2013. november 29., péntek

Csokoládés kávé


Eljött a tél. Szép fehérek a fák, a tetők, az út - ott, ahol nem járnak autók. És még mindig szállingózik. Hideg van kinn, és jólesik a benti meleg. Általában még nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy hátradőljünk, hiszen ezernyi tennivaló vár még ránk munkában és otthon egyaránt, de ha "lopunk" magunknak egy félórácskát, még nem fog összedőlni a világ. Szóval, felkészülni... rajt', csokit, kávét elővenni, pillanatok alatt összedobni az alábbi finomságot, és bevackolódni valahová, vagy csak leülni és semmit nem csinálni. Jaj, de - kortyolgatni a kávét! :) Nagyon finom, melengető. 


Csokoládés kávé 

Hozzávalók 4 személyre: 6 dl feketekávé, 10 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 1+2 dl habtejszín, cukor ízlés szerint.
Elkészítése: A csokoládét összetördeljük, ráöntünk 1 dl tejszínt, mikróban vagy vízgőz fölött összeolvasztjuk, majd sima masszává keverjük. A maradék tejszínt felverjük, de nem túl keményre. 4 hőálló nagyobbacska pohárban szétosztjuk a csokoládékrémet, ráöntjük a nagyon forró kávét, majd a tetejére kanalazzuk a félkemény tejszínt. Mindenki ízlés szerint édesíti tovább; szívószálat kínálunk mellé.
EK - 2013/12

2013. november 28., csütörtök

Hópehelymuffin

Nagyon szép, karácsonyi motívumú szórócukrokat kaptam az egyik áruházban, és a lányok kedvéért feltétlenül ki kellett próbálni őket. Számukra nemcsak hópehellyel szórtam meg a kis minitortákat, hanem fenyőt, csillagot is használtam. A muffin külseje a telet, íze pedig a karácsonyt idézi. Nagyon finom volt.



Hópehelymuffin - Fehércsokoládé-krémes muffin kandírozott "gyümölcsökkel"

Hozzávalók 12 darabhoz: 10 dkg kókuszzsír, 3 tojás, 8 dkg fruktóz vagy 10 dkg cukor, csipetnyi só, 1/2 dl tejszín, 1 dl tej, 1 teáskanál sütőpor, 2-2 púpozott teáskanál kandírozott narancs- és limehéj, illetve kandírozott gyömbér, 25 dkg fehérliszt; a krémhez: 10 dkg fehér csokoládé, 2,5 dl habtejszín, 1 tasak habfixáló, hópehely alakú szórócukor.

Elkészítése: A csokoládét összetördeljük, hőálló edénybe tesszük, majd ráöntünk 1 dl tejszínt. Vízgőz fölött összeolvasztjuk, simára keverjük, majd hagyjuk alaposan kihűlni. (Ezt a mozzanatot jó idejében elvégezni, akár előző nap is, hoyg legyen ideje jól kihűlni.) A kókuszzsírt kb. 20 másodperc alatt mikróban megpuhítjuk (ne olvadjon, csak puha legyen). Hozzáadjuk a fruktózt meg a sót, kézi mixerrel habosra kavarjuk, majd egyenként beledolgozzuk a tojásokat is. Ezután hozzáadjuk a tejszínt meg a tejet, utána pedig a sütőport, a kandírozott héjakat és gyömbért (a héjak általában már daraboltak, a gyömbért kis kockákra vágjuk), végül pedig fakanállal óvatosan beleforgatjuk a lisztet is. A masszát muffinformákba adagoljuk, majd 180 fokos sütőben 15-20 perc alatt megsütjük. Amíg sül, a maradék tejszínt a habfixálóval kemény habbá verjük, mjad óvatosan beleforgatjuk a kihűlt tejszínes csokoládét. Amikor a muffinok is kihűltek, a krémet csillagcsöves nyomózsákba kanalazzuk, és tetszés szerint rányomjuk a süteményekre. Végül hópehelycukorral szórjuk meg, és már ehető is.


2013. november 27., szerda

Tört paszuly puliszkával és tejfölben sült tojással

Vannak szavak, ételnevek, kifejezések, amelyeket egyszerűen nem tudok másképp hívni, mint ahogy szoktuk. A bableves, babsaláta, babkonzerv, majonézes bab pl. nem okoz gondot, de a tört paszulyt egyszerűen nem tudom "tört bab"-nak hívni.  Mert nem. Csak egyszerűen. Mert a nyelvem is beletörik. Ez van.
Ez most egy "modernebb", azaz gyorsabb változata, mert konzerv babból készítettem, és azért nem szép fehér, mert vörös (vagy barna?) vesebabkonzerv volt. De az ízélmény így is nagyszerű volt, amolyan igazi Erdély íze van szerintem. A tejfölben sült tojás állítólag Aranyosgyéres vidékéről származik, legalábbis egy román nyelven megjelenyt receptgyűjtemény szerint (Reţete delicate de prin ţară adunate), amelyben találtam, és amelyből elkészíettem egyszer még egy levest. Nos, az ott leírt receptet én egy kicsit a magam szájízére módosítottam, de mindenesetre, ötletként is nagyon jó volt, és a tört paszuly mellé is kitűnően találta. Azért - a hiteles tört paszuly érdekében - nem tehettem meg, hogy ne süssek meg 2-3 szeletke szalonnát, hogy legalább az úgy egye, aki teheti. :)



Tört paszuly puliszkával és tejfölben sült tojással

Hozzávalók 4 személyre a tört paszulyhoz: 30 dkg szárazbab vagy 2 babkonzerv, 1 hagyma, 1 nagy cikk fokhagyma, kevés olaj, 1 teáskanál pirospaprika, 2 evőkanál tejföl, só, bors; a tojáshoz: 40 dkg sűrű tejföl, 10 dkg telemea vagy feta, fehér bors, 4 tojás, só, 2-3 dkg vaj; a puliszkához: 1 l víz, kb. 1 púpozott teáskanál só, 25 dkg kukoricadara vagy kukoricaliszt (nem keményítő!!!); továbbá: 10 dkg házi szalonna, 1 evőkanál olaj.

Elkészítése: A babot megmossuk, egy éjszakára beáztatjuk, majd hideg vízben főni tesszük, puhára főzzük, és leszűrjük. Ha konzervet használunk, egyszerűen leszűrjük, és tálba tesszük. A babot ledaráljuk, vagy botmixerrel pürésítjük. A finomra aprított hagymát és fokhagymát megdinszteljük kevés olajon, majd rászórjuk a pirospaprikát, elkeverjük, és felengedjük kb. 1,5 dl vízzel. Addig főzzük, amíg a víz elpárolog, és a hagyma zsírjára nem sül. Ekkor hozzáadjuk a babpürét, belekeverjük a tejfölt, ha szükséges vízzel hígítjuk, majd sózzuk-borsozzuk, és jól kiforraljuk. A tejfölt simára keverjük, hozzáadjuk a finomra reszelt telemeát, majd fehér borssal ízesítjük, és egyenletesen szétosztjuk a vajjal kikent nagyobbacska szufléformákban. A közepébe mélyedést csinálunk, és óvatosan beleütünk egy-egy tojást. A tojást enyhén megsózzuk. A formákat tepsire helyezzük, és 200 fokos sütőben 15-20 perc alatt megsütjük, vagy addig hagyjuk benn, amíg a tojásfehérje láthatóan meg nem dermedt. Közben megfőzzük a puliszkát is: a vizet fölforraljuk, megsózzuk, majd állandó kavarás mellett beleszórjuk a kukoricadarát, és jól kifőzzük. Érdemes néha félrevenni az edényt a lángról és lefedni egy-két percre, majd újra láng fölé helyezni és kavargatni egy kicsit (2-3-szor megismételni ezt), mer tígy a szemcsék jobban megfőnek, megduzzadnak. A kész kukoricakását deszkára vagy tányérra borítjuk, és cérnával szeleteljük. Legvégül a szalonnát szeletekre majd csíkokra vágjuk, rádobjuk a felforrósított olajra, és kiolvasztjuk a zsírját. (Az olaj azért kell, hogy ne égjen meg a szalonna, amíg a zsírja olvadni nem kezd.)
A tört paszulyt meglocsoljuk szalonnazsírral, illetve pröcöt helyezünk rá, és mellé kínáljuk a tejfölös tojást meg a puliszkát.

KAL - 2015.






2013. november 25., hétfő

Citromos csirkecomb krumplipürével és csipkebogyómártással

Idén készítettünk csipkebogyólekvárt. Úgy, hogy mi szedtük a csipkebogyót, majd mi főztük, passzíroztuk egész nap, aztán meg jól kifőztük, és reeeeengeteg lett. Időigényes és nehéz munka, de egy napot egy évben rá lehet szánni, és a végeredmény össze sem hasonlítható a bolti változatéval. De még azzal sem, amikor valakitől megveszed a pasztát... Hallottam én már olyanról is, hogy sütőtökkel meg sárgarépával szaporítják, szóval, az a biztos, amit te magad csinálsz. Nos, ez a fogás még akkoriban készült. Én a natúr, még cukrozatlan pasztából készítettem (két üveggel eltettem így télire is), de kellett végül édesíteni, szóval az sem baj, ha az édes lekvárból készül...



Citromos csirkecomb krumplipürével és csipkebogyómártással


Hozzávalók 4 személyre: 4 nagy egész csirkecomb, só, bors, 1 citrom, 1 teáskanál méz, olaj; a mártáshoz: 2-3 dl csipkebogyólekvár, 1 evőkanál étkezési keményítő, só, citromlé, bors, csilipehely; a tálaláshoz: krumplipüré.

Elkészítése: A citrom héját vékonyan lereszeljük. A combokat megtisztítjuk, megmossuk és megszárítgatjuk. Megszórjuk sóval és borssal, majd rákenjük a mézzel elkevert citromhéjat és -levet. Lehetőség szerint hagyjuk állni egy ideig. Ezután hőálló tálba rakjuk őket, meglocsoljuk néhány csepp olajjal, majd lefedve 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk 35-40 percre. Ekkor a fedőt levesszük, és 230 fokon 5-10 perc alatt rápirítunk. A mártáshoz a lekvárt – jó, ha minél kevésbé édes – serpenyőbe öntjük, felhígítjuk kb. 1 dl vízzel, majd besűrítjük a kevés vízzel elkevert keményítővel. Ízlés szerint sóval, borssal és citromlével ízesítjük. Ha édesítetlen lekvárt használtunk, akkor kevés cukorral édesítjük is. Időközben krumplipürét készítünk, és azzal tálaljuk a csirkecombot meg a mártást. Aki szeretné, megszórhatja csilipehellyel.

FF - 2013/12

2013. november 24., vasárnap

Tejfölös avokádóhab ajókával

Először vettem ajókát. Nem tudtam, mit kezdjek vele, mibe tegyem, úgyhogy éppen jókor jött Éva Zsolnai fotója az Együnk halat! FB-csoportban. Néhány ott kapott jótanács után először mi is egy avokádókrém mellé ettük, és nagyon ízlett.



Tejfölös avokádóhab ajókával

Hozzávalók 4 személyre: 4 érett avokádó, 4-5 evőkanál tejföl, tenyérnyi póréhagymadarab vagy újhagyma, só, bors, 2 evőkanál olívaolaj, citromlé, 1 kis doboz olajos ajókafilé; a tálaláshoz: pirított teljes kiőrlésű kenyér, paprika, citrom.

Elkészítése: Az avokádót kikaparjuk a héjából, azonnal meglocsoljuk citromlével, majd botmixerrel pürésítjük. Sózzuk, borsozzuk, majd kanalanként hozzáadjuk a tejfölt, és jól összekavarjuk. Végül beletesszük a finomra aprított póréhagymát is. Ha van időnk, hagyjuk állni 15-20 percig, finomabb lesz. Tálalás előtt kenyeret pirítunk, tetszés szerint daraboljuk, avokádóhabot, illetve ajókafilét teszünk rá, és paprikával meg citrommal kínáljuk.

EK - 2014/3


2013. november 23., szombat

Pulykacsíkok vegyes körettel Sedith módra

Hogy miért éppen Sedith módra? Hát mert ez az étel például nagyon sok mindent elmond rólam és a családomról: eszünk, és szeretjük a húst, de nem az akármilyet; van "valami közünk" Erdélyhez, ha már csombor; szeretjük a klasszikus ízű, de a különlegesebb ételeket is, ha már pagodakarfiol; általában elmaradhatatlan ételeinkből a friss, nyers zöldségsaláta, és hogy a húst nemcsak krumplival tudjuk megenni. És biztos még találnék olyan jeleket e fogásban, amelyek rólam, rólunk árulkodnak. Jah, persze, a színessége. Szeretem a vidám, meleg színeket, és szeretem, ha az életem változatos, színes. Ebben eddig nem volt hiány. :)
Szóval, próbáljátok ki ti is, nem fogtok csalódni benne. :)




Pulykacsíkok vegyes körettel Sedith módra

Hozzávalók 4 személyre: 70 dkg pulykacomb, 1 teáskanál szárított csombor, 1 nagy cikk fokhagyma, 1 kisebb csípős paprika, 1 teáskanál só, ½ teáskanál bors, 3 evőkanál olívaolaj; a körethez: 4 közepes sárgarépa, 1 fej pagodakarfiol (vagy rendes karfiol), 5 dkg vaj, 5 evőkanál olaj, só, bors; a salátához: 1 kisebb fej vörös káposzta, só, fruktóz vagy barna cukor, almaecet, olívaolaj.

Elkészítése: A káposztát legyaluljuk, sóval, gyümölcscukorral és almaecettel ízesítjük, majd jól összegyúrjuk, és félretesszük. Tálalás előtt ismét összekeverjük, és meglocsoljuk néhány cseppm olívaolajjal. A pulykacombot ujjnyi vastag, hosszabb csíkokra vágjuk. Egy tálban összekeverjük a morzsolt csombort a zúzott fokhagymával, a finomra aprított csípős paprikával, sóval, borssal és az olívaolajjal, majd beletesszük a pulykacsíkokat, és alaposan összeforgatjuk. A húst felforrósított száraz serpenyőbe dobjuk, kavargatva fehéredésig pirítjuk, majd lefedve, 10-15 perc alatt, saját levében megpároljuk, végül zsírjára sütjük. Ezalatt két edényben vizet forralunk, enyhén megsózzuk, majd az egyikbe beledobjuk a nem túl vékony karikákra vágott sárgarépát, a másikba pedig a rózsáira szedett karfiolt. Mindkettőt csak néhány percig főzzük, amíg roppanósra nem puhulnak. Ekkor leszűrjük, és a felforrósított vaj-olaj keveréken 2-3 perc alatt jól összepároljuk. Továbbra sem kell teljesen megpuhulniuk. Sóval és borssal ízesítjük. Végül a pulykacsíkokat a vajon párolt zöldségekkel és a vöröskáposzta-salátával tálaljuk. Húsnapon ehető. 

EK - 2013/12



2013. november 22., péntek

Gyömbéres vöröslencse-krémleves céklacsipsszel

Szeretem a gyorsan elkészülő ételeket, és ha valami, akkor a vöröslencse biztos, hogy gyorsan elkészül. A céklacsipsz is elég hamar megvan, bár vigyázni kell: olyankor időzíteni a sütését, amikor senki sem sertepertél körülötted, különben mire a levessel tálalnád, nem marad belőle. Sőt, jobb, ha magad elől is eldugod.... :)


Gyömbéres vöröslencse-krémleves céklacsipsszel

Hozzávalók 4 személyre: 25 dkg vöröslencse, 1 darabka póréhagyma, 2 cikk fokhagyma, 1 diónyi gyömbér, 1 kisebb csípős paprika, 2 dl tejszín, só, bors, 2 babérlevél, olívaolaj, esetleg citromlé, petrezselyemzöld; a csipszhez: 1 közepes cékla, bő olaj.

Elkészítése: A vöröslencsét több vízben megmossuk. Olívaolajat forrósítunk, és megdinszteljük rajta a finomra aprított hagymát, fokhagymát és csilit, illetve a finomra reszelt gyömbért. Felöntjük kevés vízzel, beletesszük a babérlevelet, és kb. 10 percig főzzük fedő alatt, kis lángon. Ekkor beletesszük a lencsét, fölöntjük annyi vízzel, amennyi kb. 2 ujjnyival ellepi, enyhén megsózzuk, és forrástól számítva kb. 10 percig főzzük. Kivesszük belőle a babérlevelet, botmixerrel pürésítjük, majd hozzáadjuk a tejszínt, és jól kiforraljuk. Végül utánasózunk, ha szükséges, illetve ízesítjük borssal és citromlével. Amíg a leves készül, a céklát meghámozzuk, a hámozóval vékony szeleteket vágunk belőle, majd forró bő olajban megsütjük. Akkor jó, amikor a szélei már jól "megcsipkésedtek", de még szép élénk színű. Papírtörlőre szedjük, és hagyjuk kihűlni. A levest végül megszórjuk aprított petrezselyemzölddel, meglocsoljuk 2-3 csepp olívaolajjal, és céklacsipszet is kínálunk mellé. Zöldség- és tésztanapon ehető.

FF - 2013/12


Marhafasírt majonézes karfiollal

Majonézes karfiolt terveztem vacsorára, meg is főztem hozzá még délelőtt a karfiolt. Este, hazaérkezvén munkából és a vásárlásból azonban férjem lecsapott a darált marhahúsra és muszáj volt valami "normális" ételt tenni elé. Így már a majonézes karfiol is csúszott... :D



Marhafasírt majonézes karfiollal

Hozzávalók 4 személyre a fasírthoz: 50 dkg marhahús, 2-3 szelet szikkadt kenyér, 1 tojás, 1 kicsi hagyma, 2 nagy cikk fokhagyma, só, bors, olaj; a karfiolhoz: 1 fej karfiol, 1 adag félperces majonéz (1 egész tojás, 2 dl olaj, 1 teáskanál mustár, só, citromlé), 2-3 evőkanál tejföl, 1 arasznyi póréhagyma vagy 1 csokor újhagyma, só, fehér bors, citromlé.

Elkészítése: A kenyeret beáztatjuk, kifacsarjuk és összemorzsoljuk; a hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk. A húst összevegyítjük a többi hozzávalóval, lapos korongokat formálunk belőle, és felforrósított olajban megsütjük. A karfiolt sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, és hagyjuk kihűlni. Elkészítjük a majonézt a linken lévő leírás szerint, majd a botmixerrel pürésítjük a karfiolt. Hozzákeverjük a majonézt, a tejfölt meg a felaprított póréhagymát, végül ízesítjük sóval, fehér borssal és citromlével. Kenyérrel, paprikával tálaljuk. Húsnapon ehető.

FF - 2013/12

2013. november 17., vasárnap

Kakaspörkölt rizzsel, dinsztelt káposztával

Nagyon jó dolgom volt múlt héten két napig, hiszen igazából meg sem kellett közelítenem a konyhát. Mondjuk a konyhát igen, merthát átjártam rajta, illetve enni is oda jártam, de a tűzhely közelébe nem igazán jutottam. Iskolába és óvodába menni nem tudó lányaim miatt ugyanis Édesanyám vigyázott rájuk, és természetesen, az ennivaló miatt sem kellett fájnia a fejemnek ezidő alatt. Sorozatban gyártotta a pityókás rántottákat, amit számomra ő készít el a legeslegjobban, és mi annyira szeretjük, hogy nemhogy megunjuk, hanem egyszerűen nem tudunk betelni vele. Az ittléte alatt még készült kakasos csorba, rakott krumpli és az alábbi kakaspörkölt, ami mellé rizst főzött, illetve - mivel tudja, hogy vejecskéje nincs oda a hőkezelt káposztáért - kétféle káposztát is készített: dinsztelt káposztát és friss salátát. A kakas házi volt, és az ő udvarukon nőtt fel, kapirgálva. A nyáron a lányok még javában hajkurászták többi társával együtt, sőt húgom volt oly kedves :P, és megtanította őket kosárral "vadászni" rájuk. Azóta levágódott a majorság (baromfi), így kaptuk mi is ezt a jókora példányt.


Kakaspörkölt rizzsel, dinsztelt káposztával

Hozzávalók: 1 nagy (1,5-2 kg) házi kakas (háta, nyaka nélkül, az ment a levesbe), 3-4 nagy hagyma, 1-2 teáskanál pirospaprika, só, bors, 1/2 dl olaj1 paradicsompaprika (elhagyható, de most volt); a tálaláshoz főtt rizs, dinsztelt káposzta vagy káposztasaláta.

Elkészítése: A hagymát meghámozzuk, és kockára vagy csíkokra vágjuk. (Csíkokra is elég, úgyis szétfő.) Felforrósítjuk az olajat, a hagymát megdinszteljük rajta, majd megszórjuk pirospaprikával, és fölengedjük kevés vízzel. Amikor felorrt, beletesszük a feldarabolt kakashúst, átforgatjuk a hagymás olajon, majd annyi vizet öntünk rá, amennyi jól ellepi. Sózzuk, borsozzuk, majd közepes lángon, fedő alatt addig főzzük, amíg a hús meg nem puhul. Ha paprikát is használunk bele, akkor azt csíkokra vágjuk, és a hagymával egyszerre megdinszteljük. Amikor a hús megpuhult, ha szükséges utánaízesítünk, még egyet-kettőt hagyjuk rottyanni, és félrevesszük. Az időközben megfőzött rizzsel és ledinsztelt káposztával tálaljuk, vagy persze, ugyanolyan jól talál mellé a mifelénk hagyományos puliszka is. :)

FF - 2013/12

2013. november 13., szerda

Feketetészta-saláta csirkemájjal ésatöbbivel

Még sosem ettünk tintahal tintájával színezett tésztát. Valahogy sosem jött szembe velem. Nem úgy a múltkor... Bementem egy boltba csirkemájért, de végül még vásároltam ezt-azt, ami jó áron szembejött velem. Ez lett belőle. Isteni vacsora volt. Nagyobbik lányom - aki egy ideje csak fintorog ha halról van szó - imádta a fekete tésztát. Eleinte nem mondtam el, mitől fekete, de gondoltam, egye fene, hadd tudja meg. Nagyon elcsodálkozott rajta, de annál inkább gyúrta magába. :)



Feketetészta-saláta csirkemájjal ésatöbbivel

Hozzávalók: 50 dkg csirkemáj, 25 dkg fekete szélesmetélt, 1 fej brokkoli, 15 dkg telemea vagy feta, 1 nagy piros húsú paprika, 2-3 evőkanál kókuszzsír, kevés só, 1/2 citrom leve, csípős paprika ízlés szerint, 1/2 teáskanál szódabikarbóna.

Elkészítése: A csirkemájat megtisztítjuk, kettévágjuk, és a felforrósított kókuszzsíron 5-10 perc alatt puhára pirítjuk-pároljuk. A brokkolit nagyobb rózsákra szedjük, sós-szódabikarbónás vízben 5-6 perc alatt puhára főzzük, majd hideg vízzel átöblítjük és leszűrjük. A fekete tésztát a tasakon lévő utasítás szerint kifőzzük, majd leszűrjük, és szintén átöblítjük. A paprikát meg a telemeát kis kockákra vágjuk, majd mindent tálba teszünk, és hozzáadjuk a csirkemájat, és ha használunk a felaprított csípős paprikát is. Végül enyhén sózzuk (a telemea sós), meglocsoljuk citromlével és a máj után visszamaradt zsiradékkal. Összekavarjuk, és máris fogyaszthatjuk.

FF - 2013/12

2013. november 12., kedd

Körtés-almás pite aszalt szilvával

Az idei ősz rengeteg almával és körtével kényeztetett. Ettük nyersen, ételekben és sütikben egyaránt, sőt, sajnos még el-eldobni is kellett néhányat, mert a kukacosság miatt gyorsabban romlottak, mint ahogy mi pusztítani tudtuk volna. Vasárnap délelőttre nemszeretem-programot csináltak nekem (de végülis szívesen mentem), ezért az ebédet a lehető legegyszerűbben oldottam meg: lucskos káposzta csirkehússal. A betervezett program azonban jóval korábban véget ért, mint gondoltuk, ezért amikor hazaértem, úgy döntöttem, körtés pitét sütök. De végül a körte nem bizonyult elégnek (én a sok töltelékes sütiket szeretem :P), ezért almával egészítettem ki. Mazsola helyett pedig, ami nem volt itthon, egy jó maréknyi aszalt szilvát daraboltam bele. Isteni lett. Úgy eltüntettük, mintha nem is lett volna!:) A tészta receptje az anyósomtól tanult, szokásos "almástészta" receptje.



Körtés-almás pite aszalt szilvával

Hozzávalók a tésztához egy kb. 36*28 cm-es tepsihez: 50 dkg liszt, 15 dkg kókuszzsír, 10 dkg fruktóz, 1/2 kávéskanál só, 1 teáskanál sütőpor, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 2 tojás, 2-2,5 dl tejföl; a töltelékhez: 70 dkg körte (hámozás, csumázás után), 60 dkg alma (ez is tiszta tömeg), 5-10 dkg aszalt szilva, 10 dkg fruktóz, 1/2 teáskanál fahéj, 1/2 teáskanál vaníliapor, 1/2 kávéskanál só, citromlé, 5 evőkanál búzadara; továbbá: 1 tojássárgája, 2 evőkanál tejszín.

Elkészítése: A lisztet elmorzsoljuk a zsírral, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót, és 1-2 perc alatt jól nyújtható, puha tésztává gyúrjuk. Fóliába csomagolva hűtőbe tesszük, amíg elkészítjük a tölteléket. A körtét és az almát meghámozzuk, citromos vízbe tesszük, majd kicsumázzuk, és felszeleteljük. Egy edényben főni tesszük 3-4 evőkanál vízzel együtt, és kavargatva pároljuk. Hozzáadjuk a sót, a fruktózt, a vaníliát meg a fahéjat, meglocsoljuk 1-2 evőkanál citromlével, és néhány perc múlva, amikor a gyümölcs megfőtt, belekeverjük a feldarabolt aszalt szilvát, és félrevesszük a lángról. Hozzákeverjük a búzadarát, és néhány percig hagyjuk, hogy megduzzadjon. A tésztát kétfelé osztjuk, az egyik felét a tepsi méretére nyújtjuk, belesimítjuk a sütőpapírral bélelt tepsibe, és villával megszurkáljuk. Rásimítjuk a tölteléket, majd befedjük a másik adag kinyújtott tésztával. Lekenjük a tejszínnel elkevert tojássárgájával, megszurkáljuk villával, és 180 fokos sütőben, légkeverésen sütjük 10 percig, majd a hőt 150-160 fokra mérsékelve sütjük további 20 percig, vagy amíg szép aranysárgára nem sül.

Megjegyzés: Spórolhatunk egy tojást, ha a tésztába az egyik tojásnak csupán a fehérjét tesszük bele, a sárgáját pedig felhasználjuk a kenéshez. A hiányzó sárgája helyett kevés tejfölt használhatunk.

KAL - 2015.


2013. november 11., hétfő

Ropogós tojás mamaféle paradicsomszósszal (és főtt laskával)

Már régóta forgatom Szász Mártonné Bene Ilonka volt református papné szakácskönyvét, az A&A Kiadó gondozásában, 1991-ben újra kiadott Erdélyi konyha címűt. Eddig két receptet készítettem el belőle, összevonva egyetlen receptbe a kettőt (cseresznyés lepény és borsodó), és tulajdonképpen most is ugyanez történt. Mert a könyvben a ropogós tojás és a paradicsommártás is külön kategóriákban van feltüntetve. A címben még szereplő "furcsaság", a laska pedig egyszerű főtt tészta, mert Erdélyben a tészta süteményt jelent. :)
A mamaféle jelzőt pedig csak azért illesztettem a paradicsomszósz mellé, mert végre-valahára (bár ezt is írtam már, de mégis ez lett az az igazi régi ízű) most sikerült olyan paradicsommártást készíteni, ami olyan, mint amit mamám szokott régebb, vagy anyósom most is. Minden teáskanálnyi cukor (nálunk fruktóz) után vittem a kóstolót a férjemnek: na, ilyennek kell lennie? :)
A ropogós tojásnál muszáj volt "belenyúlnom" a receptbe, mert csak zsemlemorzsa hozzáadagolásával lett jól formázható a massza, és végül nem paníroztam, mert szörnyű volt dolgozni vele, csak simán prézliben forgattam meg. De ez természetes, mármint, hogy úgy adaptálom a recepteket, ahogy az ízlésünk és a szükség kéri.



Ropogós tojás mamaféle paradicsomszósszal (és főtt laskával)

Hozzávalók a ropogóshoz: 1/2 dl olaj, 2 evőkanál liszt, 2,5 dl tej, 1 tojás, só, bors, 6 főtt tojás, 1 kis csokor petrezselyemzöld, 5 evőkanál zsemlemorzsa; továbbá: 30 dkg száraztészta, só, 10-15 dkg zsemlemorzsa, a sütéshez bő olaj; a mártáshoz: 1/2 dl olaj, 2 púpozott evőkanál liszt, 5 dl paradicsomlé, 1-2 dl víz, 2-3 evőkanál tejföl, 3-4 evőkanál cukor (fruktóz), só.

Elkészítése: A ropogóshoz felforrósítjuk az olajat, beleszórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a tejjel, és sűrű pépet főzünk belőle. Ezután eldolgozzuk benne az egész tojást, majd hozzáadjuk a felaprított főtt tojást és petrezselyemzöldet, a zsemlemorzsát, meg az ízlés szerinti fűszereket, és jól összedolgozzuk. Nedves kézzel hengereket formázunk belőle. A mártáshoz szintén olajat forrósítunk és lisztet szórunk bele, majd felengedjük a paradicsomlével, simára kavarjuk, végül vízzel tetszés szerint hígítjuk, és jól kiforraljuk. Belekeverjük a tejfölt végül meg sóval és cukorral ízesítjük. Egy serpenyőben bő olajat forrósítunk, a megformázott hengereket meghempergetjük zsemlemorzsában, óvatosan a forró olajba helyezzük, és szép aranybarnára sütjük őket. Papírtörlőre szedjük lecsepegni. Közben sós vízben kifőzzük a tésztát is, és a mártással meg a ropogós tojással tálaljuk.

2013. november 10., vasárnap

Tormás mozzarellával töltött csirkecomb fűszeres rizzsel


Finom, laktató fogás. S bár van egy kis munkánk vele, mégis egyszerű a dolgunk.


Tormás mozzarellával töltött csirkecomb fűszeres rizzsel

Hozzávalók 4 személyre: 4 egész csirkecomb, 15 dkg mozzarella sajt, 3 púpozott teáskanál ecetes torma, só, bors, olaj; a páchoz: 1 kicsi hagyma, ½ diónyi gyömbér, 4-5 karika csilipaprika, ½ csokornyi petrezselyemzöld, ½ teáskanál só, ½ teáskanál bors, ½ teáskanál pirospaprika, 3 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál víz, 1 teáskanál fehérborecet; a rizshez: 20 dkg hosszúszemű rizs, 4 evőkanál olaj, 1 szem szegfűszeg, 1 kis darabka csillagánizs, ½ teáskanál rózsabors, ½ citrom héja, 2 dl fehérbor, 3 dl víz, 1 csapott evőkanál barna cukor, só.

Elkészítése: A combokat megmossuk, megtörölgetjük, és szélesebb részeiknél a bőrt kissé felfejtjük róluk. A pác hozzávalóit aprítógépbe tesszük, és sima krémmé turmixoljuk. A pácot ráöntjük a csirkecombra, és kézzel alaposan bedörzsöljük vele (a bőre alatt is). Félretesszük, és lehetőség szerint állni hagyjuk. A mozzarellát lereszeljük, hozzáadjuk a tormát, sózzuk, borsozzuk, majd alaposan összekeverjük. A sajtos keveréket négyfelé osztjuk, és betöltjük a csirkecombok bőre alá. Szépen eligazítjuk-lapítgatjuk. Egy hőálló tálat meglocsolunk kevés olajjal, belehelyezzük a csirkecombokat, lefedjük, és kb. 40 percig sütjük 200 fokos sütőben, légkeverésen. Ezután a hőt 230 fokra emeljük, a fedőt levesszük, és további 5-10 perc alatt a combokat szép pirosra sütjük. Amíg a hús sül, elkészítjük a rizst is. Egy vastag aljú edényben felforrósítjuk az olajat, beleszórjuk a száraz fűszereket, néhányszor megkavarjuk, majd hozzáadjuk a reszelt citromhéjat is. Vigyázzunk, mert pillanatok alatt meg tud égni, ezért a citromhéj után azonnal beleszórjuk a rizst is, és 1-2 percig állandóan kavargatjuk. Felöntjük a cukorral ízesített borral, illetve a vízzel, megsózzuk, majd közepes lángon hagyjuk felforrni. Ahogy felforrt, a lángot minimumra vesszük, ha van, vasalátétet is helyezünk rá, és addig főzzük a rizst lefedve, míg a folyadékot majdnem mind magába szívta. Ekkor a lángot elzárjuk, de a fedőt nem vesszük le. Így hagyjuk a rizst teljesen megpuhulni. Az elkészült csirkecombot a fűszeres rizzsel és tetszés szerinti salátával kínáljuk.

Megjegyzés: Fontos, hogy attól kezdve, hogy felforrt, ne kavarjunk bele egyszer sem a rizsbe, így lesznek szép pergősek a szemek.

FI - 2013/11

2013. november 9., szombat

Minikuglófok fűszeres almaszósszal - avagy kettőből egyet (2)

A tegnap posztolt miniszavarinok után következzen a másik finomság, amit a finom kelt kuglófkákból készítettem. Ahogy frissen megsültek, hagytam hűlni egy keveset, majd ahogy elkészült a szósz, már ettük is. Isteni volt.



Minikuglófok fűszeres almaszósszal

Hozzávalók: 12-13 db minikuglóf a miniszavarin receptje szerint (fél adag tésztából jön ki ennyi); a szószhoz: 1 kg alma, 3-4 evőkanál olaj,  1 diónyi gyömbér, 3 csapott evőkanál barna cukor, 2 dl sűrített tej, 2 dl tejszín, csipetnyi só, 1 teáskanál fahéj; továbbá: kb. 2 maréknyi málna és áfonya vegyesen.

Elkészítése: Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk, és vékony szeletekre vágjuk. Az olajat felforrósítjuk, rádobjuk a finomra reszelt gyömbért, elkavarjuk, és máris beleszórjuk a cukrot. Hagyjuk karamellizálódni, majd rádobjuk az almát, és állandóan kavargatva pároljuk 5-6 percig. Ekkor felöntjük a sűrített tejjel meg a tejszínnel, ha szükséges, kevés vízzel is hígítjuk, és jól összeforraljuk. Végül csipetnyi sóval és a fahéjjal ízesítjük. A frissen sült, langyos kuglófot tányérra helyezzük, rá- és melléöntjük az almaszószt, majd megszórjuk bogyós gyümöclsökkel.

Megjegyzés: Annak függvényében, hogy ki mennyi szósszal szereti enni a süteményt, több vagy kevesebb kuglófhoz is elegendő. Mi nagyon szószosan szeretjük, így ez a mennyiség elfogyott a fele sütivel. :)

2013. november 8., péntek

Miniszavarin - avagy kettőből egyet (1)

Valamit kerestem a szekrényben, és megláttam az eddig egyszer használt minikuglófsütő szilikonformámat. Éppen dorgáltam magam (na, bezzeg, ezt is megvetted, aztán szépen ül a szekrényben... stílusban), amikor egyből megéreztem a számban a szavarin ízét. A jó szaftos, de nem túl édes, tejszínhabos ízét. Azt hiszitek, számított, hogy vasárnap volt? Dehogyis, és már pakoltam is a gépbe a hozzávalókat...
Bár már van szavarinreceptem a blogon, ezúttal mégis a jól bevált fánkreceptemet dagasztattam be, csak nem olajban, hanem sütőben sütöttem meg. És végül, szavarin csak másnap lett belőle, azon frissiben másképp ettük: szirup nélkül, egy nagyon finom fűszeres almaszósz és erdei gyümölcsök kíséretében. De erről majd egy másik bejegyzésben... :)
A szavarin általában rumos szirupos szokott lenni, ezúttal azonban inkább vaníliáásan készíettem, hogy ne keverjek össze túl sok ízt. Nagyon finom lett. Én nem szoktam émelyítően édesre készíteni a szirupot, úgyhogy számomra ez egy nagyon finom sütemény.



Miniszavarin

Hozzávalók a tésztához, kb. 25 darabhoz: 4 g szárított élesztő, 50 dkg fehérliszt, 1 teáskanál só, 3 csapott evőkanál cukor, 3 tojássárgája, 6 dkg olaj, 3 dl tej, 1/2 teáskanálnyi vaníliapor, 1 citrom reszelt héja; a sziruphoz (a fele sütihez elegendő): 2,5 dl víz, 2 evőkanál fruktóz (vagy 3 evőkanál cukor), 1 tasak vaníliás cukor; továbbá (szintén a fele sütihez): 3 dl habtejszín, 1 evőkanál fruktóz porcukor, 1 tasak habfixáló, málnaszemek, citromfűlevelek, kevés olaj.

Elkészítése: A tészta hozzávalóiból tésztát dagasztunk, majd hagyjuk duplájára kelni (kb. 1 óra - 1 óra és 15 perc). Amikor megkelt, a tésztából olajos kézzel nagyobb diónyi darabokat szaggatunk ki, szép kerekre formázzuk, és belehelyezzük az előkészített minikuglófformákba vagy muffinformákba. Miután az összeset kisszaggattuk-megformáztuk, tiszta konyharuhával letakarjuk, és kb. 20 percig hagyjuk még kelni. Közben a sütőt előmelegítjük 180 fokra, és légkeverésen 15-20 perc alatt a tésztát megsütjük. A megsült süteményeket hagyjuk teljesen kihűlni. A szirup hozzávalóit összeforraljuk, és kihűtjük. A sütiket széles, mélyebb tálra vagy tányérra helyezzük, és rálocsoljuk a szirupot. Min. 2 órát hagyjuk, hogy a szirup jól átitassa őket, közben meg-megforgatjuk, hogy egyenletesen ázzanak. Végül a habtejszínt keményre verjük a fruktózzal és a habfixálóval, csillagcsöves habzsákba töltjük, majd szép habrózsákat nyomunk az üregükkel felfele fordított kis kuglófokra. Minden szavarin tetejére egy-egy szem málnát teszünk, és citromfűvel díszítjük.

Megjegyzés: Mint írtam, csupán a fele süteményt készítettem el szavarinnak, tehát ha az összeset így készítenénk el, a szirup és a tejszínhab mennyiségét meg kell dupláznunk.

FF - 2013/12

Expressz libazsíros pogácsa

Hogy expressz, az nem kétséges, hiszen aközött, hogy a tészta hozzávalóit bepakoltam a gépbe és kóstolgattam az első forró pogácsát, csupán egy óra és néhány perc telt el. Gyorsan kellett olyan kenyérféle, ami jó, ha önmagában is elegendő uzsonnának. Nos, ez lett belőle. Nagylányom mind az 5 darabot felfalta az iskolában, amit pakoltam neki. Szerencsém van a kenyérsütőgépemmel, övé az érdem, és a pizzatészta-programé... :)



Expressz libazsíros pogácsa

Hozzávalók kb. 25 darabhoz: 4 g szárított élesztő, 30 dkg teljes kiőrlésű liszt, 20 dkg finomliszt, 2 csapott teáskanál só, 2 evőkanál barna cukor, 2 evőkanál olaj, 3,5 dl víz; továbbá: 2-3 dkg hideg libazsír (úgyis megolvad :D), 2-3 evőkanál tejszín, esetleg maradék tojásfehérje, magvak, kevés liszt.

Elkészítése: A fent leírt sorrendben a hozzávalókat a kenyérsütőgépbe pakoljuk, és 45 perces pizzaprogramra kapcsoljuk. Az idő lejártával a tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk, és rákenjük a libazsírt. Összehajtogatjuk úgy, hogy először balról, majd jobbról hajtjuk középre a tésztát, majd fentről és lentről. Végül kinyújtjuk jó ujjnyi vastagra, és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Vagy késsel kockára vágjuk, így nincs "hulladék" a tésztából. A pogácsákat sütőpapíros tepsire helyezzük, lekenjük tejszínnel vagy tojásfehérjével, megszórjuk tetszés szerinti magvakkal, és 200 fokos sütőben 10-15 perc alatt készre sütjük. Önmagában citromos teával is nagyon finom, de vajjal vékonyan megkenve, zöldségek társaságában sem megvetendő.
Persze, kenyérsütőgép nélkül is elkészíthető: a hozzávalókat összedolgozzuk, majd megdagasztjuk, és nyújtás után rákenjük a libazsírt. Összehajtogatjuk a fent leírt módon, majd ujjnyi vastagra nyújtjuk és kiszaggatjuk. Letakarva pihentetjük 20-25 percig, majd lekenjük, megszórjuk és megsütjük. 

KAL - 2015.

2013. november 7., csütörtök

Mustármagos grillcsirke vele sült szalmakrumplival

Talán már több hónapja is van, hogy nem ettünk hagyományos, olajban sült szalmakrumplit. Legalábbis itthon. Úgy rászoktunk a sütőben sült változatára, hogy most már nem is cserélnénk le semmi pénzért. Igaz, nem olyan egyenletesen ropogós, mint amikor olajban sütjük, de ez nem olyan nagy hiba, legalábbis számunkra nem. Ha valaki mégsem kedveli, süssön mellé "rendes" szalmakrumplit. Nálam éppen megsült egy adag most is a sütőben... :)



Mustármagos grillcsirke vele sült szalmakrumplival

Hozzávalók 5-6 személyre: egy kb. 1,5 kg-os konyhakész grillcsirke, 2 evőkanál őrölt mustármag, 1 teáskanál pirospaprika, 1 teáskanál só, 1/2 teáskanál bors, 1/2 teáskanál gyömbérpor, 1/2 teáskanál szerecsendió, 3 evőkanál olívaolaj; a szalmakrumplihoz: 1 kg krumpli, só, bors, 3-4 evőkanál olaj.

Elkészítése: A csirkét kívül-belül megmossuk, szárazra törölgetjük, majd kézzel alaposan bedörzsöljük az olajjal elkevert fűszerekkel. Minimum 1-2 órára félretesszük pácolódni, majd sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és 200 fokos sütőbe toljuk. Légkeverésen kb. 40 percig sütjük. Ekkor kivesszük, körészórjuk a hasábokra vágott, fűszerrel megszórt és olajjal kissé meglocsolt krumplit, és további 20 percig sütjük. Végül még kb. 10 perc alatt rápirítunk, hogy a csirke és a krumpli is aranyszínűre süljön. Friss salátával, mártogatóssal, savanyúsággal, bármivel finom.

KAL - 2015.

2013. november 6., szerda

Tormás paradicsomleves bárányhússal

Múltkoriban említettem, hogy amikor a pikáns báránybordát készítettem, a borda széléről leeső kissé hártyás húsdarabokat levesbe főztem bele. Eleinte nem tudtam, milyen leves legyen, de a hűtőben szétnézve, és felfedezve a maradék házi ketchupot egy üveg alján, illetve a paradicsomkonzerv levét a dobozban, hát adott volt a paradicsomleves. Úgyis régen ettünk utoljára. Kevés natúr paradicsomlével egészítettem még ki, inkább a színe miatt, bár így is eléggé sápadt lett. A torma kíváncsiságból került bele, de nagyon finom íze lett tőle. Elég kicsi adagot főztem, ez kb. 3 személyre elegendő. Természetesen, csirke- vagy sertéshússal ugyancsak elkészíthető a leves.



Tormás paradicsomleves bárányhússal

Hozzávalók 3 személyre: 15-20 dkg bárányhús vagy 1-2 csirkecsont, 1 hagyma, 1 sárgarépa, kevés olaj, 5 dl paradicsomlé (vagy maradék házi ketchup, paradicsomkonzerv leve, esetleg sűrített paradicsom vegyesen), 3 dl hús- vagy zöldségalaplé, 1 evőkanál liszt, só, 1 evőkanál barna cukor, 2 maréknyi cérnametélt, 2 evőkanál reszelt ecetes torma, 1 kis csokor petrezselyemzöld.

Elkészítése: A hagymát apróra vágjuk, a sárgarépát finomra reszeljük, és kevés olajon együtt megdinszteljük. Rádobjuk a darabokban hagyott bárányhúst, kavargatva kissé átforgatjuk a hagymás olajon, majd felöntjük az alaplével, enyhén megsózzuk, és fedő alatt közepes lángon puhára főzzük. Ekkor a húst kiszedjük a levesből, a visszamaradt levet pedig botmixerrel kissé turmixoljuk. A lisztet elkeverjük kevés paradicsomlével, majd a leveshez öntjük a többi paradicsomlével együtt. Amikor felforrt, beledobjuk a cérnametéltet, visszatesszük az időközben csíkokra vágott húst, hagyjuk még egyet-kettőt lobbani, és félre is vesszük. További sóval, illetve cukorral ízesítjük, megszórjuk finomra aprított petrezselyemzölddel, végül pedig belekeverjük a reszelt tormát is.

FI - 2013/11

2013. november 5., kedd

Novemberi mosoly

Most nem igazi recept következik, habár akár "receptnek" is tekinthető, amolyan: Recept Novemberre. Az írás megjelent az Erdélyi konyha idei novemberi lapszámában is. Fogadjátok szeretettel tőlem itt is, ott is!




Novemberi mosoly

November. Már nem szép, kellemes ősz, de még nem is igazi tél. A fák lecsupaszodtak, a nappalok és éjszakák egyaránt hidegek, az eső állandóan esik, és köd van, ha kell, ha nem. Egyszóval: borzalom, ugye? El sem tudjuk képzelni, hogyan lehet túlélni. Pedig az élet novemberben is zajlik! Vastag ruhákba bújunk, ernyőt cipelünk magunk után, begyújtunk, hogy meleg legyen a lakásban, és megy tovább az életünk ugyanúgy mint addig, minden nap: munkába járunk, ügyeket intézünk, elvégezzük otthoni feladatainkat, tanulunk a gyerekekkel, és megannyi apró-cseprő egyéb dolgot művelünk, ami kitölti napjainkat. Mégis, novemberben – a tovább zajló élet ellenére – inkább csak úgy ... vagyunk. Mint amikor vendégek érkezését várjuk, mi meg elkészültünk mindennel a fogadásukra, és lehuppanunk egy fotelbe, csak úgy, szusszanásképpen, de nincs nyugtunk: fel-felugrunk, még elrendezünk ezt-azt, kinézünk az ablakon – nem jönnek-e, ismét visszaülünk, és továbbra sem találjuk helyünket. Nos, befejeztük a kerti munkálatokat, megfőztük a lekvárokat, zakuszkát, eltettük a savanyúságokat, a fagyasztóban is szépen sorakoznak a nyárról télre átmentett finomságok, sőt már a káposztát is elsóztuk a hordókba, úgyhogy leülhetünk, megszusszanhatunk, várhatunk. De mit is várunk? Hát az ünnepeket, persze; a Mikulást, a karácsonyt, a szilvesztert-újévet. Vagy egyszerűen csak a telet, a havat, netán a szabad napokat, amelyek az ünnepekkel járnak...

De bármit is várnánk, most álljunk meg egy kicsit. Úgy huppanjunk le abba a fotelbe, úgy szusszanjunk egyet, hogy közben nem gondolunk „a vendégekre”. Ne ugorjunk fel állandóan, ne kukucskáljunk ki az ablakon, ne igazítgassunk mindig valamit, hanem nézzünk körül, vegyük számba az elvégzett munkát, és örüljünk neki. Hogy elvégeztük, hogy minden a helyén van, hogy minden szép és pontos. Nos, így álljunk meg, és nézzünk körül novemberben is. Ne csak az esőt, a ködöt, a hideget és a hosszú, véget nem érő estéket lássuk meg, hanem nézzünk mögéjük is, sőt megkockáztatnám azt is: lássuk meg ezekben is a szépet. Nehéz, tudom, nagyon nehéz, mert hogyan is örülhetnénk egy fán ragadt, pompás színű falevélnek, amikor fejünk fölött ott lebeg – mint egy bármikor lecsapódható balta – a banki részlet? Mit ér a félnapos napsütés, amikor a fűtésszámlán az érték úgyis az egekig fog rúgni? Pedig attól, hogy nem látjuk meg a körülöttünk lévő apró szépségeket, és nem örülünk nekik, semmivel sem csökken sem a banki részlet, sem a fűtésszámla! Az optimizmusunk, az életkedvünk azonban annál inkább. És ez nem jó sem nekünk, sem a közvetlen családnak, sem másoknak, akikkel érintkezünk. Az örökös rosszkedv, a zsörtölődés, a mindenben hibát találás, a panaszáradat lehet, hogy nekünk pillanatnyilag segít, azt hisszük, kiadtuk magunkból, megkönnyebbültünk, de lehet, hogy éppen másnak a napját rontottuk el vele, átadtuk negatív energiáinkat. Azt mondják: azt kapod vissza, amit adsz, olyan a világ, amilyennek látni akarod. Ha rossznak, esősnek, ködösnek, sárosnak látod, esőt, ködöt és sárt kapsz vissza tőle. Pedig lehet, hogy meleg és napsütés is van benne, de nem látod meg, nem akarod meglátni... 

A november arra is jó, hogy elmerengjünk ezeken a dolgokon. Ráérős, hosszú estéken számot vethetünk magunkkal és életünkkel, hogy minden olyan-e, mint ahogyan valaha elképzeltük, ahogyan szeretnénk? És ha nem olyan, akkor vajon, mi lehet az oka? Tehetünk valamit azért, hogy másmilyen legyen? Nem, nem bűnbakot kell keresni, nem másra kell hárítani a felelősségeket, önmagunkat kell megvizsgálni. Biztos ez a maximum, amit tehetünk, amit tenni tudunk saját magunkért, családunkért?
Nézzünk még egyszer körül, hárítsuk el visszahúzó gondolatainkat, nyugtázzuk mosolyogva eddigi haladásunkat, és lendüljünk ismét cselekvésre: vegyünk elő szép színes alapanyagokat, főzzünk finom vacsorát, készítsünk forralt bort vagy forró csokoládét, „üljünk össze” a családtagokkal, társasozzunk vagy csak beszélgessünk, és élvezzük a meleget és mindazt, ami megadatott nekünk. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan a belső melegség is átjárja nemcsak testünket, hanem a lelkünket is.






Háromgombás, sajtos omlett

Múltkoriban rengeteg szürke és lila pereszkét szedtünk, sőt, elvétve egy-egy őzlábgomba is került közéjük. Barátainkkal voltunk gombászni, ők ismerték ezeket a pereszkéket, különben mi nem mertük volna leszedni. Pedig milyen isteni gombák! Aromás, húsos példányok, a lilának pedig gyönyörű a színe! Tényleg sokat szedtünk, és válogatás után is annyi maradt, hogy 8 adagnyi szürkét és 4 adagnyi lilát fagyasztottam le, forrázás után 50-60 dkg-os adagokat. Úgyhogy erre a télre be vagyunk biztosítva erdei gombákkal. Sőt, lehet még szedünk is, hiszen a lila pereszkének pl. szeptembertől-januárig van a szezonja.
Eddig kétféle ételt készítettem, egy vadasszerű gombapörköltet, és ezt a sajtos rántottát. Megjegyzem, gombászó ismerőseim közül mindenki azt ajánlotta, hogy felhasználás előtt a megtisztított, esetleg megmosott gombát sós-ecetes vízben lobbantsam fel, és utána fagyasszam, vagy használjam a recept szerint. Nos, én valóban így jártam el velük, és bár eleinte féltem, hogy elveszítik ezáltal aromájukat, egyáltalán nem így történt, és persze, a fagyasztóba is jobban fértek. (No meg... valahogy mégis biztonságosabbnak érzem. - gombákat jól ismerő olvasók pedig ezt a mondatot ne vegyék figyelembe. :P :D )

Az alábbi omlettről mit mondhatnék? Azonkívül, hogy gyors, nagyon finom, aromás, össze sem hasonlítható azzal, amit bolti csiperkéből készítünk. Ez az igazság.
A végeredményről pedig azért nincs fotóm, mert amíg a férjemet hagytam ott két percre mellette, hogy megemelgesse a széleit, hogy a nyers tojás mindig az aljára folyhasson, ő szépen összekeverte az egészet, és minden lett belőle, csak szép kerek omlett nem. Az ízén persze, mit sem változtatott, de úgy már nem volt fotótéma. :)



Háromgombás, sajtos omlett

Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg szürke és lila pereszke, illetve őzlábgomba vegyesen, 5-10 dkg sajt, 6 tojás, só, bors, olaj; a forrázó léhez: víz, só, ecet.

Elkészítése: A gombákat megtisztítjuk és megmossuk, majd mérettől függően kettőbe vagy négybe vágjuk. Felforralunk kb. 1,5 l vizet, jól megsózzuk, és öntünk bele 3-4 evőkanál ecetet, majd beledobjuk a gombát. Egy szűrőkanállal állandóan belenyomkodjuk őket a vízbe, majd ahogy a víz ismét felforr, azonnal kiszedjük őket, és 1-2 percig hagyjuk lecsepegni. Papírtörlőre is szedhetjük. A tojásokat tálba törjük, sóval és borssal ízesítjük, majd villával jó habosra verjük. Egy serpenyőben olajat forrósítunk, rádobjuk a forrázott gombát, egyszer-kétszer átforgatjuk a forró olajon, majd beletesszük a felszeletelt sajtot is. Ráöntjük a felvert tojást, és közepes lángon hagyjuk sülni. Egy falapátkával emelgethetjük a szélét, hogy a nyers tojás aláfolyhasson. Amikor a tetején a tojás kocsonyás lett, a lapáttal óvatosan alányúlunk, és az omlettet szépen megfordítjuk, és néhány másodpercig sütjük azt a felét is. Ha lapáttal nem tudjuk megfordítani, tányérra is boríthatjuk, majd óvatosan visszacsúsztatjuk a serpenyőbe. Kenyérrel, friss zöldséggel vagy savanyúsággal tálaljuk.

KAL - 2015.
ttamas-nak:






2013. november 4., hétfő

Körtés sajttorta

Valamiért még nem kaptunk rá istenigazából a sajttortákra, pedig azt a néhányat, amit eddig készítettem, mindig imádtuk. Ez is egy sikeres akció volt. Több receptet megnézegettem, mert biztosra akartam menni a töltelékkel, végül a Gizinél talált torta után mentem, de a magam arányaival. Illetve a tésztája teljes mértékben az anyósom almás pitéjének a tésztája. Igaz, a tészta mennyiségével kissé melléfogtam, mert eléggé vastag lett, pedig nem is használtam fel mind, a leeső részekből meggylekváros linzervirágok lettek, mégis a mi ízlésünkhöz képest nagyon vastag volt. Úgyhogy a receptben kisebb mennyiséget adok meg. Mindenesetre, max. 5 mm-es legyen a kinyújtott tészta, két fóliaréteg között szépen ki lehet nyújtani.



Körtés sajttorta

Hozzávalók a tésztához: 35 dkg liszt, 10 dkg hideg zsiradék (vaj, sertés- vagy kókuszzsír - nálam vaj és kókuszzsír volt), 7 dkg fruktóz vagy 10 dkg porcukor, 1 púpozott teáskanál sütőpor, késhegynyi só, 2 tojás, 1-1,5 dl tejszín, kevés liszt; a krémhez: 4 tojás, 10 dkg fruktóz vagy 15 dkg cukor, 3 evőkanál vaníliás pudingpor, 1 vaníliarúd, 30 dkg mascarpone, 1 dl sűrített tej vagy tejszín, 4-5 körte, citromlé vagy citromsó, 1 evőkanál búzadara.

Elkészítése: A lisztet összemorzsoljuk a hideg zsiradékkal, majd rászórjuk a cukrot, a sót meg a sütőport. Hozzáadjuk a tojást, összedolgozzuk, majd annyi tejszínt dolgozunk bele kicsinként, hogy jól nyújtható, a szélein nem szakadozó tésztát kapjunk belőle. Lisztezett felületen - vagy 2 fóliaréteg között - kb. 5 mm vastagra nyújtjuk, és kibélelünk vele egy magasabb peremű, 24-26 cm átmérőjű pitesütő formát úgy, hogy a tészta kissé átlógjon a peremen. Megszurkáljuk villával, és hűtőbe tesszük.A körtét meghámozzuk, kettévágjuk, magházát kivájjuk, és citromos vízbe tesszük. A krémhez a tojásokat kézi mixer segítségével habosra keverjük a cukorral meg a vanília kivájt magvaival. Ezután beledolgozzuk a pudingport, a mascarponét meg a sűrített tejet. A felezett körtéket 5-6 szeletre vágjuk. A hűtőből kivett tészta aljára rászórjuk a búzadarát, és kirakjuk a fele körteszeletekkel. Óvatosan beleöntjük a masszát, majd rárakjuk a maradék körteszeleteket is. 180 fokra előmelegített sütőben sütjük kb. 20 percig, majd 160 fokra csökkentve a hőt további 25-30 percig sütjük, vagy addig, amíg a közepe is meg nem kocsonyásodik. 

TORTÁK - 2013.



Olajbogyós-zöldséges avokádókrém

Amikor jó árban kapok jó avokádót, mindig veszek, és bár imádjuk a belőle készült guacamolét, néha újdonságokat is kipróbálok. A múltkori krém abszolút minimalista stílusban készült, most viszont "agyoncifráztam". De így is, úgy is nagyon finom volt. A sok friss zöldség nagyon jól feldobta az avokádó ízét, és mivele zúttal csak mi, felnőttek ettünk belőle, kicsit csípősre "engedtem".



Olajbogyós-zöldséges avokádókrém

Hozzávalók 2 személyre: 2 nagy, érett avokádó, 1 szál újhagyma, 3 kicsi hámozott paradicsom vagy 4-5 szem koktélparadicsom, 1/4 piros húsú kápiapaprika, 1 ecetes csípős paprika, 10 szem fekete olajbogyó, 1 kis csokor petrezselyemzöld, só, citromlé, 2 evőkanál olívaolaj; a tálaláshoz pirítós.

Elkészítése: Az avokádó magját eltávolítjuk, húsát kikaparjuk, majd villával darabosra törjük. meglocsoljuk citromlével. A többi zöldséget kis kockákra, illetve karikára (olajbogyó) vágjuk, a petrezselyemzöldet finomra aprítjuk, és az avokádóhoz adjuk. Jól összekeverjük, ízlés szerint sózzuk és savanyítjuk, végül pedig belekeverjük az olívaolajat is. Pirítóssal kínáljuk finom citromos tea kíséretében.

EK - 2014/7

2013. november 3., vasárnap

Pikáns bárányborda sárgarépasalátával

Még tavasszal megmaradt egy báránybordám, amit igazából levesnek tettem félre. Aztán nem lett leves belőle, sőt, semmi sem lett máig. De ma leves és második is lett. :) A darab akkora volt, hogy éppen elegendő volt kettőnknek, a széléről leeső hártyásabb részeket pedig belefőztem a tormás paradicsomlevesbe.
A salátát egy tévében (román Paprika) látott ötlet szerint készítettem, de már elfelejtettem, hogy pontosan hogyan is készítette az illető: a répára, a fokhagymára, a sok ecetre és olívaolajra emlékeztem csak. Én citromlevet használtam hozzá, mert almaecetem nem volt, a másikat meg túl erősnek találtam. A kombináció isteni volt. Mire a hús elkészült, a saláta hozzávalói összeértek, kerek ízt alkottak, és csak amúgy majszoltuk a férjemmel. Aki igényli, egyéb köretet (krumplipürét, rizst) is adhat mellé.



Pikáns bárányborda sárgarépasalátával

Hozzávalók 2 személyre: 1 kisebb darab bárányborda (kb. 6 bordacsonttal), 1 kávéskanál bors, 1 evőkanál aprított kakukkfű, 1 nagy cikk fokhagyma, 4-5 karika csípős paprika, 1 teáskanál só, 1 teáskanál barna cukor, 3 evőkanál citromlé, 2 evőkanál olívaolaj, 2-3 dl hús- vagy zöldségalaplé; a salátához: 35 dkg sárgarépa, 2 szál újhagyma, 1 nagy cikk fokhagyma, 1 kis csokor petrezselyemzöld, só, 3 evőkanál citromlé, 3 evőkanál olívaolaj.

Elkészítése: A bordát megtisztítjuk a hártyáktól, fölösleges zsiradéktól, majd megmossuk, szárazra törölgetjük, és alaposan megszórjuk borssal. A kakukkfüvet, a zúzott fokhagymát meg a finomra aprított csípős paprikát elkeverjük a sóval, cukorral, citromlével és olívaolajjal, majd egy ecset segítségével rákenjük a bordára. Hőálló tálba helyezzük, lefedjük, és min. 1-2 órán át (de egész éjszaka is lehet) hagyjuk pácolódni. Elkészítés előtt a hús alá öntjük a hús- vagy zöldségalaplevet, az edényt lefedjük, és 200 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen 40-50 percig pároljuk-sütjük, majd a hőtt 220 fokra emeljük, a fedőt levesszük, és kb. 10 perc alatt szép pirosra sütjük. A saláta előre elkészíthető. A sárgarépát meghámozzuk, majd egészben főni tesszük enyhén sós vízben. Amikor már megpuhult, de még nem esik szét, kiszedjük a főzőléből, azon forrón kb. 1/2 cm vastag karikákra vágjuk, és egy tálba tesszük. Mellédobjuk a csak kissé szétnyomott fokhagymacikket (tálalás előtt eltávolítjuk belőle), rászórjuk a finomra aprított újhagymát meg petrezselyemzöldet, sózzuk, illetve rálocsoljuk a citromlevet meg az olívaolajat. Jól összekeverjük, ha szükséges utánasózunk, és szobahőmérsékleten hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek. Néha felkavarjuk - és igyekezzünk nem felfalni időnap előtt. :) A pirosra sült pikáns báránybordával tálaljuk. Igazi húsvéti fogás is lehetne.

HÚSV. - 2014.


2013. november 2., szombat

Kakasos bográcsos sok zöldséggel

Ki mondta, hogy csak nyáron lehet bográcsozni? Ősszel is ugyanolyan kellemes dolog, és az étel talán még jobban is esik, mint nyáron... :)
Eddig nem voltunk nagy bográcsozók, mert .... Igazából nem is volt, hol bográcsozni, vagy ha mentünk valahová, a grillrácsot egyszerűbb volt bepakolni. De amióta van egy kert (májustól, de mi csak július óta "használjuk"), ahová rendszeresen kijárunk, ahol elég sok időt töltünk a meleg évszakokban, ahol szülinapot ünnepelünk, és hétköznapokat "pihenünk", ahol padlizsánt sütünk, meg zakuszkát főzünk, és amióta van egy 30 l-es üstünk, nos, azóta rendszeresen bográcsozunk. Készült már sima gulyás, mexikói csilis bab, zöldséggulyás, és múlt hétvégén ez a másik bográcsos, amibe egy egész kakast, meg többféle zöldséget főztem bele. Pörköltszerűen indítottam, de annál hígabbra főztem. A felhasznált zöldségek inkább leves felé "vitték" az ízét, ám ahhoz mégis túl sűrű volt. Mindenesetre, a házi majorság (baromfi) és a finom zöldségek megtették dolgukat: isteni egytálétel kerekedett belőle. Az adag hatalmas, mi négyen kétszer ettünk belőle (direkt két napra főztem), és még megmaradt 3 darab hús, a maradék levének pedig a kutyák örültek... :)


Kakasos bográcsos sok zöldséggel

Hozzávalók 7-10 személyre: 1 egész konyhakész házi kakas (1,5-2 kg) belsőségekkel együtt, 3 nagy hagyma, 1 csokor újhagyma, 2 nagy evőkanál libazsír, 3 teáskanál pirospaprika, 1 evőkanál darált paprika, só, bors; 3 nagy sárgarépa, 1,2 kg krumpli, 1 nagy zeller zöldjével együtt, 70-80 dkg karfiol.

Elkészítése: A hagymákatt felaprítjuk, és megdinszteljük a felforrósított libazsíron. Rászórjuk a pirospaprikát, felöntjük kevés vízzel, majd hozzáadjuk a darált paprikát, és hagyjuk felrotyogni. Ekkor hozzáadjuk a feldarabolt kakast (a májat kivéve), felöntjük annyi vízzel, amennyi a húst jól ellepi, megsózzuk-borsozzuk, és addig főzzük, amíg a hús jó félpuhára nem fő. Ekkor beletesszük a karikára (vagy felezett karikákra) vágott sárgarépát, 5-10 perc múlva a kockára vágott krumplit meg zellergumót, és amikor az egész majdnem megfőtt (kb. további 10 perc múlva), beletesszük a kis rózsákra szedett karfiolt, a májat, meg az összekötözött zellerleveleket. Még 5-10 percig főzzük, amíg a karfiol is megfő, de vigyázzunk, nehogy szétfőjön. A végén a zellerlevelet eltávolítjuk, és ha szükséges, utánasózunk, illetve borsozunk.

Megjegyzés: Miközben fő, ha szükséges, az elpárolgó folyadékot kicsinként pótoljuk. Az ételnek nem kell túl hígnak lennie (nem leves!), de azért legyen némi szaftja.

KAL - 2015.



2013. november 1., péntek

Juhtúrós táskák


Ismét egy leveles tésztás "csoda". Gyors, egyszerű, olcsó, és sokoldalúan felhasználható: hirtelen vendégeknek, baráti sörözés-borozáskor, vacsorára vagy uzsonnára az iskolába-munkába... 

gy

Juhtúrós táskák

Hozzávalók 20-24 darabhoz: 40 dkg leveles tészta, 15 dkg juhtúró, 1 tojás, kevés liszt, esetleg magvak.

Elkészítése: A tésztát lisztezett felületen vékony téglalappá nyújtjuk. Ezután 20-24 kicsi téglalapra vágjuk, és mindegyik közepére kisebb diónyi juhtúrót teszünk. (Jó, ha kissé hosszúkásra formázzuk, és a rövid oldalakkal párhuzamosan helyezzük el a tésztán.) A kis téglalap széleit vékonyan megkenjük tojással, majd ráhajtogatjuk innen is, onnan is a túróra, megfordítjuk, hogy az illesztés alulra kerüljön, és a két szélét alaposan megnyomkodjuk. A kis táskákat lekenjük felvert tojással, ha szeretnénk megszórhatjuk magvakkal is, és sütőpapíros tepsire helyezve 220 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 12 perc alatt aranysárgára sütjük.

Megjegyzés: Töltelékként bármit használhatunk, ami kezünk ügyébe kerül: sajtot, sonkát, virslit, májkrémet stb. Ha a túró vagy sajt esetleg kifolyik a táskákból, ne izguljunk, nagyon finom sajt-, illetve túrócsipsz lesz belőle, amit akár feltétként is adhatunk levesek mellé.

KT - 2013/11
Related Posts with Thumbnails

2013. november 29., péntek

Csokoládés kávé


Eljött a tél. Szép fehérek a fák, a tetők, az út - ott, ahol nem járnak autók. És még mindig szállingózik. Hideg van kinn, és jólesik a benti meleg. Általában még nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy hátradőljünk, hiszen ezernyi tennivaló vár még ránk munkában és otthon egyaránt, de ha "lopunk" magunknak egy félórácskát, még nem fog összedőlni a világ. Szóval, felkészülni... rajt', csokit, kávét elővenni, pillanatok alatt összedobni az alábbi finomságot, és bevackolódni valahová, vagy csak leülni és semmit nem csinálni. Jaj, de - kortyolgatni a kávét! :) Nagyon finom, melengető. 


Csokoládés kávé 

Hozzávalók 4 személyre: 6 dl feketekávé, 10 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé, 1+2 dl habtejszín, cukor ízlés szerint.
Elkészítése: A csokoládét összetördeljük, ráöntünk 1 dl tejszínt, mikróban vagy vízgőz fölött összeolvasztjuk, majd sima masszává keverjük. A maradék tejszínt felverjük, de nem túl keményre. 4 hőálló nagyobbacska pohárban szétosztjuk a csokoládékrémet, ráöntjük a nagyon forró kávét, majd a tetejére kanalazzuk a félkemény tejszínt. Mindenki ízlés szerint édesíti tovább; szívószálat kínálunk mellé.
EK - 2013/12

2013. november 28., csütörtök

Hópehelymuffin

Nagyon szép, karácsonyi motívumú szórócukrokat kaptam az egyik áruházban, és a lányok kedvéért feltétlenül ki kellett próbálni őket. Számukra nemcsak hópehellyel szórtam meg a kis minitortákat, hanem fenyőt, csillagot is használtam. A muffin külseje a telet, íze pedig a karácsonyt idézi. Nagyon finom volt.



Hópehelymuffin - Fehércsokoládé-krémes muffin kandírozott "gyümölcsökkel"

Hozzávalók 12 darabhoz: 10 dkg kókuszzsír, 3 tojás, 8 dkg fruktóz vagy 10 dkg cukor, csipetnyi só, 1/2 dl tejszín, 1 dl tej, 1 teáskanál sütőpor, 2-2 púpozott teáskanál kandírozott narancs- és limehéj, illetve kandírozott gyömbér, 25 dkg fehérliszt; a krémhez: 10 dkg fehér csokoládé, 2,5 dl habtejszín, 1 tasak habfixáló, hópehely alakú szórócukor.

Elkészítése: A csokoládét összetördeljük, hőálló edénybe tesszük, majd ráöntünk 1 dl tejszínt. Vízgőz fölött összeolvasztjuk, simára keverjük, majd hagyjuk alaposan kihűlni. (Ezt a mozzanatot jó idejében elvégezni, akár előző nap is, hoyg legyen ideje jól kihűlni.) A kókuszzsírt kb. 20 másodperc alatt mikróban megpuhítjuk (ne olvadjon, csak puha legyen). Hozzáadjuk a fruktózt meg a sót, kézi mixerrel habosra kavarjuk, majd egyenként beledolgozzuk a tojásokat is. Ezután hozzáadjuk a tejszínt meg a tejet, utána pedig a sütőport, a kandírozott héjakat és gyömbért (a héjak általában már daraboltak, a gyömbért kis kockákra vágjuk), végül pedig fakanállal óvatosan beleforgatjuk a lisztet is. A masszát muffinformákba adagoljuk, majd 180 fokos sütőben 15-20 perc alatt megsütjük. Amíg sül, a maradék tejszínt a habfixálóval kemény habbá verjük, mjad óvatosan beleforgatjuk a kihűlt tejszínes csokoládét. Amikor a muffinok is kihűltek, a krémet csillagcsöves nyomózsákba kanalazzuk, és tetszés szerint rányomjuk a süteményekre. Végül hópehelycukorral szórjuk meg, és már ehető is.


2013. november 27., szerda

Tört paszuly puliszkával és tejfölben sült tojással

Vannak szavak, ételnevek, kifejezések, amelyeket egyszerűen nem tudok másképp hívni, mint ahogy szoktuk. A bableves, babsaláta, babkonzerv, majonézes bab pl. nem okoz gondot, de a tört paszulyt egyszerűen nem tudom "tört bab"-nak hívni.  Mert nem. Csak egyszerűen. Mert a nyelvem is beletörik. Ez van.
Ez most egy "modernebb", azaz gyorsabb változata, mert konzerv babból készítettem, és azért nem szép fehér, mert vörös (vagy barna?) vesebabkonzerv volt. De az ízélmény így is nagyszerű volt, amolyan igazi Erdély íze van szerintem. A tejfölben sült tojás állítólag Aranyosgyéres vidékéről származik, legalábbis egy román nyelven megjelenyt receptgyűjtemény szerint (Reţete delicate de prin ţară adunate), amelyben találtam, és amelyből elkészíettem egyszer még egy levest. Nos, az ott leírt receptet én egy kicsit a magam szájízére módosítottam, de mindenesetre, ötletként is nagyon jó volt, és a tört paszuly mellé is kitűnően találta. Azért - a hiteles tört paszuly érdekében - nem tehettem meg, hogy ne süssek meg 2-3 szeletke szalonnát, hogy legalább az úgy egye, aki teheti. :)



Tört paszuly puliszkával és tejfölben sült tojással

Hozzávalók 4 személyre a tört paszulyhoz: 30 dkg szárazbab vagy 2 babkonzerv, 1 hagyma, 1 nagy cikk fokhagyma, kevés olaj, 1 teáskanál pirospaprika, 2 evőkanál tejföl, só, bors; a tojáshoz: 40 dkg sűrű tejföl, 10 dkg telemea vagy feta, fehér bors, 4 tojás, só, 2-3 dkg vaj; a puliszkához: 1 l víz, kb. 1 púpozott teáskanál só, 25 dkg kukoricadara vagy kukoricaliszt (nem keményítő!!!); továbbá: 10 dkg házi szalonna, 1 evőkanál olaj.

Elkészítése: A babot megmossuk, egy éjszakára beáztatjuk, majd hideg vízben főni tesszük, puhára főzzük, és leszűrjük. Ha konzervet használunk, egyszerűen leszűrjük, és tálba tesszük. A babot ledaráljuk, vagy botmixerrel pürésítjük. A finomra aprított hagymát és fokhagymát megdinszteljük kevés olajon, majd rászórjuk a pirospaprikát, elkeverjük, és felengedjük kb. 1,5 dl vízzel. Addig főzzük, amíg a víz elpárolog, és a hagyma zsírjára nem sül. Ekkor hozzáadjuk a babpürét, belekeverjük a tejfölt, ha szükséges vízzel hígítjuk, majd sózzuk-borsozzuk, és jól kiforraljuk. A tejfölt simára keverjük, hozzáadjuk a finomra reszelt telemeát, majd fehér borssal ízesítjük, és egyenletesen szétosztjuk a vajjal kikent nagyobbacska szufléformákban. A közepébe mélyedést csinálunk, és óvatosan beleütünk egy-egy tojást. A tojást enyhén megsózzuk. A formákat tepsire helyezzük, és 200 fokos sütőben 15-20 perc alatt megsütjük, vagy addig hagyjuk benn, amíg a tojásfehérje láthatóan meg nem dermedt. Közben megfőzzük a puliszkát is: a vizet fölforraljuk, megsózzuk, majd állandó kavarás mellett beleszórjuk a kukoricadarát, és jól kifőzzük. Érdemes néha félrevenni az edényt a lángról és lefedni egy-két percre, majd újra láng fölé helyezni és kavargatni egy kicsit (2-3-szor megismételni ezt), mer tígy a szemcsék jobban megfőnek, megduzzadnak. A kész kukoricakását deszkára vagy tányérra borítjuk, és cérnával szeleteljük. Legvégül a szalonnát szeletekre majd csíkokra vágjuk, rádobjuk a felforrósított olajra, és kiolvasztjuk a zsírját. (Az olaj azért kell, hogy ne égjen meg a szalonna, amíg a zsírja olvadni nem kezd.)
A tört paszulyt meglocsoljuk szalonnazsírral, illetve pröcöt helyezünk rá, és mellé kínáljuk a tejfölös tojást meg a puliszkát.

KAL - 2015.






2013. november 25., hétfő

Citromos csirkecomb krumplipürével és csipkebogyómártással

Idén készítettünk csipkebogyólekvárt. Úgy, hogy mi szedtük a csipkebogyót, majd mi főztük, passzíroztuk egész nap, aztán meg jól kifőztük, és reeeeengeteg lett. Időigényes és nehéz munka, de egy napot egy évben rá lehet szánni, és a végeredmény össze sem hasonlítható a bolti változatéval. De még azzal sem, amikor valakitől megveszed a pasztát... Hallottam én már olyanról is, hogy sütőtökkel meg sárgarépával szaporítják, szóval, az a biztos, amit te magad csinálsz. Nos, ez a fogás még akkoriban készült. Én a natúr, még cukrozatlan pasztából készítettem (két üveggel eltettem így télire is), de kellett végül édesíteni, szóval az sem baj, ha az édes lekvárból készül...



Citromos csirkecomb krumplipürével és csipkebogyómártással


Hozzávalók 4 személyre: 4 nagy egész csirkecomb, só, bors, 1 citrom, 1 teáskanál méz, olaj; a mártáshoz: 2-3 dl csipkebogyólekvár, 1 evőkanál étkezési keményítő, só, citromlé, bors, csilipehely; a tálaláshoz: krumplipüré.

Elkészítése: A citrom héját vékonyan lereszeljük. A combokat megtisztítjuk, megmossuk és megszárítgatjuk. Megszórjuk sóval és borssal, majd rákenjük a mézzel elkevert citromhéjat és -levet. Lehetőség szerint hagyjuk állni egy ideig. Ezután hőálló tálba rakjuk őket, meglocsoljuk néhány csepp olajjal, majd lefedve 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk 35-40 percre. Ekkor a fedőt levesszük, és 230 fokon 5-10 perc alatt rápirítunk. A mártáshoz a lekvárt – jó, ha minél kevésbé édes – serpenyőbe öntjük, felhígítjuk kb. 1 dl vízzel, majd besűrítjük a kevés vízzel elkevert keményítővel. Ízlés szerint sóval, borssal és citromlével ízesítjük. Ha édesítetlen lekvárt használtunk, akkor kevés cukorral édesítjük is. Időközben krumplipürét készítünk, és azzal tálaljuk a csirkecombot meg a mártást. Aki szeretné, megszórhatja csilipehellyel.

FF - 2013/12

2013. november 24., vasárnap

Tejfölös avokádóhab ajókával

Először vettem ajókát. Nem tudtam, mit kezdjek vele, mibe tegyem, úgyhogy éppen jókor jött Éva Zsolnai fotója az Együnk halat! FB-csoportban. Néhány ott kapott jótanács után először mi is egy avokádókrém mellé ettük, és nagyon ízlett.



Tejfölös avokádóhab ajókával

Hozzávalók 4 személyre: 4 érett avokádó, 4-5 evőkanál tejföl, tenyérnyi póréhagymadarab vagy újhagyma, só, bors, 2 evőkanál olívaolaj, citromlé, 1 kis doboz olajos ajókafilé; a tálaláshoz: pirított teljes kiőrlésű kenyér, paprika, citrom.

Elkészítése: Az avokádót kikaparjuk a héjából, azonnal meglocsoljuk citromlével, majd botmixerrel pürésítjük. Sózzuk, borsozzuk, majd kanalanként hozzáadjuk a tejfölt, és jól összekavarjuk. Végül beletesszük a finomra aprított póréhagymát is. Ha van időnk, hagyjuk állni 15-20 percig, finomabb lesz. Tálalás előtt kenyeret pirítunk, tetszés szerint daraboljuk, avokádóhabot, illetve ajókafilét teszünk rá, és paprikával meg citrommal kínáljuk.

EK - 2014/3


2013. november 23., szombat

Pulykacsíkok vegyes körettel Sedith módra

Hogy miért éppen Sedith módra? Hát mert ez az étel például nagyon sok mindent elmond rólam és a családomról: eszünk, és szeretjük a húst, de nem az akármilyet; van "valami közünk" Erdélyhez, ha már csombor; szeretjük a klasszikus ízű, de a különlegesebb ételeket is, ha már pagodakarfiol; általában elmaradhatatlan ételeinkből a friss, nyers zöldségsaláta, és hogy a húst nemcsak krumplival tudjuk megenni. És biztos még találnék olyan jeleket e fogásban, amelyek rólam, rólunk árulkodnak. Jah, persze, a színessége. Szeretem a vidám, meleg színeket, és szeretem, ha az életem változatos, színes. Ebben eddig nem volt hiány. :)
Szóval, próbáljátok ki ti is, nem fogtok csalódni benne. :)




Pulykacsíkok vegyes körettel Sedith módra

Hozzávalók 4 személyre: 70 dkg pulykacomb, 1 teáskanál szárított csombor, 1 nagy cikk fokhagyma, 1 kisebb csípős paprika, 1 teáskanál só, ½ teáskanál bors, 3 evőkanál olívaolaj; a körethez: 4 közepes sárgarépa, 1 fej pagodakarfiol (vagy rendes karfiol), 5 dkg vaj, 5 evőkanál olaj, só, bors; a salátához: 1 kisebb fej vörös káposzta, só, fruktóz vagy barna cukor, almaecet, olívaolaj.

Elkészítése: A káposztát legyaluljuk, sóval, gyümölcscukorral és almaecettel ízesítjük, majd jól összegyúrjuk, és félretesszük. Tálalás előtt ismét összekeverjük, és meglocsoljuk néhány cseppm olívaolajjal. A pulykacombot ujjnyi vastag, hosszabb csíkokra vágjuk. Egy tálban összekeverjük a morzsolt csombort a zúzott fokhagymával, a finomra aprított csípős paprikával, sóval, borssal és az olívaolajjal, majd beletesszük a pulykacsíkokat, és alaposan összeforgatjuk. A húst felforrósított száraz serpenyőbe dobjuk, kavargatva fehéredésig pirítjuk, majd lefedve, 10-15 perc alatt, saját levében megpároljuk, végül zsírjára sütjük. Ezalatt két edényben vizet forralunk, enyhén megsózzuk, majd az egyikbe beledobjuk a nem túl vékony karikákra vágott sárgarépát, a másikba pedig a rózsáira szedett karfiolt. Mindkettőt csak néhány percig főzzük, amíg roppanósra nem puhulnak. Ekkor leszűrjük, és a felforrósított vaj-olaj keveréken 2-3 perc alatt jól összepároljuk. Továbbra sem kell teljesen megpuhulniuk. Sóval és borssal ízesítjük. Végül a pulykacsíkokat a vajon párolt zöldségekkel és a vöröskáposzta-salátával tálaljuk. Húsnapon ehető. 

EK - 2013/12



2013. november 22., péntek

Gyömbéres vöröslencse-krémleves céklacsipsszel

Szeretem a gyorsan elkészülő ételeket, és ha valami, akkor a vöröslencse biztos, hogy gyorsan elkészül. A céklacsipsz is elég hamar megvan, bár vigyázni kell: olyankor időzíteni a sütését, amikor senki sem sertepertél körülötted, különben mire a levessel tálalnád, nem marad belőle. Sőt, jobb, ha magad elől is eldugod.... :)


Gyömbéres vöröslencse-krémleves céklacsipsszel

Hozzávalók 4 személyre: 25 dkg vöröslencse, 1 darabka póréhagyma, 2 cikk fokhagyma, 1 diónyi gyömbér, 1 kisebb csípős paprika, 2 dl tejszín, só, bors, 2 babérlevél, olívaolaj, esetleg citromlé, petrezselyemzöld; a csipszhez: 1 közepes cékla, bő olaj.

Elkészítése: A vöröslencsét több vízben megmossuk. Olívaolajat forrósítunk, és megdinszteljük rajta a finomra aprított hagymát, fokhagymát és csilit, illetve a finomra reszelt gyömbért. Felöntjük kevés vízzel, beletesszük a babérlevelet, és kb. 10 percig főzzük fedő alatt, kis lángon. Ekkor beletesszük a lencsét, fölöntjük annyi vízzel, amennyi kb. 2 ujjnyival ellepi, enyhén megsózzuk, és forrástól számítva kb. 10 percig főzzük. Kivesszük belőle a babérlevelet, botmixerrel pürésítjük, majd hozzáadjuk a tejszínt, és jól kiforraljuk. Végül utánasózunk, ha szükséges, illetve ízesítjük borssal és citromlével. Amíg a leves készül, a céklát meghámozzuk, a hámozóval vékony szeleteket vágunk belőle, majd forró bő olajban megsütjük. Akkor jó, amikor a szélei már jól "megcsipkésedtek", de még szép élénk színű. Papírtörlőre szedjük, és hagyjuk kihűlni. A levest végül megszórjuk aprított petrezselyemzölddel, meglocsoljuk 2-3 csepp olívaolajjal, és céklacsipszet is kínálunk mellé. Zöldség- és tésztanapon ehető.

FF - 2013/12


Marhafasírt majonézes karfiollal

Majonézes karfiolt terveztem vacsorára, meg is főztem hozzá még délelőtt a karfiolt. Este, hazaérkezvén munkából és a vásárlásból azonban férjem lecsapott a darált marhahúsra és muszáj volt valami "normális" ételt tenni elé. Így már a majonézes karfiol is csúszott... :D



Marhafasírt majonézes karfiollal

Hozzávalók 4 személyre a fasírthoz: 50 dkg marhahús, 2-3 szelet szikkadt kenyér, 1 tojás, 1 kicsi hagyma, 2 nagy cikk fokhagyma, só, bors, olaj; a karfiolhoz: 1 fej karfiol, 1 adag félperces majonéz (1 egész tojás, 2 dl olaj, 1 teáskanál mustár, só, citromlé), 2-3 evőkanál tejföl, 1 arasznyi póréhagyma vagy 1 csokor újhagyma, só, fehér bors, citromlé.

Elkészítése: A kenyeret beáztatjuk, kifacsarjuk és összemorzsoljuk; a hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk. A húst összevegyítjük a többi hozzávalóval, lapos korongokat formálunk belőle, és felforrósított olajban megsütjük. A karfiolt sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, és hagyjuk kihűlni. Elkészítjük a majonézt a linken lévő leírás szerint, majd a botmixerrel pürésítjük a karfiolt. Hozzákeverjük a majonézt, a tejfölt meg a felaprított póréhagymát, végül ízesítjük sóval, fehér borssal és citromlével. Kenyérrel, paprikával tálaljuk. Húsnapon ehető.

FF - 2013/12

2013. november 17., vasárnap

Kakaspörkölt rizzsel, dinsztelt káposztával

Nagyon jó dolgom volt múlt héten két napig, hiszen igazából meg sem kellett közelítenem a konyhát. Mondjuk a konyhát igen, merthát átjártam rajta, illetve enni is oda jártam, de a tűzhely közelébe nem igazán jutottam. Iskolába és óvodába menni nem tudó lányaim miatt ugyanis Édesanyám vigyázott rájuk, és természetesen, az ennivaló miatt sem kellett fájnia a fejemnek ezidő alatt. Sorozatban gyártotta a pityókás rántottákat, amit számomra ő készít el a legeslegjobban, és mi annyira szeretjük, hogy nemhogy megunjuk, hanem egyszerűen nem tudunk betelni vele. Az ittléte alatt még készült kakasos csorba, rakott krumpli és az alábbi kakaspörkölt, ami mellé rizst főzött, illetve - mivel tudja, hogy vejecskéje nincs oda a hőkezelt káposztáért - kétféle káposztát is készített: dinsztelt káposztát és friss salátát. A kakas házi volt, és az ő udvarukon nőtt fel, kapirgálva. A nyáron a lányok még javában hajkurászták többi társával együtt, sőt húgom volt oly kedves :P, és megtanította őket kosárral "vadászni" rájuk. Azóta levágódott a majorság (baromfi), így kaptuk mi is ezt a jókora példányt.


Kakaspörkölt rizzsel, dinsztelt káposztával

Hozzávalók: 1 nagy (1,5-2 kg) házi kakas (háta, nyaka nélkül, az ment a levesbe), 3-4 nagy hagyma, 1-2 teáskanál pirospaprika, só, bors, 1/2 dl olaj1 paradicsompaprika (elhagyható, de most volt); a tálaláshoz főtt rizs, dinsztelt káposzta vagy káposztasaláta.

Elkészítése: A hagymát meghámozzuk, és kockára vagy csíkokra vágjuk. (Csíkokra is elég, úgyis szétfő.) Felforrósítjuk az olajat, a hagymát megdinszteljük rajta, majd megszórjuk pirospaprikával, és fölengedjük kevés vízzel. Amikor felorrt, beletesszük a feldarabolt kakashúst, átforgatjuk a hagymás olajon, majd annyi vizet öntünk rá, amennyi jól ellepi. Sózzuk, borsozzuk, majd közepes lángon, fedő alatt addig főzzük, amíg a hús meg nem puhul. Ha paprikát is használunk bele, akkor azt csíkokra vágjuk, és a hagymával egyszerre megdinszteljük. Amikor a hús megpuhult, ha szükséges utánaízesítünk, még egyet-kettőt hagyjuk rottyanni, és félrevesszük. Az időközben megfőzött rizzsel és ledinsztelt káposztával tálaljuk, vagy persze, ugyanolyan jól talál mellé a mifelénk hagyományos puliszka is. :)

FF - 2013/12

2013. november 13., szerda

Feketetészta-saláta csirkemájjal ésatöbbivel

Még sosem ettünk tintahal tintájával színezett tésztát. Valahogy sosem jött szembe velem. Nem úgy a múltkor... Bementem egy boltba csirkemájért, de végül még vásároltam ezt-azt, ami jó áron szembejött velem. Ez lett belőle. Isteni vacsora volt. Nagyobbik lányom - aki egy ideje csak fintorog ha halról van szó - imádta a fekete tésztát. Eleinte nem mondtam el, mitől fekete, de gondoltam, egye fene, hadd tudja meg. Nagyon elcsodálkozott rajta, de annál inkább gyúrta magába. :)



Feketetészta-saláta csirkemájjal ésatöbbivel

Hozzávalók: 50 dkg csirkemáj, 25 dkg fekete szélesmetélt, 1 fej brokkoli, 15 dkg telemea vagy feta, 1 nagy piros húsú paprika, 2-3 evőkanál kókuszzsír, kevés só, 1/2 citrom leve, csípős paprika ízlés szerint, 1/2 teáskanál szódabikarbóna.

Elkészítése: A csirkemájat megtisztítjuk, kettévágjuk, és a felforrósított kókuszzsíron 5-10 perc alatt puhára pirítjuk-pároljuk. A brokkolit nagyobb rózsákra szedjük, sós-szódabikarbónás vízben 5-6 perc alatt puhára főzzük, majd hideg vízzel átöblítjük és leszűrjük. A fekete tésztát a tasakon lévő utasítás szerint kifőzzük, majd leszűrjük, és szintén átöblítjük. A paprikát meg a telemeát kis kockákra vágjuk, majd mindent tálba teszünk, és hozzáadjuk a csirkemájat, és ha használunk a felaprított csípős paprikát is. Végül enyhén sózzuk (a telemea sós), meglocsoljuk citromlével és a máj után visszamaradt zsiradékkal. Összekavarjuk, és máris fogyaszthatjuk.

FF - 2013/12

2013. november 12., kedd

Körtés-almás pite aszalt szilvával

Az idei ősz rengeteg almával és körtével kényeztetett. Ettük nyersen, ételekben és sütikben egyaránt, sőt, sajnos még el-eldobni is kellett néhányat, mert a kukacosság miatt gyorsabban romlottak, mint ahogy mi pusztítani tudtuk volna. Vasárnap délelőttre nemszeretem-programot csináltak nekem (de végülis szívesen mentem), ezért az ebédet a lehető legegyszerűbben oldottam meg: lucskos káposzta csirkehússal. A betervezett program azonban jóval korábban véget ért, mint gondoltuk, ezért amikor hazaértem, úgy döntöttem, körtés pitét sütök. De végül a körte nem bizonyult elégnek (én a sok töltelékes sütiket szeretem :P), ezért almával egészítettem ki. Mazsola helyett pedig, ami nem volt itthon, egy jó maréknyi aszalt szilvát daraboltam bele. Isteni lett. Úgy eltüntettük, mintha nem is lett volna!:) A tészta receptje az anyósomtól tanult, szokásos "almástészta" receptje.



Körtés-almás pite aszalt szilvával

Hozzávalók a tésztához egy kb. 36*28 cm-es tepsihez: 50 dkg liszt, 15 dkg kókuszzsír, 10 dkg fruktóz, 1/2 kávéskanál só, 1 teáskanál sütőpor, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 2 tojás, 2-2,5 dl tejföl; a töltelékhez: 70 dkg körte (hámozás, csumázás után), 60 dkg alma (ez is tiszta tömeg), 5-10 dkg aszalt szilva, 10 dkg fruktóz, 1/2 teáskanál fahéj, 1/2 teáskanál vaníliapor, 1/2 kávéskanál só, citromlé, 5 evőkanál búzadara; továbbá: 1 tojássárgája, 2 evőkanál tejszín.

Elkészítése: A lisztet elmorzsoljuk a zsírral, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót, és 1-2 perc alatt jól nyújtható, puha tésztává gyúrjuk. Fóliába csomagolva hűtőbe tesszük, amíg elkészítjük a tölteléket. A körtét és az almát meghámozzuk, citromos vízbe tesszük, majd kicsumázzuk, és felszeleteljük. Egy edényben főni tesszük 3-4 evőkanál vízzel együtt, és kavargatva pároljuk. Hozzáadjuk a sót, a fruktózt, a vaníliát meg a fahéjat, meglocsoljuk 1-2 evőkanál citromlével, és néhány perc múlva, amikor a gyümölcs megfőtt, belekeverjük a feldarabolt aszalt szilvát, és félrevesszük a lángról. Hozzákeverjük a búzadarát, és néhány percig hagyjuk, hogy megduzzadjon. A tésztát kétfelé osztjuk, az egyik felét a tepsi méretére nyújtjuk, belesimítjuk a sütőpapírral bélelt tepsibe, és villával megszurkáljuk. Rásimítjuk a tölteléket, majd befedjük a másik adag kinyújtott tésztával. Lekenjük a tejszínnel elkevert tojássárgájával, megszurkáljuk villával, és 180 fokos sütőben, légkeverésen sütjük 10 percig, majd a hőt 150-160 fokra mérsékelve sütjük további 20 percig, vagy amíg szép aranysárgára nem sül.

Megjegyzés: Spórolhatunk egy tojást, ha a tésztába az egyik tojásnak csupán a fehérjét tesszük bele, a sárgáját pedig felhasználjuk a kenéshez. A hiányzó sárgája helyett kevés tejfölt használhatunk.

KAL - 2015.


2013. november 11., hétfő

Ropogós tojás mamaféle paradicsomszósszal (és főtt laskával)

Már régóta forgatom Szász Mártonné Bene Ilonka volt református papné szakácskönyvét, az A&A Kiadó gondozásában, 1991-ben újra kiadott Erdélyi konyha címűt. Eddig két receptet készítettem el belőle, összevonva egyetlen receptbe a kettőt (cseresznyés lepény és borsodó), és tulajdonképpen most is ugyanez történt. Mert a könyvben a ropogós tojás és a paradicsommártás is külön kategóriákban van feltüntetve. A címben még szereplő "furcsaság", a laska pedig egyszerű főtt tészta, mert Erdélyben a tészta süteményt jelent. :)
A mamaféle jelzőt pedig csak azért illesztettem a paradicsomszósz mellé, mert végre-valahára (bár ezt is írtam már, de mégis ez lett az az igazi régi ízű) most sikerült olyan paradicsommártást készíteni, ami olyan, mint amit mamám szokott régebb, vagy anyósom most is. Minden teáskanálnyi cukor (nálunk fruktóz) után vittem a kóstolót a férjemnek: na, ilyennek kell lennie? :)
A ropogós tojásnál muszáj volt "belenyúlnom" a receptbe, mert csak zsemlemorzsa hozzáadagolásával lett jól formázható a massza, és végül nem paníroztam, mert szörnyű volt dolgozni vele, csak simán prézliben forgattam meg. De ez természetes, mármint, hogy úgy adaptálom a recepteket, ahogy az ízlésünk és a szükség kéri.



Ropogós tojás mamaféle paradicsomszósszal (és főtt laskával)

Hozzávalók a ropogóshoz: 1/2 dl olaj, 2 evőkanál liszt, 2,5 dl tej, 1 tojás, só, bors, 6 főtt tojás, 1 kis csokor petrezselyemzöld, 5 evőkanál zsemlemorzsa; továbbá: 30 dkg száraztészta, só, 10-15 dkg zsemlemorzsa, a sütéshez bő olaj; a mártáshoz: 1/2 dl olaj, 2 púpozott evőkanál liszt, 5 dl paradicsomlé, 1-2 dl víz, 2-3 evőkanál tejföl, 3-4 evőkanál cukor (fruktóz), só.

Elkészítése: A ropogóshoz felforrósítjuk az olajat, beleszórjuk a lisztet, elkeverjük, majd felöntjük a tejjel, és sűrű pépet főzünk belőle. Ezután eldolgozzuk benne az egész tojást, majd hozzáadjuk a felaprított főtt tojást és petrezselyemzöldet, a zsemlemorzsát, meg az ízlés szerinti fűszereket, és jól összedolgozzuk. Nedves kézzel hengereket formázunk belőle. A mártáshoz szintén olajat forrósítunk és lisztet szórunk bele, majd felengedjük a paradicsomlével, simára kavarjuk, végül vízzel tetszés szerint hígítjuk, és jól kiforraljuk. Belekeverjük a tejfölt végül meg sóval és cukorral ízesítjük. Egy serpenyőben bő olajat forrósítunk, a megformázott hengereket meghempergetjük zsemlemorzsában, óvatosan a forró olajba helyezzük, és szép aranybarnára sütjük őket. Papírtörlőre szedjük lecsepegni. Közben sós vízben kifőzzük a tésztát is, és a mártással meg a ropogós tojással tálaljuk.

2013. november 10., vasárnap

Tormás mozzarellával töltött csirkecomb fűszeres rizzsel


Finom, laktató fogás. S bár van egy kis munkánk vele, mégis egyszerű a dolgunk.


Tormás mozzarellával töltött csirkecomb fűszeres rizzsel

Hozzávalók 4 személyre: 4 egész csirkecomb, 15 dkg mozzarella sajt, 3 púpozott teáskanál ecetes torma, só, bors, olaj; a páchoz: 1 kicsi hagyma, ½ diónyi gyömbér, 4-5 karika csilipaprika, ½ csokornyi petrezselyemzöld, ½ teáskanál só, ½ teáskanál bors, ½ teáskanál pirospaprika, 3 evőkanál olívaolaj, 1 evőkanál víz, 1 teáskanál fehérborecet; a rizshez: 20 dkg hosszúszemű rizs, 4 evőkanál olaj, 1 szem szegfűszeg, 1 kis darabka csillagánizs, ½ teáskanál rózsabors, ½ citrom héja, 2 dl fehérbor, 3 dl víz, 1 csapott evőkanál barna cukor, só.

Elkészítése: A combokat megmossuk, megtörölgetjük, és szélesebb részeiknél a bőrt kissé felfejtjük róluk. A pác hozzávalóit aprítógépbe tesszük, és sima krémmé turmixoljuk. A pácot ráöntjük a csirkecombra, és kézzel alaposan bedörzsöljük vele (a bőre alatt is). Félretesszük, és lehetőség szerint állni hagyjuk. A mozzarellát lereszeljük, hozzáadjuk a tormát, sózzuk, borsozzuk, majd alaposan összekeverjük. A sajtos keveréket négyfelé osztjuk, és betöltjük a csirkecombok bőre alá. Szépen eligazítjuk-lapítgatjuk. Egy hőálló tálat meglocsolunk kevés olajjal, belehelyezzük a csirkecombokat, lefedjük, és kb. 40 percig sütjük 200 fokos sütőben, légkeverésen. Ezután a hőt 230 fokra emeljük, a fedőt levesszük, és további 5-10 perc alatt a combokat szép pirosra sütjük. Amíg a hús sül, elkészítjük a rizst is. Egy vastag aljú edényben felforrósítjuk az olajat, beleszórjuk a száraz fűszereket, néhányszor megkavarjuk, majd hozzáadjuk a reszelt citromhéjat is. Vigyázzunk, mert pillanatok alatt meg tud égni, ezért a citromhéj után azonnal beleszórjuk a rizst is, és 1-2 percig állandóan kavargatjuk. Felöntjük a cukorral ízesített borral, illetve a vízzel, megsózzuk, majd közepes lángon hagyjuk felforrni. Ahogy felforrt, a lángot minimumra vesszük, ha van, vasalátétet is helyezünk rá, és addig főzzük a rizst lefedve, míg a folyadékot majdnem mind magába szívta. Ekkor a lángot elzárjuk, de a fedőt nem vesszük le. Így hagyjuk a rizst teljesen megpuhulni. Az elkészült csirkecombot a fűszeres rizzsel és tetszés szerinti salátával kínáljuk.

Megjegyzés: Fontos, hogy attól kezdve, hogy felforrt, ne kavarjunk bele egyszer sem a rizsbe, így lesznek szép pergősek a szemek.

FI - 2013/11

2013. november 9., szombat

Minikuglófok fűszeres almaszósszal - avagy kettőből egyet (2)

A tegnap posztolt miniszavarinok után következzen a másik finomság, amit a finom kelt kuglófkákból készítettem. Ahogy frissen megsültek, hagytam hűlni egy keveset, majd ahogy elkészült a szósz, már ettük is. Isteni volt.



Minikuglófok fűszeres almaszósszal

Hozzávalók: 12-13 db minikuglóf a miniszavarin receptje szerint (fél adag tésztából jön ki ennyi); a szószhoz: 1 kg alma, 3-4 evőkanál olaj,  1 diónyi gyömbér, 3 csapott evőkanál barna cukor, 2 dl sűrített tej, 2 dl tejszín, csipetnyi só, 1 teáskanál fahéj; továbbá: kb. 2 maréknyi málna és áfonya vegyesen.

Elkészítése: Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk, és vékony szeletekre vágjuk. Az olajat felforrósítjuk, rádobjuk a finomra reszelt gyömbért, elkavarjuk, és máris beleszórjuk a cukrot. Hagyjuk karamellizálódni, majd rádobjuk az almát, és állandóan kavargatva pároljuk 5-6 percig. Ekkor felöntjük a sűrített tejjel meg a tejszínnel, ha szükséges, kevés vízzel is hígítjuk, és jól összeforraljuk. Végül csipetnyi sóval és a fahéjjal ízesítjük. A frissen sült, langyos kuglófot tányérra helyezzük, rá- és melléöntjük az almaszószt, majd megszórjuk bogyós gyümöclsökkel.

Megjegyzés: Annak függvényében, hogy ki mennyi szósszal szereti enni a süteményt, több vagy kevesebb kuglófhoz is elegendő. Mi nagyon szószosan szeretjük, így ez a mennyiség elfogyott a fele sütivel. :)

2013. november 8., péntek

Miniszavarin - avagy kettőből egyet (1)

Valamit kerestem a szekrényben, és megláttam az eddig egyszer használt minikuglófsütő szilikonformámat. Éppen dorgáltam magam (na, bezzeg, ezt is megvetted, aztán szépen ül a szekrényben... stílusban), amikor egyből megéreztem a számban a szavarin ízét. A jó szaftos, de nem túl édes, tejszínhabos ízét. Azt hiszitek, számított, hogy vasárnap volt? Dehogyis, és már pakoltam is a gépbe a hozzávalókat...
Bár már van szavarinreceptem a blogon, ezúttal mégis a jól bevált fánkreceptemet dagasztattam be, csak nem olajban, hanem sütőben sütöttem meg. És végül, szavarin csak másnap lett belőle, azon frissiben másképp ettük: szirup nélkül, egy nagyon finom fűszeres almaszósz és erdei gyümölcsök kíséretében. De erről majd egy másik bejegyzésben... :)
A szavarin általában rumos szirupos szokott lenni, ezúttal azonban inkább vaníliáásan készíettem, hogy ne keverjek össze túl sok ízt. Nagyon finom lett. Én nem szoktam émelyítően édesre készíteni a szirupot, úgyhogy számomra ez egy nagyon finom sütemény.



Miniszavarin

Hozzávalók a tésztához, kb. 25 darabhoz: 4 g szárított élesztő, 50 dkg fehérliszt, 1 teáskanál só, 3 csapott evőkanál cukor, 3 tojássárgája, 6 dkg olaj, 3 dl tej, 1/2 teáskanálnyi vaníliapor, 1 citrom reszelt héja; a sziruphoz (a fele sütihez elegendő): 2,5 dl víz, 2 evőkanál fruktóz (vagy 3 evőkanál cukor), 1 tasak vaníliás cukor; továbbá (szintén a fele sütihez): 3 dl habtejszín, 1 evőkanál fruktóz porcukor, 1 tasak habfixáló, málnaszemek, citromfűlevelek, kevés olaj.

Elkészítése: A tészta hozzávalóiból tésztát dagasztunk, majd hagyjuk duplájára kelni (kb. 1 óra - 1 óra és 15 perc). Amikor megkelt, a tésztából olajos kézzel nagyobb diónyi darabokat szaggatunk ki, szép kerekre formázzuk, és belehelyezzük az előkészített minikuglófformákba vagy muffinformákba. Miután az összeset kisszaggattuk-megformáztuk, tiszta konyharuhával letakarjuk, és kb. 20 percig hagyjuk még kelni. Közben a sütőt előmelegítjük 180 fokra, és légkeverésen 15-20 perc alatt a tésztát megsütjük. A megsült süteményeket hagyjuk teljesen kihűlni. A szirup hozzávalóit összeforraljuk, és kihűtjük. A sütiket széles, mélyebb tálra vagy tányérra helyezzük, és rálocsoljuk a szirupot. Min. 2 órát hagyjuk, hogy a szirup jól átitassa őket, közben meg-megforgatjuk, hogy egyenletesen ázzanak. Végül a habtejszínt keményre verjük a fruktózzal és a habfixálóval, csillagcsöves habzsákba töltjük, majd szép habrózsákat nyomunk az üregükkel felfele fordított kis kuglófokra. Minden szavarin tetejére egy-egy szem málnát teszünk, és citromfűvel díszítjük.

Megjegyzés: Mint írtam, csupán a fele süteményt készítettem el szavarinnak, tehát ha az összeset így készítenénk el, a szirup és a tejszínhab mennyiségét meg kell dupláznunk.

FF - 2013/12

Expressz libazsíros pogácsa

Hogy expressz, az nem kétséges, hiszen aközött, hogy a tészta hozzávalóit bepakoltam a gépbe és kóstolgattam az első forró pogácsát, csupán egy óra és néhány perc telt el. Gyorsan kellett olyan kenyérféle, ami jó, ha önmagában is elegendő uzsonnának. Nos, ez lett belőle. Nagylányom mind az 5 darabot felfalta az iskolában, amit pakoltam neki. Szerencsém van a kenyérsütőgépemmel, övé az érdem, és a pizzatészta-programé... :)



Expressz libazsíros pogácsa

Hozzávalók kb. 25 darabhoz: 4 g szárított élesztő, 30 dkg teljes kiőrlésű liszt, 20 dkg finomliszt, 2 csapott teáskanál só, 2 evőkanál barna cukor, 2 evőkanál olaj, 3,5 dl víz; továbbá: 2-3 dkg hideg libazsír (úgyis megolvad :D), 2-3 evőkanál tejszín, esetleg maradék tojásfehérje, magvak, kevés liszt.

Elkészítése: A fent leírt sorrendben a hozzávalókat a kenyérsütőgépbe pakoljuk, és 45 perces pizzaprogramra kapcsoljuk. Az idő lejártával a tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk, és rákenjük a libazsírt. Összehajtogatjuk úgy, hogy először balról, majd jobbról hajtjuk középre a tésztát, majd fentről és lentről. Végül kinyújtjuk jó ujjnyi vastagra, és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Vagy késsel kockára vágjuk, így nincs "hulladék" a tésztából. A pogácsákat sütőpapíros tepsire helyezzük, lekenjük tejszínnel vagy tojásfehérjével, megszórjuk tetszés szerinti magvakkal, és 200 fokos sütőben 10-15 perc alatt készre sütjük. Önmagában citromos teával is nagyon finom, de vajjal vékonyan megkenve, zöldségek társaságában sem megvetendő.
Persze, kenyérsütőgép nélkül is elkészíthető: a hozzávalókat összedolgozzuk, majd megdagasztjuk, és nyújtás után rákenjük a libazsírt. Összehajtogatjuk a fent leírt módon, majd ujjnyi vastagra nyújtjuk és kiszaggatjuk. Letakarva pihentetjük 20-25 percig, majd lekenjük, megszórjuk és megsütjük. 

KAL - 2015.

2013. november 7., csütörtök

Mustármagos grillcsirke vele sült szalmakrumplival

Talán már több hónapja is van, hogy nem ettünk hagyományos, olajban sült szalmakrumplit. Legalábbis itthon. Úgy rászoktunk a sütőben sült változatára, hogy most már nem is cserélnénk le semmi pénzért. Igaz, nem olyan egyenletesen ropogós, mint amikor olajban sütjük, de ez nem olyan nagy hiba, legalábbis számunkra nem. Ha valaki mégsem kedveli, süssön mellé "rendes" szalmakrumplit. Nálam éppen megsült egy adag most is a sütőben... :)



Mustármagos grillcsirke vele sült szalmakrumplival

Hozzávalók 5-6 személyre: egy kb. 1,5 kg-os konyhakész grillcsirke, 2 evőkanál őrölt mustármag, 1 teáskanál pirospaprika, 1 teáskanál só, 1/2 teáskanál bors, 1/2 teáskanál gyömbérpor, 1/2 teáskanál szerecsendió, 3 evőkanál olívaolaj; a szalmakrumplihoz: 1 kg krumpli, só, bors, 3-4 evőkanál olaj.

Elkészítése: A csirkét kívül-belül megmossuk, szárazra törölgetjük, majd kézzel alaposan bedörzsöljük az olajjal elkevert fűszerekkel. Minimum 1-2 órára félretesszük pácolódni, majd sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és 200 fokos sütőbe toljuk. Légkeverésen kb. 40 percig sütjük. Ekkor kivesszük, körészórjuk a hasábokra vágott, fűszerrel megszórt és olajjal kissé meglocsolt krumplit, és további 20 percig sütjük. Végül még kb. 10 perc alatt rápirítunk, hogy a csirke és a krumpli is aranyszínűre süljön. Friss salátával, mártogatóssal, savanyúsággal, bármivel finom.

KAL - 2015.

2013. november 6., szerda

Tormás paradicsomleves bárányhússal

Múltkoriban említettem, hogy amikor a pikáns báránybordát készítettem, a borda széléről leeső kissé hártyás húsdarabokat levesbe főztem bele. Eleinte nem tudtam, milyen leves legyen, de a hűtőben szétnézve, és felfedezve a maradék házi ketchupot egy üveg alján, illetve a paradicsomkonzerv levét a dobozban, hát adott volt a paradicsomleves. Úgyis régen ettünk utoljára. Kevés natúr paradicsomlével egészítettem még ki, inkább a színe miatt, bár így is eléggé sápadt lett. A torma kíváncsiságból került bele, de nagyon finom íze lett tőle. Elég kicsi adagot főztem, ez kb. 3 személyre elegendő. Természetesen, csirke- vagy sertéshússal ugyancsak elkészíthető a leves.



Tormás paradicsomleves bárányhússal

Hozzávalók 3 személyre: 15-20 dkg bárányhús vagy 1-2 csirkecsont, 1 hagyma, 1 sárgarépa, kevés olaj, 5 dl paradicsomlé (vagy maradék házi ketchup, paradicsomkonzerv leve, esetleg sűrített paradicsom vegyesen), 3 dl hús- vagy zöldségalaplé, 1 evőkanál liszt, só, 1 evőkanál barna cukor, 2 maréknyi cérnametélt, 2 evőkanál reszelt ecetes torma, 1 kis csokor petrezselyemzöld.

Elkészítése: A hagymát apróra vágjuk, a sárgarépát finomra reszeljük, és kevés olajon együtt megdinszteljük. Rádobjuk a darabokban hagyott bárányhúst, kavargatva kissé átforgatjuk a hagymás olajon, majd felöntjük az alaplével, enyhén megsózzuk, és fedő alatt közepes lángon puhára főzzük. Ekkor a húst kiszedjük a levesből, a visszamaradt levet pedig botmixerrel kissé turmixoljuk. A lisztet elkeverjük kevés paradicsomlével, majd a leveshez öntjük a többi paradicsomlével együtt. Amikor felforrt, beledobjuk a cérnametéltet, visszatesszük az időközben csíkokra vágott húst, hagyjuk még egyet-kettőt lobbani, és félre is vesszük. További sóval, illetve cukorral ízesítjük, megszórjuk finomra aprított petrezselyemzölddel, végül pedig belekeverjük a reszelt tormát is.

FI - 2013/11

2013. november 5., kedd

Novemberi mosoly

Most nem igazi recept következik, habár akár "receptnek" is tekinthető, amolyan: Recept Novemberre. Az írás megjelent az Erdélyi konyha idei novemberi lapszámában is. Fogadjátok szeretettel tőlem itt is, ott is!




Novemberi mosoly

November. Már nem szép, kellemes ősz, de még nem is igazi tél. A fák lecsupaszodtak, a nappalok és éjszakák egyaránt hidegek, az eső állandóan esik, és köd van, ha kell, ha nem. Egyszóval: borzalom, ugye? El sem tudjuk képzelni, hogyan lehet túlélni. Pedig az élet novemberben is zajlik! Vastag ruhákba bújunk, ernyőt cipelünk magunk után, begyújtunk, hogy meleg legyen a lakásban, és megy tovább az életünk ugyanúgy mint addig, minden nap: munkába járunk, ügyeket intézünk, elvégezzük otthoni feladatainkat, tanulunk a gyerekekkel, és megannyi apró-cseprő egyéb dolgot művelünk, ami kitölti napjainkat. Mégis, novemberben – a tovább zajló élet ellenére – inkább csak úgy ... vagyunk. Mint amikor vendégek érkezését várjuk, mi meg elkészültünk mindennel a fogadásukra, és lehuppanunk egy fotelbe, csak úgy, szusszanásképpen, de nincs nyugtunk: fel-felugrunk, még elrendezünk ezt-azt, kinézünk az ablakon – nem jönnek-e, ismét visszaülünk, és továbbra sem találjuk helyünket. Nos, befejeztük a kerti munkálatokat, megfőztük a lekvárokat, zakuszkát, eltettük a savanyúságokat, a fagyasztóban is szépen sorakoznak a nyárról télre átmentett finomságok, sőt már a káposztát is elsóztuk a hordókba, úgyhogy leülhetünk, megszusszanhatunk, várhatunk. De mit is várunk? Hát az ünnepeket, persze; a Mikulást, a karácsonyt, a szilvesztert-újévet. Vagy egyszerűen csak a telet, a havat, netán a szabad napokat, amelyek az ünnepekkel járnak...

De bármit is várnánk, most álljunk meg egy kicsit. Úgy huppanjunk le abba a fotelbe, úgy szusszanjunk egyet, hogy közben nem gondolunk „a vendégekre”. Ne ugorjunk fel állandóan, ne kukucskáljunk ki az ablakon, ne igazítgassunk mindig valamit, hanem nézzünk körül, vegyük számba az elvégzett munkát, és örüljünk neki. Hogy elvégeztük, hogy minden a helyén van, hogy minden szép és pontos. Nos, így álljunk meg, és nézzünk körül novemberben is. Ne csak az esőt, a ködöt, a hideget és a hosszú, véget nem érő estéket lássuk meg, hanem nézzünk mögéjük is, sőt megkockáztatnám azt is: lássuk meg ezekben is a szépet. Nehéz, tudom, nagyon nehéz, mert hogyan is örülhetnénk egy fán ragadt, pompás színű falevélnek, amikor fejünk fölött ott lebeg – mint egy bármikor lecsapódható balta – a banki részlet? Mit ér a félnapos napsütés, amikor a fűtésszámlán az érték úgyis az egekig fog rúgni? Pedig attól, hogy nem látjuk meg a körülöttünk lévő apró szépségeket, és nem örülünk nekik, semmivel sem csökken sem a banki részlet, sem a fűtésszámla! Az optimizmusunk, az életkedvünk azonban annál inkább. És ez nem jó sem nekünk, sem a közvetlen családnak, sem másoknak, akikkel érintkezünk. Az örökös rosszkedv, a zsörtölődés, a mindenben hibát találás, a panaszáradat lehet, hogy nekünk pillanatnyilag segít, azt hisszük, kiadtuk magunkból, megkönnyebbültünk, de lehet, hogy éppen másnak a napját rontottuk el vele, átadtuk negatív energiáinkat. Azt mondják: azt kapod vissza, amit adsz, olyan a világ, amilyennek látni akarod. Ha rossznak, esősnek, ködösnek, sárosnak látod, esőt, ködöt és sárt kapsz vissza tőle. Pedig lehet, hogy meleg és napsütés is van benne, de nem látod meg, nem akarod meglátni... 

A november arra is jó, hogy elmerengjünk ezeken a dolgokon. Ráérős, hosszú estéken számot vethetünk magunkkal és életünkkel, hogy minden olyan-e, mint ahogyan valaha elképzeltük, ahogyan szeretnénk? És ha nem olyan, akkor vajon, mi lehet az oka? Tehetünk valamit azért, hogy másmilyen legyen? Nem, nem bűnbakot kell keresni, nem másra kell hárítani a felelősségeket, önmagunkat kell megvizsgálni. Biztos ez a maximum, amit tehetünk, amit tenni tudunk saját magunkért, családunkért?
Nézzünk még egyszer körül, hárítsuk el visszahúzó gondolatainkat, nyugtázzuk mosolyogva eddigi haladásunkat, és lendüljünk ismét cselekvésre: vegyünk elő szép színes alapanyagokat, főzzünk finom vacsorát, készítsünk forralt bort vagy forró csokoládét, „üljünk össze” a családtagokkal, társasozzunk vagy csak beszélgessünk, és élvezzük a meleget és mindazt, ami megadatott nekünk. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan a belső melegség is átjárja nemcsak testünket, hanem a lelkünket is.






Háromgombás, sajtos omlett

Múltkoriban rengeteg szürke és lila pereszkét szedtünk, sőt, elvétve egy-egy őzlábgomba is került közéjük. Barátainkkal voltunk gombászni, ők ismerték ezeket a pereszkéket, különben mi nem mertük volna leszedni. Pedig milyen isteni gombák! Aromás, húsos példányok, a lilának pedig gyönyörű a színe! Tényleg sokat szedtünk, és válogatás után is annyi maradt, hogy 8 adagnyi szürkét és 4 adagnyi lilát fagyasztottam le, forrázás után 50-60 dkg-os adagokat. Úgyhogy erre a télre be vagyunk biztosítva erdei gombákkal. Sőt, lehet még szedünk is, hiszen a lila pereszkének pl. szeptembertől-januárig van a szezonja.
Eddig kétféle ételt készítettem, egy vadasszerű gombapörköltet, és ezt a sajtos rántottát. Megjegyzem, gombászó ismerőseim közül mindenki azt ajánlotta, hogy felhasználás előtt a megtisztított, esetleg megmosott gombát sós-ecetes vízben lobbantsam fel, és utána fagyasszam, vagy használjam a recept szerint. Nos, én valóban így jártam el velük, és bár eleinte féltem, hogy elveszítik ezáltal aromájukat, egyáltalán nem így történt, és persze, a fagyasztóba is jobban fértek. (No meg... valahogy mégis biztonságosabbnak érzem. - gombákat jól ismerő olvasók pedig ezt a mondatot ne vegyék figyelembe. :P :D )

Az alábbi omlettről mit mondhatnék? Azonkívül, hogy gyors, nagyon finom, aromás, össze sem hasonlítható azzal, amit bolti csiperkéből készítünk. Ez az igazság.
A végeredményről pedig azért nincs fotóm, mert amíg a férjemet hagytam ott két percre mellette, hogy megemelgesse a széleit, hogy a nyers tojás mindig az aljára folyhasson, ő szépen összekeverte az egészet, és minden lett belőle, csak szép kerek omlett nem. Az ízén persze, mit sem változtatott, de úgy már nem volt fotótéma. :)



Háromgombás, sajtos omlett

Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg szürke és lila pereszke, illetve őzlábgomba vegyesen, 5-10 dkg sajt, 6 tojás, só, bors, olaj; a forrázó léhez: víz, só, ecet.

Elkészítése: A gombákat megtisztítjuk és megmossuk, majd mérettől függően kettőbe vagy négybe vágjuk. Felforralunk kb. 1,5 l vizet, jól megsózzuk, és öntünk bele 3-4 evőkanál ecetet, majd beledobjuk a gombát. Egy szűrőkanállal állandóan belenyomkodjuk őket a vízbe, majd ahogy a víz ismét felforr, azonnal kiszedjük őket, és 1-2 percig hagyjuk lecsepegni. Papírtörlőre is szedhetjük. A tojásokat tálba törjük, sóval és borssal ízesítjük, majd villával jó habosra verjük. Egy serpenyőben olajat forrósítunk, rádobjuk a forrázott gombát, egyszer-kétszer átforgatjuk a forró olajon, majd beletesszük a felszeletelt sajtot is. Ráöntjük a felvert tojást, és közepes lángon hagyjuk sülni. Egy falapátkával emelgethetjük a szélét, hogy a nyers tojás aláfolyhasson. Amikor a tetején a tojás kocsonyás lett, a lapáttal óvatosan alányúlunk, és az omlettet szépen megfordítjuk, és néhány másodpercig sütjük azt a felét is. Ha lapáttal nem tudjuk megfordítani, tányérra is boríthatjuk, majd óvatosan visszacsúsztatjuk a serpenyőbe. Kenyérrel, friss zöldséggel vagy savanyúsággal tálaljuk.

KAL - 2015.
ttamas-nak:






2013. november 4., hétfő

Körtés sajttorta

Valamiért még nem kaptunk rá istenigazából a sajttortákra, pedig azt a néhányat, amit eddig készítettem, mindig imádtuk. Ez is egy sikeres akció volt. Több receptet megnézegettem, mert biztosra akartam menni a töltelékkel, végül a Gizinél talált torta után mentem, de a magam arányaival. Illetve a tésztája teljes mértékben az anyósom almás pitéjének a tésztája. Igaz, a tészta mennyiségével kissé melléfogtam, mert eléggé vastag lett, pedig nem is használtam fel mind, a leeső részekből meggylekváros linzervirágok lettek, mégis a mi ízlésünkhöz képest nagyon vastag volt. Úgyhogy a receptben kisebb mennyiséget adok meg. Mindenesetre, max. 5 mm-es legyen a kinyújtott tészta, két fóliaréteg között szépen ki lehet nyújtani.



Körtés sajttorta

Hozzávalók a tésztához: 35 dkg liszt, 10 dkg hideg zsiradék (vaj, sertés- vagy kókuszzsír - nálam vaj és kókuszzsír volt), 7 dkg fruktóz vagy 10 dkg porcukor, 1 púpozott teáskanál sütőpor, késhegynyi só, 2 tojás, 1-1,5 dl tejszín, kevés liszt; a krémhez: 4 tojás, 10 dkg fruktóz vagy 15 dkg cukor, 3 evőkanál vaníliás pudingpor, 1 vaníliarúd, 30 dkg mascarpone, 1 dl sűrített tej vagy tejszín, 4-5 körte, citromlé vagy citromsó, 1 evőkanál búzadara.

Elkészítése: A lisztet összemorzsoljuk a hideg zsiradékkal, majd rászórjuk a cukrot, a sót meg a sütőport. Hozzáadjuk a tojást, összedolgozzuk, majd annyi tejszínt dolgozunk bele kicsinként, hogy jól nyújtható, a szélein nem szakadozó tésztát kapjunk belőle. Lisztezett felületen - vagy 2 fóliaréteg között - kb. 5 mm vastagra nyújtjuk, és kibélelünk vele egy magasabb peremű, 24-26 cm átmérőjű pitesütő formát úgy, hogy a tészta kissé átlógjon a peremen. Megszurkáljuk villával, és hűtőbe tesszük.A körtét meghámozzuk, kettévágjuk, magházát kivájjuk, és citromos vízbe tesszük. A krémhez a tojásokat kézi mixer segítségével habosra keverjük a cukorral meg a vanília kivájt magvaival. Ezután beledolgozzuk a pudingport, a mascarponét meg a sűrített tejet. A felezett körtéket 5-6 szeletre vágjuk. A hűtőből kivett tészta aljára rászórjuk a búzadarát, és kirakjuk a fele körteszeletekkel. Óvatosan beleöntjük a masszát, majd rárakjuk a maradék körteszeleteket is. 180 fokra előmelegített sütőben sütjük kb. 20 percig, majd 160 fokra csökkentve a hőt további 25-30 percig sütjük, vagy addig, amíg a közepe is meg nem kocsonyásodik. 

TORTÁK - 2013.



Olajbogyós-zöldséges avokádókrém

Amikor jó árban kapok jó avokádót, mindig veszek, és bár imádjuk a belőle készült guacamolét, néha újdonságokat is kipróbálok. A múltkori krém abszolút minimalista stílusban készült, most viszont "agyoncifráztam". De így is, úgy is nagyon finom volt. A sok friss zöldség nagyon jól feldobta az avokádó ízét, és mivele zúttal csak mi, felnőttek ettünk belőle, kicsit csípősre "engedtem".



Olajbogyós-zöldséges avokádókrém

Hozzávalók 2 személyre: 2 nagy, érett avokádó, 1 szál újhagyma, 3 kicsi hámozott paradicsom vagy 4-5 szem koktélparadicsom, 1/4 piros húsú kápiapaprika, 1 ecetes csípős paprika, 10 szem fekete olajbogyó, 1 kis csokor petrezselyemzöld, só, citromlé, 2 evőkanál olívaolaj; a tálaláshoz pirítós.

Elkészítése: Az avokádó magját eltávolítjuk, húsát kikaparjuk, majd villával darabosra törjük. meglocsoljuk citromlével. A többi zöldséget kis kockákra, illetve karikára (olajbogyó) vágjuk, a petrezselyemzöldet finomra aprítjuk, és az avokádóhoz adjuk. Jól összekeverjük, ízlés szerint sózzuk és savanyítjuk, végül pedig belekeverjük az olívaolajat is. Pirítóssal kínáljuk finom citromos tea kíséretében.

EK - 2014/7

2013. november 3., vasárnap

Pikáns bárányborda sárgarépasalátával

Még tavasszal megmaradt egy báránybordám, amit igazából levesnek tettem félre. Aztán nem lett leves belőle, sőt, semmi sem lett máig. De ma leves és második is lett. :) A darab akkora volt, hogy éppen elegendő volt kettőnknek, a széléről leeső hártyásabb részeket pedig belefőztem a tormás paradicsomlevesbe.
A salátát egy tévében (román Paprika) látott ötlet szerint készítettem, de már elfelejtettem, hogy pontosan hogyan is készítette az illető: a répára, a fokhagymára, a sok ecetre és olívaolajra emlékeztem csak. Én citromlevet használtam hozzá, mert almaecetem nem volt, a másikat meg túl erősnek találtam. A kombináció isteni volt. Mire a hús elkészült, a saláta hozzávalói összeértek, kerek ízt alkottak, és csak amúgy majszoltuk a férjemmel. Aki igényli, egyéb köretet (krumplipürét, rizst) is adhat mellé.



Pikáns bárányborda sárgarépasalátával

Hozzávalók 2 személyre: 1 kisebb darab bárányborda (kb. 6 bordacsonttal), 1 kávéskanál bors, 1 evőkanál aprított kakukkfű, 1 nagy cikk fokhagyma, 4-5 karika csípős paprika, 1 teáskanál só, 1 teáskanál barna cukor, 3 evőkanál citromlé, 2 evőkanál olívaolaj, 2-3 dl hús- vagy zöldségalaplé; a salátához: 35 dkg sárgarépa, 2 szál újhagyma, 1 nagy cikk fokhagyma, 1 kis csokor petrezselyemzöld, só, 3 evőkanál citromlé, 3 evőkanál olívaolaj.

Elkészítése: A bordát megtisztítjuk a hártyáktól, fölösleges zsiradéktól, majd megmossuk, szárazra törölgetjük, és alaposan megszórjuk borssal. A kakukkfüvet, a zúzott fokhagymát meg a finomra aprított csípős paprikát elkeverjük a sóval, cukorral, citromlével és olívaolajjal, majd egy ecset segítségével rákenjük a bordára. Hőálló tálba helyezzük, lefedjük, és min. 1-2 órán át (de egész éjszaka is lehet) hagyjuk pácolódni. Elkészítés előtt a hús alá öntjük a hús- vagy zöldségalaplevet, az edényt lefedjük, és 200 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen 40-50 percig pároljuk-sütjük, majd a hőtt 220 fokra emeljük, a fedőt levesszük, és kb. 10 perc alatt szép pirosra sütjük. A saláta előre elkészíthető. A sárgarépát meghámozzuk, majd egészben főni tesszük enyhén sós vízben. Amikor már megpuhult, de még nem esik szét, kiszedjük a főzőléből, azon forrón kb. 1/2 cm vastag karikákra vágjuk, és egy tálba tesszük. Mellédobjuk a csak kissé szétnyomott fokhagymacikket (tálalás előtt eltávolítjuk belőle), rászórjuk a finomra aprított újhagymát meg petrezselyemzöldet, sózzuk, illetve rálocsoljuk a citromlevet meg az olívaolajat. Jól összekeverjük, ha szükséges utánasózunk, és szobahőmérsékleten hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek. Néha felkavarjuk - és igyekezzünk nem felfalni időnap előtt. :) A pirosra sült pikáns báránybordával tálaljuk. Igazi húsvéti fogás is lehetne.

HÚSV. - 2014.


2013. november 2., szombat

Kakasos bográcsos sok zöldséggel

Ki mondta, hogy csak nyáron lehet bográcsozni? Ősszel is ugyanolyan kellemes dolog, és az étel talán még jobban is esik, mint nyáron... :)
Eddig nem voltunk nagy bográcsozók, mert .... Igazából nem is volt, hol bográcsozni, vagy ha mentünk valahová, a grillrácsot egyszerűbb volt bepakolni. De amióta van egy kert (májustól, de mi csak július óta "használjuk"), ahová rendszeresen kijárunk, ahol elég sok időt töltünk a meleg évszakokban, ahol szülinapot ünnepelünk, és hétköznapokat "pihenünk", ahol padlizsánt sütünk, meg zakuszkát főzünk, és amióta van egy 30 l-es üstünk, nos, azóta rendszeresen bográcsozunk. Készült már sima gulyás, mexikói csilis bab, zöldséggulyás, és múlt hétvégén ez a másik bográcsos, amibe egy egész kakast, meg többféle zöldséget főztem bele. Pörköltszerűen indítottam, de annál hígabbra főztem. A felhasznált zöldségek inkább leves felé "vitték" az ízét, ám ahhoz mégis túl sűrű volt. Mindenesetre, a házi majorság (baromfi) és a finom zöldségek megtették dolgukat: isteni egytálétel kerekedett belőle. Az adag hatalmas, mi négyen kétszer ettünk belőle (direkt két napra főztem), és még megmaradt 3 darab hús, a maradék levének pedig a kutyák örültek... :)


Kakasos bográcsos sok zöldséggel

Hozzávalók 7-10 személyre: 1 egész konyhakész házi kakas (1,5-2 kg) belsőségekkel együtt, 3 nagy hagyma, 1 csokor újhagyma, 2 nagy evőkanál libazsír, 3 teáskanál pirospaprika, 1 evőkanál darált paprika, só, bors; 3 nagy sárgarépa, 1,2 kg krumpli, 1 nagy zeller zöldjével együtt, 70-80 dkg karfiol.

Elkészítése: A hagymákatt felaprítjuk, és megdinszteljük a felforrósított libazsíron. Rászórjuk a pirospaprikát, felöntjük kevés vízzel, majd hozzáadjuk a darált paprikát, és hagyjuk felrotyogni. Ekkor hozzáadjuk a feldarabolt kakast (a májat kivéve), felöntjük annyi vízzel, amennyi a húst jól ellepi, megsózzuk-borsozzuk, és addig főzzük, amíg a hús jó félpuhára nem fő. Ekkor beletesszük a karikára (vagy felezett karikákra) vágott sárgarépát, 5-10 perc múlva a kockára vágott krumplit meg zellergumót, és amikor az egész majdnem megfőtt (kb. további 10 perc múlva), beletesszük a kis rózsákra szedett karfiolt, a májat, meg az összekötözött zellerleveleket. Még 5-10 percig főzzük, amíg a karfiol is megfő, de vigyázzunk, nehogy szétfőjön. A végén a zellerlevelet eltávolítjuk, és ha szükséges, utánasózunk, illetve borsozunk.

Megjegyzés: Miközben fő, ha szükséges, az elpárolgó folyadékot kicsinként pótoljuk. Az ételnek nem kell túl hígnak lennie (nem leves!), de azért legyen némi szaftja.

KAL - 2015.



2013. november 1., péntek

Juhtúrós táskák


Ismét egy leveles tésztás "csoda". Gyors, egyszerű, olcsó, és sokoldalúan felhasználható: hirtelen vendégeknek, baráti sörözés-borozáskor, vacsorára vagy uzsonnára az iskolába-munkába... 

gy

Juhtúrós táskák

Hozzávalók 20-24 darabhoz: 40 dkg leveles tészta, 15 dkg juhtúró, 1 tojás, kevés liszt, esetleg magvak.

Elkészítése: A tésztát lisztezett felületen vékony téglalappá nyújtjuk. Ezután 20-24 kicsi téglalapra vágjuk, és mindegyik közepére kisebb diónyi juhtúrót teszünk. (Jó, ha kissé hosszúkásra formázzuk, és a rövid oldalakkal párhuzamosan helyezzük el a tésztán.) A kis téglalap széleit vékonyan megkenjük tojással, majd ráhajtogatjuk innen is, onnan is a túróra, megfordítjuk, hogy az illesztés alulra kerüljön, és a két szélét alaposan megnyomkodjuk. A kis táskákat lekenjük felvert tojással, ha szeretnénk megszórhatjuk magvakkal is, és sütőpapíros tepsire helyezve 220 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 12 perc alatt aranysárgára sütjük.

Megjegyzés: Töltelékként bármit használhatunk, ami kezünk ügyébe kerül: sajtot, sonkát, virslit, májkrémet stb. Ha a túró vagy sajt esetleg kifolyik a táskákból, ne izguljunk, nagyon finom sajt-, illetve túrócsipsz lesz belőle, amit akár feltétként is adhatunk levesek mellé.

KT - 2013/11