annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk, és jól kiforraljuk. Utánasózunk, ha szükséges, illetve ízlés szerint ecettel savanyítjuk. Húsimádóknak tálaláskor füstölt csirkemellet és tejfölt adunk mellé, de ha meg szeretnénk hagyni a levest vegánnak (előzőleg beáztatott) aprított aszalt paradicsommal és aprított snidlinggel szórjuk meg.
EK - 2014/12

2013. április 24., szerda

Medvehagymás krumplifőzelék kelfasírttal

Egy nagyon finom, laktató húsmentes fogás, bár evése közben úgysem hiányolja senki sem a húst. Klasszikus, magyaros ízek, mégha a feltét főalapanyaga nem is annyira magyaros: kínai kel.



Medvehagymás krumplifőzelék kelfasírttal

Hozzávalók 4 személyre: kb. 80 dkg krumpli, 1 nagy vöröshagyma, 2 csapott teáskanál pirospaprika, 2 evőkanál liszt, 2-3 dl tej, 1-2 dl tejföl, 1 csokor medvehagyma, só, bors, olaj; a fasírthoz: 25 dkg kínai kel (leveles, vékony része), 1 csokor újhagyma, 1 szál újfokhagyma, néhány levél medvehagyma, 1 kis csokor petrezselyemzöld, 2 kicsi tojás, zsemlemorzsa, só, bors, olaj.

Elkészítése: A krumplit meghámozzuk, és tetszés szerint feldaraboljuk. A finomra aprított hagymát megdinszteljük kevés olajon, megszórjuk pirospaprikával, majd felengedjük kevés vízzel. Rádobjuk a darabolt krumplit, jól átforgatjuk, majd felengedjük annyi vízzel, amennyi jól ellepi. Sózzuk, borsozzuk, majd mérsékelt lángon puhára főzzük. Ezalatt a kínai kelt nagyon vékony csíkokra vágjuk, hozzáadjuk a felaprított hagymaféléket, petrezselyemzöldet meg a tojást, ízlés szerint fűszerezzük, majd annyi zsemlemorzsát dolgozunk bele, hogy puha, de jól formázható masszát kapjunk belőle. Nem túl lapos korongokká formázzuk, majd nem túl bő, forró olajban, de mérsékelt lángon, hogy jól átsüljenek, szép pirosra sütjük mindkét oldalukat. (Ne mozgassuk meg őket, csak miután egyik felük megsült, különben széteshetnek.) Amikor a krumpli megfőtt, behabarjuk a tejjel simára kevert liszttel, hozzáadjuk a tejfölt is és jól kiforraljuk. Ha szükséges, tetszés szerint hígítható még vízzel vagy tejjel. Végül utánaízesítünk, és belekeverjük a nagyon finomra aprított medvehagymát. Melegen tálaljuk bármilyen saláta vagy savanyúság kíséretében. Zöldség- és tésztanapon ehető.


2013. április 23., kedd

Joghurtos halkrém

Nagyon gyors, nagyon finom reggelinek-vacsorának való. Friss tavaszi zöldségekkel, finom házi kenyérrel vagy zsemlével teljes értékű táplálék.


Joghurtos halkrém

Hozzávalók 4 személyre: 2 doboz olajos halkonzerv (125 g-os), 1 kis doboz joghurt (175 ml), 2-3 szál újhagyma, 2-3 szál medvehagyma, só, bors, esetleg csilipehely, citromlé; a tálaláshoz: teljes kiőrlésű zsemle, friss salátalevelek, hónapos retek, újhagyma.

Elkészítése: A konzervek olaját leszűrjük, majd a halhúst villával összetörjük. Elkeverjük a joghurttal, hozzáadjuk a felaprított újhagymát és medvehagymát, majd sóval, borssal, illetve ízlés szerint csilivel és citromlével ízesítjük. Friss zöldségekkel, pirítóssal vagy friss zsemlével tálaljuk.

2013. április 22., hétfő

Medvehagymás juhtúróval töltött csirkecomb

Mert amíg tart, és van, mindenbe medvehagymát teszek......:)
És mert már unjuk a sima sült csirkét. És mert... isteni ez a kombináció! :)


Medvehagymás juhtúróval töltött csirkecomb

Hozzávalók 4 személyre: 4 nagy egész csirkecomb, só, bors, kevés olaj, 1 dl fehérbor; a töltelékhez: 5 dkg száraz kenyér, 10 dkg juhtúró, 1 csokor (kb. 10 szál) medvehagyma, 1 tojásfehérje, só, bors.

Elkészítése: A csirkecombot megmossuk, megszárítgatjuk, és alaposan megszórjuk sóval és borssal (a bőre alatt is bedörzsöljük). A kenyeret hideg vízbe áztatjuk, majd amikor jól megázott, kifacsarjuk, összemorzsoljuk és egy tálba tesszük. Hozzáadjuk a lereszelt vagy összemorzsolt túrót, a finomra aprított medvehagymát, a tojásfehérjét, majd sóval és borssal ízesítjuk. Jól összedolgozzuk, és a masszát egyenletesen elosztva a csirkecombok bőre alá töltjük. Ha van rá időnk, hagyjuk pácolódni 1-2 órán át. Hőálló edényt kikenünk olajjal, belehelyezzük a combokat, a tetejükre is cseppentünk egy-két csepp olajat, majd aláöntjük a bort. Alufóliával lefedve, 200 fokon (légkeverésen) 30-35 percig pároljuk, majd fólia nélkül 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük. Tetszés szerinti körettel tálaljuk, én friss tavaszi salátát készítettem mellé.

És állítólag ez az 1000. bejegyzésem. Ezt sem hittem volna, hogy valaha megérem!

2013. április 19., péntek

Húsgombócos biryani

Nem tudom mennyire autentikus dolog húsgombóccal készíteni a birjánit (biryani - indiai nemzeti étel), de gondolom, nem követtem el mégsem túl nagy szentségtörést. Amikor különféle népek receptjeit készítem - és gondolom, ezzel nem én vagyok így egyedül - először általában szétnézek a magyar gasztrovonalon, hogy lássam, kb. mi a felhozatal. Majd rákeresek angolul is (vagy az adott nép nyelvén, ha mondjuk éppen valamelyik nagyobb "forgalmú" nyelvről van szó), és sok-sok receptet átnézek-tanulmányozok, hogy a lehető legjobban vissza tudjam én is adni az adott konyha ízvilágát. Természetesen, eközben azt is mindig szem előtt tartom, hogy nekem milyen alapanyagaim vannak, illetve mi az, ami a családom "mentalitásával" is összefér.  És ezen tanulmányozások alatt ismét rájöttem arra a közismert igazságra, hogy minden ételre érvényes az "ahány ház, annyi szokás" elve.
Nos, a birjáni nem mondhatnám, hogy a családom álmainak netovábbja, de a férjemnek is ízlett, nekem meg különösen. Tekintve azt, hogy néhány évvel ezelőtt ő csupán egy falatot evett a konyhámban készült első curryból, ami a mostani birjáninak vizet sem vihet fűszerességben, csípősségben, már nagy haladás, hogy ízlett neki ez a "vad" ízkombináció, kavalkád. A lányok inkább a húsgombócot ették belőle, a rizs - logikus - túl fűszeres volt az ő ízlésükhöz. Nem is erőltettem. :) A desszertként megevett halavával együtt úgyis megtelt a pocakjuk. :)
És akkor következzen az én húsgombócos birjánim, amelyet a sok-sok átnézett receptet alapul véve kombináltam össze mind a hozzávalókat, mind a mennyiségeket, mind pedig az elkészítési módokat illetően. (Egyetlen bánatom van vele kapcsolatban: múltkor kaptam 1 kg rizst valakitől, és az nem volt éppen megfelelő ehhez az ételhez. Vigyázat, jó minőségű, lehetőleg Basmati rizst érdemes használni hozzá.)


Húsgombócos biryani


Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg darált csirkehús, 1 kicsi hagyma, 4 cikk fokhagyma, diónyi friss gyömbér, só, bors, csilipehely, 1 tojássárgája, 2-3 evőkanál búzadara vagy zsemlemorzsa; a mártáshoz: 1 közepes vöröshagyma, 3-4 cikk fokhagyma, ½ zöld húsú paprika, diónyi friss gyömbér, 5 evőkanál sűrű paradicsomlé, 1 teáskanál koriandermag, 2 babérlevél, 1 teáskanál kurkuma, 2 teáskanál zöld currypaszta, néhány mentalevél, ½ csokor petrezselyemzöld, só, olaj, citromlé; továbbá: 20 dkg hosszúszemű rizs.
Elkészítése: A rizst főni tesszük kétszeres mennyiségű hideg vízben. Miután fölforrt, a lángot kicsire vesszük, és 15-20 percig hagyjuk főni, majd leszűrjük, és folyó víz alatt átöblítjük. A gombócokhoz a húst alaposan összedolgozzuk a finomra aprított fűszerekkel, a tojássárgájával meg a búzadarával, majd ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, illetve csilipehellyel ízesítjük. A masszából nedves kézzel diónyi gombócokat formázunk. Egy edényben vizet forralunk, megsózzuk, majd amikor forr, kb. 10 perc alatt megfőzzük benne a gombócokat. Miután megfőttek, szűrőkanállal kiszedjük őket. A mártáshoz késes aprítóban péppé zúzzuk a hagymát, a fokhagymát, a gyömbért, a paprikát, a mentát meg a petrezselyemzöldet a paradicsomlével együtt. Egy nagy serpenyőben olajat forrósítunk, beledobjuk a babérlevelet meg a koriandert, és 1-2 percig kevergetve pirítjuk. Megszórjuk kurkumával, ráöntjük a fűszerpépet, illetve hozzáadjuk a currypasztát, és jól elkeverjük. Beletesszük a gombócokat, hozzáadjuk a főtt rizst, öntünk rá 1-2 dl-nyit a gombócok főzőlevéből, és néhány perc alatt jól összerotyogtatjuk. Sóval és citromlével ízesítjük. 

EK - 2013/6

Fahéjas-sáfrányos halava


A receptet Hémanginál találtam a vegavarázs oldalon. Eper helyett más ízesítést találtam ki, illetve a folyadékot is így adaptálni kellett, de azt hiszem, sikerült eléggé indiainál maradni. :)


Fahéjas-sáfrányos halava 

Hozzávalók: 10 dkg vaj, 15 dkg búzadara, 7,5 dl víz, 20 dkg cukor, 4 dl tejszín, 2 teáskanál fahéj, csipetnyi sáfrány.
Elkészítése: A vajat megolvasztjuk, majd beleszórjuk a búzadarát. 10-15 percig kis lángon, állandóan kevergetve pirítjuk. Közben kimérjük a vizet, hozzáadjuk a cukrot, és sziruppá főzzük. Miután a búzadarát megpirítottuk, felöntjük a forró sziruppal, majd hozzáadjuk a fahéjat, a kevés forró tejszínben feloldott sáfrányt, illetve a többi tejszínt. Alacsony lángon jól kiforraljuk, majd félretesszük, és hagyjuk kihűlni. Hűlés közben a massza még sűrűsödik, teljesen hidegen jól formázható. Tálaláskor kevés fahéjat szórunk rá, illetve citromfűvel, gyümölccsel díszítjük.

EK - 2013/5



2013. április 18., csütörtök

Zöld fűszeres borjúmáj lyoni módra

Most már simán hozzájutok medvehagymához, és továbbra is tart a "nagy szerelem". Esszük nyersen is, de  az ételekbe is beleteszem,sőt, szinte minden medvehagymásan készül mostanában. És mivel anyósom kertjében már jó nagy a petrezselyemzöld meg a metélőhagyma, hát azokat is előszeretettel használom. Egyik este ezt a finom májat ízesítettem velük. S hogy még különlegesebb legyen a fogás, hagymakarikákat is sütöttem mellé.


Zöldfűszeres borjúmáj lyoni módra

Hozzávalók 4 személyre: 1 kg friss borjúmáj, olaj, bors, 1 csokor medvehagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 1/2 csokor metélőhagyma, só; továbbá: 3 közepes vöröshagyma, 4-5 evőkanál liszt, kb. 40 dkg hasábokra vágott burgonya, bő olaj.

Elkészítése: Fontos, hogy a fogás különböző részei nagyjából egyszerre készüljenek el, mert minden csak frissen igazán finom. Odatesszük forrósodni a burgonya és a hagyma sütéséhez szükséges olajat. A hagymát meghámozzuk, kb. 1/2 cm vastag szeletekre vágjuk, majd a karikákat szétszedjük, és megforgatjuk a lisztben. A májat először szeletekre, majd kisujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Felforrósítunk néhány evőkanál olajat, rádobjuk a májat, megborsozzuk, és nagy lángon, állandóan kavargatva addig pirítjuk, míg ki nem fehéredik, át nem sül. Közben a forró olajban megsütjük először a szalmakrumplit, majd a lisztben megforgatott, de kissé lerázott hagymakarikákat. Papírtörlőre szedjük, hogy lecsepegjenek. Amikor a máj elkészült, rászórjuk a nagyon finomra vágott zöldfűszereket, elkavarjuk, és már el is zárjuk alatta a lángot. Ezután sózzuk ízlés szerint sózzuk. Szalmakrumplival és sült hagymakarikákkal tálaljuk.

Tipp: A fentieken kívül bármilyen egyéb zöldfűszer (is) használható, amit a család szeret.

EK - 2013/5

2013. április 14., vasárnap

Pirított halfalatok pekingi módra

Nem kell valami nagyon-nagyon furcsára gondolni, amikor a pekingi módra készült ételekről hallunk, "kutatásaim" szerint csupán az édes-savanyú ízek jellemzik az ilyen ételeket. Azért, természetesen, nem sertéskarajt és krumplipürét ízesítünk így, hanem az alapanyagokat is egy kicsit pekingesítjük. :) Íme. A végeredmény sok-sok recept áttanulmányozása után született ilyenre, kicsit innen is vettem, kicsit onnan is: nagyon finom lett.



Pirított halfalatok pekingi módra

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg halfilé, 1 evőkanál étkezési keményítő, 1 csapott teáskanál só, 1/2 teáskanál bors, őrölt csili, diónyi friss gyömbér, 2 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál méz, 1 evőkanál citromlé, 1 csapott evőkanál liszt, 2 evőkanál olaj; a zöldségraguhoz: 4-5 cikk fokhagyma, 2 nagy sárgarépa, 1-1 sárga és piros húsú paprika, 1 csokor újhagyma vagy 1 kisebb póréhagyma,  1 kígyóuborka vagy 1 cukkini, 1 kis bébikukorica-konzerv, 1 üveg szójabab- vagy mungóbabcsíra, 1 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál citromlé, 1 evőkanál méz, 1 evőkanál étkezési keményítő, 2-3 evőkanálnyi a bébikukorica levéből, só, bors, olaj; a tálaláshoz: 40 dkg rizstészta, só, 2 evőkanál olaj.

Elkészítése: A halfilét átöblítjük, papírtörlővel szárazra töröljük, és ujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Egy tálban összekeverjük a pác hozzávalóit (a liszt és az olaj kivételével), és beleforgatjuk a haldarabokat. Letakarjuk, és min. 1-2 órára hűvös helyre tesszük. A raguhoz a zöldségeket megtisztítjuk és feldaraboljuk, mindegyiket külön-külön kupacban hagyjuk: a fokhagymát finomra, a sárgarépát és a kígyóuborkát gyufaszál vastagságúra, a paprikákat kisujjnyi széles csíkokra, majd rombuszokra, a hagymát (zöldjével együtt) karikára, illetve a bébikukoricát egyenként 3-4 darabra vágjuk. Elkészítés előtt vizet teszünk forrni a tésztának. Egy nagy serpenyőben (wokban) kevés olajat hevítünk, rádobjuk a fokhagymát, elkavarjuk, és máris rádobjuk a sárgarépát. Nagy lángon pirítjuk kb. fél percig, amikor mellédobjuk a paprikát. Szintén fél perc után következik a hagyma, és további fél perc után az uborka. Közben állandóan kavargatjuk, hogy egyenletesen puhuljanak. Végül beledobjuk a kukoricát és a csírát, elkavarjuk és még 1-2 percig együtt pároljuk. Közben simára kavarjuk a keményítőt a szójaszósszal, a mézzel, a citromlével meg a kukorica levével, és ráöntjük a zöldségragura. Még max. 1 percig hagyjuk a lángon, közben kavargatjuk, illetve ízlés szerint sózzuk és borsozzuk. A felforrt vizet megsózzuk, és beledobjuk a rizstésztát. A tasakon megadott főzési idő lejárta után leszűrjük, és meglocsoljuk kevés olajjal. A haldarabokat kivesszük a pácból, papírtörlőre helyezve kissé felitatjuk róluk a nedvességet, majd megszórjuk liszttel és kézzel összeforgatjuk. Egy másik serpenyőben olajat forrósítunk, két részletben, hogy szebben piruljanak, rádobjuk a halcsíkokat, és erős lángon aranyszínűre pirítjuk őket. Ahogy megpirultak, azonnal tálaljuk főtt rizstésztával és a finom, roppanós zöldségraguval.

Megjegyzés: Ha netán valaki csodálkozik, vagy idegenkedik a kígyóuborka használatától, nyugodtan használhat cukkinit, de én uborkával csináltam, és bevallom, kellemesen meglepődtem. Lajos Mari is uborkát használ az egyik kínaias receptjéhez, tőle vettem az ötletet a cukkini helyettesítésére.

Tipp: A répát meg az uborkát/cukkinit a legkönnyebben úgy lehet gyufaszál vastagságúra vágni, hogy először a zöldséghámozóval vágjuk őket vékony lapokra, majd késsel aprítjuk a kívánt vastagságúra.

EK - 2013/5

2013. április 13., szombat

Oreo kekszes, kávés brownie

Múlt héten egyik este a román Paprikán egy fekete hölgy főzött. A húgom nézte, és minduntalan hívott, hogy nézzem meg, mit főz, mit csinál, mit tesz bele. Így "kaptam el" az egyik "receptet": a kész masszát láttam tepsiben, Oreokeksz-darabokkal rajta, és már tolta is be a sütőbe. Ötletesnek tűnt, és nem estem kétségbe, hogy nem láttam a tészta összetevőit, mert van nekem Ágnestől egy nagyon finom brownie-receptem, amit aztán kedvem szerint szoktam variálgatni. A sütési idővel kissé gondban voltam, mert a 12-15 perc nem volt elég neki, a tészta közepe így még nagyon folyt. S bár finom volt, illetve hűlés közben még szilárdult kiss, azért mégis zavart, hogy nem lehet szépen vágni, így aztán még sütöttem néhány percig. Utána már nagyon jó volt: megszilárdult, de cseppet sem sült túl, kellemes volt, mind ízre, mind állagra. Végül rájöttem, a gond abból adódott, hogy az én adagom picivel nagyobb is volt, mint az eredeti, és mivel kerek formában sütöttem, vastagabb is volt a tészta, tehát nem tudott átsülni 15 perc alatt. Ha valaki mégis netán nagyobb, szögletes formában sütné, akkor 12-15 perc után ellenőrizze, hogy áll a tészta.
Utólagos kiegészítés: egy kedves hozzászóló megmondta nekem, hogy a fekete hölgy, aki főzött, Lorraine Pascale volt, így már a receptet is könnyű volt megtalálni. Ha valakit érdekel, EZEN a linken megtalálhatja.

Oreo kekszes, kávés brownie

Hozzávalók: 20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 10 dkg mogyorós tejcsokoládé, 20 dkg vaj, 5 teáskanál nescafépor, 12 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 2 evőkanál kakaó, 15 dkg fruktóz (20 dkg cukor), 5 tojás, 8 db Oreo keksz; a tálaláshoz: tetszés szerint tejszínhab, vaníliafagyalt vagy vaníliás tejföl.

Elkészítése: A csokoládét összetördeljük, hőálló tálba tesszük, hozzáadjuk a vajat meg a kávéport, és gőz fölött (vagy mikróban) összeolvasztjuk. Simára keverjük. A tojást habosra verjük a cukorral/fruktózzal, majd beleforgatjuk a lisztet és a kakaót, végül pedig összevegyítjük az olvasztott csokoládés keverékkel. Vajjal kikent 26 cm átmérőjű kerek formába öntjük, a tetején szétoszlatjuk a darabokra tördelt Oreo kekszet, és 230 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Ezen a hőfokon sütjük 10 percig, majd 180 fokra csökkentjük a hőt, és további 10 percig sütjük. Akkor jó, ha a közepe még nyersnek tűnik. Én vaníliás cukorral ízesített tejföllel kínáltam. Nagyon jól passzolt a savanykás kiegészítő az édes süteményhez.


 És a hathatós segítség ... (ő törte a tojásokat, és habosra kavarni is segített.)

Medvehagymás túrópite

Bár vidékünkön még csak alig kezd tavaszodni, tehát egyelőre szedni nem tudunk medvehagymát (bár ahhoz a legjobb lelőhelyet is meg kellene találni), de szerencsémre tavaly óta tudok venni itt-ott. Általában az egyik bevásárlóközpontban szokott lenni, de tegnap bekukkantottam a piacra, és bizony, kaptam. Mondanom sem kell, szinte mindenhez felhasználom.
Ez a pite még a múltkori adag medvehagymából készült, a távolabbi család tagjai is kóstolták, és nagyon ízlett nekik. :)

Medvehagymás túrópite

Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésűvel vegyesen), 1 teáskanál cukor, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál só, 1,5 g szárított élesztő, 15 dkg vaj vagy margarin, 1 tojás, 2 evőkanál tejföl, 1-3 evőkanál tej; a töltelékhez: 35 dkg tehéntúró, 15 dkg tejföl, 4 tojás, 2 csokor medvehagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, só, bors.

Elkészítése: A tészta hozzávalóiból rugalmas tésztát gyúrunk, és kb. félóráig pihentetjük hűvös helyen. Ekkor kinyújtjuk, és sütőpapírral bélelt nagyméretű (kb. 40x30 cm) tepsi aljára terítjük. A túrót simára keverjük a tejföllel, majd összekeverjük a felvert tojással meg az aprított zöld fűszerekkel. Ízlés serint sózzuk és borsozzuk, majd ráöntjük a tésztára, és elsimítjuk. 200 fokos sütőben, légkeverésen, 15 perc alatt készre sütjük. (Én elkövettem azt a hibát, hogy - attól félve, hogy az alja nehogy nyers maradjon - 15 perc után még benn hagytam 5 percig, és csak éppenhogy nem sült túl.:P De azért nagyon finom volt. :))

KT - 2014/3

2013. április 11., csütörtök

Epermisu tojás nélkül

Nekem nincs bajom a nyers tojással, ha olyan a recept, és úgy kívánja a helyzet, hát használom. De most "újítani" akartam, ezért úgy döntöttem, tojásmentes lesz a "...misu". Occsón adták az epret, hát vettem két dobozkával, mégha tudtam is, mire kell számítani ízügyben. Sajnos, nem csalódtam, de a desszertben nem volt rossz, kompenzálódott valahogy. Jó nagy adag lett belőle. És nagyon finom lett.

Epermisu tojás nélkül

Hozzávalók: 30-32 db babapiskóta, 1-1,5 dl eperszörp (esetleg meggyszörp), 1 evőkanál cukor/fruktóz, 3 dl víz, esetleg 3-4 evőkanál eperlikőr, 25 dkg eper, 2 marék gabonagyűrű (cheerios- elhagyható); a krémhez: 1 tasak tejszínízű pudingpor, 3,5 dl tej, 2 evőkanál fruktóz/3 evőkanál cukor, 20 dkg mascarpone, 5 dl habtejszín, 2-3 evőkanál porcukor/fruktóz, 1 tasak habfixáló.

Elkészítése: A vizet fölforraljuk a cukorral, majd hagyjuk kihűlni. Összekeverjük a szörppel meg a likőrrel, és egy tálkába öntjük. A pudingporból 2 evőkanál fruktózzal és a tejjel sűrű pépet főzünk, majd kavargatva kihűtjük. A tejszínt keményre verjük a porcukorral és a habfixálóval. Ezután a kihűlt pépet kézi mixerrel jól kikavarjuk, majd kanalanként hozzáadjuk a mascarponét. Végül fakanállal óvatosan beledolgozzuk a tejszínhabot is. Az epret 2-3 mm vastagon felszeleteljük. Egy szögletes jénaiba lerakunk egy réteg eperszörpbe áztatott babapiskótát, rásimítjuk a krém felét, beborítjuk szeletelt eperrel, és rászórjuk a gabonakarikát (nyugodtan elhagyható - mivel azonnal még nem lehet fogyasztani, már nem marad ropogós - kísérleteztem, na :P:D). Ezután ismét szirupba mártott babapiskóta következik, majd rásimítjuk a maradék krémet, és tetszés szerint díszítjük eperrel, gabonakarikákkal, esetleg citromfűvel. (Még nagyon picik a kertben a citromfűlevelek, nekem csupán ennyire futotta most belőle.) Minimum 2-3 órán át hagyjuk hűvös helyen állni, utána elég szépen lehet szeletelni is.

Tipp: Ha csak felnőttek esznek belőle, nyugodtan lehet kávéba is mártogatni a babapiskótát.


2013. április 10., szerda

Zabpelyhes spenótfőzelék főtt tojással és pirított sonkával

Spenótfőzeléket terveztem. S bár lehet már frisset kapni, még felfedeztem két zacskó fagyasztottat a tavalyi termésből, így hát azokat használtam fel a tegnapelőtti ebédhez. Az adag kb. 1 kg friss levélnek felel meg, a receptbe úgy is írom. Feltétként főtt tojást adtam mellé, mert főtt tojással még sosem ettünk spenótfőzeléket, illetve felhasználtam hozzá a maradék csirkesonkát is a hűtőből. A főzelék különlegessége, hogy nem használtam hozzá sem rántást, sem habarást, hanem hirtelen ötlettől vezérelve zabpehellyel sűrítettem. Nagyon finom lett, a lányok alig győzték gyúrni magukba. :)


Zabpelyhes spenótfőzelék főtt tojással (és pirított sonkával)

Hozzávalók 4 személyre: 1 kg friss spenót, 5-6 cikk fokhagyma, 5 evőkanál zabpehely, 2 dl főzőtejszín vagy sovány tejföl, só, bors, esetleg citromlé; továbbá: 10 dkg csirkesonka, személyenként 2-2 tojás.

Elkészítése: A sütőt előmelegítjük 220 fokra. A sonkát vékony csíkokra vágjuk, egy hőálló edényt kibélelünk sütőpapírral, az aljára terítjük a sonkát, lefedjük, betoljuk a sütőbe, és kb. 10 perc alatt megpirítjuk. A tojásokat keményre főzzük, majd hideg vízben hagyjuk kihűlni. A spenótot megtisztítjuk, megmossuk, majd beledobjuk kevés forrásban lévő vízbe. Amikor az egész összeesett, hozzáadjuk a fokhagymát meg a zabpelyhet, és kis lángon 5-7 percig főzzük. Ekkor botmixerrel simára turmixoljuk, majd felöntjük a tejszínnel, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, és 1-2 perc alatt kiforraljuk. Ha szükséges, citromlével savanyíthatjuk. Félbevágott főtt tojásokkal és pirított sonkával kínáljuk. Sonka nélkül is lehet, így húsmentes fogás. 




2013. április 9., kedd

Sörös báránysült

Gondolom, nyilvánvaló, hogy húsvétra készült. Jó nagy adag volt; vacsorára ettük, és még maradt is belőle. Egyszerűen, mondhatni hagyományosan fűszereztük (mert a férjem pácolta be:), én csak egy-két javaslatot tettem), azt a bizonyos "csavart" a sör jelentette, ami sütőbe tolás előtt villant be nekem. Nem bántuk meg, nagyon finom lett. S a látszat ellenére nem égett meg a hús, csak szép pirosra sült, de a fotó nem úgy adja vissza, amilyen a valóságban volt. Kenyérrel és friss zöldségekkel ettük.


Sörös báránysült

Hozzávalók (4-6 személyre): 1 kb. 1,5 kg-os báránycomb (az enyém gerinccel együtt volt), só, bors, 1 fej fokhagyma, 1 citrom, 5 dl sör, kevés olaj.

Elkészítése: A bárányhúst megmossuk, megtisztítjuk az esetleges faggyúmaradványoktól, majd szárazra törölgetjük. Alaposan bedörzsöljük sóval és borssal, illetve zúzott fokhagymával. A citromot karikára vágjuk. Egy tál aljára helyezzük a citromkarikák felét, ráhelyezzük a húst, majd befedjük a maradék citrommal. 1-2 evőkanál olajat csepegtetünk rá, majd lefóliázva hideg helyre tesszük, és lehetőleg 1 napig pácoljuk. Ezután hőálló tálba tesszük át, rálocsoljuk a pácolódás közben kiengedett levet, aláöntjük a sört, lefedjük, majd 170-180 fokos sütőben 1,5-2 órán át pároljuk-sütjük, majd 220 fokon 15-20 perc alatt a tetejét szépen megpirítjuk. Sütés közben néhányszor ajánlatos átkenni a pecsenyelével, hogy szép fényesre piruljon.

Tipp: Aki szereti, kakukkfüvet vagy rozmaringot is használhat a páchoz.

FI - 2014/4

2013. április 8., hétfő

Csokoládémousse-torta, nagyobbik lányomnak

Kislányom csokoládés tortát kért születésnapjára. Igaz, azt is hozzátette, hogy "egyszer" neki is kellene egy kacsás torta, mint a testvérkéjének, de megkértem szépen, engedje meg, hogy az az "egyszer" ne most legyen. A születésnapját úgyis kétszer ünnepeltük, először pedig olyan tortát kapott külsőre is, amilyet kért... (Majd következik, "egyszer".)
Csokitortát nem nagyon szoktam sütni, de ha neki ez volt a kívánsága, azt mondtam: legyen. De akkor ki is teszek magamért! Külsőre nagyon szerény lett, semmi dísz, semmi cicoma, de annál finomabb volt. S ha én mondom, aki nem vagyok oda a csokoládéért, akkor úgy is van. :) De nemcsak én mondtam...
Mindig gondban vagyok, amikor zselatint szeretnék használni a krémekbe, mert részben attól tartok, nehogy a krémem elfolyjon, ha túl keveset teszek, másrészt meg attól, hogy nehogy cipőtalp legyen belőle, ha mégis túl sok lesz. Nos, abból kiindulva, hogy most a krémbe három meglehetősen kemény, formáját tartó "elem" került bele, úgy döntöttem, hogy csupán 1 zselatinport teszek bele. Jó döntés volt: egy nagyon csokis, nagyon habos édesség lett a végeredmény. Ettől eltekintve, ha valaki elkészítené, és előre tudja, hogy szállítani kellene, vagy biztosabbra szeretne menni (mert a tejszín esetleg nem elég kemény), akkor nyugodtan használhat hozzá 20 g zselatinport, nem lesz cipőtalp belőle úgy sem.
Először csak a tejszínes csokikrémet akartam összekeverni a felvert habtejszínnel, majd eszembe jutott, hogy van étcsokoládéízű pudingporom, és így került bele a pép is. Cseppet sem vált kárára, mintegy "kötőanyagként" működött, krémesebb, simulóbb lett tőle a krém. Miközben cseppet sem veszített habosságából.
A piskóta receptjét Gál Edithtől vettem, az Erdélyi konyha Húsvéti különszámban megjelent csokoládés tejszeletének a piskótáját sütöttem meg, EZT.

Csokoládémousse-torta

Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):
- a piskótához: 4 tojás, 4 csapott evőkanál fruktóz (vagy 5-6 evőkanál cukor), 20 ml tej, 1 dl olaj, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál búzadara, 2 evőkanál kakaó, 1 csapott teáskanál sütőpor, csipetnyi só;
- a krémhez: 20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 2 dl habtejszín; 1 tasak étcsokoládéízű pudingpor, 1 evőkanál fruktóz, 3,5 dl tej; 6 dl habtejszín, 2-3 evőkanál fruktóz (vagy 4-5 evőkanál porcukor), 10 g zselatinpor, rumkivonat;
- a locsoláshoz: 1,5 dl víz, 1 csapott evőkanál fruktóz, rumkivonat.

Elkészítése: Az étcsokoládét darabokra tördeljük, hőálló edénybe tesszük, ráöntjük a 2 dl tejszínt, és gőz fölött (vagy esetleg mikróban) addig hevítjük-kavargatjuk, míg a csokoládé meg nem olvad, és egynemű masszát nem kapunk. Simára keverjük, hagyjuk kihűlni, majd hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen. (akár előző nap is megtehetjük.) A piskótához a tojássárgáját habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a kakaóval, a búzadarával, a sütőporral meg a sóval elkevert lisztet, majd a masszához keverjük először a tejet meg az olajat, végül pedig a tojásfehérje keményre vert habját. Óvatosan összekeverjük, majd a masszát két, sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett kerek tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben, 180 fokon, 12-15 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk kihűlni. A zselatinport beáztatjuk kb. 1/2 dl hideg vízbe. A pudingporból, a cukorból és a tejből sűrű pépet főzünk, majd néha megkavarva kihűtjük. A habtejszínt keményre verjük az ízlés szerinti cukorral. A tejszínes csokoládét kézi mixerrel habosra verjük, a kihűlt pépet is átdolgozzuk mixerrel, majd a kettőt összevegyítjük. A beáztatott zselatint nagyon kis lángon, kavargatva felolvasztjuk, hozzákeverünk 2-3 evőkanál tejszínhabot, és a csokoládés krémbe kavarjuk. Ezután (először 1-2 kanállal, majd nagyobb mennyiségben) a krémbe dolgozzuk a tejszínhabot is, illetve az egészet rumkivonattal ízesítjük. A vízben feloldjuk a cukrot és rumkivonattal ízesítjük. Az egyik sütőfomát kibéleljük frissentartó fóliával, belehelyezzük az egyik piskótát aljával lefele, meglocsoljuk rumos sziruppal, ráhalmozzuk és elsimítjuk rajta a krémet, majd a másik piskótát is meglocsoljuk (a tetejét), és meglocsolt felével lefele ráborítjuk a krémre. Kissé megnyomogatjuk, hogy jól illeszkedjen a krémre, majd fóliával letakarva néhány órára hűtőbe tesszük. Tálaláskor vízbe mártott késsel szeleteljük. Ha esetleg valaki több zselatint használna (lásd bevezető), akkor talán nem is szükséges a kést vízbe mártani.
Ennyi, kész. Lehetne porcukorral, csokoládébevonattal vagy netán további tejszínhabbal díszíteni, de nagyon fölösleges lenne. Ez így eléggé édes, habos, meg csokis is, úgyhogy így jó, ahogy van. Jó étvágyat hozzá! :)

2013. április 7., vasárnap

Csirkemell Hawaii módra

Az utóbbi időben rengeteget "nyitottunk" a vílág felé családi ízlésügyileg. Így történhetett meg, hogy ezt a fogást is előszeretettel fogyasztotta el a család apraja-nagyja.
Másabb, mint a mi ízvilágunk nemcsak az ananász miatt, hanem a mártás édessége miatt is. Persze, amúgysem használtam anniy cukrot, amennyit írtak az áttanulmányozott receptek, és így is kellően édes volt. A mártás állaga is más volt, szóval, újítás a javából! :) Jó étvágyat hozzá! :)
Az elkészítéséhez több angol nyelvű receptet átnéztem, végül, ha választanom kellene, azt mondanám, hogy EHHEZ tartottam magam a leginkább, de mégsem teljesen úgy készült, hanem a mi igényeinkhez idomítottam. :)

Csirkemell Hawaii módra, vagy Hawaii csirke

Hozzávalók 4 személyre: 1 nagy kicsontozott csirkemell (60-70 dkg), só, bors, 2-3 evőkanál liszt, 2 evőkanál olaj; 1 édesítetlen ananászkonzerv (darabkák), 2-3 evőkanál cukor, 2 evőkanál kukoricakeményítő, diónyi reszelt gyömbér, 1 evőkanál szójaszósz, 2 evőkanál sűrű paradicsomlé vagy házi ketchup, 1 teáskanál házi ételízesítő, só, bors, almaecet.

Elkészítése: A fél csirkemelleket két-két, nagyjából azonos méretű szeletre vágjuk. Nagyon enyhén kiklopfoljuk, majd megszórjuk sóval és borssal. Lisztbe forgatjuk, majd a felforrósított olajon mindkét oldalukat hirtelen megpirítjuk. Megfelelő méretű hőálló tálba helyezzük őket, majd elkészítjük a szószt. Az ananászkonzervet leszűrjük, a gyümölcsöt félretesszük, a levét pedig kiegészítjük annyi vízzel, hogy kb. 3 dl legyen belőle. Egy kisebb edényben összekeverjük a cukrot, a keményítőt, az ételízesítőt meg a gyömbért, felengedjük/simára keverjük az ananászleves vízzel, hozzáadjuk a szójaszószt meg a paradicsomlevet, és állandóan kevergetve addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik, kissé ragacsossá nem válik. Sóval, borssal és almaecettel ízesítjük tetszés szerint. Ekkor a félretett ananászdarabokat rászórjuk a csirkére, bevonjuk a mártással, és 20-25 percre a 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Főtt rizzsel kínáljuk.

EK - 2013/5

2013. április 6., szombat

"Elkanyarodott" franciasaláta

Ott álltam a mindennel tele hűtő előtt, és azon gondolkodtam, mit is együnk. A húsvéti finomságokból már 2x-3x ettünk, valahogy nem kívántuk ismét, de főzőcskézésbe sem vágtam volna bele igazán. Akkor láttam meg, legbelül a tálat a levesben főtt zöldségekkel. Jajjjj, gondoltam, nehogy tönkremenjen! És még volt némi finom kakashús is, szintén a levesből. Na, mese nincs: "böff" (salade de boeuf) lesz vacsorára. De mi legyen azzal a sok szép salátalevéllel, a maradék újhagymával, paprikával? ... Hát, megy a böffbe mind.
Így kanyarodott el tehát az én böfföm, azaz a franciasalátám, amit azonban nagyon szeretett mindenki. A sok friss zöldség nagyon jól kiegészítette az ízét, felfrissítette. Nekem teljes értékű vacsora lett, a többiek még sült csirkecombot is ettek mellé. (Főtt krumplim nem volt, de nem is hiányzott most belőle, almával pedig kipróbáltam egyszer, és nagyon nem jött be.)

Franciasaláta friss zöldségekkel

Hozzávalók: 1 adag levesben főtt zöldség (vagy 3-4 sárgarépa, 1-2 petrezselyemgyökér vagy paszternák, 1 kisebb zeller), 15-20 dkg levesben főtt hús, 1 kis fej saláta, 1 csokor újhagyma, 1 kisebb kápia paprika, 4-5 kisebb savanyú uborka, 1 csokor petrezselyemzöld; 1 adag félperces majonéz, 2-3 evőkanál tejföl vagy sűrű joghurt, só, bors, citromlé.

Elkészítése: A főtt zöldséget, a húst és a savanyú uborkát kis kockákra vágjuk, a saláta leveleit csíkokra vágjuk vagy összetépkedjük, az újhagymát meg a kápia paprikát pedig felkarikázzuk. Mindent egy tálba teszünk, hozzáadjuk a finomra aprított petrezselyemzöldet is, lazán összeforgatjuk, majd ráöntjük a majonézt meg a tejfölt/joghurtot, és elkeverjük. Sóval, borssal és citromlével ízesítjük tetszés szerint. 15-20 percig jó, ha áll, hogy az ízek kissé összeérjenek.


2013. április 5., péntek

Tojáshabos sós kosárkák

Maradt jónéhány főtt tojás az ünnepről, de nagyobb részét tegnap este csak úgy á la natúr ettük meg egyebek társaságában. A további 5 darabot pedig felhasználtam ehhez a finom, könnyű sós süteményhez, ami remek "fogás" akár reggelire, akár vacsorára, akár vendégváráshoz. A tésztája olyan, mint a zserbó tésztája, de sima vajastésta is jó hozzá. Így azonban puhább, kevésbé ropogós... Langyosan nagyon finom. Majd kiderül, hogy hidegen is... Jaj, és persze ..... medvehagymát is használtam hozzá. (És medvehagymával még készítettem egy pitét is tegnapelőtt...)


Tojáshabos sós kosárkák

Hozzávalók a tésztához: 25 dkg liszt, 1 csapott teáskanál cukor, 1 csapott teáskanál sütőpor, 1 kávéskanál só, 1 g szárított élesztő, 12,5 dkg margarin, 1 tojás, 1-2 evőkanál tejföl, 2-3 evőkanál tej; a töltelékhez: 5 főtt tojás, 2 nyers tojás, 1 evőkanál mustár, 5 dkg sonka, 5-6 medvehagymalevél, néhány szál metélőhagyma és petrezselyemzöld, 2 evőkanál zsemlemorzsa, só, bors; továbbá: reszelt parmezán, zsiradék.

Elkészítése: A tészta hozzávalóiból rugalmas tésztát gyúrunk, és ha van rá időnk, pihentetjük egy kicsit. Ha nincs, az sem baj, azonnal is felhasználható. A kosárformákat kikenjük zsiradékkal, majd a tésztából 3-4 dkg-os darabokat szakítunk ki, kerekre formázzuk, majd ellapítjuk, és kibéleljük vele a kosárkákat. A töltelékhez meghámozzuk a főtt tojásokat, kettévágjuk, és sárgáját kikaparjuk. A sárgáját villával összetörjük, majd elkeverjük a mustárral és a 2 nyers tojássárgájával. A főtt tojásfehérjét és a sonkát apró kockákra vágjuk, és hozzáadjuk a tojásos masszához. Finomra aprítjuk a zöld fűszereket, és azokat is belekeverjük. Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, végül pedig óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérjék keményre vert habját és a zsemlemorzsát. A masszából kb. evőkanálnyi adagokat teszünk a kosárkákba, mindegyikre szórunk kevés parmezánt, és 180 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen kb. 15 perc alat szép aranysárgára sütjük. Teával vagy valamilyen mártogatóssal is kínálhatjuk, de kitűnő sör- és borkorcsola is.
Megjegyzés: Az én kosárkáim eléggé kis méretűek, felső peremük 6 cm átmérőjű. Ha valakinek más méretű kosárkája (esetleg muffinformája) van, a tésztadarabok nagyságát és a töltelék mennyiségét aszerint növelje vagy csökkentse.

KT - 2014/3

„Április, bolond is...”


Most nem receptet hozok. Csak egy rövidke írást. Magamról, vagy bárki másról, aki magára ismer benne. Fogadjátok szeretettel. És majd nyomtatásban is találkozhattok vele az (Erdélyi) Konyhatündér áprilisi számában... Amikor férjecském elolvasta, azt mondta: ez (ti. az írás) pont olyan, mint te! :) 


„Április, bolond is...”



Nem tudom, hogy minden hónap szülöttéről elmondható-e, de az tény, hogy az áprilisi emberek épp olyanok, mint a hónap, amelyikben születtek. Energikusak, mint az a láthatatlan erő, ami a természetet zöldbe robbantja, jókedvűek, játékosak, mint az áprilisi szellő, derűsek, mint a tavaszi égbolt, és mosolygósak, mint az áprilisi napsugár. Persze, néha szeszélyesek is, mint ilyenkor az időjárás, és ha nekikeserednek, akkor a világ minden fájdalmát a magukénak érzik. De szerencsére – mint ahogy hétágra süt a nap az áprilisi hóvihar után is – ilyenkor töretlen optimizmusuk kerekedik felül, és elhessegeti a negatív gondolatokat.



A fenti sorokat magamról írtam. Sokan, ahogy közeleg a születésnapjuk, begubóznak, szinte depresszióba esnek, hiszen csak az lebeg előttük, hogy megint eltelt egy év, megint öregedtek egy évet, röpül az idő, lejár az élet!



Bevallom, nekem is volt egy ilyen „megöregedtem-érzésű” időszakom, amikor következett a kettesről a hármasra való váltás. Ahogy betöltöttem a 29-et, szinte bepánikoltam. Iszonyúan féltem a következő évi, hármassal kezdődő számtól. Aztán, amikor eljött az a nap, eltelt ugyanúgy, mint bármelyik másik nap, ugyanaz az ember maradtam továbbra is, aki voltam, ugyanazokkal az arcvonásokkal, ugyanazokkal a gondokkal, örömökkel és érzésekkel. Utólag rájöttem: jó volt az az egyévnyi ráhangolódás; szükséges volt ahhoz, hogy ne érjen felkészületlenül a dolog: volt egy egész évem arra, hogy betöltsem a harmincat...



Azóta nem törődöm az életkorommal. Persze, lehet mondani, hogy harmincannyi évesen senki sem törődik vele. De akár húszévesek, akár harmincasok, vagy negyven-ötvenesek vagyunk, mindannyian tudjuk, hogy fiatalabbak már úgysem leszünk. És az a jó, ha nem is akarjuk visszafordítani az időt. Inkább azon kell lennünk, hogy a hátralevő éveket úgy éljük, ahogy a leginkább szeretnénk, és minden egyes további napunkat úgy éljünk meg, mintha az lenne az utolsó ebben a dimenzióban.


Ahogy közeleg a születésnapom, mindig valamiféle bizsergést érzek magamban. Áprilisban amúgysem nehéz ilyesmit érezni, hiszen a természet megújulása a legtöbb embert feltölti energiával. Amit én érzek, az nem egy konkrét, kézzel fogható valami, sőt sokszor nem is tudom megfogalmazni mi is az, de ilyenkor érzem azt, hogy élek, hogy tenni akarok, erőm, terveim, ötleteim vannak, egyszóval (vagyis inkább néggyel): meg akarom váltani a világot. Persze, tisztában vagyok az erőmmel és a korlátaimmal, tisztában vagyok azzal is, hogy lehet nemsokára letörök, mint a bili füle, de olyan jó ilyenkor! Kicsit vidám vagyok, kicsit szomorú is, kicsit komoly, kicsit bolond is. Pont olyan, mint április! 

2013. április 4., csütörtök

Pörkölt diós, meggyes sütemény

Kétszer sütöttem meg ezt a süteményt a múlt héten. Egyszer a munkahelyemre hoztam, ünnepelni, majd húsvétkor is megsütöttem. A férjem nem szereti a hagyományos, vajjal/margarinnal készült sütiket, mégis, amikor múlt péteken megkóstolta ezt, megrendelte az ünnepre is. És végig csemegézett belőle. A hagyományos sütiktől annyiban tér el azonban, hogy nem annyira édes: fruktózzal készítettem, és kb. feleakkora adagot használtam hozzá, mint "szokás". De nekünk így is bőven édes volt.
A süti ötlete egy kolléganőmtől jött, aki a fia konfirmálására sütött hasonlót: barna piskóta kettévágva, közötte a krém, benne meggyel és diódarabokkal. Nos, a fruktóz miatt én 6 tojásból sem tudtam olyan piskótát sütni, amit ketté tudjak vágni (szépen felnőtt, de vissza is esett utána, pedig a sütőajtót is csak fokozatosan nyitottam ki), így nálam a piskóta tetejére került a krém, de így talán még jobb is volt, mert könnyebben lehetett szeletelni. Krémje, bár margarinos, nagyon puha, könnyed, cseppet sem émelygős. Meggyből pedig többet használtam hozzá, ileltve a diót megpörköltem, és úgy szórtam a sütire. Aki kóstolta, mindenkinek ízlett: a kolléganők és a locsolók is tüntették rendesen. :) Úgyhogy nálam fel lesz véve az állandó listára.


Pörkölt diós, meggyes sütemény

Hozzávalók a piskótához: 6 tojás, 6 csapott evőkanál fruktóz vagy 8 evőkanál cukor, 6 evőkanál hideg víz, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál citromlé, csipetnyi só, 3 csapott evőkanál kakaó, 9 csapott evőkanál liszt, rumkivonat; a krémhez: 35 dkg vaj vagy margarin, 15 dkg fruktóz vagy 20 dkg cukor, 2 tasak vaníliás vagy tejszínízű pudingpor (vagy vegyesen is lehet), 7 dl tej, 2 ml rumkivonat; továbbá: 20 dkg magozott meggy (fagyasztott vagy cukorban eltett), 10 dkg dióbél, 5 dkg étcsokoládé, 2 teáskanál olaj.

Elkészítése: A meggyet szűrőbe tesszük, és hagyjuk felolvadni-lecsepegni, vagy ha befőttből készül, csak simán lecsepegni. A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét kissé felverjük, hozzáadjuk a sót, majd állandóan verve tovább, rendre hozzáadagoljuk a cukrot/fruktózt meg a vizet. Kemény habbá verjük, majd beleszórjuk a szódabikarbónát, és rácsepegtetjük a citromlevet, hogy felhabosodjék. Ezután egyenként hozzáadjuk a tojássárgáját is, és fakanállal óvatosan kevergetve beledolgozzuk. Ugyancsak óvatosan beleforgatjuk a lisztet meg a kakaót is. Végül a masszát sütőpapírral bélelt nagyméretű (kb. 28x36 cm-es) tepsibe simítjuk, és 180 fokon 10-15 perc alatt készre sütjük (tűpróba). Amíg a piskóta hűl, elkészítjük a krémet. A pudingporokat elkeverjük 5 evőkanálnyi cukorral vagy fruktózzal, majd a tejjel együtt sűrű pépet főzünk belőle. Néha megkavarva teljesen kihűtjük. A margarint habosra keverjük a maradék fruktózzal vagy porcukorrá őrölt cukorral és a rumkivonattal. Amikor a pép kihűlt, először kanalanként, majd nagyobb adagokban hozzákeverjük a habos margarinhoz, és jól eldolgozzuk. A dióbelet száraz serpenyőben kissé megpörköljük, majd sodrófával enyhén összetörjük. A piskótára rákenünk 2 nagy evőkanálnyi krémet, egyenletesen elsimítjuk, majd szétoszlatjuk rajta a meggyszemeket, és rászórjuk a dióbelet. Tenyerünkkel kissé bele is nyomkodjuk. A maradék krémet kanalanként rárakjuk a sütire, és óvatosan elkenjük (nehézkesebb művelet ez a meggy és a dió miatt, de megoldható). Az étcsokoládét és az olajat vízgőz fölött vagy mikróban összeolvasztjuk, majd nylonzacskóba öntjük, pici lyukat vágunk a sarkára és a süteményre csepegtetjük. Hűvös helyen tartjuk másnapig, amíg a sütemény össze nem áll.

Megjegyzés: 4 vagy 5 tojásos piskótából és fele adag krémmel kisebb adagot is lehet készíteni.

HÚSV. - 2014.

2013. április 3., szerda

Drob de miel, avagy medvehagymás báránypástétom

Drob de mielt, vagy báránypástétomot (báránysajt) minden évben készítek, bár van, amikor nem sikerül bárányból összehozni, és csirkéből vagy egyéb húsból oldom meg. Most is a bárányaprólékot (ami összesen úgy 35 dekányi volt) borjúmájjal és (levesben főtt) kakashússal vegyítettem, de nem vált egyik sem kárára. Az igazság az, hogy finom étel ez más húsból is, de jellegzetes, "igazi" íze csak akkor érvényesül, ha kizárólag bárányból készül. Sőt, teljesen igazi csak akkor lenne, ha a bárányhálóba (bélhártyába) tekernénk bele, vagy azzal takarnánk le, hogy úgy süljön. Én most örültem, hogy hozzájutottam egy kis adag bárányaprólékhoz, és a többi hozzávalóval kiegészítve egy kvázi autentikus ételt tudtam kihozni beleőle, ami nagyon ízlett az egész családnak. :) Jó nagy adag lett, két kalácssütő tepsit töltöttem meg vele, tehát ha valaki csak átlagosan, kb. 4 személyre szeretné készíteni, az nyugodtan felezze az adagot. Nálunk ma fogyott el az utója, a távolabbi család tagjai fogyasztották el, nagy dicséretek közepette. :) Idén kicsit másképp készítettem, mint eddig, mert most nem daráltam le egyik hozzávalót sem, így darabos, érdekes lett. És .... természetesen, medvehagymát is tettem bele, ha már ilyen szerencsésen több csokorral tudtam venni. :)
Drob de miel - Medvehagymás báránypástétom/sajt

Hozzávalók (8-10 személyre): 1 kg bárányaprólék vagy bárányaprólék és borjúmáj vegyesen, 35 dkg főtt bárány- vagy baromfihús, 8 főtt tojás, 5-6 szelet száraz kenyér, 3 nagy vöröshagyma, 2 csokor újhagyma (vagy csak a zöldje), 1 csokor újfokhagyma zöldje, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 kicsi csokor kapor, 1 csokor medvehagyma, 5 nyers tojás, 1 evőkanál pirospaprika, kb. 1 dl olaj, só, bors.

Elkészítése: Az aprólékot meg a májat nagyon kicsi, kb. 1x1 cm-es kockákra vágjuk. A kenyeret hideg vízbe áztatjuk. A vöröshagymát felaprítjuk, az olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a feldarabolt újhagyma és -fokhagyma zöldjét is. Amikor ez is kissé megfonnyadt, rászórjuk a pirospaprikát, elkavarjuk, és felöntjük kevés vízzel. Amikor zsírjára sült, hozzáadjuk az aprólékot a máj kivételével, és addig főzzük, míg minden majdnem puhára fő. Ekkor hozzáadjuk a májat is, és még kb. 10 percig főzzük együtt. Ha szükséges, az elpárolgó folyadékot kicsinként pótolgatjuk. Közben a főtt húst nagyon kicsi darabokra vágjuk-szedjük, és tálba tesszük. Mellétesszük az aprólékpörköltet, a kifacsart kenyeret, a nagyobb kockákra vágott főtt tojást meg a finomra aprított zöld fűszereket, jól megsózzuk és megborsozzuk, ráütünk 4 tojást, és a kezünkkel alaposan összedolgozzuk. Ekkor sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett kalácsformába vagy tepsibe simítjuk, a tetejét megkenjük felvert tojással, és 200 fokos sütőben, légkeverésen, kb. 30 perc alatt megsütjük.

A drob egyéb variációit ITT, ITT és ITT találjátok.

KT - 2015/3

2013. április 2., kedd

Cipóban sült medvehagymás sonka

Remélem, mindenkinek szépen, nyugodtan telt az ünnep. Mi szülinappal is megfűszereztük, így duplán ünnepeltünk. A tegnapi nap is szép volt: jöttek a locsolók, a lányok örültek és pironkodtak, de jókat játszottak a gyerekekkel, mi/én meg a felnőttekkel dumáltam jókat. Férjecském csak néhány "kötelező" "virágszálat" ejtett útba, majd hamar hazajött a körútról. A vasárnapi ebédes szülinapozás miatt (azaz még javában készülődtem) a húsvéti reggelizés nálunk áttevődött tegnapra, de ettől függetlenül nagyon finom volt. Nem vittem túlzásba semmit, mondhatni a szokásos ételeket készítettem, csak kissé másképp mindegyiket. :) Volt a hagyományos drob de miel (báránypástétom) mintájára készült pástétom, amit azonban borjúból és házi kakasból készítettem, volt cipóban sült medvehagymás sonka, sok-sok friss zöldség, és persze, az elmaradhatatlan "piros" tojás.
Amikor szombaton délelőtt a nagyáruház zöldséges standján megláttam a friss medvehagymacsokrokat, azt hittem, álmodom. Már azon a képtelenségen is izgultam, hogy amíg a hátralévő néhány métert megteszem addig, valaki elkapkodja előlem. Pedig volt vagy 20 csokor is, úgyhogy jutott másnak is. De az örömöm azért ilyen nagy, mert az előző években eddig mindig csak a címkéjét láttam, medvehagymát viszont csupán egyszer sikerült vennem. És persze, hogy imádtam, és imádom továbbra is. Az is természetes, hogy ha már vettem, fel is használtam az ünnepi ételekhez. Elsőként a cipóbán sült sonkához...
Az, hogy én csirkesonkát sütöttem meg cipóban, ne riasszon el senkit, sőt, szájelhúzásra se késztessen senkit: ez van, mi (azaz ketten a családból) nem ehetünk sertést, ezért mindig alternatívát kell találnom egy-egy hagyományos fogás elkészítéséhez. De ez nem jelenti azt, hogy mások nem készíthetik diszósonkából vagy csülökből. Éppen ezért a recepthez nem is írok csak sonkát... A kenyértészta a nálam ilynekor szokásos Lajos Mari-féle recept szerint van, csak kisebb adagban készítettem most.


Cipóban sült medvehagymás sonka

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 2 g szárított élesztő, 1 teáskanál só, 1 tojás, 1-1,2 dl tej vagy víz (függ a tojás nagyságától), 3 evőkanál olaj , 1-1 kávéskanál szárított oregánó és fokhagymapor; továbbá: 50 dkg sonka, 1 csokor medvehagyma, kevés liszt, 1 tojássárgája, 1 evőkanál tej.
Elkészítése: A tészta hozzávalóiból géppel vagy kézzel rugalmas tésztát dagasztunk, majd letakarva, langyos helyen duplájára kelesztjük. A sonkát úgy daraboljuk (én pl. a megvett darabot hosszában kettéhasítottam), hogy nagyjából egyenletes vastagságú legyen mindenhol. Miután a tészte megkelt, enyhén lisztezett felületen akkorára nyújtjuk, amekkora a sonka hossza, illetve, hogy jól körbe tudjuk tekerni vele azt. A kinyújtott tésztára kissé egymásra csúsztatva ráfektetjük a medvehagymaleveleket, majd a sonkát is ráhelyezzük. A tésztát feltekerjük, a két végét a tekercs alá hajtjuk, majd azzal a felével lefele, ahol a tészta véget ér, sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett kalácssütő tepsibe vagy őzgerincformába helyezzük. Letakarjuk, langyos helyen kb. 20 percig kelesztjük ismét, majd lekenjük a tejjel elkevert tojássárgájával, és 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Légkeverésen sütjük 35-40 percig. Ha nincs légkeverésünk, akkor egy edénykébe öntsünk kevés vizet, és tegyük a sütőbe, hogy a cipó gőzben sülhessen. A sütés vége felé, ha a kenyér teteje nem pirult meg eléggé, 5-10 percig rá is piríthatunk. Zöld hagymával, retekkel, uborkával vagy egyéb zöldségekkel fogyasztjuk (nemcsak) húsvét reggelén.

KT - 2015/3


A recept mellé olvasmányként ajánlom egyik régebbi bejegyzésemet. :)

2013. április 30., kedd

Túrós, lazacos töltött krumpli

Bejegyezte: sedith dátum: 19:07 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Töltött krumplit nagyon ritkán készítek, pedig nagyon hálás étel, sok mindent el lehet "suvasztani" ebben is. Hússal vagy anélkül mindenképpen remek, laktató fogás. Múltkor egy duplán túrós, füstölt lazacos tölteléket találtam ki neki.


Túrós, lazacos töltött krumpli

Hozzávalók 4 személyre: 1,5 kg közepes méretű krumpli, só, bors; 35 dkg tehéntúró, 15 dkg juhtúró, 10-12 dkg füstölt lazac vagy egyéb füstölt hal, 8-10 levél medvehagyma (ez elhagyható belőle, helyettesíthető 1-2 cikk fokhagymával), 1 kis csokor metélőhagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 tojás, tejföl, só, bors, olívaolaj.

Elkészítése: A krumplit meghámozzuk, jól megmossuk, és az esetleges nagyobb példányokat kettéhasítjuk. Ezután mindegyiknek kivájjuk a belsejét úgy, hogy körben csupán egy kb. 1/2 cm-es peremet hagyunk. A kivájt részeket is megtartjuk. A krumplit alaposan megszórjuk sóval és borssal, majd üregükkel felfele sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, közéjük szórjuk a kivájt részeket, meglocsoljuk kevés olajjal, és alufóliával lefedve, 200 fokos sütőben 20-25 percig előpároljuk őket. Közben a tehéntúrót villával összetörjük, hozzáadjuk a szétmorzsolt juhtúrót meg a darabokra tépkedett füstölt halat, és összekeverjük. Beletesszük a finomra aprított zöldeket meg a tojást, egynemű masszává dolgozzuk, majd ha szükséges, 1-2 evőkanál tejfölt is beledolgozunk, hogy könnyű, kenhető masszát kapjunk belőle. Az elsőütött krumplit megtöltjük a krémmel, majd visszatoljuk a sütőbe, és légkeverésen, felső pirítással további 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük őket. Tálaláskor tejfölt adhatunk mellé.

Tipp: A fogáshoz a krumplit vízben is előfőzhetjük, de sütőben sütve aromásabb lesz.

2013. április 29., hétfő

Teljes kiőrlésű, lenmaglisztes zsemle

Bejegyezte: sedith dátum: 16:48 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Nagyon finom, zamatos szaftos zsemle ... volt. "Anno" ezzel ettük a múltkori joghurtos halkrémet. Kissé töményebb, testesebb lesz a tésztája, mintha sima fehér lisztből vagy akár csak egyszerűen teljes kiőrlésű búzaliszttel vegyítenénk, de sokkal aromásabb, finomabb. Ezúttal kisebb méretű zsemléket formáztam, így lett 12, de lehet nyugodtan 8-at vagy akár 6 (óriás)zsemlét is sütni belőle.


Teljes kiőrlésű, lenmaglisztes zsemle

Hozzávalók7,5 dkg zabliszt, 7,5 dkg rozsliszt, 5 dkg lenmagliszt, 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 25 dkg kenyérliszt, 1 evőkanál só, 2 evőkanál barna cukor, 2-3 csepp ecet, 2 evőkanál olívaolaj, 420 ml víz, 5 g szárított élesztő, 2-3 evőkanál tej.

Elkészítése: Ha van kenyérsütőgépünk, egyszerű a dolgunk. Mindent belepakolunk a használati utasítás szerinti sorrendben (az enyémbe pl. a száraz hozzávalók járnak először), alaposan megdagasztatjuk a tésztát, majd hagyjuk jó duplájára kelni. A gép a közbeeső átgyúrásokat is elvégzi majd. Ha nincs kenyérsütőgépünk, akkor minden lisztet egy tálba mérünk, hozzáadjuk a sót meg  az élesztőt, illetve az ecetet, majd a langyos vizet fokozatosan adagolva hozzá, rugalmas tésztává dagasztjuk. Végül az olajat is beledolgozzuk, és letakarva hagyjuk kelni kb. 20 percig. Ekkor átgyúrjuk, és további 30-40 percig hagyjuk kelni.
Amikor a tészta megkelt, enyhén lisztezett felületre borítjuk, finoman átgyúrjuk, és 6, 8 vagy 12 részre osztjuk attól függően, hogy mekkora zsemléket szeretnénk. Szép kerekre formázzuk őket, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, 15-20 percig kelesztjük még, majd lekenjük tejjel, és 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt szép pirosra sütjük őket.

2013. április 28., vasárnap

Spagetti különleges szósszal, pirított sárgarépával

Bejegyezte: sedith dátum: 18:10 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Gyors, méghozzá szupergyors ebédnek vagy vacsorának való. És húsmentes is. Meg laktató is. Nekem is, lányaimnak is nagyon-nagyon ízlett. (Megkezdődtek a hármasban elköltött szombati ebédek...)

Spagetti különleges szósszal

Hozzávalók 2-3 személyre: 30-35 dkg spagetti, 2 kisebb sárgarépa, 1 kicsike hagyma, 2 evőkanál liszt, 2-3 dl tej, 1 dl tejszín, 1 csokor retek levele, 8-10 medvehagymeszár, só, bors, citromlé, olaj.

Elkészítése: A spagettit sós vízben kifőzzük, majd leszűrjük, és átöblítjük. Az egyik sárgarépát nagyon apró kockákra vágjuk, és kevés felforrósított olajon megpirítjuk. A mártáshoz olajat forrósítunk, és megdinszteljük rajta az apróra vágott hagymát meg a finomra reszelt másik sárgarépát. Megsózzuk, felöntjük kb. 1/2 dl vízzel, és kis lángon addig pároljuk, amíg zsírjára nem sül. Ekkor rászórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a hideg tejjel, és simára keverjük. A reteklevelet meg a medvehagymát felaprítjuk, hozzákeverjük a mártáshoz, majd az egészet botmixerrel simára turmixoljuk. Visszahelyezzük a lángra, hozzáöntjük a tejszínt, és jól kiforraljuk. Ízlés szerint utánasózunk, illetve borssal és citromlével ízesítjük.

Megjegyzés: A reteklevél szükség szerint elhagyható vagy helyettesíthető egyéb zöldekkel (spenót, petrezselyemzöld, sóska stb.). NAGYON FONTOS, hogy csak olyan retek levelét használjuk fel hozzá, amiről biztosan tudjuk, hogy nem vegyszerezték.

2013. április 25., csütörtök

Vöröslencse-krémleves

Bejegyezte: sedith dátum: 8:03 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Igaz, hogy télies étel, és ebben a hirtelen ránkszakadt nyárban másabb, frissebb, zöldebb ételeket kívánunk, de egy, hogy nálam nem éppen most készült, hanem még a hideg időkben, kettő, hogy bármikor megkívánhatunk egy hagyományos ízvilágú, akár télies ételt is, illetve három, de nem utolsó sorban, gyorsan elkészül: kb. 20 perc alatt már lehet asztalra tenni a jó laktató, finom levest. Ha tálaláskor nem adunk mellé semmilyen húsfélét - pl. nálunk füstölt csirkemellet kapott bele, aki kért - akár vegán fogásnak is beillik.


Vöröslencse-krémleves

Hozzávalók 4 személyre: 1 nagy hagyma, 1 teáskanál pirospaprika, 25 dkg vöröslencse, 6-7 fél aszalt paradicsom, 1 csokor metélőhagyma, só, bors, olaj, esetleg ecet; a tálaláshoz: tetszés szerint füstölt csirkemell és tejföl, vagy snidling és aszalt paradicsom.

Elkészítése: A lencsét több vízben alaposan átmossuk. A hagymát felaprítjuk, és olajon megdinszteljük. Megszórjuk pirospaprikával, elkeverjük, és azonnal felöntjük kevés vízzel. Beletesszük a vöröslencsét meg a feldarabolt aszalt paradicsomot, felöntjük kb. kétszeres mennyiségű vízzel, és 10-15 perc alatt készre főzzük. Ekkor beletesszük az aprított metélőhagymát, sózzuk és borsozzuk, majd botmixerrel simára turmixoljuk. Ezután felengedjük annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk, és jól kiforraljuk. Utánasózunk, ha szükséges, illetve ízlés szerint ecettel savanyítjuk. Húsimádóknak tálaláskor füstölt csirkemellet és tejfölt adunk mellé, de ha meg szeretnénk hagyni a levest vegánnak (előzőleg beáztatott) aprított aszalt paradicsommal és aprított snidlinggel szórjuk meg.
EK - 2014/12

2013. április 24., szerda

Medvehagymás krumplifőzelék kelfasírttal

Bejegyezte: sedith dátum: 9:38 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Egy nagyon finom, laktató húsmentes fogás, bár evése közben úgysem hiányolja senki sem a húst. Klasszikus, magyaros ízek, mégha a feltét főalapanyaga nem is annyira magyaros: kínai kel.



Medvehagymás krumplifőzelék kelfasírttal

Hozzávalók 4 személyre: kb. 80 dkg krumpli, 1 nagy vöröshagyma, 2 csapott teáskanál pirospaprika, 2 evőkanál liszt, 2-3 dl tej, 1-2 dl tejföl, 1 csokor medvehagyma, só, bors, olaj; a fasírthoz: 25 dkg kínai kel (leveles, vékony része), 1 csokor újhagyma, 1 szál újfokhagyma, néhány levél medvehagyma, 1 kis csokor petrezselyemzöld, 2 kicsi tojás, zsemlemorzsa, só, bors, olaj.

Elkészítése: A krumplit meghámozzuk, és tetszés szerint feldaraboljuk. A finomra aprított hagymát megdinszteljük kevés olajon, megszórjuk pirospaprikával, majd felengedjük kevés vízzel. Rádobjuk a darabolt krumplit, jól átforgatjuk, majd felengedjük annyi vízzel, amennyi jól ellepi. Sózzuk, borsozzuk, majd mérsékelt lángon puhára főzzük. Ezalatt a kínai kelt nagyon vékony csíkokra vágjuk, hozzáadjuk a felaprított hagymaféléket, petrezselyemzöldet meg a tojást, ízlés szerint fűszerezzük, majd annyi zsemlemorzsát dolgozunk bele, hogy puha, de jól formázható masszát kapjunk belőle. Nem túl lapos korongokká formázzuk, majd nem túl bő, forró olajban, de mérsékelt lángon, hogy jól átsüljenek, szép pirosra sütjük mindkét oldalukat. (Ne mozgassuk meg őket, csak miután egyik felük megsült, különben széteshetnek.) Amikor a krumpli megfőtt, behabarjuk a tejjel simára kevert liszttel, hozzáadjuk a tejfölt is és jól kiforraljuk. Ha szükséges, tetszés szerint hígítható még vízzel vagy tejjel. Végül utánaízesítünk, és belekeverjük a nagyon finomra aprított medvehagymát. Melegen tálaljuk bármilyen saláta vagy savanyúság kíséretében. Zöldség- és tésztanapon ehető.


2013. április 23., kedd

Joghurtos halkrém

Bejegyezte: sedith dátum: 15:31 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Nagyon gyors, nagyon finom reggelinek-vacsorának való. Friss tavaszi zöldségekkel, finom házi kenyérrel vagy zsemlével teljes értékű táplálék.


Joghurtos halkrém

Hozzávalók 4 személyre: 2 doboz olajos halkonzerv (125 g-os), 1 kis doboz joghurt (175 ml), 2-3 szál újhagyma, 2-3 szál medvehagyma, só, bors, esetleg csilipehely, citromlé; a tálaláshoz: teljes kiőrlésű zsemle, friss salátalevelek, hónapos retek, újhagyma.

Elkészítése: A konzervek olaját leszűrjük, majd a halhúst villával összetörjük. Elkeverjük a joghurttal, hozzáadjuk a felaprított újhagymát és medvehagymát, majd sóval, borssal, illetve ízlés szerint csilivel és citromlével ízesítjük. Friss zöldségekkel, pirítóssal vagy friss zsemlével tálaljuk.

2013. április 22., hétfő

Medvehagymás juhtúróval töltött csirkecomb

Bejegyezte: sedith dátum: 18:52 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Mert amíg tart, és van, mindenbe medvehagymát teszek......:)
És mert már unjuk a sima sült csirkét. És mert... isteni ez a kombináció! :)


Medvehagymás juhtúróval töltött csirkecomb

Hozzávalók 4 személyre: 4 nagy egész csirkecomb, só, bors, kevés olaj, 1 dl fehérbor; a töltelékhez: 5 dkg száraz kenyér, 10 dkg juhtúró, 1 csokor (kb. 10 szál) medvehagyma, 1 tojásfehérje, só, bors.

Elkészítése: A csirkecombot megmossuk, megszárítgatjuk, és alaposan megszórjuk sóval és borssal (a bőre alatt is bedörzsöljük). A kenyeret hideg vízbe áztatjuk, majd amikor jól megázott, kifacsarjuk, összemorzsoljuk és egy tálba tesszük. Hozzáadjuk a lereszelt vagy összemorzsolt túrót, a finomra aprított medvehagymát, a tojásfehérjét, majd sóval és borssal ízesítjuk. Jól összedolgozzuk, és a masszát egyenletesen elosztva a csirkecombok bőre alá töltjük. Ha van rá időnk, hagyjuk pácolódni 1-2 órán át. Hőálló edényt kikenünk olajjal, belehelyezzük a combokat, a tetejükre is cseppentünk egy-két csepp olajat, majd aláöntjük a bort. Alufóliával lefedve, 200 fokon (légkeverésen) 30-35 percig pároljuk, majd fólia nélkül 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük. Tetszés szerinti körettel tálaljuk, én friss tavaszi salátát készítettem mellé.

És állítólag ez az 1000. bejegyzésem. Ezt sem hittem volna, hogy valaha megérem!

2013. április 19., péntek

Húsgombócos biryani

Bejegyezte: sedith dátum: 19:13 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Nem tudom mennyire autentikus dolog húsgombóccal készíteni a birjánit (biryani - indiai nemzeti étel), de gondolom, nem követtem el mégsem túl nagy szentségtörést. Amikor különféle népek receptjeit készítem - és gondolom, ezzel nem én vagyok így egyedül - először általában szétnézek a magyar gasztrovonalon, hogy lássam, kb. mi a felhozatal. Majd rákeresek angolul is (vagy az adott nép nyelvén, ha mondjuk éppen valamelyik nagyobb "forgalmú" nyelvről van szó), és sok-sok receptet átnézek-tanulmányozok, hogy a lehető legjobban vissza tudjam én is adni az adott konyha ízvilágát. Természetesen, eközben azt is mindig szem előtt tartom, hogy nekem milyen alapanyagaim vannak, illetve mi az, ami a családom "mentalitásával" is összefér.  És ezen tanulmányozások alatt ismét rájöttem arra a közismert igazságra, hogy minden ételre érvényes az "ahány ház, annyi szokás" elve.
Nos, a birjáni nem mondhatnám, hogy a családom álmainak netovábbja, de a férjemnek is ízlett, nekem meg különösen. Tekintve azt, hogy néhány évvel ezelőtt ő csupán egy falatot evett a konyhámban készült első curryból, ami a mostani birjáninak vizet sem vihet fűszerességben, csípősségben, már nagy haladás, hogy ízlett neki ez a "vad" ízkombináció, kavalkád. A lányok inkább a húsgombócot ették belőle, a rizs - logikus - túl fűszeres volt az ő ízlésükhöz. Nem is erőltettem. :) A desszertként megevett halavával együtt úgyis megtelt a pocakjuk. :)
És akkor következzen az én húsgombócos birjánim, amelyet a sok-sok átnézett receptet alapul véve kombináltam össze mind a hozzávalókat, mind a mennyiségeket, mind pedig az elkészítési módokat illetően. (Egyetlen bánatom van vele kapcsolatban: múltkor kaptam 1 kg rizst valakitől, és az nem volt éppen megfelelő ehhez az ételhez. Vigyázat, jó minőségű, lehetőleg Basmati rizst érdemes használni hozzá.)


Húsgombócos biryani


Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg darált csirkehús, 1 kicsi hagyma, 4 cikk fokhagyma, diónyi friss gyömbér, só, bors, csilipehely, 1 tojássárgája, 2-3 evőkanál búzadara vagy zsemlemorzsa; a mártáshoz: 1 közepes vöröshagyma, 3-4 cikk fokhagyma, ½ zöld húsú paprika, diónyi friss gyömbér, 5 evőkanál sűrű paradicsomlé, 1 teáskanál koriandermag, 2 babérlevél, 1 teáskanál kurkuma, 2 teáskanál zöld currypaszta, néhány mentalevél, ½ csokor petrezselyemzöld, só, olaj, citromlé; továbbá: 20 dkg hosszúszemű rizs.
Elkészítése: A rizst főni tesszük kétszeres mennyiségű hideg vízben. Miután fölforrt, a lángot kicsire vesszük, és 15-20 percig hagyjuk főni, majd leszűrjük, és folyó víz alatt átöblítjük. A gombócokhoz a húst alaposan összedolgozzuk a finomra aprított fűszerekkel, a tojássárgájával meg a búzadarával, majd ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, illetve csilipehellyel ízesítjük. A masszából nedves kézzel diónyi gombócokat formázunk. Egy edényben vizet forralunk, megsózzuk, majd amikor forr, kb. 10 perc alatt megfőzzük benne a gombócokat. Miután megfőttek, szűrőkanállal kiszedjük őket. A mártáshoz késes aprítóban péppé zúzzuk a hagymát, a fokhagymát, a gyömbért, a paprikát, a mentát meg a petrezselyemzöldet a paradicsomlével együtt. Egy nagy serpenyőben olajat forrósítunk, beledobjuk a babérlevelet meg a koriandert, és 1-2 percig kevergetve pirítjuk. Megszórjuk kurkumával, ráöntjük a fűszerpépet, illetve hozzáadjuk a currypasztát, és jól elkeverjük. Beletesszük a gombócokat, hozzáadjuk a főtt rizst, öntünk rá 1-2 dl-nyit a gombócok főzőlevéből, és néhány perc alatt jól összerotyogtatjuk. Sóval és citromlével ízesítjük. 

EK - 2013/6

Fahéjas-sáfrányos halava

Bejegyezte: sedith dátum: 0:06 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

A receptet Hémanginál találtam a vegavarázs oldalon. Eper helyett más ízesítést találtam ki, illetve a folyadékot is így adaptálni kellett, de azt hiszem, sikerült eléggé indiainál maradni. :)


Fahéjas-sáfrányos halava 

Hozzávalók: 10 dkg vaj, 15 dkg búzadara, 7,5 dl víz, 20 dkg cukor, 4 dl tejszín, 2 teáskanál fahéj, csipetnyi sáfrány.
Elkészítése: A vajat megolvasztjuk, majd beleszórjuk a búzadarát. 10-15 percig kis lángon, állandóan kevergetve pirítjuk. Közben kimérjük a vizet, hozzáadjuk a cukrot, és sziruppá főzzük. Miután a búzadarát megpirítottuk, felöntjük a forró sziruppal, majd hozzáadjuk a fahéjat, a kevés forró tejszínben feloldott sáfrányt, illetve a többi tejszínt. Alacsony lángon jól kiforraljuk, majd félretesszük, és hagyjuk kihűlni. Hűlés közben a massza még sűrűsödik, teljesen hidegen jól formázható. Tálaláskor kevés fahéjat szórunk rá, illetve citromfűvel, gyümölccsel díszítjük.

EK - 2013/5



2013. április 18., csütörtök

Zöld fűszeres borjúmáj lyoni módra

Bejegyezte: sedith dátum: 0:36 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Most már simán hozzájutok medvehagymához, és továbbra is tart a "nagy szerelem". Esszük nyersen is, de  az ételekbe is beleteszem,sőt, szinte minden medvehagymásan készül mostanában. És mivel anyósom kertjében már jó nagy a petrezselyemzöld meg a metélőhagyma, hát azokat is előszeretettel használom. Egyik este ezt a finom májat ízesítettem velük. S hogy még különlegesebb legyen a fogás, hagymakarikákat is sütöttem mellé.


Zöldfűszeres borjúmáj lyoni módra

Hozzávalók 4 személyre: 1 kg friss borjúmáj, olaj, bors, 1 csokor medvehagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 1/2 csokor metélőhagyma, só; továbbá: 3 közepes vöröshagyma, 4-5 evőkanál liszt, kb. 40 dkg hasábokra vágott burgonya, bő olaj.

Elkészítése: Fontos, hogy a fogás különböző részei nagyjából egyszerre készüljenek el, mert minden csak frissen igazán finom. Odatesszük forrósodni a burgonya és a hagyma sütéséhez szükséges olajat. A hagymát meghámozzuk, kb. 1/2 cm vastag szeletekre vágjuk, majd a karikákat szétszedjük, és megforgatjuk a lisztben. A májat először szeletekre, majd kisujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Felforrósítunk néhány evőkanál olajat, rádobjuk a májat, megborsozzuk, és nagy lángon, állandóan kavargatva addig pirítjuk, míg ki nem fehéredik, át nem sül. Közben a forró olajban megsütjük először a szalmakrumplit, majd a lisztben megforgatott, de kissé lerázott hagymakarikákat. Papírtörlőre szedjük, hogy lecsepegjenek. Amikor a máj elkészült, rászórjuk a nagyon finomra vágott zöldfűszereket, elkavarjuk, és már el is zárjuk alatta a lángot. Ezután sózzuk ízlés szerint sózzuk. Szalmakrumplival és sült hagymakarikákkal tálaljuk.

Tipp: A fentieken kívül bármilyen egyéb zöldfűszer (is) használható, amit a család szeret.

EK - 2013/5

2013. április 14., vasárnap

Pirított halfalatok pekingi módra

Bejegyezte: sedith dátum: 8:52 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Nem kell valami nagyon-nagyon furcsára gondolni, amikor a pekingi módra készült ételekről hallunk, "kutatásaim" szerint csupán az édes-savanyú ízek jellemzik az ilyen ételeket. Azért, természetesen, nem sertéskarajt és krumplipürét ízesítünk így, hanem az alapanyagokat is egy kicsit pekingesítjük. :) Íme. A végeredmény sok-sok recept áttanulmányozása után született ilyenre, kicsit innen is vettem, kicsit onnan is: nagyon finom lett.



Pirított halfalatok pekingi módra

Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg halfilé, 1 evőkanál étkezési keményítő, 1 csapott teáskanál só, 1/2 teáskanál bors, őrölt csili, diónyi friss gyömbér, 2 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál méz, 1 evőkanál citromlé, 1 csapott evőkanál liszt, 2 evőkanál olaj; a zöldségraguhoz: 4-5 cikk fokhagyma, 2 nagy sárgarépa, 1-1 sárga és piros húsú paprika, 1 csokor újhagyma vagy 1 kisebb póréhagyma,  1 kígyóuborka vagy 1 cukkini, 1 kis bébikukorica-konzerv, 1 üveg szójabab- vagy mungóbabcsíra, 1 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál citromlé, 1 evőkanál méz, 1 evőkanál étkezési keményítő, 2-3 evőkanálnyi a bébikukorica levéből, só, bors, olaj; a tálaláshoz: 40 dkg rizstészta, só, 2 evőkanál olaj.

Elkészítése: A halfilét átöblítjük, papírtörlővel szárazra töröljük, és ujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Egy tálban összekeverjük a pác hozzávalóit (a liszt és az olaj kivételével), és beleforgatjuk a haldarabokat. Letakarjuk, és min. 1-2 órára hűvös helyre tesszük. A raguhoz a zöldségeket megtisztítjuk és feldaraboljuk, mindegyiket külön-külön kupacban hagyjuk: a fokhagymát finomra, a sárgarépát és a kígyóuborkát gyufaszál vastagságúra, a paprikákat kisujjnyi széles csíkokra, majd rombuszokra, a hagymát (zöldjével együtt) karikára, illetve a bébikukoricát egyenként 3-4 darabra vágjuk. Elkészítés előtt vizet teszünk forrni a tésztának. Egy nagy serpenyőben (wokban) kevés olajat hevítünk, rádobjuk a fokhagymát, elkavarjuk, és máris rádobjuk a sárgarépát. Nagy lángon pirítjuk kb. fél percig, amikor mellédobjuk a paprikát. Szintén fél perc után következik a hagyma, és további fél perc után az uborka. Közben állandóan kavargatjuk, hogy egyenletesen puhuljanak. Végül beledobjuk a kukoricát és a csírát, elkavarjuk és még 1-2 percig együtt pároljuk. Közben simára kavarjuk a keményítőt a szójaszósszal, a mézzel, a citromlével meg a kukorica levével, és ráöntjük a zöldségragura. Még max. 1 percig hagyjuk a lángon, közben kavargatjuk, illetve ízlés szerint sózzuk és borsozzuk. A felforrt vizet megsózzuk, és beledobjuk a rizstésztát. A tasakon megadott főzési idő lejárta után leszűrjük, és meglocsoljuk kevés olajjal. A haldarabokat kivesszük a pácból, papírtörlőre helyezve kissé felitatjuk róluk a nedvességet, majd megszórjuk liszttel és kézzel összeforgatjuk. Egy másik serpenyőben olajat forrósítunk, két részletben, hogy szebben piruljanak, rádobjuk a halcsíkokat, és erős lángon aranyszínűre pirítjuk őket. Ahogy megpirultak, azonnal tálaljuk főtt rizstésztával és a finom, roppanós zöldségraguval.

Megjegyzés: Ha netán valaki csodálkozik, vagy idegenkedik a kígyóuborka használatától, nyugodtan használhat cukkinit, de én uborkával csináltam, és bevallom, kellemesen meglepődtem. Lajos Mari is uborkát használ az egyik kínaias receptjéhez, tőle vettem az ötletet a cukkini helyettesítésére.

Tipp: A répát meg az uborkát/cukkinit a legkönnyebben úgy lehet gyufaszál vastagságúra vágni, hogy először a zöldséghámozóval vágjuk őket vékony lapokra, majd késsel aprítjuk a kívánt vastagságúra.

EK - 2013/5

2013. április 13., szombat

Oreo kekszes, kávés brownie

Bejegyezte: sedith dátum: 20:34 6 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Múlt héten egyik este a román Paprikán egy fekete hölgy főzött. A húgom nézte, és minduntalan hívott, hogy nézzem meg, mit főz, mit csinál, mit tesz bele. Így "kaptam el" az egyik "receptet": a kész masszát láttam tepsiben, Oreokeksz-darabokkal rajta, és már tolta is be a sütőbe. Ötletesnek tűnt, és nem estem kétségbe, hogy nem láttam a tészta összetevőit, mert van nekem Ágnestől egy nagyon finom brownie-receptem, amit aztán kedvem szerint szoktam variálgatni. A sütési idővel kissé gondban voltam, mert a 12-15 perc nem volt elég neki, a tészta közepe így még nagyon folyt. S bár finom volt, illetve hűlés közben még szilárdult kiss, azért mégis zavart, hogy nem lehet szépen vágni, így aztán még sütöttem néhány percig. Utána már nagyon jó volt: megszilárdult, de cseppet sem sült túl, kellemes volt, mind ízre, mind állagra. Végül rájöttem, a gond abból adódott, hogy az én adagom picivel nagyobb is volt, mint az eredeti, és mivel kerek formában sütöttem, vastagabb is volt a tészta, tehát nem tudott átsülni 15 perc alatt. Ha valaki mégis netán nagyobb, szögletes formában sütné, akkor 12-15 perc után ellenőrizze, hogy áll a tészta.
Utólagos kiegészítés: egy kedves hozzászóló megmondta nekem, hogy a fekete hölgy, aki főzött, Lorraine Pascale volt, így már a receptet is könnyű volt megtalálni. Ha valakit érdekel, EZEN a linken megtalálhatja.

Oreo kekszes, kávés brownie

Hozzávalók: 20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 10 dkg mogyorós tejcsokoládé, 20 dkg vaj, 5 teáskanál nescafépor, 12 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt, 2 evőkanál kakaó, 15 dkg fruktóz (20 dkg cukor), 5 tojás, 8 db Oreo keksz; a tálaláshoz: tetszés szerint tejszínhab, vaníliafagyalt vagy vaníliás tejföl.

Elkészítése: A csokoládét összetördeljük, hőálló tálba tesszük, hozzáadjuk a vajat meg a kávéport, és gőz fölött (vagy mikróban) összeolvasztjuk. Simára keverjük. A tojást habosra verjük a cukorral/fruktózzal, majd beleforgatjuk a lisztet és a kakaót, végül pedig összevegyítjük az olvasztott csokoládés keverékkel. Vajjal kikent 26 cm átmérőjű kerek formába öntjük, a tetején szétoszlatjuk a darabokra tördelt Oreo kekszet, és 230 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Ezen a hőfokon sütjük 10 percig, majd 180 fokra csökkentjük a hőt, és további 10 percig sütjük. Akkor jó, ha a közepe még nyersnek tűnik. Én vaníliás cukorral ízesített tejföllel kínáltam. Nagyon jól passzolt a savanykás kiegészítő az édes süteményhez.


 És a hathatós segítség ... (ő törte a tojásokat, és habosra kavarni is segített.)

Medvehagymás túrópite

Bejegyezte: sedith dátum: 14:58 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Bár vidékünkön még csak alig kezd tavaszodni, tehát egyelőre szedni nem tudunk medvehagymát (bár ahhoz a legjobb lelőhelyet is meg kellene találni), de szerencsémre tavaly óta tudok venni itt-ott. Általában az egyik bevásárlóközpontban szokott lenni, de tegnap bekukkantottam a piacra, és bizony, kaptam. Mondanom sem kell, szinte mindenhez felhasználom.
Ez a pite még a múltkori adag medvehagymából készült, a távolabbi család tagjai is kóstolták, és nagyon ízlett nekik. :)

Medvehagymás túrópite

Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésűvel vegyesen), 1 teáskanál cukor, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál só, 1,5 g szárított élesztő, 15 dkg vaj vagy margarin, 1 tojás, 2 evőkanál tejföl, 1-3 evőkanál tej; a töltelékhez: 35 dkg tehéntúró, 15 dkg tejföl, 4 tojás, 2 csokor medvehagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, só, bors.

Elkészítése: A tészta hozzávalóiból rugalmas tésztát gyúrunk, és kb. félóráig pihentetjük hűvös helyen. Ekkor kinyújtjuk, és sütőpapírral bélelt nagyméretű (kb. 40x30 cm) tepsi aljára terítjük. A túrót simára keverjük a tejföllel, majd összekeverjük a felvert tojással meg az aprított zöld fűszerekkel. Ízlés serint sózzuk és borsozzuk, majd ráöntjük a tésztára, és elsimítjuk. 200 fokos sütőben, légkeverésen, 15 perc alatt készre sütjük. (Én elkövettem azt a hibát, hogy - attól félve, hogy az alja nehogy nyers maradjon - 15 perc után még benn hagytam 5 percig, és csak éppenhogy nem sült túl.:P De azért nagyon finom volt. :))

KT - 2014/3

2013. április 11., csütörtök

Epermisu tojás nélkül

Bejegyezte: sedith dátum: 13:12 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Nekem nincs bajom a nyers tojással, ha olyan a recept, és úgy kívánja a helyzet, hát használom. De most "újítani" akartam, ezért úgy döntöttem, tojásmentes lesz a "...misu". Occsón adták az epret, hát vettem két dobozkával, mégha tudtam is, mire kell számítani ízügyben. Sajnos, nem csalódtam, de a desszertben nem volt rossz, kompenzálódott valahogy. Jó nagy adag lett belőle. És nagyon finom lett.

Epermisu tojás nélkül

Hozzávalók: 30-32 db babapiskóta, 1-1,5 dl eperszörp (esetleg meggyszörp), 1 evőkanál cukor/fruktóz, 3 dl víz, esetleg 3-4 evőkanál eperlikőr, 25 dkg eper, 2 marék gabonagyűrű (cheerios- elhagyható); a krémhez: 1 tasak tejszínízű pudingpor, 3,5 dl tej, 2 evőkanál fruktóz/3 evőkanál cukor, 20 dkg mascarpone, 5 dl habtejszín, 2-3 evőkanál porcukor/fruktóz, 1 tasak habfixáló.

Elkészítése: A vizet fölforraljuk a cukorral, majd hagyjuk kihűlni. Összekeverjük a szörppel meg a likőrrel, és egy tálkába öntjük. A pudingporból 2 evőkanál fruktózzal és a tejjel sűrű pépet főzünk, majd kavargatva kihűtjük. A tejszínt keményre verjük a porcukorral és a habfixálóval. Ezután a kihűlt pépet kézi mixerrel jól kikavarjuk, majd kanalanként hozzáadjuk a mascarponét. Végül fakanállal óvatosan beledolgozzuk a tejszínhabot is. Az epret 2-3 mm vastagon felszeleteljük. Egy szögletes jénaiba lerakunk egy réteg eperszörpbe áztatott babapiskótát, rásimítjuk a krém felét, beborítjuk szeletelt eperrel, és rászórjuk a gabonakarikát (nyugodtan elhagyható - mivel azonnal még nem lehet fogyasztani, már nem marad ropogós - kísérleteztem, na :P:D). Ezután ismét szirupba mártott babapiskóta következik, majd rásimítjuk a maradék krémet, és tetszés szerint díszítjük eperrel, gabonakarikákkal, esetleg citromfűvel. (Még nagyon picik a kertben a citromfűlevelek, nekem csupán ennyire futotta most belőle.) Minimum 2-3 órán át hagyjuk hűvös helyen állni, utána elég szépen lehet szeletelni is.

Tipp: Ha csak felnőttek esznek belőle, nyugodtan lehet kávéba is mártogatni a babapiskótát.


2013. április 10., szerda

Zabpelyhes spenótfőzelék főtt tojással és pirított sonkával

Bejegyezte: sedith dátum: 11:49 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Spenótfőzeléket terveztem. S bár lehet már frisset kapni, még felfedeztem két zacskó fagyasztottat a tavalyi termésből, így hát azokat használtam fel a tegnapelőtti ebédhez. Az adag kb. 1 kg friss levélnek felel meg, a receptbe úgy is írom. Feltétként főtt tojást adtam mellé, mert főtt tojással még sosem ettünk spenótfőzeléket, illetve felhasználtam hozzá a maradék csirkesonkát is a hűtőből. A főzelék különlegessége, hogy nem használtam hozzá sem rántást, sem habarást, hanem hirtelen ötlettől vezérelve zabpehellyel sűrítettem. Nagyon finom lett, a lányok alig győzték gyúrni magukba. :)


Zabpelyhes spenótfőzelék főtt tojással (és pirított sonkával)

Hozzávalók 4 személyre: 1 kg friss spenót, 5-6 cikk fokhagyma, 5 evőkanál zabpehely, 2 dl főzőtejszín vagy sovány tejföl, só, bors, esetleg citromlé; továbbá: 10 dkg csirkesonka, személyenként 2-2 tojás.

Elkészítése: A sütőt előmelegítjük 220 fokra. A sonkát vékony csíkokra vágjuk, egy hőálló edényt kibélelünk sütőpapírral, az aljára terítjük a sonkát, lefedjük, betoljuk a sütőbe, és kb. 10 perc alatt megpirítjuk. A tojásokat keményre főzzük, majd hideg vízben hagyjuk kihűlni. A spenótot megtisztítjuk, megmossuk, majd beledobjuk kevés forrásban lévő vízbe. Amikor az egész összeesett, hozzáadjuk a fokhagymát meg a zabpelyhet, és kis lángon 5-7 percig főzzük. Ekkor botmixerrel simára turmixoljuk, majd felöntjük a tejszínnel, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, és 1-2 perc alatt kiforraljuk. Ha szükséges, citromlével savanyíthatjuk. Félbevágott főtt tojásokkal és pirított sonkával kínáljuk. Sonka nélkül is lehet, így húsmentes fogás. 




2013. április 9., kedd

Sörös báránysült

Bejegyezte: sedith dátum: 11:07 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Gondolom, nyilvánvaló, hogy húsvétra készült. Jó nagy adag volt; vacsorára ettük, és még maradt is belőle. Egyszerűen, mondhatni hagyományosan fűszereztük (mert a férjem pácolta be:), én csak egy-két javaslatot tettem), azt a bizonyos "csavart" a sör jelentette, ami sütőbe tolás előtt villant be nekem. Nem bántuk meg, nagyon finom lett. S a látszat ellenére nem égett meg a hús, csak szép pirosra sült, de a fotó nem úgy adja vissza, amilyen a valóságban volt. Kenyérrel és friss zöldségekkel ettük.


Sörös báránysült

Hozzávalók (4-6 személyre): 1 kb. 1,5 kg-os báránycomb (az enyém gerinccel együtt volt), só, bors, 1 fej fokhagyma, 1 citrom, 5 dl sör, kevés olaj.

Elkészítése: A bárányhúst megmossuk, megtisztítjuk az esetleges faggyúmaradványoktól, majd szárazra törölgetjük. Alaposan bedörzsöljük sóval és borssal, illetve zúzott fokhagymával. A citromot karikára vágjuk. Egy tál aljára helyezzük a citromkarikák felét, ráhelyezzük a húst, majd befedjük a maradék citrommal. 1-2 evőkanál olajat csepegtetünk rá, majd lefóliázva hideg helyre tesszük, és lehetőleg 1 napig pácoljuk. Ezután hőálló tálba tesszük át, rálocsoljuk a pácolódás közben kiengedett levet, aláöntjük a sört, lefedjük, majd 170-180 fokos sütőben 1,5-2 órán át pároljuk-sütjük, majd 220 fokon 15-20 perc alatt a tetejét szépen megpirítjuk. Sütés közben néhányszor ajánlatos átkenni a pecsenyelével, hogy szép fényesre piruljon.

Tipp: Aki szereti, kakukkfüvet vagy rozmaringot is használhat a páchoz.

FI - 2014/4

2013. április 8., hétfő

Csokoládémousse-torta, nagyobbik lányomnak

Bejegyezte: sedith dátum: 10:54 4 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Kislányom csokoládés tortát kért születésnapjára. Igaz, azt is hozzátette, hogy "egyszer" neki is kellene egy kacsás torta, mint a testvérkéjének, de megkértem szépen, engedje meg, hogy az az "egyszer" ne most legyen. A születésnapját úgyis kétszer ünnepeltük, először pedig olyan tortát kapott külsőre is, amilyet kért... (Majd következik, "egyszer".)
Csokitortát nem nagyon szoktam sütni, de ha neki ez volt a kívánsága, azt mondtam: legyen. De akkor ki is teszek magamért! Külsőre nagyon szerény lett, semmi dísz, semmi cicoma, de annál finomabb volt. S ha én mondom, aki nem vagyok oda a csokoládéért, akkor úgy is van. :) De nemcsak én mondtam...
Mindig gondban vagyok, amikor zselatint szeretnék használni a krémekbe, mert részben attól tartok, nehogy a krémem elfolyjon, ha túl keveset teszek, másrészt meg attól, hogy nehogy cipőtalp legyen belőle, ha mégis túl sok lesz. Nos, abból kiindulva, hogy most a krémbe három meglehetősen kemény, formáját tartó "elem" került bele, úgy döntöttem, hogy csupán 1 zselatinport teszek bele. Jó döntés volt: egy nagyon csokis, nagyon habos édesség lett a végeredmény. Ettől eltekintve, ha valaki elkészítené, és előre tudja, hogy szállítani kellene, vagy biztosabbra szeretne menni (mert a tejszín esetleg nem elég kemény), akkor nyugodtan használhat hozzá 20 g zselatinport, nem lesz cipőtalp belőle úgy sem.
Először csak a tejszínes csokikrémet akartam összekeverni a felvert habtejszínnel, majd eszembe jutott, hogy van étcsokoládéízű pudingporom, és így került bele a pép is. Cseppet sem vált kárára, mintegy "kötőanyagként" működött, krémesebb, simulóbb lett tőle a krém. Miközben cseppet sem veszített habosságából.
A piskóta receptjét Gál Edithtől vettem, az Erdélyi konyha Húsvéti különszámban megjelent csokoládés tejszeletének a piskótáját sütöttem meg, EZT.

Csokoládémousse-torta

Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):
- a piskótához: 4 tojás, 4 csapott evőkanál fruktóz (vagy 5-6 evőkanál cukor), 20 ml tej, 1 dl olaj, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál búzadara, 2 evőkanál kakaó, 1 csapott teáskanál sütőpor, csipetnyi só;
- a krémhez: 20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 2 dl habtejszín; 1 tasak étcsokoládéízű pudingpor, 1 evőkanál fruktóz, 3,5 dl tej; 6 dl habtejszín, 2-3 evőkanál fruktóz (vagy 4-5 evőkanál porcukor), 10 g zselatinpor, rumkivonat;
- a locsoláshoz: 1,5 dl víz, 1 csapott evőkanál fruktóz, rumkivonat.

Elkészítése: Az étcsokoládét darabokra tördeljük, hőálló edénybe tesszük, ráöntjük a 2 dl tejszínt, és gőz fölött (vagy esetleg mikróban) addig hevítjük-kavargatjuk, míg a csokoládé meg nem olvad, és egynemű masszát nem kapunk. Simára keverjük, hagyjuk kihűlni, majd hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen. (akár előző nap is megtehetjük.) A piskótához a tojássárgáját habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a kakaóval, a búzadarával, a sütőporral meg a sóval elkevert lisztet, majd a masszához keverjük először a tejet meg az olajat, végül pedig a tojásfehérje keményre vert habját. Óvatosan összekeverjük, majd a masszát két, sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett kerek tortaformába simítjuk, és előmelegített sütőben, 180 fokon, 12-15 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk kihűlni. A zselatinport beáztatjuk kb. 1/2 dl hideg vízbe. A pudingporból, a cukorból és a tejből sűrű pépet főzünk, majd néha megkavarva kihűtjük. A habtejszínt keményre verjük az ízlés szerinti cukorral. A tejszínes csokoládét kézi mixerrel habosra verjük, a kihűlt pépet is átdolgozzuk mixerrel, majd a kettőt összevegyítjük. A beáztatott zselatint nagyon kis lángon, kavargatva felolvasztjuk, hozzákeverünk 2-3 evőkanál tejszínhabot, és a csokoládés krémbe kavarjuk. Ezután (először 1-2 kanállal, majd nagyobb mennyiségben) a krémbe dolgozzuk a tejszínhabot is, illetve az egészet rumkivonattal ízesítjük. A vízben feloldjuk a cukrot és rumkivonattal ízesítjük. Az egyik sütőfomát kibéleljük frissentartó fóliával, belehelyezzük az egyik piskótát aljával lefele, meglocsoljuk rumos sziruppal, ráhalmozzuk és elsimítjuk rajta a krémet, majd a másik piskótát is meglocsoljuk (a tetejét), és meglocsolt felével lefele ráborítjuk a krémre. Kissé megnyomogatjuk, hogy jól illeszkedjen a krémre, majd fóliával letakarva néhány órára hűtőbe tesszük. Tálaláskor vízbe mártott késsel szeleteljük. Ha esetleg valaki több zselatint használna (lásd bevezető), akkor talán nem is szükséges a kést vízbe mártani.
Ennyi, kész. Lehetne porcukorral, csokoládébevonattal vagy netán további tejszínhabbal díszíteni, de nagyon fölösleges lenne. Ez így eléggé édes, habos, meg csokis is, úgyhogy így jó, ahogy van. Jó étvágyat hozzá! :)

2013. április 7., vasárnap

Csirkemell Hawaii módra

Bejegyezte: sedith dátum: 9:45 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Az utóbbi időben rengeteget "nyitottunk" a vílág felé családi ízlésügyileg. Így történhetett meg, hogy ezt a fogást is előszeretettel fogyasztotta el a család apraja-nagyja.
Másabb, mint a mi ízvilágunk nemcsak az ananász miatt, hanem a mártás édessége miatt is. Persze, amúgysem használtam anniy cukrot, amennyit írtak az áttanulmányozott receptek, és így is kellően édes volt. A mártás állaga is más volt, szóval, újítás a javából! :) Jó étvágyat hozzá! :)
Az elkészítéséhez több angol nyelvű receptet átnéztem, végül, ha választanom kellene, azt mondanám, hogy EHHEZ tartottam magam a leginkább, de mégsem teljesen úgy készült, hanem a mi igényeinkhez idomítottam. :)

Csirkemell Hawaii módra, vagy Hawaii csirke

Hozzávalók 4 személyre: 1 nagy kicsontozott csirkemell (60-70 dkg), só, bors, 2-3 evőkanál liszt, 2 evőkanál olaj; 1 édesítetlen ananászkonzerv (darabkák), 2-3 evőkanál cukor, 2 evőkanál kukoricakeményítő, diónyi reszelt gyömbér, 1 evőkanál szójaszósz, 2 evőkanál sűrű paradicsomlé vagy házi ketchup, 1 teáskanál házi ételízesítő, só, bors, almaecet.

Elkészítése: A fél csirkemelleket két-két, nagyjából azonos méretű szeletre vágjuk. Nagyon enyhén kiklopfoljuk, majd megszórjuk sóval és borssal. Lisztbe forgatjuk, majd a felforrósított olajon mindkét oldalukat hirtelen megpirítjuk. Megfelelő méretű hőálló tálba helyezzük őket, majd elkészítjük a szószt. Az ananászkonzervet leszűrjük, a gyümölcsöt félretesszük, a levét pedig kiegészítjük annyi vízzel, hogy kb. 3 dl legyen belőle. Egy kisebb edényben összekeverjük a cukrot, a keményítőt, az ételízesítőt meg a gyömbért, felengedjük/simára keverjük az ananászleves vízzel, hozzáadjuk a szójaszószt meg a paradicsomlevet, és állandóan kevergetve addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik, kissé ragacsossá nem válik. Sóval, borssal és almaecettel ízesítjük tetszés szerint. Ekkor a félretett ananászdarabokat rászórjuk a csirkére, bevonjuk a mártással, és 20-25 percre a 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Főtt rizzsel kínáljuk.

EK - 2013/5

2013. április 6., szombat

"Elkanyarodott" franciasaláta

Bejegyezte: sedith dátum: 21:49 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Ott álltam a mindennel tele hűtő előtt, és azon gondolkodtam, mit is együnk. A húsvéti finomságokból már 2x-3x ettünk, valahogy nem kívántuk ismét, de főzőcskézésbe sem vágtam volna bele igazán. Akkor láttam meg, legbelül a tálat a levesben főtt zöldségekkel. Jajjjj, gondoltam, nehogy tönkremenjen! És még volt némi finom kakashús is, szintén a levesből. Na, mese nincs: "böff" (salade de boeuf) lesz vacsorára. De mi legyen azzal a sok szép salátalevéllel, a maradék újhagymával, paprikával? ... Hát, megy a böffbe mind.
Így kanyarodott el tehát az én böfföm, azaz a franciasalátám, amit azonban nagyon szeretett mindenki. A sok friss zöldség nagyon jól kiegészítette az ízét, felfrissítette. Nekem teljes értékű vacsora lett, a többiek még sült csirkecombot is ettek mellé. (Főtt krumplim nem volt, de nem is hiányzott most belőle, almával pedig kipróbáltam egyszer, és nagyon nem jött be.)

Franciasaláta friss zöldségekkel

Hozzávalók: 1 adag levesben főtt zöldség (vagy 3-4 sárgarépa, 1-2 petrezselyemgyökér vagy paszternák, 1 kisebb zeller), 15-20 dkg levesben főtt hús, 1 kis fej saláta, 1 csokor újhagyma, 1 kisebb kápia paprika, 4-5 kisebb savanyú uborka, 1 csokor petrezselyemzöld; 1 adag félperces majonéz, 2-3 evőkanál tejföl vagy sűrű joghurt, só, bors, citromlé.

Elkészítése: A főtt zöldséget, a húst és a savanyú uborkát kis kockákra vágjuk, a saláta leveleit csíkokra vágjuk vagy összetépkedjük, az újhagymát meg a kápia paprikát pedig felkarikázzuk. Mindent egy tálba teszünk, hozzáadjuk a finomra aprított petrezselyemzöldet is, lazán összeforgatjuk, majd ráöntjük a majonézt meg a tejfölt/joghurtot, és elkeverjük. Sóval, borssal és citromlével ízesítjük tetszés szerint. 15-20 percig jó, ha áll, hogy az ízek kissé összeérjenek.


2013. április 5., péntek

Tojáshabos sós kosárkák

Bejegyezte: sedith dátum: 23:05 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Maradt jónéhány főtt tojás az ünnepről, de nagyobb részét tegnap este csak úgy á la natúr ettük meg egyebek társaságában. A további 5 darabot pedig felhasználtam ehhez a finom, könnyű sós süteményhez, ami remek "fogás" akár reggelire, akár vacsorára, akár vendégváráshoz. A tésztája olyan, mint a zserbó tésztája, de sima vajastésta is jó hozzá. Így azonban puhább, kevésbé ropogós... Langyosan nagyon finom. Majd kiderül, hogy hidegen is... Jaj, és persze ..... medvehagymát is használtam hozzá. (És medvehagymával még készítettem egy pitét is tegnapelőtt...)


Tojáshabos sós kosárkák

Hozzávalók a tésztához: 25 dkg liszt, 1 csapott teáskanál cukor, 1 csapott teáskanál sütőpor, 1 kávéskanál só, 1 g szárított élesztő, 12,5 dkg margarin, 1 tojás, 1-2 evőkanál tejföl, 2-3 evőkanál tej; a töltelékhez: 5 főtt tojás, 2 nyers tojás, 1 evőkanál mustár, 5 dkg sonka, 5-6 medvehagymalevél, néhány szál metélőhagyma és petrezselyemzöld, 2 evőkanál zsemlemorzsa, só, bors; továbbá: reszelt parmezán, zsiradék.

Elkészítése: A tészta hozzávalóiból rugalmas tésztát gyúrunk, és ha van rá időnk, pihentetjük egy kicsit. Ha nincs, az sem baj, azonnal is felhasználható. A kosárformákat kikenjük zsiradékkal, majd a tésztából 3-4 dkg-os darabokat szakítunk ki, kerekre formázzuk, majd ellapítjuk, és kibéleljük vele a kosárkákat. A töltelékhez meghámozzuk a főtt tojásokat, kettévágjuk, és sárgáját kikaparjuk. A sárgáját villával összetörjük, majd elkeverjük a mustárral és a 2 nyers tojássárgájával. A főtt tojásfehérjét és a sonkát apró kockákra vágjuk, és hozzáadjuk a tojásos masszához. Finomra aprítjuk a zöld fűszereket, és azokat is belekeverjük. Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, végül pedig óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérjék keményre vert habját és a zsemlemorzsát. A masszából kb. evőkanálnyi adagokat teszünk a kosárkákba, mindegyikre szórunk kevés parmezánt, és 180 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen kb. 15 perc alat szép aranysárgára sütjük. Teával vagy valamilyen mártogatóssal is kínálhatjuk, de kitűnő sör- és borkorcsola is.
Megjegyzés: Az én kosárkáim eléggé kis méretűek, felső peremük 6 cm átmérőjű. Ha valakinek más méretű kosárkája (esetleg muffinformája) van, a tésztadarabok nagyságát és a töltelék mennyiségét aszerint növelje vagy csökkentse.

KT - 2014/3

„Április, bolond is...”

Bejegyezte: sedith dátum: 10:48 9 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Most nem receptet hozok. Csak egy rövidke írást. Magamról, vagy bárki másról, aki magára ismer benne. Fogadjátok szeretettel. És majd nyomtatásban is találkozhattok vele az (Erdélyi) Konyhatündér áprilisi számában... Amikor férjecském elolvasta, azt mondta: ez (ti. az írás) pont olyan, mint te! :) 


„Április, bolond is...”



Nem tudom, hogy minden hónap szülöttéről elmondható-e, de az tény, hogy az áprilisi emberek épp olyanok, mint a hónap, amelyikben születtek. Energikusak, mint az a láthatatlan erő, ami a természetet zöldbe robbantja, jókedvűek, játékosak, mint az áprilisi szellő, derűsek, mint a tavaszi égbolt, és mosolygósak, mint az áprilisi napsugár. Persze, néha szeszélyesek is, mint ilyenkor az időjárás, és ha nekikeserednek, akkor a világ minden fájdalmát a magukénak érzik. De szerencsére – mint ahogy hétágra süt a nap az áprilisi hóvihar után is – ilyenkor töretlen optimizmusuk kerekedik felül, és elhessegeti a negatív gondolatokat.



A fenti sorokat magamról írtam. Sokan, ahogy közeleg a születésnapjuk, begubóznak, szinte depresszióba esnek, hiszen csak az lebeg előttük, hogy megint eltelt egy év, megint öregedtek egy évet, röpül az idő, lejár az élet!



Bevallom, nekem is volt egy ilyen „megöregedtem-érzésű” időszakom, amikor következett a kettesről a hármasra való váltás. Ahogy betöltöttem a 29-et, szinte bepánikoltam. Iszonyúan féltem a következő évi, hármassal kezdődő számtól. Aztán, amikor eljött az a nap, eltelt ugyanúgy, mint bármelyik másik nap, ugyanaz az ember maradtam továbbra is, aki voltam, ugyanazokkal az arcvonásokkal, ugyanazokkal a gondokkal, örömökkel és érzésekkel. Utólag rájöttem: jó volt az az egyévnyi ráhangolódás; szükséges volt ahhoz, hogy ne érjen felkészületlenül a dolog: volt egy egész évem arra, hogy betöltsem a harmincat...



Azóta nem törődöm az életkorommal. Persze, lehet mondani, hogy harmincannyi évesen senki sem törődik vele. De akár húszévesek, akár harmincasok, vagy negyven-ötvenesek vagyunk, mindannyian tudjuk, hogy fiatalabbak már úgysem leszünk. És az a jó, ha nem is akarjuk visszafordítani az időt. Inkább azon kell lennünk, hogy a hátralevő éveket úgy éljük, ahogy a leginkább szeretnénk, és minden egyes további napunkat úgy éljünk meg, mintha az lenne az utolsó ebben a dimenzióban.


Ahogy közeleg a születésnapom, mindig valamiféle bizsergést érzek magamban. Áprilisban amúgysem nehéz ilyesmit érezni, hiszen a természet megújulása a legtöbb embert feltölti energiával. Amit én érzek, az nem egy konkrét, kézzel fogható valami, sőt sokszor nem is tudom megfogalmazni mi is az, de ilyenkor érzem azt, hogy élek, hogy tenni akarok, erőm, terveim, ötleteim vannak, egyszóval (vagyis inkább néggyel): meg akarom váltani a világot. Persze, tisztában vagyok az erőmmel és a korlátaimmal, tisztában vagyok azzal is, hogy lehet nemsokára letörök, mint a bili füle, de olyan jó ilyenkor! Kicsit vidám vagyok, kicsit szomorú is, kicsit komoly, kicsit bolond is. Pont olyan, mint április! 

2013. április 4., csütörtök

Pörkölt diós, meggyes sütemény

Bejegyezte: sedith dátum: 15:26 4 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Kétszer sütöttem meg ezt a süteményt a múlt héten. Egyszer a munkahelyemre hoztam, ünnepelni, majd húsvétkor is megsütöttem. A férjem nem szereti a hagyományos, vajjal/margarinnal készült sütiket, mégis, amikor múlt péteken megkóstolta ezt, megrendelte az ünnepre is. És végig csemegézett belőle. A hagyományos sütiktől annyiban tér el azonban, hogy nem annyira édes: fruktózzal készítettem, és kb. feleakkora adagot használtam hozzá, mint "szokás". De nekünk így is bőven édes volt.
A süti ötlete egy kolléganőmtől jött, aki a fia konfirmálására sütött hasonlót: barna piskóta kettévágva, közötte a krém, benne meggyel és diódarabokkal. Nos, a fruktóz miatt én 6 tojásból sem tudtam olyan piskótát sütni, amit ketté tudjak vágni (szépen felnőtt, de vissza is esett utána, pedig a sütőajtót is csak fokozatosan nyitottam ki), így nálam a piskóta tetejére került a krém, de így talán még jobb is volt, mert könnyebben lehetett szeletelni. Krémje, bár margarinos, nagyon puha, könnyed, cseppet sem émelygős. Meggyből pedig többet használtam hozzá, ileltve a diót megpörköltem, és úgy szórtam a sütire. Aki kóstolta, mindenkinek ízlett: a kolléganők és a locsolók is tüntették rendesen. :) Úgyhogy nálam fel lesz véve az állandó listára.


Pörkölt diós, meggyes sütemény

Hozzávalók a piskótához: 6 tojás, 6 csapott evőkanál fruktóz vagy 8 evőkanál cukor, 6 evőkanál hideg víz, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál citromlé, csipetnyi só, 3 csapott evőkanál kakaó, 9 csapott evőkanál liszt, rumkivonat; a krémhez: 35 dkg vaj vagy margarin, 15 dkg fruktóz vagy 20 dkg cukor, 2 tasak vaníliás vagy tejszínízű pudingpor (vagy vegyesen is lehet), 7 dl tej, 2 ml rumkivonat; továbbá: 20 dkg magozott meggy (fagyasztott vagy cukorban eltett), 10 dkg dióbél, 5 dkg étcsokoládé, 2 teáskanál olaj.

Elkészítése: A meggyet szűrőbe tesszük, és hagyjuk felolvadni-lecsepegni, vagy ha befőttből készül, csak simán lecsepegni. A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét kissé felverjük, hozzáadjuk a sót, majd állandóan verve tovább, rendre hozzáadagoljuk a cukrot/fruktózt meg a vizet. Kemény habbá verjük, majd beleszórjuk a szódabikarbónát, és rácsepegtetjük a citromlevet, hogy felhabosodjék. Ezután egyenként hozzáadjuk a tojássárgáját is, és fakanállal óvatosan kevergetve beledolgozzuk. Ugyancsak óvatosan beleforgatjuk a lisztet meg a kakaót is. Végül a masszát sütőpapírral bélelt nagyméretű (kb. 28x36 cm-es) tepsibe simítjuk, és 180 fokon 10-15 perc alatt készre sütjük (tűpróba). Amíg a piskóta hűl, elkészítjük a krémet. A pudingporokat elkeverjük 5 evőkanálnyi cukorral vagy fruktózzal, majd a tejjel együtt sűrű pépet főzünk belőle. Néha megkavarva teljesen kihűtjük. A margarint habosra keverjük a maradék fruktózzal vagy porcukorrá őrölt cukorral és a rumkivonattal. Amikor a pép kihűlt, először kanalanként, majd nagyobb adagokban hozzákeverjük a habos margarinhoz, és jól eldolgozzuk. A dióbelet száraz serpenyőben kissé megpörköljük, majd sodrófával enyhén összetörjük. A piskótára rákenünk 2 nagy evőkanálnyi krémet, egyenletesen elsimítjuk, majd szétoszlatjuk rajta a meggyszemeket, és rászórjuk a dióbelet. Tenyerünkkel kissé bele is nyomkodjuk. A maradék krémet kanalanként rárakjuk a sütire, és óvatosan elkenjük (nehézkesebb művelet ez a meggy és a dió miatt, de megoldható). Az étcsokoládét és az olajat vízgőz fölött vagy mikróban összeolvasztjuk, majd nylonzacskóba öntjük, pici lyukat vágunk a sarkára és a süteményre csepegtetjük. Hűvös helyen tartjuk másnapig, amíg a sütemény össze nem áll.

Megjegyzés: 4 vagy 5 tojásos piskótából és fele adag krémmel kisebb adagot is lehet készíteni.

HÚSV. - 2014.

2013. április 3., szerda

Drob de miel, avagy medvehagymás báránypástétom

Bejegyezte: sedith dátum: 22:21 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Drob de mielt, vagy báránypástétomot (báránysajt) minden évben készítek, bár van, amikor nem sikerül bárányból összehozni, és csirkéből vagy egyéb húsból oldom meg. Most is a bárányaprólékot (ami összesen úgy 35 dekányi volt) borjúmájjal és (levesben főtt) kakashússal vegyítettem, de nem vált egyik sem kárára. Az igazság az, hogy finom étel ez más húsból is, de jellegzetes, "igazi" íze csak akkor érvényesül, ha kizárólag bárányból készül. Sőt, teljesen igazi csak akkor lenne, ha a bárányhálóba (bélhártyába) tekernénk bele, vagy azzal takarnánk le, hogy úgy süljön. Én most örültem, hogy hozzájutottam egy kis adag bárányaprólékhoz, és a többi hozzávalóval kiegészítve egy kvázi autentikus ételt tudtam kihozni beleőle, ami nagyon ízlett az egész családnak. :) Jó nagy adag lett, két kalácssütő tepsit töltöttem meg vele, tehát ha valaki csak átlagosan, kb. 4 személyre szeretné készíteni, az nyugodtan felezze az adagot. Nálunk ma fogyott el az utója, a távolabbi család tagjai fogyasztották el, nagy dicséretek közepette. :) Idén kicsit másképp készítettem, mint eddig, mert most nem daráltam le egyik hozzávalót sem, így darabos, érdekes lett. És .... természetesen, medvehagymát is tettem bele, ha már ilyen szerencsésen több csokorral tudtam venni. :)
Drob de miel - Medvehagymás báránypástétom/sajt

Hozzávalók (8-10 személyre): 1 kg bárányaprólék vagy bárányaprólék és borjúmáj vegyesen, 35 dkg főtt bárány- vagy baromfihús, 8 főtt tojás, 5-6 szelet száraz kenyér, 3 nagy vöröshagyma, 2 csokor újhagyma (vagy csak a zöldje), 1 csokor újfokhagyma zöldje, 1 csokor petrezselyemzöld, 1 kicsi csokor kapor, 1 csokor medvehagyma, 5 nyers tojás, 1 evőkanál pirospaprika, kb. 1 dl olaj, só, bors.

Elkészítése: Az aprólékot meg a májat nagyon kicsi, kb. 1x1 cm-es kockákra vágjuk. A kenyeret hideg vízbe áztatjuk. A vöröshagymát felaprítjuk, az olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a feldarabolt újhagyma és -fokhagyma zöldjét is. Amikor ez is kissé megfonnyadt, rászórjuk a pirospaprikát, elkavarjuk, és felöntjük kevés vízzel. Amikor zsírjára sült, hozzáadjuk az aprólékot a máj kivételével, és addig főzzük, míg minden majdnem puhára fő. Ekkor hozzáadjuk a májat is, és még kb. 10 percig főzzük együtt. Ha szükséges, az elpárolgó folyadékot kicsinként pótolgatjuk. Közben a főtt húst nagyon kicsi darabokra vágjuk-szedjük, és tálba tesszük. Mellétesszük az aprólékpörköltet, a kifacsart kenyeret, a nagyobb kockákra vágott főtt tojást meg a finomra aprított zöld fűszereket, jól megsózzuk és megborsozzuk, ráütünk 4 tojást, és a kezünkkel alaposan összedolgozzuk. Ekkor sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett kalácsformába vagy tepsibe simítjuk, a tetejét megkenjük felvert tojással, és 200 fokos sütőben, légkeverésen, kb. 30 perc alatt megsütjük.

A drob egyéb variációit ITT, ITT és ITT találjátok.

KT - 2015/3

2013. április 2., kedd

Cipóban sült medvehagymás sonka

Bejegyezte: sedith dátum: 21:28 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Remélem, mindenkinek szépen, nyugodtan telt az ünnep. Mi szülinappal is megfűszereztük, így duplán ünnepeltünk. A tegnapi nap is szép volt: jöttek a locsolók, a lányok örültek és pironkodtak, de jókat játszottak a gyerekekkel, mi/én meg a felnőttekkel dumáltam jókat. Férjecském csak néhány "kötelező" "virágszálat" ejtett útba, majd hamar hazajött a körútról. A vasárnapi ebédes szülinapozás miatt (azaz még javában készülődtem) a húsvéti reggelizés nálunk áttevődött tegnapra, de ettől függetlenül nagyon finom volt. Nem vittem túlzásba semmit, mondhatni a szokásos ételeket készítettem, csak kissé másképp mindegyiket. :) Volt a hagyományos drob de miel (báránypástétom) mintájára készült pástétom, amit azonban borjúból és házi kakasból készítettem, volt cipóban sült medvehagymás sonka, sok-sok friss zöldség, és persze, az elmaradhatatlan "piros" tojás.
Amikor szombaton délelőtt a nagyáruház zöldséges standján megláttam a friss medvehagymacsokrokat, azt hittem, álmodom. Már azon a képtelenségen is izgultam, hogy amíg a hátralévő néhány métert megteszem addig, valaki elkapkodja előlem. Pedig volt vagy 20 csokor is, úgyhogy jutott másnak is. De az örömöm azért ilyen nagy, mert az előző években eddig mindig csak a címkéjét láttam, medvehagymát viszont csupán egyszer sikerült vennem. És persze, hogy imádtam, és imádom továbbra is. Az is természetes, hogy ha már vettem, fel is használtam az ünnepi ételekhez. Elsőként a cipóbán sült sonkához...
Az, hogy én csirkesonkát sütöttem meg cipóban, ne riasszon el senkit, sőt, szájelhúzásra se késztessen senkit: ez van, mi (azaz ketten a családból) nem ehetünk sertést, ezért mindig alternatívát kell találnom egy-egy hagyományos fogás elkészítéséhez. De ez nem jelenti azt, hogy mások nem készíthetik diszósonkából vagy csülökből. Éppen ezért a recepthez nem is írok csak sonkát... A kenyértészta a nálam ilynekor szokásos Lajos Mari-féle recept szerint van, csak kisebb adagban készítettem most.


Cipóban sült medvehagymás sonka

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 2 g szárított élesztő, 1 teáskanál só, 1 tojás, 1-1,2 dl tej vagy víz (függ a tojás nagyságától), 3 evőkanál olaj , 1-1 kávéskanál szárított oregánó és fokhagymapor; továbbá: 50 dkg sonka, 1 csokor medvehagyma, kevés liszt, 1 tojássárgája, 1 evőkanál tej.
Elkészítése: A tészta hozzávalóiból géppel vagy kézzel rugalmas tésztát dagasztunk, majd letakarva, langyos helyen duplájára kelesztjük. A sonkát úgy daraboljuk (én pl. a megvett darabot hosszában kettéhasítottam), hogy nagyjából egyenletes vastagságú legyen mindenhol. Miután a tészte megkelt, enyhén lisztezett felületen akkorára nyújtjuk, amekkora a sonka hossza, illetve, hogy jól körbe tudjuk tekerni vele azt. A kinyújtott tésztára kissé egymásra csúsztatva ráfektetjük a medvehagymaleveleket, majd a sonkát is ráhelyezzük. A tésztát feltekerjük, a két végét a tekercs alá hajtjuk, majd azzal a felével lefele, ahol a tészta véget ér, sütőpapírral bélelt vagy kikent-lisztezett kalácssütő tepsibe vagy őzgerincformába helyezzük. Letakarjuk, langyos helyen kb. 20 percig kelesztjük ismét, majd lekenjük a tejjel elkevert tojássárgájával, és 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Légkeverésen sütjük 35-40 percig. Ha nincs légkeverésünk, akkor egy edénykébe öntsünk kevés vizet, és tegyük a sütőbe, hogy a cipó gőzben sülhessen. A sütés vége felé, ha a kenyér teteje nem pirult meg eléggé, 5-10 percig rá is piríthatunk. Zöld hagymával, retekkel, uborkával vagy egyéb zöldségekkel fogyasztjuk (nemcsak) húsvét reggelén.

KT - 2015/3


A recept mellé olvasmányként ajánlom egyik régebbi bejegyzésemet. :)
Related Posts with Thumbnails