2012. augusztus 29., szerda

Lángos - sima és káposztás

Múltkor a strandon megkívántam a lángost. Guszták voltak, jól néztek ki, és hatalmasok is voltak, de bevallom, az 5 lejt mindenképpen sajnáltam kiadni rájuk. Így aztán, miután hazaérkeztünk, hiába volt még mindig vagy 35 fok a konyhában, én lángost sütöttem.
Most azt mondhatom, hogy tökéletesre sikeredett. Még sütöttem finom lángost, de ennyire puha, laza szerkezetű sosem lett. Tulajdonképpen a szokásos kenyértésztát indítottam, csak ezúttal tiszta fehér lisztből, és több folyadékot használtam hozzá. És mivel előző naprólt megmeradt némi paradicsomos dinsztelt káposztám, egy részét azzal töltöttem meg. Mindkettő nagyon finom volt.  A káposztásat sima tejföllel ettük, a sima lángost pedig fokhagymás-petrezselymes tejföllel. (A képen kissé csalóka a lángosok színe, mert nem voltak ennyire sötétek, de sajnos, a fotók villanyfénynél készültek, és ennél jobban nem sikerültek.:()


Lángos

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 g szárított élesztő, 1 csapott evőkanál só, 1 evőkanál cukor, 1 kávéskanál ecet, 2 evőkanál olaj, 3,8 dl víz; bő olaj, esetleg dinsztelt káposzta vagy túró; a tálaláshoz: tejföl, fokhagymás tejföl.

Elkészítése: A hozzávalókat a fenti sorrendben a kenyérsütőgépbe pakoljuk, és puha, lágy tésztát dagasztatunk belőle. Hagyjuk megkelni (1 szűk óra), majd enyhén olajozott tálba borítjuk. Egy serpenyőben bő olajat forrósítunk. Előveszünk egy nagy lapos tányért, jól megolajozzuk a tányért és a kezünket is, majd 8-10 dkg-os darabokat szaggatunk ki a tésztából. A tányérra helyezzük, és ujjainkkal finoman kihúzogatjuk tányér nagyságúra. Ezután óvatosan felemeljük egyik felénél fogva (nem baj, ha kissé elnyúlik), néhányszor kézben is megforgatjuk, hogy visszanyerje nagyjából kerek formáját, majd a forró olajba engedjük. SZép aranysárgára sütjük, és papírtörlőre szedjük.
Ha tölteni akarjuk, akkor a tányéron kinyújtott tészta felére ráterítjük a tölteléket, majd ráborítjuk a másik felét, a széleit pedig jól lenyomkodjuk, és ezután teszsük a forró olajba. Tetszés szerint tejföllel, fokhagymás tejföllel tálaljuk.


2012. augusztus 28., kedd

Túrós panna cotta nektarinos szilvazselével

Volt egy csomag túróm, amivel több napon át nem tudtam, mit kezdeni. Aztán vasárnap délelőtt, amikor fölforraltam a tejet, átsuhant a fejemen a gondolat, hogy milyen finom lenne a túrós panna cotta. És lőn. Tényleg finom volt. Az enyhén fűszeres nektarinos szilvazselé pedig megkoronázta a desszertet. Tökéletes volt egy olyan kánikula-napon, mint a vasárnapi.


Túrós panna cotta nektarinos szilvazselével

Hozzávalók 4 személyre: 20 dkg tehéntúró, 3 tasak vaníliás cukor,/ 2,5 dl habtejszín, 2 evőkanál gyümölcscukor vagy 3 evőkanál porcukor,/ 3 dl tej, 15 g zselatinpor, 1-2 evőkanál gyümölcscukor vagy kristálycukor, csipetnyi só; a gyümölcszseléhez: 40 dkg szilva, 15 dkg nektarin (tiszta tömegek), 2-3 evőkanál gyümölcscukor vagy cukor, 1 citrom, 1 teáskanál őrölt kardamom, 1 szegfűszeg, 2-3 kisebb darabka fahéj, 1 tasak tortazselé vagy 1 evőkanál keményítő, 1-1,5 dl víz, csipetnyi só.

Elkészítése: A tejet felforraljuk, feloldunk benne 1-2 evőkanál cukrot vagy gyümölcscukrot, majd beleszórjuk a zselatinport, és félretesszük. A túrót simára keverjük a vaníliás cukorral, a habtejszínt keményre verjük a porcukorral vagy ízlés szerinti gyümölcscukorral, és a két masszát óvatosan összeforgatjuk. A zselatinos tejet kissé felmelegítjük, alaposan felkavarjuk, hogy a zselatin jól feloldódjon benne, majd beleteszünk egy csipetnyi sót is. A tejet kicsinként a túrós tejszínhez adagoljuk, és alaposan eldolgozzuk. A masszát hideg vízzel kiöblített tálkákba töltjük, és 1-3 órára a hútőszekrénybe teszsük dermedni.
Eközben a megmosott, kimagozott szilvát és a darabokra vágott nektarint egy edényben főni tesszük. Aláöntünk kevés vizet (kb. 1/2 dl-t), hogy nehogy odakapjon, rászórjuk a reszelt citromhéjat, beletesszük a fűszereket, és néha megkavarva, fedő alatt 10-15 percig főzzük. Ekkor kiszedjük belőle a szegfűszeget meg a fahéjdarabokat, és botmixerrel nem túl simára pürésítjük. A püréhez hozzáadjuk az ízlés szerinti cukrot és citromlevet, majd ismét fölforraljuk. A tortazselét vagy keményítőt elkeverjük kevés vízzel, hozzáöntjük a gyümölcspüréhez, majd szükség szerint további vízzel hígítva jól kiforraljuk. Hagyjuk egy keveset hűlni, majd a hűtőből kivesszük a tálkákat, és a már megdermedt panna cottára adagoljuk a gyümölcszselét. Még 1-2 órára visszatesszük a  hűtőbe, hogy a zselé is megdermedjen rajta.

2012. augusztus 26., vasárnap

Tűzdelt csuka remoulade-mártással

Nagyon egyszerűen elkészített, illetve a minimál jegyében fűszerezett hal. Nagyszerűsége pedig éppen egyszerűségében rejlik. Nincs sok munka vele, és az elkészítési ideje is elég rövid. A mellé tálalt remoulade-mártás jól kiegészíti intenzív-fűszeres ízével.


Tűzdelt csuka remoulade-mártással

Hozzávalók 3-4 személyre: 1 db 70-80 dkg-os konyhakész csuka fejével együtt, só, bors, 5-6 cikk fokhagyma, 6-7 vékony szelet szalonna; a mártáshoz: 1 adag félperces majonéz, 1-1,5 dl tejföl vagy joghurt, 2-3 közepes savanyú uborka, 1 kisebb hagyma, 1/2 csokor petrezselyemzöld, 1 evőkanál mustár, 1 csapott teáskanál cukor, só, citromlé; a tálaláshoz: citrom, csípős paprika, petrezselyemzöld.

Elkészítése: A halat jól megmossuk, felitatjuk róla a vizet, majd ujjnyi távolságban mindkét oldalán kissé bevagdossuk. Kívül-belül alaposan bedörzsöljük sóval és borssal, majd a vágatokba egy-egy szeletke fokhagymát teszünk. A halat hasrafektetjük egy méretben megfelelő, sütőpapírral bélelt tepsibe vagy hőálló tálba (ha kissé meg kell hajlítani azért nem baj, szebb is lesz úgy), ráterítjük a szalonnaszeleteket, aláöntünk kb. 1 dl vizet, majd 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és légkeverésen sütjük kb. 30 percig. Ezután kivesszük, meglocsoljuk az alatta lévő pecsenyelével, majd visszatéve a sütőbe felülről rápirítunk kb. 10 perc alatt.
Amíg a hal sül, elkészítjuk a remoulade-mártást. Elkészítjük a majonézt a leírás szerint, majd belekeverjük a mustárt, a tejfölt, a nagyon finomra aprított hagymát és petrezselyemzöldet, illetve a feldarabolt vagy lereszelt (és ebben az esetben kissé kinyomkodott) savanyú uborkát. Sóval, citromlével és cukorral ízesítjük. Tálaláskor citromszeletekkel, petrezselyemzölddel és piros csípőspaprika-karikákkal díszítjük.


Rózsaborsos karaj színes-fűszeres krumplipürével

A fagyasztóolvadás másik végeredménye, vasárnapi ebédre. A tetsztcsapat szerint nagyon finom volt az együttes, én a húsból nem ettem, csak a püréből.


Rózsaborsos sertéskaraj színes-fűszeres krumplipürével

Hozzávalók: 60-70 dkg sertéskaraj, 1 teáskanál rózsabors, kb. 3 dl félédes fehérbor, só, bors; a püréhez: 60 dkg krumpli, 5 dkg vaj, 1-1,5 dl tej, 3-4 cikk fokhagyma, 3 közepes paradicsom, 1 csokor petrezselyemzöld.

Elkészítése: A karajt 8-10 mm vastag szeletekre vágjuk, majd ujjbegyeinkkel kissé kilapítjuk őket. Megszórjuk borssal, majd felforrósított, száraz, teflonbevonatú serpenyőben hirtelen mindkét oldalukat megpirítjuk, és kiszedjük. Miután az összes hússzelet megsült, visszatesszük őket a serpenyőbe, megsózzuk, rászórjuk a mozsárban szétnyomott rózsaborsot, és felöntjük a borral. Fedő alatt, lassú tűzön addig pároljuk, amíg a hús teljesen meg nem puhul (45-60 perc). Ezalatt vizet forralunk, megsózzuk, és beletesszük a meghámozott, feldarabolt krumplit. Mellédobjuk a fokhagymacikkeket, és készre főzzük. A levét leszűrjük, majd a vajjal és a tejjel habosra kavarjuk. A paradicsomoknak kivájjuk a belsejét, a húsát pedig kis kockákra vágjuk. A petrezselyemzöldet finomra aprítjuk, majd a paradicsommal és ízlés szerint további sóval együtt a krumplipüréhez kavarjuk. Ez a püré melegen és hidegen egyaránt jó.

2012. augusztus 25., szombat

Vörösboros szarvasragu petrezselymes nokedlivel

Mindig az a bajom, hogy túl későn jut eszembe, hogy valamilyen vadételt készítsek. Holott legalább 1 nappal előtte, de akár 2-3-mal is, érdemes bepácolni a vadhúst, hogy ízletesebb, omlósabb legyen. Most azonban sikerült idejében elővenni, a fagyasztó kiolvadása segített benne. Igaz, nagyon nem pácoltam, csupán a minimál jegyében, kíváncsi voltam milyen lesz így. Nem csalódtam, nagyon finom lett a végeredmény, de azért legközelebb azt hiszem, mégis előveszem hozzá a kuktát...


Vörösboros szarvasragu petrezselymes nokedlivel

Hozzávalók 4-5 személyre: 1 kg szarvashús, 3 evőkanál vörösborecet, 3 evőkanál balzsamecet, zsiradék, 1 nagy hagyma, 1 piros húsú paprika, 1 petrezselyemgyökér, só, bors, csípős paprika vagy csilipor, 2 babérlevél, 1 teáskanál borókabogyó, 1 üveg (7,5 dl) félszáraz vörösbor, 1,5 evőkanál liszt vagy keményítő; a nokedlihez: 2 tojás, 30-35 dkg liszt, só, víz, petrezselyemzöld, olaj.

Elkészítése: A szarvashúst falatnyi kockákra vágjuk, rálocsoljuk a kétféle ecetet, összekavarjuk, és 1-2-3 napra a hűtőbe helyezzük. Néha átforgatjuk. Elkészítés előtt a húst szűrőbe tesszük, és jól lecsepegtetjük, majd kb. féldecinyi felforrósított zsiradékon, erős lángon hirtelen átpirítjuk. Ezután rádobjuk a félbe, majd szeletekre vágott hagymát, a négybe hasított, majd vékonyra szelt petrezselyemgyökeret, illetve a kisebb kockákra vágott paprikát. Sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint csípős paprikával ízesítjük (de nem kötelező), beledobjuk a babérlevelet meg a mozsárban kissé szétnyomott borókabogyót, majd felöntjük a borral. Fedő alatt, nagyon lassú tűzön (jó ha van az edény alatt alátét is), 2-2,5 órán át főzzük, vagy amíg a hús teljesen meg nem puhul, illetve a zöldségek szét nem főnek. Sokat nem kell emelgetni a fedőt, kavarni is csak néha kell, inkább érdemes kicsit megrázogatni. Kuktában lerövidül a főzési idő, és azt hiszem, nem is szükséges az összes bort egyből ráönteni. Amikor a hús elkészült, a lisztet (bár a keméynítő azt hiszem, jobb lenne, csak nekem nem volt) elkeverjük kevés vízzel, és ráöntjük a húsra. További vízzel hígítjuk tetszés szerint, majd jól kiforraljuk. A nokedlihez a tojást simára keverjük a liszttel, sóval és annyi vízzel, amennyitől a tésztánk amolyan szottyanós lesz, majd nokedliszaggatóval fővő vízbe szaggatjuk. Amikor feljöttek a víz felszínére, szűrőkanállal kiszedjük, és felforrósított olajon vagy vajon átforgatjuk. Megszórjuk aprított petrezselyemzölddel és kevés sóval, majd a raguval tálaljuk.

2012. augusztus 24., péntek

Sárgarépás padlizsánkrém


Padlizsán. És krém. Mert szezonja van, mert finom, mert szeretjük. Ezúttal párolt sárgarépával kevertem össze. Levesben főtt zöldség, répa is tökéletes hozzá.


Sárgarépás padlizsánkrém

Hozzávalók: 45 dkg sült padlizsánhús, 20 dkg főtt sárgarépa, 1 tojás, 1 teáskanál mustár, só, citromlé, 2 dl olaj, 2-3 cikk fokhagyma.

Elkészítése: A padlizsánt és a sárgarépát egy tálba rakjuk. Az olajat, a tojást, a mustárt, a hámozott fokhagymát, kevés sót és citromlevet egy magas falú pohárba tesszük, és botmixerrel kb. 30 másodperc alatt majonézzé dolgozzuk. Ezután a botmixerrel pürésítjük a padlizsánt és a sárgarépát is, majd alaposan összekeverjük a fokhagymás majonézzel. Friss kenyérrel, citromos teával tálaljuk.

2012. augusztus 22., szerda

Vegyes nyári saláta kéksajttal

Egy saláta, ami a: nézzünk szét, lássuk, mit találunk jegyében született.:) Kéksajt és csípős paprika csak a magam adagjára került, mert az utóbbit nem ehetik a gyerekek, az elsőtől viszont idegenkednek. A férjem is húzta a száját neki, tegnap viszont, amikor csak úgy ni bekaptam még néhány falatot, már ő is követelte a részét!


Vegyes nyári saláta kéksajttal

Hozzávalók: 1 doboz rukola saláta, 1 hagyma, 4-5 cikk fokhagyma, 4 szelet csirkemell vagy sertéskaraj, 20 dkg sajt, 3 paradicsom, 1-2 maréknyi fekete, paprikával töltött zöld és kalamata olajbogyó, 3 paradicsom, 1 kukoricakonzerv, só, 3 evőkanál balzsamecet, 3-4 evőkanál olívaolaj, opcionálisan: 5-10 dkg kéksajt, csípős paprika.

Elkészítése: A csirkemellet vagy a karajt meggrillezzük, esetleg száraz serpenyőben vagy 1 evőkanál olívaolajon hirtelen megpirítjuk. A rukolát megmossuk és felitatjuk róla a vizet, a zöldségeket meghámozzuk. A salátát tálba tesszük, mellédobjuk a tetszés szerint darabolt-szeletelt paradicsomot, hagymát, fokhagymát és sajtot, a leszűrt kukoricát, a csíkokra vágott húst meg a háromféle olajbogyót. Kissé megsózzuk, majd jól összeforgatjuk. A salátát tányérokra adagoljuk, rámorzsoljuk a kéksajtot, illetve aki akarja, csípőspaprika-karikákat szór rá, és meglocsoljuk az olívaolajjal elkevert balzsamecettel.

2012. augusztus 21., kedd

Gyümölcshabos kosárkák - a SAD. 8-ra

Vasárnap reggel, amikor ki akartam venni valami húsfélét a fagyasztóból (tudom, jó korán a vasárnapi ebédhez:P, de néha előfordul), megdöbbentem vettem tudomásul, hoyg a fagyasztó két-három felső fiókjában vagy teljesen, vagy félig kiolvadt minden.:O:O:O Ma is értetlenül állunk a dolog fölött, mert fogalmunk sincs, ki és hogyan kapcsolhatta ki a mélyhűtőt. Az alsó három fiókban nem történt semmi baj, a felsőkben viszont volt, ami teljesen kiolvadt. Mint pl. egy jó adag fagyasztott erdei gyümölcsöm meg egy adag leveles tésztám. Illetve a második fiókban félig már kilovadt egy adag sertéskaraj és egy zacskó szarvashús. A többi fiók "sértetlen" maradt, gondolom, itt azért történt meg, mert nem voltak már annyira teli. Bosszankodtam, az igaz, sőt, szokásomtól eltérően még káromkodtam-forma is:P, de az első méreghullám után már cseppet sem voltam kétségbeesve. Tulajdonképpen hálás vagyok, mert egyúttal már félig kiolvadt az ebédhez a karaj, lett egy finom desszertünk, illetve ma is finomat ebédeltünk, mert így legalább be tudtam pácolni idejében a szarvast, különben mindig elfelejtem 1-2 nappal korábban kivenni.

És eddig a sztori. Ettől arra már csak azt kell megemlítenem, hogy ez az első alkalom, amikor részt veszek a SAD (Süss, Alkoss, Díszíts!) játék valamelyik fordulóján, amit Kiskukta indított útjára. A mostani forduló háziasszonya, Petra, aki a Reformkori konyha című blogot írja, gyümölccsel díszített édességeket vár tőlünk. Nos, azt nem mondhatom, hogy ezt a süteményt amit benevezek a játékba annyira kidíszítettem volna, de gyümölcsös és egyszerű, a gyümölcsös desszerteknek pedig szerintem épp az egyszerűsége az, ami kiemeli a többi közül. Így aztán, ha Petra elfogadja, akkor itt vannak az én gyümölcsös-habos kosárkáim a seregszemlére.


Erdei gyümölcsös-habos kosárkák

Hozzávalók: 40 dkg leveles tészta, 30+10 dkg vegyes erdei gyümölcs, 4 tojásfehérje, 4 evőkanál (gyümölcs)cukor, 4 csapott evőkanál búzadara, csipetnyi só, 1 tojássárgája.

Elkészítése: A tojásfehérjét kemény habbá verjük a sóval és a (gyümölcs)cukorral, majd belekeverjük a búzadarát és a 30 dkg gyümölcsöt. Óvatosan, de jól összeforgatjuk. A leveles tésztát lisztezett felületen 3-4 mm vastagra nyújtjuk, majd kb. 10*10 cm-es négyzetekre vágjuk. Minden négyzetet a szélétől kb. ujjnyi vastagságra bevágjuk úgy, hogy két csücskénél nem vágjuk át teljesen. Ezután a csíkokat átfordítjuk, és alattuk megkenjük tojássárgájával. A formázás mikéntjét meg lehet nézni Fűszeres Eszternél.
Ezután a kosárkákat sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és 220 fokra előmelegített sütőbe toljuk 10 percre. Ekkor kivesszük, a felpúposodó közepét kikaparjuk, majd mindegyik üregbe 2 evőkanálnyi gyümölcsös habot teszünk. A megtöltött kosárkákat további 10 percre visszatoljuk a sütőbe vagy addig, amíg a hab a tetején enyhén barnulni nem kezd. Langyosan vagy hidegen tálaljuk további friss gyümölccsel megszórva.

Megjegyzés: Nekem megmaradt néhány evőkanálnyi hab, azt muffinpapírokba adagoltam, és megsütöttem külön.


Citromos töklekvár


Már harmadik éve, hoyg főzöm ezt a lekvárt, tavalyelőtt találtam rá Krisztina konyháján. Egyből érdekesnek tűnt, és kisebb adaggal ki is próbáltam. Végül újabb adagot főztem, aminél már csökkentettem a cukor mennyiségét, illetve növeltem a citromét, és így olyan lekvár lett belőle, hogy eddig mindenki megnyalta a száját utána. Készítettem már narancsos ízesítésűt is, az viszont nem nyerte el annyira a tetszésünket, mint a citromos. Annyira jó intenzív citromíze van, hogy a tök egyszerűen "elvesztődik" benne. Csupán megadja a lekvár állagát. Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni!:)
És egy másik módosítás az eredeti recepthez képest, hogy én bizony nem vagyok hajlandó annyi időt eltölteni mellette, úgyhogy sütőben készítem el. Az edény felső részére, nem mondom, ráég egy kicsi ezmegaz, de óvatosan kavarva a lekvárba nem kerül bele, és áztatás, illetve súrolás után maradéktalanul lejön az edényről. 


Citromos töklekvár

Hozzávalók: 1 kg tökhús, 2 közepes citrom, 30-50 dkg cukor, víz.

Elkészítése: A (meghámozott, kivájt) tököt lereszeljük a nagylyukú reszelőn, majd kb. 2 dl vizet öntve alá főni tesszük egy olyan edényben, amit a sütőbe is betehetünk. A citromokat jól megsikáljuk; az egyiket héjastól apró kockákra vágjuk, a másikat meghámozzuk, és csak a húsát daraboljuk fel, majd mindkettőt a tökhöz adjuk. 150-160 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és néha megkavargatva másfél-két órán át főzzük. Ekkor beletesszük az ízlés szerinti cukrot, és további 30-40 percig főzzük. Óvatosan kavargassuk, hogy az edény falára esetlegesen rásült darabok ne kerüljenek bele a lekvárba. Miután megfőtt, csírátlanított, száraz üvegekbe adagoljuk, racsavarjuk a kupakot, néhány percre fejtetőre állítjuk őket, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Felbontás után az üvegeket hűtőszekrényben tároljuk, és 1-2 hét alatt ajánlatos elfogyasztani.

2012. augusztus 19., vasárnap

Borjúmájas csirkeragu

Vagy hívhatnám csirkés borjúmájragunak is, mert nagyjából egyforma volt a két alaphozzávaló aránya az ételben.:) Tipikus "hamarkaja", bár amilyen kiadós, senki sem gondolná róla, hogy minimális időbefektetéssel készül el. Nálam úgy alakult, hogy kivettem a fagyasztóból egy csirkemellet, s miközben azon törtem a fejem, hogyan készítsem el azt az egyet úgy, hogy négyen jóllakjunk belőle, eljutottam vásárolni is. És ott fedeztem fel a borjúmájat - amit olyan ritkán kapok el -, méghozzá olyan áron, hogy nem lehetett ott hagyni (9 lej, kb. 600 ft volt kilója). Így aztán a csirkemell maradt a hűtőben, mi pedig grillezett borjúmájat vacsoráztunk sült almával. De nem fogyott el az egész, így másnap megszületett az ötlet, hogy a maradékot összeházasítom a csirkemellel. A "frigy" pedig csodálatos lett. Aki nem hiszi, járjon utána.:D


Borjúmájas csirkeragu/ Csirkés borjúmájragu

Hozzávalók: kb. 40 dkg csirkemell, kb. 40 dkg borjúmáj, 1 nagy hagyma, 1 evőkanál paprikalekvár vagy 1/2 piros húsú paprika, 1,5 evőkanál liszt, 2 dl tej, 1 dl tejföl, só, bors, olaj, 1 csokor petrezselyemzöld.

Elkészítése: A csikemellet és a májat kisujjnyi méretű csíkokra vágjuk. A felorrósított olajon megdinszteljük a finomra aprított hagymát, majd hozzáadjuk a paprikalekvárt vagy a kis kockákra vágott paprikát, és együtt pároljuk néhány másodpercig. Rádobjuk a csirkemellet, és állandóan kavargatva fehéredésig pirítjuk. Ezután beletesszük a májat, és szintén kavargatva pirítjuk. Sóval és borssal ízesítjük, majd lefedjük, és közepes lángon, saját levében hagyjuk párolódni 5-7 percig. Ezalatt a lisztet simára keverjük a tejjel, hígítjuk kevés vízzel, majd hozzáöntjük a húshoz. Belekeverjük a tejfölt is, majd vízzel tetszés szerint hígítjuk, és jól kiforraljuk. Ha szükséges, utánasózunk, végül pedig belekeverjük az aprított petrezselyemzöldet. Párolt rizzsel tálaljuk.

2012. augusztus 18., szombat

Gyümölcsös sárgarépalekvár

Az idei év első lekvárja.:( Ez az év, nyár nem úgy alakult idő szempontjából, ahogy szerettem volna. így a kamrámba eddig csak néháyn üveg uborka került, azt is nagy nehezen préseltem ki magamból, éjszaka. (Nem az uborkát, hanem az eltevését.:D:D:D)
Már régóta birizgálta a fantáziámat a nem elsősorban lekvárnak való alapanyagok "lekvárosítása", s a tavalyelőtti meg tavalyi sikeres töklekvár akciók után gondoltam, még lépek egyet. Így aztán megalkottam ezt az érdekes ízvilágú, de annál finomabb lekvárt. Most csak kicsiben próbáltam ki, kísérletezgettem, de tudom, hoyg lesz nagyobb adag is belőle.:) Én gyümölcscukorral készítettem, de persze, sima cukorral is lehet.


Sárgarépalekvár vegyes gyümölccsel


Hozzávalók kb.2 kisebb üveghez: 25 dkg sárgarépa, 25 dkg kimagozott szilva, 2 közepes alma, 3 őszibarack, 5-7 evőkanál gyümölcscukor vagy cukor, ½ citrom leve. 

Elkészítése: A sárgarépát lereszeljük a nagylyukú reszelőn, és kb. 5 dl vizet öntve alá, fedő alatt 35-40 percig pároljuk. Néha megkavargatjuk. Ezután hozzáadjuk a meghámozott, lereszelt almát, a felezett szilvát meg a szeletekre vágott barackot, és 15-20 percig főzzük együtt. Ekkor botmixerrel az egészet pépesítjük, hozzáadjuk a cukrot meg a citromlevet, majd további 10-15 percig főzzük gyakran megkavarva. Csírátlanított, száraz üvegekbe töltjük, racsavarjuk a kupakot, néhány percre fejtetőre állítjuk őket, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Ha valaki nem bízik a tartósítószermentes tárolásban, az üvegek tetejére szórhat egy borsónyi szalicilt is. 

Tipp: A lekvár fahéjjal is ízesíthető.

Megjegyzés: Miután pépesítettük a lekvárt, és visszatettük főni, ajánlott vasalátétet rakni az edény alá, illetve lefedni, mert nagyon fröcsköl. Amikor meg szeretnénk kavarni, az edényt vegyük félre a lángról, és úgy kavarjuk. 

2012. augusztus 17., péntek

Falafel mentás uborkaszósszal

Rákattantam a mentára. Kísérletezgetek. Olyasmikhoz is használom, amihez álmomban sem gondoltam volna, hogy valaha kipróbálom. Azt sem hittem volna, hogy egyszer uborkamártást ízesítek vele... De hmmmm, milyen finom lett! A falafelnek tökéletes kísérője.

Még múltkor írtam, hogy megtaláltam az igazi falafel receptjét. Most is aszerint készültem készíteni. Aztán hogy, hogy nem, menet közben, hol szükségből, hol véletlenül történtek változtatások. Mert pl. A csicseriborsó végül szinte egy egész napig ázott, majd miután összegyúrtam a fűszerekkel, nem volt időm állni hagyni, hanem egyből sütöttem is. És amikor már megsült majdnem az összes, akkor jöttem rá, hogy szódabikarbónát elfelejtettem tenni bele. Az eredmény azonban? Isteni finom, kívül ropogós, belül puha fasírtocskák, melyekre a mentás-uborkás joghurtszósz csak egy plusz koronát rakott fel. Kicsi lányaim jól megdézsmálták a készletet még mielőtt vacsorához ültünk volna.

Ami szintén másabb volt az előző alkalomhoz képest, az a fűszerezése. Még mindig nem az eredeti szerint tettem, mert római köményt még mindig nem vettem, de most kissé bátrabb voltam, és erőteljesebben fűszereztem. Sőt, szárított csípős paprikát is tettem bele, de csak annyit, amennyitől kellemes pikáns utóíze volt, nem csípett.


Falafel mentás uborkaszósszal

Hozzávalók 20-25 kisebb darabhoz: kb. 30 dkg száraz csicseriborsó, 1 kicsi hagyma, 10 megtermett cikk fokhagyma, 2 teáskanál őrölt kömény, 2 teáskanál falafel-fűszerkeverék, 1 teáskanál pirospaprika, 1 teáskanál gyömbérpor, 1/2 kávéskanál csilipor, 2 teáskanál szárított petrezselyemzöld, 1,5 teáskanál só, olaj; a mártáshoz: 2-3 uborka,  só, 10 dkg ömlesztett sajt, 2-3 dl sűrű joghurt vagy szána (erdélyi joghurthoz hasonló tejtermék), 3-4 szál friss menta, 3-4 szál petrezselyemzöld, limelé.

Elkészítése: A csicseriborsót 12-24 órára hideg vízbe áztatjuk, majd leszűrjük, és hagyjuk megszikkadni. Ezután a hámozott hagymával és fokhagymával együtt aprítógépben finomra aprítjuk. Hozzáadjuk a fűszereket, ízlés szerint sózzuk, majd a masszából diónyi gombócokat formázunk, és forró, bő olajban de közepes lángon szép pirosra sütjük őket. Az uborkát meghámozzuk, kissé besózzuk, majd félretesszük, amíg a többi hozzávalót összekeverjük. Az ömlesztett sajtot simára keverjük kevés joghurttal, majd állandóan kavargatva fokozatosan hozzáadjuk a többi joghurtot is. Enyhén megsózzuk és beletesszük az apróra vágott mentaleveleket és petrezselyemzöldet. Végül az uborkát kissé kifacsarjuk, és beletesszük a mártásba. Jól összekeverjük, majd citromlével ízesítjük, és ha szükséges, utánasózunk.
Továbbra is köszönet SZÉvának a NoSalty-n megjelent receptjéért!:)

2012. augusztus 16., csütörtök

Nektarinos muffin mentás-zöldcitromos habbal

Hirtelen ötlettől vezérelve született meg ez a finom muffin. Mivel csak kisebb muffinpapírjaim voltak, összesen 16 darab lett ebből az adagból.


Nektarinos muffin mentás-zöldcitromos habbal

Hozzávalók: 15 dkg finomliszt, 10 dkg teljes kiőrlésű liszt, 5 dkg barna cukor, 1 teáskanál szódabikarbóna, csipetnyi só, 3 nektarin, 5 dkg hámozott, nyers napraforgómag, 10 dkg lágy vaj, 5 dkg méz, 2 tojás, 2 nagy evőkanál tejföl, 1-1,5 dl tej; a habhoz: 3 dl habtejszín, 1 habfixáló, 2 csapott evőkanál barna cukor, 1/2 csokor menta, 1/2 lime héja, apró mentalevelek.

Elkészítése: A száraz hozzávalókat összevegyítjük, hozzáadjuk a kis kockákra vágott nektarint és a napraforgómagot, majd összeforgatjuk. A vajat habosra kavarjuk a mézzel, majd egyenként a tojásokkal és a tejföllel is. A keveréket hozzáöntjük a száraz hozzávalókhoz, összekeverjük, majd annyi tejet adunk hozzá, hogy lágy, kanálról leszottyanós masszát kapjunk belőle. papírkapszlival bélelt muffinformákba adagoljuk, és 180-190 fokos sütőben kb. 15-20 perc alatt megsütjük. A reszelt citromhéjat, a lecsipkedett mentaleveleket és a cukrot összedaráljuk. A habtejszínt verni kezdjük, majd kb. 1 perc után hozzáadjuk a cukrot meg a habfixálót. Néhány perc alatt kemény habbá verjük, majd csillagcsöves habzsákba töltve rányomjuk a kihűlt muffinokra. Apró mentalevelekkel díszítjük.

2012. augusztus 15., szerda

Gumótya

Ez egyfajta túrós puliszka, de nem kell összesütni a sütőben.


Gumótya


Hozzávalók 3-4 személyre: 1 l víz, 25 dkg kukoricaliszt vagy kukoricadara, só, 40 dkg juhtúró, 1 lila hagyma.

Elkészítése: A vizet fölforraljuk, megsózzuk, majd beleszórjuk a kukoricalisztet, és állandóan kavargatva keményebb puliszkát főzünk belőle. Deszkára borítjuk, és rövid ideig hagyjuk hűlni-dermedni. 5-10 perc után egy cérna segítségével a puliszkát lapjában kettévágjuk, a tetejét pedig óvatosan levesszük. Az alsó részre rámorzsoljuk a juhtúrónak kicsivel több, mint felét, majd ráborítjuk a félrevett puliszkatetőt. Erre morzsoljuk a maradék juhtúrót, majd megszórjuk finomra aprított lila hagymával. Kissé megnyomkodjuk, hogy a túró ne essen le róla, majd tortaszerűen vágjuk és tálaljuk. Tejfölt is kínálhatunk mellé.

2012. augusztus 11., szombat

Backamadarasi indulómártás

Hogy miért indulómártás? Mert ezt az ételt akkor szokás felszolgálni a vőlegényes háznál, amikor a násznép éppen indulni készül a menyasszony kikérésére. Hát teljesen logikus, nemde?!:D:D:D 
A receptért köszönet Márkus Rékának, backamadarasi volt iskola- és szobatársnőmnek.:) Bár igaz, nekem mindig Baráth marad!:)


Backamadarasi indulómártás

Hozzávalók: 1 kg sertés- vagy marhahús, 1 nagy evőkanál zsír vagy 1 dl olaj, 3-4 babérlevél, 3 közepes sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, 1 kisebb zellergumó, 1 hagyma, só, bors, 1 teáskanál pirospaprika, 2 evőkanál liszt, 3 evőkanál olaj, 4 dl tej, 25 dkg tejföl, 2-3 evőkanál sűrített paradicsom, ecet.

Elkészítése: A húst nagyjából egyforma kockákra vágjuk, és a felforrósított zsiradékon, nagy lángon hirtelen megkapatjuk. Néha kavargatva hagyjuk, hogy saját levét elfője, majd enyhén megsózzuk és megborsozzuk, megszórjuk pirospaprikával, végül pedig felöntjük annyi forró vízzel, amennyi ellepi. Hozzáadjuk a meghámozott, egészben hagyott zöldségeket meg a babérlevelet, és kis lángon, lefedve addig főzzük, amíg a hús teljesen meg nem puhul. Ha a leve elfőne, kevés forró vízzel pótoljuk. Ekkor a zöldségeket kiszedjük és pürésítjük, a babérlevelet pedig eltávolítjuk belőle. 1 evőkanál lisztet kissé megpirítunk az olajon, majd a húshoz öntjük, és elkeverjük. A másik evőkanál lisztet simára keverjük 1 dl tejjel, és behabarjuk vele az ételt. Ezután hígítjuk a maradék tejjel, hozzáadjuk a kevés forró mártással elkevert tejfölt, a zöldségpürét meg a paradicsomsűrítményt, és jól kiforraljuk. Végül ízlés szerint sózzuk, és kevés ecettel savanyítjuk. Tálaláskor megszórhatjuk apróra vágott petrezselyemzölddel is. Kenyérrel fogyasztjuk. 

2012. augusztus 9., csütörtök

Fokhagymás leves

El sem tudom képzelni, hogyan lehet, hogy még nincs fokhagymás levesem a blogon. Nem készül túl gyakran, az igaz, de azért rendszeresen beiktatom, mert elég hamar elkészül.
Mostanában, amikor a csirkehúsom fogytán van, 4-5 egész csirkét szoktam megvenni, és én porciózom fel aszerint, hogy mit mihez szoktam használni. Így aztán nagyságuktól függően 1-2 mellet teszek egy zacskóba, a combokat, szárnyakat és püspökfalatot egy másik adagba, sültnek, a nyakat, a hát elülső részét meg a mellcsontot és a mellről lehúzott bőrt egy másik adagba. Ez utóbbi tökéletes levesalap. Nem igazán lesz húsos tőle a leves, de annál finomabb ízt ad. Megmosom, megtisztítom, és úgy teszem el. Amikor meg előveszem, ki sem olvasztom, hanem hideg vízben egyenesen odateszem főni. Ugyanannyi idő alatt készül el.

Így szokott készülni ez a leves is. Ha több időm van, teszek bele leveszöldséget is, de általában zöldség nélkül készítem.


Fokhagymás leves


Hozzávalók 4 személyre: 1 csirke aprólékja, 1 nagy fej fokhagyma, 8 dkg rizs, 2 evőkanál paprikalekvár vagy ½ piros húsú paprika, 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyemzöld. 

Elkészítése: A csirkeaprólékot hideg vízben főni tesszük, majd miután fölforrt, habját leszedegetjük. Amikor a hús már félpuha, hozzáadjuk a megmosott rizst, a zúzott fokhagymát meg a darált paprikát, enyhén megsózzuk, és addig főzzük, amíg minden meg nem puhul. A lisztet elkeverjük a tejföllel, felengedjük kevés forró levessel, és behabarjuk vele a levest. Ha szükséges, vízzel hígítjuk, utánasózunk, illetve ecettel ízlés szerint savanyítjuk. A tetejére aprított petrezselyemzöldet szórunk.

2012. augusztus 8., szerda

Mentás, csokoládés panna cotta

A sok hagyományos íz közé egy új, üde aroma is szükséges.:)
Szándékosan nem nevezem After-Eight panna cottának, mert ahhoz még kellene egy kicsit csiszolni a kivitelezésén, de az íze abszolút a mentás krémmel töltött csokoládééra hasonlít. Még sosem készítettem panna cottát, bár nem tudom, miért vártam eddig vele. Igaz, azt is lehet mondani, hogy semmi különleges nincs benne, hiszen egy egyszerű puding, de azért mégis más. Az egész családnak ízlett, és a vendégek is - úgy láttam - szívesen ették.:) Hogy "merre induljak" pannacotta-ügyben, Petránál néztem meg, de aztán mentem a saját fejem szerint...


Mentás, csokoládés panna cotta

Hozzávalók: 3 dl tejszín, 3 dl tej, 20 dkg 50% kakaótartalmú étcsokoládé, 1 púpozott evőkanál gyümölcscukor (vagy 2 csapott evőkanál cukor), 20 g zselatinpor, 12 dkg tejföl (igen, tejföl:)), 4-5 evőkanál mentaesszencia; a tálaláshoz: mentabóbita, 1-2 kocka After-Eight csokoládé.

Elkészítése: A zselatinport beáztatjuk 1 dl vízbe. A tejet és a tejszínt összetöltjük, majd fölforraljuk. Félreveszsük a lángról, beletesszük a darabokra tördelt csokoládét, és addig kavargatjuk, amíg a csoki teljesen fel nem oldódik benne. Közben visszatesszük egy-egy rövid időre a lángra, de már nem hagyjuk forrni. Amikor már egyneművé vált a folyadék, hozzáadjuk a cukrot is. A tejfölt egy tálkába tesszük, és egy-egy kevés csokoládés masszát adunk hozzá állandóan kevergetve. Felolvasztjuk a beáztatott zselatint, és szintén elkeverjük kevés csokoládémasszával, majd az egészet összevegyítjük. Végül pedig beletesszük a mentaesszenciát is. Tálkákba öntjük, és 3-4 órárára hűtőbe helyezzük. Tálaláskor mentabóbitát és mentakrémes csokoládét adunk mellé. (Még gyakorolnom kell a kiborítását a formából....) Ez az adag 5-6 személyre elég.

2012. augusztus 7., kedd

Gulyás kolbásszal

Nem kívánok belemenni abba, hogy mit jelent, és milyen az igazi gulyás, mert úgyis, mindenkinek más-más az igazi. Egyesek úgy tartják, hogy csak hús jár bele, mások krumplival készítik, megint mások pedig csipetkét, tarhonyát főznek bele. Van, aki jó levesesen csinálja, mások direkt jó sűrűre főzik. Néhol gulyásnak, gulyáshúsnak hívják, máshol gulyásleves néven illetik, van, hogy paprikás krumplinak netán pityókástokánynak nevezik. De bárhogy is készüljön, bármi is legyen a neve, egy a lényeg: finom, laktató magyaros egytálétel.

Mi egyszerűen csak gulyásnak hívjuk. És leginkább a mások által paprikás krumpli néven ismert fogáshoz hasonlít, de általában jár hús vagy kolbász bele. Anyósom pl. hosszú lére ereszti, bár még távol van attól, hogy leves legyen, férjecském pedig úgy szereti, ha minél kevesebb rajta a lé, tehát én sűrűbbre főzöm. Az igazság az, hogy hússal ritkán készítem, csak olyankor esetleg, ha nagyobb társaságot kell jóllakatnom, és nem szeretnék több fogást főzni. Mert úgy hosszabb időt igényel. Inkább a kolbásszal készült változatát szeretem, mert így jól beleillik a "hamarkaja" kategóriába. Nyáron aztán főleg, hogy ezt a fajtáját készítem: sok zöldséggel, fagyasztóban bújkáló jó arasznyi füstölt kolbásszal, sűrűn, ahogy a férjem szereti.:)


Gulyás kolbásszal

Hozzávalók kb. 4 személyre: 70 dkg krumpli, 25-30 dkg füstölt kolbász, 2 nagy hagyma, 1 paprika, 2 paradicsom, 1 teáskanál pirospaprika, só, bors, esetleg őrölt kömény, olaj vagy zsír.

Elkészítése: A krumplit és a hagymát meghámozzuk, a paprikát kicsumázzuk, a paradicsomot pedig lobogó, majd hideg vízbe dobjuk, és héját lehúzzuk. Az olajat felforrósítjuk, majd megdinszteljük rajta a finomra aprított hagymát. Ezután rádobjuk a kis kockákra vágott paprikát, majd amikor együtt is pirítottuk néhány percig, megszórjuk pirospaprikával, és azonnal felöntjük 1 dl vízzel. Hagyjuk fölforrni, majd rádobjuk a tetszés szerint feldarabolt krumplit, felöntjük annyi vízzel, amennyi éppencsak ellepi, sózzuk, borsozzuk, és megszórjuk őrölt köménnyel, majd fedő alatt addig főzzük, amíg a krumpli félpuha nem lesz. Ekkor hozzáadjuk a bőrétől megszabadított, karikára vágott kolbászt meg a kockára vágott paradicsomot, és addig főzzük, amíg minden teljesen meg nem puhul. Végül szükség szerint utánasózunk. Valamilyen friss salátával vagy savanyúsággal egyaránt finom.

2012. augusztus 5., vasárnap

Mezőségi marinált ponty

Végre egy olyan marinált hal, amire a férjem azt mondta: te, ez a hal nagyon finom!!! Egy szomszédom mesélte a receptet úgy, ahogy ő is egy "bennszülött" mezőségi horgásztól hallotta a záhi tó partján. A műveletek sorrendjét itt-ott felcseréltem úgy, ahoyg én láttam jobbnak, logikusabbnak, a citromot pedig a magam fejétől tettem bele, és becs'szó, egyáltalán nem kárára. Az eredeti receptben csak a tálaláshoz kellett a citrom. Ha valaki el szeretné készíteni, akkor előre szólok, hogy min. egy nappal korábban kezdje el, hogy legyen ideje kihűlni jól. Illetve gondolom, bármilyen hallal készíthető. Én most abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy férjecském két héttel ezelőtt két szépecske pontyot fogott, úgyhogy az eredeti hallal készíthettem a receptet.  


Mezőségi marinált ponty

Hozzávalók: 1 kg konyhakész ponty (patkóra vágva vagy filézve), só, bors, 60 ml olaj; 1 nagy hagyma, 2 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér vagy paszternák, 4-5 ágacska csombor, 2-3 babérlevél, 1 púpozott evőkanál cukor, 2 dl fehérbor, 1 dl fehérborecet, 1 teáskanál só; 1 citrom, 2 közepes paradicsom, 2-3 ágacska csombor; 1 nagy lila hagyma, 4-5 nagy cikk fokhagyma, só, ecet, cukor. 

Elkészítése: A pontyot megszórjuk sóval és borssal, majd félretesszük. A hagymát kockára vágjuk, a sárgarépát és a petrezselyemgyökeret pedig karikára vagy kockára. Az olajat felforrósítjuk, és elősütjük benne a halszeleteket: erős lángon, fél-fél percig pirítjuk őket, majd egy jénai tál aljára sorakoztatjuk. A visszamaradt olajra rádobjuk először a hagymát, majd amikor üvegessé vált, mehet rá a sárgarépa és a petrezselyem. Mellétesszük a babérlevelet és a csomborágakat, és kavargatva együtt pirítjuk még néhány percig. Ekkor beleszórjuk a cukrot, hagyjuk karamellizálódni, majd felöntjük a borral meg a borecettel, megsózzuk, és félrevesszük a lángról. A jénaiba helyezett halszeleteket befedjük citromszeletekkel, majd eloszlatjuk rajta a zöldséges-boros páclevet. Felöntjük annyi vízzel, amennyi szükséges, hogy a halszeleteket a folyadék éppencsakhogy ellepje (nekem kb. 2 dl kellett), megszórjuk kevés sóval, majd befedjük a paradicsomkarikákkal. Sózzuk, borsozzuk, rászórjuk a csombor lecsipkedett leveleit, és 20-25 percre a 220 fokra előmelegített sütőbe toljuk, légkeverésre. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd a levét leszűrjük, és félretesszük. A lila hagymát karikára vágjuk, a fokhagymacikkeket kissé szétnyomkodjuk. A hagyma felét és a fokhagymát egy tálba szórjuk, majd a halszeleteket óvatosan áthelyezzük a hagymára, és befedjük a maradék hagymakarikával. A kifogott levet kissé kipótoljuk vízzel, ízlés szerint sózzuk, édesítjük, illetve savanyítjuk, fölforraljuk, hagyjuk lehűlni, majd ráöntjük a halra. Hideg helyen tároljuk. Ha kocsonyássá válna, fogyasztás előtt néhány percre forró sütőbe tolhatjuk, hogy a lé fölolvadjon, de vigyázzunk, hoyg ne melegítsük fel.  

Kérés

Kedves olvasóim!
A blogomon nemrég megjelentetett karamellkrémes, gyümölcsös palacsintareceptemmel beneveztem egy versenyre, amin egy nagyon klassz kuktát lehet nyerni. Ha 10-éig minden nap nyomnátok egy lájkot a receptemre, nagyon örülnék, és nagyon hálás lennék. Sajnos, igazán a végén kullogok, először nem is akartam írni semmit, de rájöttem, hogy akkor semmire sem megyek, hiszen ezek a lájkolós "versenyek" nem arról szólnak, hogy kinek milyen a receptje vagy a fotója, hanem arról, hogy mennyire tudja mozgósítani az ismeretségi körét. Úgyhogy, most én is félreteszem ellenérzéseimet, és megkérlek benneteket, hogy lájkoljatok. Köszönöm előre is mindenkinek. Itt tehetitek meg: http://gatestesanatos.ro/Cu-clatita-la-control/clatite-integrale-cu-crema-caramel-si-fructe-asortate.html
A jobb felső sarokban kell rákattintani a kezecskére. Egy nap egyszer lehet, de másnap újra szabad...:)
Köszönöm szépen!:)

2012. augusztus 2., csütörtök

Paradicsomos padlizsánkrémleves

Lányaim zöldséglevest kértek ebédre. S bár tudtam, hogy ők nem ilyesmit értettek zöldségleves alatt, azért bíztam benne, hogy nem lesz gond. Meg is ették, bár a színe eléggé fura volt nekik. Én nagyon szerettem, és a férjem is szívesen ette. Kicsi, éppen 4 tányérra való adag lett belőle.


Paradicsomos padlizsánkrémleves vadzsályával és bazsalikommal

Hozzávalók: 1 közepes padlizsán (30-35 dkg), 1 hagyma, 4-5 cikk fokhagyma, 2-3 paradicsom vagy 1,5 dl paradicsomsűrítmény, 1 maréknyi szárított zöldség (házi ételízesítő), 1,5 dl tejszín, só, citromlé, szárított, morzsolt vadzsálya- és bazsalikomlevél (vagy persze, friss, de nekem már nem volt); a tálaláshoz: pirított mandulaszilánk, olívaolaj.

Elkészítése: A padlizsánt meghámozzuk, kockára vágjuk, majd tésztaszűrőbe tesszük, és alaposan besózzuk. Félretesszük, és állni hagyjuk. Felforralunk kb. 1 l vizet, beledobjuk a csíkokra vágott hagymát, a fokhagymacikkeket, a szárított zöldséget vagy ételízesítőt, illetve a meghámozott, feldarabolt paradicsomot. 5-10 percnyi főzés után a padlizsánt folyó víz alatt jól átöblítjük, és hozzáadjuk a leveshez. további kb. 10 percig főzzük, vagy addig, amíg a padlizsán is teljesen meg nem puhul. Ekkor botmixerrel pürésítjük, majd hozzáadjuk a fűszernövényeket, illetve hozzáöntjük a tejszínt, elkavarjuk, és egyet lobbantunk rajta. Végül citromlével, és ha szükséges, sóval ízesítjük. Tálaláskor meglocsoljuk néhány csepp olívaolajjal, illetve megszórjuk pirított mandulaszilánkkal. Húsnapon, zöldség- és tésztanapon egyaránt ehető. Hidegen a legfinomabb.

2012. augusztus 1., szerda

Lecsó, ismét - ahogy nagymamám készítette

Olyan csirkepaprikást és olyan lecsót, mint apai nagymamám, szerintem senki sem tud készíteni. Hogy mi a titkuk, fogalmam sincs, mert hiába követem töviről hegyire az elmondását, sosem sikerül olyanra, mint amit ő főzött anno. Mert mostanában már nem főz. :(
A lecsó is nála teljesen más volt, mint édesanyámnál. És ezt jobban szerettem mamámnál. Az igazi magyarázatát nem tudom, egyszerűen csak így éreztem mindig. Mint már többször írtam lecsóügyben, nálunk ez volt az egyik húsmentes étel, amit a férfiak is szívesen ettek hús nélkül, mert tartalmas, laktató. Mamám pedig mindig jó sok zöldséget is tett bele. Így igazán nyárias és igazán vitamindús fogást tett az asztalra anélkül, hogy tudatosan tette volna. Én is megpróbáltam most reprodukálni, és mondhatom, nagyjából sikerült. Zöldbabot szerettem volna még tenni bele, mert mamám mindig tett, de éppen nem kaptam. Akinek viszont van, ne habozzon beletenni. Nagyon rájártam. Pedig jó nagy adag lett belőle!


Erdélyi rizses lecsó sok-sok zöldséggel

Hozzávalók: 3 hagyma, 2-3 zöld paprika, 2 sárgarépa, 3-4 közepes krumpli, 1 kis zsenge tök, 5-6 paradicsom, 20 dkg zsenge szemes bab, 20 dkg rizs (1 pohár), kb. 60 ml olaj, só, bors, 1 teáskanál pirospaprika.

Elkészítése: Felforrósítjuk az olajat, és rendre beledobjuk a csíkokra vágott hagymát és paprikát, illetve a kettőbe hasított, majd vékony szeletekre vágott sárgarépát. Miután megdinsztelődtek, megszórjuk pirospaprikával, elkavarjuk, és azonnal felöntjük 1 pohár vízzel. Hagyjuk felforrni, majd hozzáadjuk a kockára vágott krumplit meg a zsengebabot. Megsózzuk, és lassú tűzön, lefedve hagyjuk főni, amíg a krumpli félpuhára nem fő (kb.10 perc). Ekkor hozáadjuk a szintén kockára vágott tököt meg a megmosott rizst. Felöntjük további 3 pohár vízzel (ugyanazzal, amelyikkel a rizst is mértük), és lassú tűzön, most már fedő nélkül hagyjuk főni (további kb. 10 perc). Közben meghámozzuk a paradicsomot, kockára vágjuk, és amikor a rizs is majdnem megpuhult, hozzáadjuk a lecsóhoz. Nem főzzük túl sokáig, csak olyan 5-10 percig, ezalatt a szaftja jól besűrűsödik. Akkor jó, ha még eléggé szaftos marad, nem fő el teljesen a leve. Tetszés szerint tehetünk bele apróra vágott petrezselyem- vagy zellerzöldet is. Zöldség- és tésztanapon ehető.

Padlizsánkrémmel töltött paradicsom

A padlizsánkrémet egyszerűen nem tudjuk megunni, télen-nyáron készítjük. Azért hogy mégse legyen túl egyhangú, próbálom néha a szokásostól kicsit eltérően készíteni. Az alább bemutatott változat azonban nagyon is szokásos errefelé, sőt, nyáron, a frissen lesütött padlizsánból általában így készül a krém, majonéz nélkül. Érdekes módon, télen, a fagyasztott zöldségből tényleg nem olyan finom, mint most.
Én, ha padlizsánkrémet, vagyis vinettát - ahogy mi hívjuk - készülők "kavarni", legalább 3-4 jókora darabot lesütök. Most azonban csak kettőből készítettem, mert csak hárman ettünk belőle.
A tálalási módja pedig a számomra régmúlt időkbe nyúlik vissza. Amikor frissen a rendszerváltás után ellepték Erdélyt a különféle segélyekkel érkező hollandok, hát a mi falunkat is megtalálták. Olyannyira, hogy évekre szóló kapcsolat lett a gyülekezetek között, sőt, az emberek, családok között is barátságok születtek. Nos, amikor egy-két év után egyszer egy ilyen holland delegáció érkezett a faluba, elérkezettnek találtuk az időt, hogy mi is meghívjuk őket egy étkezésre. Emlékszem, augusztus volt, és vasárnap este. És ha még jobban megerőltetem a memóriámat, talán '92-t írtunk. Vagy '93-at? Mindegy. Egész nap készülődtünk, csodásan megterítettem az asztalt, tényleg eltátották a szájukat a vendégek, amikor beléptek.:) Mama, Édesanyám és egy rokon néni pedig főztek, és főztek. A rokon néni pedig előételként padlizsánkrémmel töltött paradicsomot is készített. Nagyon szép volt a piros paradicsom a fehér tányéron petrezselyemzölddel díszítve. Addig sosem láttam ilyet. Hogy miért készítem azóta is annyira ritkán, fogalmam sincs. Pedig igazán mutatós és praktikus, hiszen már eleve tálalva van mellé a friss zöldség, kísérőnek!:)


Padlizsánkrémmel töltött paradicsom (majonézmentes)

Hozzávalók: kb. 80 dkg padlizsán, 1 kisebb hagyma, só, citromlé, kb. 1/2 dl olaj, 1 teáskanál mustár, 5-7 paradicsom (méretüktől függően); a díszítéshez: 1 főtt tojás, petrezselyemzöld.

Elkészítése: A padlizsánt forró sütőben 40-45 perc alatt megsütjük (vagy grillrácson meggrillezzük) úgy, hogy közben 2x-3x meg s fordítjuk. Érdemes néhány helyen fogpiszkálóval megszurkálni is, hogy nehogy szétrobbanjon.:) Miután megsült, hagyjuk, hogy kissé hűljön, majd meghámozzuk, és a húsát tésztaszűrőbe helyezzük. 1/2-1 órán át hagyjuk alaposan lecsepegni, majd késsel vagy botmixxerrel pürésítjük. A padlizsánpéhez adjuk a mustárt, ízlés szerint sózzuk, majd nagyon vékony sugárban hozzáöntjük az olajat, miközben fakanállal vagy kézi mixerrel állandóan kavarjuk. A hagymát finomra aprítjuk vagy lereszeljük, és belekeverjük a krémbe. Végül citromlével ízesítjük, illetve sózzuk, ha még szükséges. A paradicsomoknak levágjuk a szár felőli részét, majd egy éles kés, illetve kiskanál segítségével kivájjuk a belsejüket. Enyhén besózzuk őket, majd üregükkel lefele fordítva hagyjuk lecsepegni. Végül a padlizsánkrémet belekanalazzuk a paradicsomokba, tetejüket pedig főtt tojással és petrezselyemzölddel díszítjük. Húsnapon, zöldségnapon és tésztanapon egyaránt ehető.

2012. augusztus 29., szerda

Lángos - sima és káposztás

Bejegyezte: sedith dátum: 6:50 5 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Múltkor a strandon megkívántam a lángost. Guszták voltak, jól néztek ki, és hatalmasok is voltak, de bevallom, az 5 lejt mindenképpen sajnáltam kiadni rájuk. Így aztán, miután hazaérkeztünk, hiába volt még mindig vagy 35 fok a konyhában, én lángost sütöttem.
Most azt mondhatom, hogy tökéletesre sikeredett. Még sütöttem finom lángost, de ennyire puha, laza szerkezetű sosem lett. Tulajdonképpen a szokásos kenyértésztát indítottam, csak ezúttal tiszta fehér lisztből, és több folyadékot használtam hozzá. És mivel előző naprólt megmeradt némi paradicsomos dinsztelt káposztám, egy részét azzal töltöttem meg. Mindkettő nagyon finom volt.  A káposztásat sima tejföllel ettük, a sima lángost pedig fokhagymás-petrezselymes tejföllel. (A képen kissé csalóka a lángosok színe, mert nem voltak ennyire sötétek, de sajnos, a fotók villanyfénynél készültek, és ennél jobban nem sikerültek.:()


Lángos

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 g szárított élesztő, 1 csapott evőkanál só, 1 evőkanál cukor, 1 kávéskanál ecet, 2 evőkanál olaj, 3,8 dl víz; bő olaj, esetleg dinsztelt káposzta vagy túró; a tálaláshoz: tejföl, fokhagymás tejföl.

Elkészítése: A hozzávalókat a fenti sorrendben a kenyérsütőgépbe pakoljuk, és puha, lágy tésztát dagasztatunk belőle. Hagyjuk megkelni (1 szűk óra), majd enyhén olajozott tálba borítjuk. Egy serpenyőben bő olajat forrósítunk. Előveszünk egy nagy lapos tányért, jól megolajozzuk a tányért és a kezünket is, majd 8-10 dkg-os darabokat szaggatunk ki a tésztából. A tányérra helyezzük, és ujjainkkal finoman kihúzogatjuk tányér nagyságúra. Ezután óvatosan felemeljük egyik felénél fogva (nem baj, ha kissé elnyúlik), néhányszor kézben is megforgatjuk, hogy visszanyerje nagyjából kerek formáját, majd a forró olajba engedjük. SZép aranysárgára sütjük, és papírtörlőre szedjük.
Ha tölteni akarjuk, akkor a tányéron kinyújtott tészta felére ráterítjük a tölteléket, majd ráborítjuk a másik felét, a széleit pedig jól lenyomkodjuk, és ezután teszsük a forró olajba. Tetszés szerint tejföllel, fokhagymás tejföllel tálaljuk.


2012. augusztus 28., kedd

Túrós panna cotta nektarinos szilvazselével

Bejegyezte: sedith dátum: 23:34 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Volt egy csomag túróm, amivel több napon át nem tudtam, mit kezdeni. Aztán vasárnap délelőtt, amikor fölforraltam a tejet, átsuhant a fejemen a gondolat, hogy milyen finom lenne a túrós panna cotta. És lőn. Tényleg finom volt. Az enyhén fűszeres nektarinos szilvazselé pedig megkoronázta a desszertet. Tökéletes volt egy olyan kánikula-napon, mint a vasárnapi.


Túrós panna cotta nektarinos szilvazselével

Hozzávalók 4 személyre: 20 dkg tehéntúró, 3 tasak vaníliás cukor,/ 2,5 dl habtejszín, 2 evőkanál gyümölcscukor vagy 3 evőkanál porcukor,/ 3 dl tej, 15 g zselatinpor, 1-2 evőkanál gyümölcscukor vagy kristálycukor, csipetnyi só; a gyümölcszseléhez: 40 dkg szilva, 15 dkg nektarin (tiszta tömegek), 2-3 evőkanál gyümölcscukor vagy cukor, 1 citrom, 1 teáskanál őrölt kardamom, 1 szegfűszeg, 2-3 kisebb darabka fahéj, 1 tasak tortazselé vagy 1 evőkanál keményítő, 1-1,5 dl víz, csipetnyi só.

Elkészítése: A tejet felforraljuk, feloldunk benne 1-2 evőkanál cukrot vagy gyümölcscukrot, majd beleszórjuk a zselatinport, és félretesszük. A túrót simára keverjük a vaníliás cukorral, a habtejszínt keményre verjük a porcukorral vagy ízlés szerinti gyümölcscukorral, és a két masszát óvatosan összeforgatjuk. A zselatinos tejet kissé felmelegítjük, alaposan felkavarjuk, hogy a zselatin jól feloldódjon benne, majd beleteszünk egy csipetnyi sót is. A tejet kicsinként a túrós tejszínhez adagoljuk, és alaposan eldolgozzuk. A masszát hideg vízzel kiöblített tálkákba töltjük, és 1-3 órára a hútőszekrénybe teszsük dermedni.
Eközben a megmosott, kimagozott szilvát és a darabokra vágott nektarint egy edényben főni tesszük. Aláöntünk kevés vizet (kb. 1/2 dl-t), hogy nehogy odakapjon, rászórjuk a reszelt citromhéjat, beletesszük a fűszereket, és néha megkavarva, fedő alatt 10-15 percig főzzük. Ekkor kiszedjük belőle a szegfűszeget meg a fahéjdarabokat, és botmixerrel nem túl simára pürésítjük. A püréhez hozzáadjuk az ízlés szerinti cukrot és citromlevet, majd ismét fölforraljuk. A tortazselét vagy keményítőt elkeverjük kevés vízzel, hozzáöntjük a gyümölcspüréhez, majd szükség szerint további vízzel hígítva jól kiforraljuk. Hagyjuk egy keveset hűlni, majd a hűtőből kivesszük a tálkákat, és a már megdermedt panna cottára adagoljuk a gyümölcszselét. Még 1-2 órára visszatesszük a  hűtőbe, hogy a zselé is megdermedjen rajta.

2012. augusztus 26., vasárnap

Tűzdelt csuka remoulade-mártással

Bejegyezte: sedith dátum: 23:49 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Nagyon egyszerűen elkészített, illetve a minimál jegyében fűszerezett hal. Nagyszerűsége pedig éppen egyszerűségében rejlik. Nincs sok munka vele, és az elkészítési ideje is elég rövid. A mellé tálalt remoulade-mártás jól kiegészíti intenzív-fűszeres ízével.


Tűzdelt csuka remoulade-mártással

Hozzávalók 3-4 személyre: 1 db 70-80 dkg-os konyhakész csuka fejével együtt, só, bors, 5-6 cikk fokhagyma, 6-7 vékony szelet szalonna; a mártáshoz: 1 adag félperces majonéz, 1-1,5 dl tejföl vagy joghurt, 2-3 közepes savanyú uborka, 1 kisebb hagyma, 1/2 csokor petrezselyemzöld, 1 evőkanál mustár, 1 csapott teáskanál cukor, só, citromlé; a tálaláshoz: citrom, csípős paprika, petrezselyemzöld.

Elkészítése: A halat jól megmossuk, felitatjuk róla a vizet, majd ujjnyi távolságban mindkét oldalán kissé bevagdossuk. Kívül-belül alaposan bedörzsöljük sóval és borssal, majd a vágatokba egy-egy szeletke fokhagymát teszünk. A halat hasrafektetjük egy méretben megfelelő, sütőpapírral bélelt tepsibe vagy hőálló tálba (ha kissé meg kell hajlítani azért nem baj, szebb is lesz úgy), ráterítjük a szalonnaszeleteket, aláöntünk kb. 1 dl vizet, majd 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és légkeverésen sütjük kb. 30 percig. Ezután kivesszük, meglocsoljuk az alatta lévő pecsenyelével, majd visszatéve a sütőbe felülről rápirítunk kb. 10 perc alatt.
Amíg a hal sül, elkészítjuk a remoulade-mártást. Elkészítjük a majonézt a leírás szerint, majd belekeverjük a mustárt, a tejfölt, a nagyon finomra aprított hagymát és petrezselyemzöldet, illetve a feldarabolt vagy lereszelt (és ebben az esetben kissé kinyomkodott) savanyú uborkát. Sóval, citromlével és cukorral ízesítjük. Tálaláskor citromszeletekkel, petrezselyemzölddel és piros csípőspaprika-karikákkal díszítjük.


Rózsaborsos karaj színes-fűszeres krumplipürével

Bejegyezte: sedith dátum: 1:09 4 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
A fagyasztóolvadás másik végeredménye, vasárnapi ebédre. A tetsztcsapat szerint nagyon finom volt az együttes, én a húsból nem ettem, csak a püréből.


Rózsaborsos sertéskaraj színes-fűszeres krumplipürével

Hozzávalók: 60-70 dkg sertéskaraj, 1 teáskanál rózsabors, kb. 3 dl félédes fehérbor, só, bors; a püréhez: 60 dkg krumpli, 5 dkg vaj, 1-1,5 dl tej, 3-4 cikk fokhagyma, 3 közepes paradicsom, 1 csokor petrezselyemzöld.

Elkészítése: A karajt 8-10 mm vastag szeletekre vágjuk, majd ujjbegyeinkkel kissé kilapítjuk őket. Megszórjuk borssal, majd felforrósított, száraz, teflonbevonatú serpenyőben hirtelen mindkét oldalukat megpirítjuk, és kiszedjük. Miután az összes hússzelet megsült, visszatesszük őket a serpenyőbe, megsózzuk, rászórjuk a mozsárban szétnyomott rózsaborsot, és felöntjük a borral. Fedő alatt, lassú tűzön addig pároljuk, amíg a hús teljesen meg nem puhul (45-60 perc). Ezalatt vizet forralunk, megsózzuk, és beletesszük a meghámozott, feldarabolt krumplit. Mellédobjuk a fokhagymacikkeket, és készre főzzük. A levét leszűrjük, majd a vajjal és a tejjel habosra kavarjuk. A paradicsomoknak kivájjuk a belsejét, a húsát pedig kis kockákra vágjuk. A petrezselyemzöldet finomra aprítjuk, majd a paradicsommal és ízlés szerint további sóval együtt a krumplipüréhez kavarjuk. Ez a püré melegen és hidegen egyaránt jó.

2012. augusztus 25., szombat

Vörösboros szarvasragu petrezselymes nokedlivel

Bejegyezte: sedith dátum: 9:55 5 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Mindig az a bajom, hogy túl későn jut eszembe, hogy valamilyen vadételt készítsek. Holott legalább 1 nappal előtte, de akár 2-3-mal is, érdemes bepácolni a vadhúst, hogy ízletesebb, omlósabb legyen. Most azonban sikerült idejében elővenni, a fagyasztó kiolvadása segített benne. Igaz, nagyon nem pácoltam, csupán a minimál jegyében, kíváncsi voltam milyen lesz így. Nem csalódtam, nagyon finom lett a végeredmény, de azért legközelebb azt hiszem, mégis előveszem hozzá a kuktát...


Vörösboros szarvasragu petrezselymes nokedlivel

Hozzávalók 4-5 személyre: 1 kg szarvashús, 3 evőkanál vörösborecet, 3 evőkanál balzsamecet, zsiradék, 1 nagy hagyma, 1 piros húsú paprika, 1 petrezselyemgyökér, só, bors, csípős paprika vagy csilipor, 2 babérlevél, 1 teáskanál borókabogyó, 1 üveg (7,5 dl) félszáraz vörösbor, 1,5 evőkanál liszt vagy keményítő; a nokedlihez: 2 tojás, 30-35 dkg liszt, só, víz, petrezselyemzöld, olaj.

Elkészítése: A szarvashúst falatnyi kockákra vágjuk, rálocsoljuk a kétféle ecetet, összekavarjuk, és 1-2-3 napra a hűtőbe helyezzük. Néha átforgatjuk. Elkészítés előtt a húst szűrőbe tesszük, és jól lecsepegtetjük, majd kb. féldecinyi felforrósított zsiradékon, erős lángon hirtelen átpirítjuk. Ezután rádobjuk a félbe, majd szeletekre vágott hagymát, a négybe hasított, majd vékonyra szelt petrezselyemgyökeret, illetve a kisebb kockákra vágott paprikát. Sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint csípős paprikával ízesítjük (de nem kötelező), beledobjuk a babérlevelet meg a mozsárban kissé szétnyomott borókabogyót, majd felöntjük a borral. Fedő alatt, nagyon lassú tűzön (jó ha van az edény alatt alátét is), 2-2,5 órán át főzzük, vagy amíg a hús teljesen meg nem puhul, illetve a zöldségek szét nem főnek. Sokat nem kell emelgetni a fedőt, kavarni is csak néha kell, inkább érdemes kicsit megrázogatni. Kuktában lerövidül a főzési idő, és azt hiszem, nem is szükséges az összes bort egyből ráönteni. Amikor a hús elkészült, a lisztet (bár a keméynítő azt hiszem, jobb lenne, csak nekem nem volt) elkeverjük kevés vízzel, és ráöntjük a húsra. További vízzel hígítjuk tetszés szerint, majd jól kiforraljuk. A nokedlihez a tojást simára keverjük a liszttel, sóval és annyi vízzel, amennyitől a tésztánk amolyan szottyanós lesz, majd nokedliszaggatóval fővő vízbe szaggatjuk. Amikor feljöttek a víz felszínére, szűrőkanállal kiszedjük, és felforrósított olajon vagy vajon átforgatjuk. Megszórjuk aprított petrezselyemzölddel és kevés sóval, majd a raguval tálaljuk.

2012. augusztus 24., péntek

Sárgarépás padlizsánkrém

Bejegyezte: sedith dátum: 16:17 3 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Padlizsán. És krém. Mert szezonja van, mert finom, mert szeretjük. Ezúttal párolt sárgarépával kevertem össze. Levesben főtt zöldség, répa is tökéletes hozzá.


Sárgarépás padlizsánkrém

Hozzávalók: 45 dkg sült padlizsánhús, 20 dkg főtt sárgarépa, 1 tojás, 1 teáskanál mustár, só, citromlé, 2 dl olaj, 2-3 cikk fokhagyma.

Elkészítése: A padlizsánt és a sárgarépát egy tálba rakjuk. Az olajat, a tojást, a mustárt, a hámozott fokhagymát, kevés sót és citromlevet egy magas falú pohárba tesszük, és botmixerrel kb. 30 másodperc alatt majonézzé dolgozzuk. Ezután a botmixerrel pürésítjük a padlizsánt és a sárgarépát is, majd alaposan összekeverjük a fokhagymás majonézzel. Friss kenyérrel, citromos teával tálaljuk.

2012. augusztus 22., szerda

Vegyes nyári saláta kéksajttal

Bejegyezte: sedith dátum: 12:05 5 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Egy saláta, ami a: nézzünk szét, lássuk, mit találunk jegyében született.:) Kéksajt és csípős paprika csak a magam adagjára került, mert az utóbbit nem ehetik a gyerekek, az elsőtől viszont idegenkednek. A férjem is húzta a száját neki, tegnap viszont, amikor csak úgy ni bekaptam még néhány falatot, már ő is követelte a részét!


Vegyes nyári saláta kéksajttal

Hozzávalók: 1 doboz rukola saláta, 1 hagyma, 4-5 cikk fokhagyma, 4 szelet csirkemell vagy sertéskaraj, 20 dkg sajt, 3 paradicsom, 1-2 maréknyi fekete, paprikával töltött zöld és kalamata olajbogyó, 3 paradicsom, 1 kukoricakonzerv, só, 3 evőkanál balzsamecet, 3-4 evőkanál olívaolaj, opcionálisan: 5-10 dkg kéksajt, csípős paprika.

Elkészítése: A csirkemellet vagy a karajt meggrillezzük, esetleg száraz serpenyőben vagy 1 evőkanál olívaolajon hirtelen megpirítjuk. A rukolát megmossuk és felitatjuk róla a vizet, a zöldségeket meghámozzuk. A salátát tálba tesszük, mellédobjuk a tetszés szerint darabolt-szeletelt paradicsomot, hagymát, fokhagymát és sajtot, a leszűrt kukoricát, a csíkokra vágott húst meg a háromféle olajbogyót. Kissé megsózzuk, majd jól összeforgatjuk. A salátát tányérokra adagoljuk, rámorzsoljuk a kéksajtot, illetve aki akarja, csípőspaprika-karikákat szór rá, és meglocsoljuk az olívaolajjal elkevert balzsamecettel.

2012. augusztus 21., kedd

Gyümölcshabos kosárkák - a SAD. 8-ra

Bejegyezte: sedith dátum: 23:57 3 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Vasárnap reggel, amikor ki akartam venni valami húsfélét a fagyasztóból (tudom, jó korán a vasárnapi ebédhez:P, de néha előfordul), megdöbbentem vettem tudomásul, hoyg a fagyasztó két-három felső fiókjában vagy teljesen, vagy félig kiolvadt minden.:O:O:O Ma is értetlenül állunk a dolog fölött, mert fogalmunk sincs, ki és hogyan kapcsolhatta ki a mélyhűtőt. Az alsó három fiókban nem történt semmi baj, a felsőkben viszont volt, ami teljesen kiolvadt. Mint pl. egy jó adag fagyasztott erdei gyümölcsöm meg egy adag leveles tésztám. Illetve a második fiókban félig már kilovadt egy adag sertéskaraj és egy zacskó szarvashús. A többi fiók "sértetlen" maradt, gondolom, itt azért történt meg, mert nem voltak már annyira teli. Bosszankodtam, az igaz, sőt, szokásomtól eltérően még káromkodtam-forma is:P, de az első méreghullám után már cseppet sem voltam kétségbeesve. Tulajdonképpen hálás vagyok, mert egyúttal már félig kiolvadt az ebédhez a karaj, lett egy finom desszertünk, illetve ma is finomat ebédeltünk, mert így legalább be tudtam pácolni idejében a szarvast, különben mindig elfelejtem 1-2 nappal korábban kivenni.

És eddig a sztori. Ettől arra már csak azt kell megemlítenem, hogy ez az első alkalom, amikor részt veszek a SAD (Süss, Alkoss, Díszíts!) játék valamelyik fordulóján, amit Kiskukta indított útjára. A mostani forduló háziasszonya, Petra, aki a Reformkori konyha című blogot írja, gyümölccsel díszített édességeket vár tőlünk. Nos, azt nem mondhatom, hogy ezt a süteményt amit benevezek a játékba annyira kidíszítettem volna, de gyümölcsös és egyszerű, a gyümölcsös desszerteknek pedig szerintem épp az egyszerűsége az, ami kiemeli a többi közül. Így aztán, ha Petra elfogadja, akkor itt vannak az én gyümölcsös-habos kosárkáim a seregszemlére.


Erdei gyümölcsös-habos kosárkák

Hozzávalók: 40 dkg leveles tészta, 30+10 dkg vegyes erdei gyümölcs, 4 tojásfehérje, 4 evőkanál (gyümölcs)cukor, 4 csapott evőkanál búzadara, csipetnyi só, 1 tojássárgája.

Elkészítése: A tojásfehérjét kemény habbá verjük a sóval és a (gyümölcs)cukorral, majd belekeverjük a búzadarát és a 30 dkg gyümölcsöt. Óvatosan, de jól összeforgatjuk. A leveles tésztát lisztezett felületen 3-4 mm vastagra nyújtjuk, majd kb. 10*10 cm-es négyzetekre vágjuk. Minden négyzetet a szélétől kb. ujjnyi vastagságra bevágjuk úgy, hogy két csücskénél nem vágjuk át teljesen. Ezután a csíkokat átfordítjuk, és alattuk megkenjük tojássárgájával. A formázás mikéntjét meg lehet nézni Fűszeres Eszternél.
Ezután a kosárkákat sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük, és 220 fokra előmelegített sütőbe toljuk 10 percre. Ekkor kivesszük, a felpúposodó közepét kikaparjuk, majd mindegyik üregbe 2 evőkanálnyi gyümölcsös habot teszünk. A megtöltött kosárkákat további 10 percre visszatoljuk a sütőbe vagy addig, amíg a hab a tetején enyhén barnulni nem kezd. Langyosan vagy hidegen tálaljuk további friss gyümölccsel megszórva.

Megjegyzés: Nekem megmaradt néhány evőkanálnyi hab, azt muffinpapírokba adagoltam, és megsütöttem külön.


Citromos töklekvár

Bejegyezte: sedith dátum: 19:45 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek

Már harmadik éve, hoyg főzöm ezt a lekvárt, tavalyelőtt találtam rá Krisztina konyháján. Egyből érdekesnek tűnt, és kisebb adaggal ki is próbáltam. Végül újabb adagot főztem, aminél már csökkentettem a cukor mennyiségét, illetve növeltem a citromét, és így olyan lekvár lett belőle, hogy eddig mindenki megnyalta a száját utána. Készítettem már narancsos ízesítésűt is, az viszont nem nyerte el annyira a tetszésünket, mint a citromos. Annyira jó intenzív citromíze van, hogy a tök egyszerűen "elvesztődik" benne. Csupán megadja a lekvár állagát. Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni!:)
És egy másik módosítás az eredeti recepthez képest, hogy én bizony nem vagyok hajlandó annyi időt eltölteni mellette, úgyhogy sütőben készítem el. Az edény felső részére, nem mondom, ráég egy kicsi ezmegaz, de óvatosan kavarva a lekvárba nem kerül bele, és áztatás, illetve súrolás után maradéktalanul lejön az edényről. 


Citromos töklekvár

Hozzávalók: 1 kg tökhús, 2 közepes citrom, 30-50 dkg cukor, víz.

Elkészítése: A (meghámozott, kivájt) tököt lereszeljük a nagylyukú reszelőn, majd kb. 2 dl vizet öntve alá főni tesszük egy olyan edényben, amit a sütőbe is betehetünk. A citromokat jól megsikáljuk; az egyiket héjastól apró kockákra vágjuk, a másikat meghámozzuk, és csak a húsát daraboljuk fel, majd mindkettőt a tökhöz adjuk. 150-160 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és néha megkavargatva másfél-két órán át főzzük. Ekkor beletesszük az ízlés szerinti cukrot, és további 30-40 percig főzzük. Óvatosan kavargassuk, hogy az edény falára esetlegesen rásült darabok ne kerüljenek bele a lekvárba. Miután megfőtt, csírátlanított, száraz üvegekbe adagoljuk, racsavarjuk a kupakot, néhány percre fejtetőre állítjuk őket, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Felbontás után az üvegeket hűtőszekrényben tároljuk, és 1-2 hét alatt ajánlatos elfogyasztani.

2012. augusztus 19., vasárnap

Borjúmájas csirkeragu

Bejegyezte: sedith dátum: 10:07 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Vagy hívhatnám csirkés borjúmájragunak is, mert nagyjából egyforma volt a két alaphozzávaló aránya az ételben.:) Tipikus "hamarkaja", bár amilyen kiadós, senki sem gondolná róla, hogy minimális időbefektetéssel készül el. Nálam úgy alakult, hogy kivettem a fagyasztóból egy csirkemellet, s miközben azon törtem a fejem, hogyan készítsem el azt az egyet úgy, hogy négyen jóllakjunk belőle, eljutottam vásárolni is. És ott fedeztem fel a borjúmájat - amit olyan ritkán kapok el -, méghozzá olyan áron, hogy nem lehetett ott hagyni (9 lej, kb. 600 ft volt kilója). Így aztán a csirkemell maradt a hűtőben, mi pedig grillezett borjúmájat vacsoráztunk sült almával. De nem fogyott el az egész, így másnap megszületett az ötlet, hogy a maradékot összeházasítom a csirkemellel. A "frigy" pedig csodálatos lett. Aki nem hiszi, járjon utána.:D


Borjúmájas csirkeragu/ Csirkés borjúmájragu

Hozzávalók: kb. 40 dkg csirkemell, kb. 40 dkg borjúmáj, 1 nagy hagyma, 1 evőkanál paprikalekvár vagy 1/2 piros húsú paprika, 1,5 evőkanál liszt, 2 dl tej, 1 dl tejföl, só, bors, olaj, 1 csokor petrezselyemzöld.

Elkészítése: A csikemellet és a májat kisujjnyi méretű csíkokra vágjuk. A felorrósított olajon megdinszteljük a finomra aprított hagymát, majd hozzáadjuk a paprikalekvárt vagy a kis kockákra vágott paprikát, és együtt pároljuk néhány másodpercig. Rádobjuk a csirkemellet, és állandóan kavargatva fehéredésig pirítjuk. Ezután beletesszük a májat, és szintén kavargatva pirítjuk. Sóval és borssal ízesítjük, majd lefedjük, és közepes lángon, saját levében hagyjuk párolódni 5-7 percig. Ezalatt a lisztet simára keverjük a tejjel, hígítjuk kevés vízzel, majd hozzáöntjük a húshoz. Belekeverjük a tejfölt is, majd vízzel tetszés szerint hígítjuk, és jól kiforraljuk. Ha szükséges, utánasózunk, végül pedig belekeverjük az aprított petrezselyemzöldet. Párolt rizzsel tálaljuk.

2012. augusztus 18., szombat

Gyümölcsös sárgarépalekvár

Bejegyezte: sedith dátum: 18:03 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Az idei év első lekvárja.:( Ez az év, nyár nem úgy alakult idő szempontjából, ahogy szerettem volna. így a kamrámba eddig csak néháyn üveg uborka került, azt is nagy nehezen préseltem ki magamból, éjszaka. (Nem az uborkát, hanem az eltevését.:D:D:D)
Már régóta birizgálta a fantáziámat a nem elsősorban lekvárnak való alapanyagok "lekvárosítása", s a tavalyelőtti meg tavalyi sikeres töklekvár akciók után gondoltam, még lépek egyet. Így aztán megalkottam ezt az érdekes ízvilágú, de annál finomabb lekvárt. Most csak kicsiben próbáltam ki, kísérletezgettem, de tudom, hoyg lesz nagyobb adag is belőle.:) Én gyümölcscukorral készítettem, de persze, sima cukorral is lehet.


Sárgarépalekvár vegyes gyümölccsel


Hozzávalók kb.2 kisebb üveghez: 25 dkg sárgarépa, 25 dkg kimagozott szilva, 2 közepes alma, 3 őszibarack, 5-7 evőkanál gyümölcscukor vagy cukor, ½ citrom leve. 

Elkészítése: A sárgarépát lereszeljük a nagylyukú reszelőn, és kb. 5 dl vizet öntve alá, fedő alatt 35-40 percig pároljuk. Néha megkavargatjuk. Ezután hozzáadjuk a meghámozott, lereszelt almát, a felezett szilvát meg a szeletekre vágott barackot, és 15-20 percig főzzük együtt. Ekkor botmixerrel az egészet pépesítjük, hozzáadjuk a cukrot meg a citromlevet, majd további 10-15 percig főzzük gyakran megkavarva. Csírátlanított, száraz üvegekbe töltjük, racsavarjuk a kupakot, néhány percre fejtetőre állítjuk őket, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Ha valaki nem bízik a tartósítószermentes tárolásban, az üvegek tetejére szórhat egy borsónyi szalicilt is. 

Tipp: A lekvár fahéjjal is ízesíthető.

Megjegyzés: Miután pépesítettük a lekvárt, és visszatettük főni, ajánlott vasalátétet rakni az edény alá, illetve lefedni, mert nagyon fröcsköl. Amikor meg szeretnénk kavarni, az edényt vegyük félre a lángról, és úgy kavarjuk. 

2012. augusztus 17., péntek

Falafel mentás uborkaszósszal

Bejegyezte: sedith dátum: 10:48 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Rákattantam a mentára. Kísérletezgetek. Olyasmikhoz is használom, amihez álmomban sem gondoltam volna, hogy valaha kipróbálom. Azt sem hittem volna, hogy egyszer uborkamártást ízesítek vele... De hmmmm, milyen finom lett! A falafelnek tökéletes kísérője.

Még múltkor írtam, hogy megtaláltam az igazi falafel receptjét. Most is aszerint készültem készíteni. Aztán hogy, hogy nem, menet közben, hol szükségből, hol véletlenül történtek változtatások. Mert pl. A csicseriborsó végül szinte egy egész napig ázott, majd miután összegyúrtam a fűszerekkel, nem volt időm állni hagyni, hanem egyből sütöttem is. És amikor már megsült majdnem az összes, akkor jöttem rá, hogy szódabikarbónát elfelejtettem tenni bele. Az eredmény azonban? Isteni finom, kívül ropogós, belül puha fasírtocskák, melyekre a mentás-uborkás joghurtszósz csak egy plusz koronát rakott fel. Kicsi lányaim jól megdézsmálták a készletet még mielőtt vacsorához ültünk volna.

Ami szintén másabb volt az előző alkalomhoz képest, az a fűszerezése. Még mindig nem az eredeti szerint tettem, mert római köményt még mindig nem vettem, de most kissé bátrabb voltam, és erőteljesebben fűszereztem. Sőt, szárított csípős paprikát is tettem bele, de csak annyit, amennyitől kellemes pikáns utóíze volt, nem csípett.


Falafel mentás uborkaszósszal

Hozzávalók 20-25 kisebb darabhoz: kb. 30 dkg száraz csicseriborsó, 1 kicsi hagyma, 10 megtermett cikk fokhagyma, 2 teáskanál őrölt kömény, 2 teáskanál falafel-fűszerkeverék, 1 teáskanál pirospaprika, 1 teáskanál gyömbérpor, 1/2 kávéskanál csilipor, 2 teáskanál szárított petrezselyemzöld, 1,5 teáskanál só, olaj; a mártáshoz: 2-3 uborka,  só, 10 dkg ömlesztett sajt, 2-3 dl sűrű joghurt vagy szána (erdélyi joghurthoz hasonló tejtermék), 3-4 szál friss menta, 3-4 szál petrezselyemzöld, limelé.

Elkészítése: A csicseriborsót 12-24 órára hideg vízbe áztatjuk, majd leszűrjük, és hagyjuk megszikkadni. Ezután a hámozott hagymával és fokhagymával együtt aprítógépben finomra aprítjuk. Hozzáadjuk a fűszereket, ízlés szerint sózzuk, majd a masszából diónyi gombócokat formázunk, és forró, bő olajban de közepes lángon szép pirosra sütjük őket. Az uborkát meghámozzuk, kissé besózzuk, majd félretesszük, amíg a többi hozzávalót összekeverjük. Az ömlesztett sajtot simára keverjük kevés joghurttal, majd állandóan kavargatva fokozatosan hozzáadjuk a többi joghurtot is. Enyhén megsózzuk és beletesszük az apróra vágott mentaleveleket és petrezselyemzöldet. Végül az uborkát kissé kifacsarjuk, és beletesszük a mártásba. Jól összekeverjük, majd citromlével ízesítjük, és ha szükséges, utánasózunk.
Továbbra is köszönet SZÉvának a NoSalty-n megjelent receptjéért!:)

2012. augusztus 16., csütörtök

Nektarinos muffin mentás-zöldcitromos habbal

Bejegyezte: sedith dátum: 10:18 0 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Hirtelen ötlettől vezérelve született meg ez a finom muffin. Mivel csak kisebb muffinpapírjaim voltak, összesen 16 darab lett ebből az adagból.


Nektarinos muffin mentás-zöldcitromos habbal

Hozzávalók: 15 dkg finomliszt, 10 dkg teljes kiőrlésű liszt, 5 dkg barna cukor, 1 teáskanál szódabikarbóna, csipetnyi só, 3 nektarin, 5 dkg hámozott, nyers napraforgómag, 10 dkg lágy vaj, 5 dkg méz, 2 tojás, 2 nagy evőkanál tejföl, 1-1,5 dl tej; a habhoz: 3 dl habtejszín, 1 habfixáló, 2 csapott evőkanál barna cukor, 1/2 csokor menta, 1/2 lime héja, apró mentalevelek.

Elkészítése: A száraz hozzávalókat összevegyítjük, hozzáadjuk a kis kockákra vágott nektarint és a napraforgómagot, majd összeforgatjuk. A vajat habosra kavarjuk a mézzel, majd egyenként a tojásokkal és a tejföllel is. A keveréket hozzáöntjük a száraz hozzávalókhoz, összekeverjük, majd annyi tejet adunk hozzá, hogy lágy, kanálról leszottyanós masszát kapjunk belőle. papírkapszlival bélelt muffinformákba adagoljuk, és 180-190 fokos sütőben kb. 15-20 perc alatt megsütjük. A reszelt citromhéjat, a lecsipkedett mentaleveleket és a cukrot összedaráljuk. A habtejszínt verni kezdjük, majd kb. 1 perc után hozzáadjuk a cukrot meg a habfixálót. Néhány perc alatt kemény habbá verjük, majd csillagcsöves habzsákba töltve rányomjuk a kihűlt muffinokra. Apró mentalevelekkel díszítjük.

2012. augusztus 15., szerda

Gumótya

Bejegyezte: sedith dátum: 14:23 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Ez egyfajta túrós puliszka, de nem kell összesütni a sütőben.


Gumótya


Hozzávalók 3-4 személyre: 1 l víz, 25 dkg kukoricaliszt vagy kukoricadara, só, 40 dkg juhtúró, 1 lila hagyma.

Elkészítése: A vizet fölforraljuk, megsózzuk, majd beleszórjuk a kukoricalisztet, és állandóan kavargatva keményebb puliszkát főzünk belőle. Deszkára borítjuk, és rövid ideig hagyjuk hűlni-dermedni. 5-10 perc után egy cérna segítségével a puliszkát lapjában kettévágjuk, a tetejét pedig óvatosan levesszük. Az alsó részre rámorzsoljuk a juhtúrónak kicsivel több, mint felét, majd ráborítjuk a félrevett puliszkatetőt. Erre morzsoljuk a maradék juhtúrót, majd megszórjuk finomra aprított lila hagymával. Kissé megnyomkodjuk, hogy a túró ne essen le róla, majd tortaszerűen vágjuk és tálaljuk. Tejfölt is kínálhatunk mellé.

2012. augusztus 11., szombat

Backamadarasi indulómártás

Bejegyezte: sedith dátum: 14:00 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Hogy miért indulómártás? Mert ezt az ételt akkor szokás felszolgálni a vőlegényes háznál, amikor a násznép éppen indulni készül a menyasszony kikérésére. Hát teljesen logikus, nemde?!:D:D:D 
A receptért köszönet Márkus Rékának, backamadarasi volt iskola- és szobatársnőmnek.:) Bár igaz, nekem mindig Baráth marad!:)


Backamadarasi indulómártás

Hozzávalók: 1 kg sertés- vagy marhahús, 1 nagy evőkanál zsír vagy 1 dl olaj, 3-4 babérlevél, 3 közepes sárgarépa, 2 petrezselyemgyökér, 1 kisebb zellergumó, 1 hagyma, só, bors, 1 teáskanál pirospaprika, 2 evőkanál liszt, 3 evőkanál olaj, 4 dl tej, 25 dkg tejföl, 2-3 evőkanál sűrített paradicsom, ecet.

Elkészítése: A húst nagyjából egyforma kockákra vágjuk, és a felforrósított zsiradékon, nagy lángon hirtelen megkapatjuk. Néha kavargatva hagyjuk, hogy saját levét elfője, majd enyhén megsózzuk és megborsozzuk, megszórjuk pirospaprikával, végül pedig felöntjük annyi forró vízzel, amennyi ellepi. Hozzáadjuk a meghámozott, egészben hagyott zöldségeket meg a babérlevelet, és kis lángon, lefedve addig főzzük, amíg a hús teljesen meg nem puhul. Ha a leve elfőne, kevés forró vízzel pótoljuk. Ekkor a zöldségeket kiszedjük és pürésítjük, a babérlevelet pedig eltávolítjuk belőle. 1 evőkanál lisztet kissé megpirítunk az olajon, majd a húshoz öntjük, és elkeverjük. A másik evőkanál lisztet simára keverjük 1 dl tejjel, és behabarjuk vele az ételt. Ezután hígítjuk a maradék tejjel, hozzáadjuk a kevés forró mártással elkevert tejfölt, a zöldségpürét meg a paradicsomsűrítményt, és jól kiforraljuk. Végül ízlés szerint sózzuk, és kevés ecettel savanyítjuk. Tálaláskor megszórhatjuk apróra vágott petrezselyemzölddel is. Kenyérrel fogyasztjuk. 

2012. augusztus 9., csütörtök

Fokhagymás leves

Bejegyezte: sedith dátum: 10:27 9 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
El sem tudom képzelni, hogyan lehet, hogy még nincs fokhagymás levesem a blogon. Nem készül túl gyakran, az igaz, de azért rendszeresen beiktatom, mert elég hamar elkészül.
Mostanában, amikor a csirkehúsom fogytán van, 4-5 egész csirkét szoktam megvenni, és én porciózom fel aszerint, hogy mit mihez szoktam használni. Így aztán nagyságuktól függően 1-2 mellet teszek egy zacskóba, a combokat, szárnyakat és püspökfalatot egy másik adagba, sültnek, a nyakat, a hát elülső részét meg a mellcsontot és a mellről lehúzott bőrt egy másik adagba. Ez utóbbi tökéletes levesalap. Nem igazán lesz húsos tőle a leves, de annál finomabb ízt ad. Megmosom, megtisztítom, és úgy teszem el. Amikor meg előveszem, ki sem olvasztom, hanem hideg vízben egyenesen odateszem főni. Ugyanannyi idő alatt készül el.

Így szokott készülni ez a leves is. Ha több időm van, teszek bele leveszöldséget is, de általában zöldség nélkül készítem.


Fokhagymás leves


Hozzávalók 4 személyre: 1 csirke aprólékja, 1 nagy fej fokhagyma, 8 dkg rizs, 2 evőkanál paprikalekvár vagy ½ piros húsú paprika, 1 evőkanál liszt, 2 dl tejföl, só, ecet, petrezselyemzöld. 

Elkészítése: A csirkeaprólékot hideg vízben főni tesszük, majd miután fölforrt, habját leszedegetjük. Amikor a hús már félpuha, hozzáadjuk a megmosott rizst, a zúzott fokhagymát meg a darált paprikát, enyhén megsózzuk, és addig főzzük, amíg minden meg nem puhul. A lisztet elkeverjük a tejföllel, felengedjük kevés forró levessel, és behabarjuk vele a levest. Ha szükséges, vízzel hígítjuk, utánasózunk, illetve ecettel ízlés szerint savanyítjuk. A tetejére aprított petrezselyemzöldet szórunk.

2012. augusztus 8., szerda

Mentás, csokoládés panna cotta

Bejegyezte: sedith dátum: 19:00 4 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
A sok hagyományos íz közé egy új, üde aroma is szükséges.:)
Szándékosan nem nevezem After-Eight panna cottának, mert ahhoz még kellene egy kicsit csiszolni a kivitelezésén, de az íze abszolút a mentás krémmel töltött csokoládééra hasonlít. Még sosem készítettem panna cottát, bár nem tudom, miért vártam eddig vele. Igaz, azt is lehet mondani, hogy semmi különleges nincs benne, hiszen egy egyszerű puding, de azért mégis más. Az egész családnak ízlett, és a vendégek is - úgy láttam - szívesen ették.:) Hogy "merre induljak" pannacotta-ügyben, Petránál néztem meg, de aztán mentem a saját fejem szerint...


Mentás, csokoládés panna cotta

Hozzávalók: 3 dl tejszín, 3 dl tej, 20 dkg 50% kakaótartalmú étcsokoládé, 1 púpozott evőkanál gyümölcscukor (vagy 2 csapott evőkanál cukor), 20 g zselatinpor, 12 dkg tejföl (igen, tejföl:)), 4-5 evőkanál mentaesszencia; a tálaláshoz: mentabóbita, 1-2 kocka After-Eight csokoládé.

Elkészítése: A zselatinport beáztatjuk 1 dl vízbe. A tejet és a tejszínt összetöltjük, majd fölforraljuk. Félreveszsük a lángról, beletesszük a darabokra tördelt csokoládét, és addig kavargatjuk, amíg a csoki teljesen fel nem oldódik benne. Közben visszatesszük egy-egy rövid időre a lángra, de már nem hagyjuk forrni. Amikor már egyneművé vált a folyadék, hozzáadjuk a cukrot is. A tejfölt egy tálkába tesszük, és egy-egy kevés csokoládés masszát adunk hozzá állandóan kevergetve. Felolvasztjuk a beáztatott zselatint, és szintén elkeverjük kevés csokoládémasszával, majd az egészet összevegyítjük. Végül pedig beletesszük a mentaesszenciát is. Tálkákba öntjük, és 3-4 órárára hűtőbe helyezzük. Tálaláskor mentabóbitát és mentakrémes csokoládét adunk mellé. (Még gyakorolnom kell a kiborítását a formából....) Ez az adag 5-6 személyre elég.

2012. augusztus 7., kedd

Gulyás kolbásszal

Bejegyezte: sedith dátum: 19:28 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Nem kívánok belemenni abba, hogy mit jelent, és milyen az igazi gulyás, mert úgyis, mindenkinek más-más az igazi. Egyesek úgy tartják, hogy csak hús jár bele, mások krumplival készítik, megint mások pedig csipetkét, tarhonyát főznek bele. Van, aki jó levesesen csinálja, mások direkt jó sűrűre főzik. Néhol gulyásnak, gulyáshúsnak hívják, máshol gulyásleves néven illetik, van, hogy paprikás krumplinak netán pityókástokánynak nevezik. De bárhogy is készüljön, bármi is legyen a neve, egy a lényeg: finom, laktató magyaros egytálétel.

Mi egyszerűen csak gulyásnak hívjuk. És leginkább a mások által paprikás krumpli néven ismert fogáshoz hasonlít, de általában jár hús vagy kolbász bele. Anyósom pl. hosszú lére ereszti, bár még távol van attól, hogy leves legyen, férjecském pedig úgy szereti, ha minél kevesebb rajta a lé, tehát én sűrűbbre főzöm. Az igazság az, hogy hússal ritkán készítem, csak olyankor esetleg, ha nagyobb társaságot kell jóllakatnom, és nem szeretnék több fogást főzni. Mert úgy hosszabb időt igényel. Inkább a kolbásszal készült változatát szeretem, mert így jól beleillik a "hamarkaja" kategóriába. Nyáron aztán főleg, hogy ezt a fajtáját készítem: sok zöldséggel, fagyasztóban bújkáló jó arasznyi füstölt kolbásszal, sűrűn, ahogy a férjem szereti.:)


Gulyás kolbásszal

Hozzávalók kb. 4 személyre: 70 dkg krumpli, 25-30 dkg füstölt kolbász, 2 nagy hagyma, 1 paprika, 2 paradicsom, 1 teáskanál pirospaprika, só, bors, esetleg őrölt kömény, olaj vagy zsír.

Elkészítése: A krumplit és a hagymát meghámozzuk, a paprikát kicsumázzuk, a paradicsomot pedig lobogó, majd hideg vízbe dobjuk, és héját lehúzzuk. Az olajat felforrósítjuk, majd megdinszteljük rajta a finomra aprított hagymát. Ezután rádobjuk a kis kockákra vágott paprikát, majd amikor együtt is pirítottuk néhány percig, megszórjuk pirospaprikával, és azonnal felöntjük 1 dl vízzel. Hagyjuk fölforrni, majd rádobjuk a tetszés szerint feldarabolt krumplit, felöntjük annyi vízzel, amennyi éppencsak ellepi, sózzuk, borsozzuk, és megszórjuk őrölt köménnyel, majd fedő alatt addig főzzük, amíg a krumpli félpuha nem lesz. Ekkor hozzáadjuk a bőrétől megszabadított, karikára vágott kolbászt meg a kockára vágott paradicsomot, és addig főzzük, amíg minden teljesen meg nem puhul. Végül szükség szerint utánasózunk. Valamilyen friss salátával vagy savanyúsággal egyaránt finom.

2012. augusztus 5., vasárnap

Mezőségi marinált ponty

Bejegyezte: sedith dátum: 23:02 4 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Végre egy olyan marinált hal, amire a férjem azt mondta: te, ez a hal nagyon finom!!! Egy szomszédom mesélte a receptet úgy, ahogy ő is egy "bennszülött" mezőségi horgásztól hallotta a záhi tó partján. A műveletek sorrendjét itt-ott felcseréltem úgy, ahoyg én láttam jobbnak, logikusabbnak, a citromot pedig a magam fejétől tettem bele, és becs'szó, egyáltalán nem kárára. Az eredeti receptben csak a tálaláshoz kellett a citrom. Ha valaki el szeretné készíteni, akkor előre szólok, hogy min. egy nappal korábban kezdje el, hogy legyen ideje kihűlni jól. Illetve gondolom, bármilyen hallal készíthető. Én most abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy férjecském két héttel ezelőtt két szépecske pontyot fogott, úgyhogy az eredeti hallal készíthettem a receptet.  


Mezőségi marinált ponty

Hozzávalók: 1 kg konyhakész ponty (patkóra vágva vagy filézve), só, bors, 60 ml olaj; 1 nagy hagyma, 2 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér vagy paszternák, 4-5 ágacska csombor, 2-3 babérlevél, 1 púpozott evőkanál cukor, 2 dl fehérbor, 1 dl fehérborecet, 1 teáskanál só; 1 citrom, 2 közepes paradicsom, 2-3 ágacska csombor; 1 nagy lila hagyma, 4-5 nagy cikk fokhagyma, só, ecet, cukor. 

Elkészítése: A pontyot megszórjuk sóval és borssal, majd félretesszük. A hagymát kockára vágjuk, a sárgarépát és a petrezselyemgyökeret pedig karikára vagy kockára. Az olajat felforrósítjuk, és elősütjük benne a halszeleteket: erős lángon, fél-fél percig pirítjuk őket, majd egy jénai tál aljára sorakoztatjuk. A visszamaradt olajra rádobjuk először a hagymát, majd amikor üvegessé vált, mehet rá a sárgarépa és a petrezselyem. Mellétesszük a babérlevelet és a csomborágakat, és kavargatva együtt pirítjuk még néhány percig. Ekkor beleszórjuk a cukrot, hagyjuk karamellizálódni, majd felöntjük a borral meg a borecettel, megsózzuk, és félrevesszük a lángról. A jénaiba helyezett halszeleteket befedjük citromszeletekkel, majd eloszlatjuk rajta a zöldséges-boros páclevet. Felöntjük annyi vízzel, amennyi szükséges, hogy a halszeleteket a folyadék éppencsakhogy ellepje (nekem kb. 2 dl kellett), megszórjuk kevés sóval, majd befedjük a paradicsomkarikákkal. Sózzuk, borsozzuk, rászórjuk a csombor lecsipkedett leveleit, és 20-25 percre a 220 fokra előmelegített sütőbe toljuk, légkeverésre. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd a levét leszűrjük, és félretesszük. A lila hagymát karikára vágjuk, a fokhagymacikkeket kissé szétnyomkodjuk. A hagyma felét és a fokhagymát egy tálba szórjuk, majd a halszeleteket óvatosan áthelyezzük a hagymára, és befedjük a maradék hagymakarikával. A kifogott levet kissé kipótoljuk vízzel, ízlés szerint sózzuk, édesítjük, illetve savanyítjuk, fölforraljuk, hagyjuk lehűlni, majd ráöntjük a halra. Hideg helyen tároljuk. Ha kocsonyássá válna, fogyasztás előtt néhány percre forró sütőbe tolhatjuk, hogy a lé fölolvadjon, de vigyázzunk, hoyg ne melegítsük fel.  

Kérés

Bejegyezte: sedith dátum: 21:14 7 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Kedves olvasóim!
A blogomon nemrég megjelentetett karamellkrémes, gyümölcsös palacsintareceptemmel beneveztem egy versenyre, amin egy nagyon klassz kuktát lehet nyerni. Ha 10-éig minden nap nyomnátok egy lájkot a receptemre, nagyon örülnék, és nagyon hálás lennék. Sajnos, igazán a végén kullogok, először nem is akartam írni semmit, de rájöttem, hogy akkor semmire sem megyek, hiszen ezek a lájkolós "versenyek" nem arról szólnak, hogy kinek milyen a receptje vagy a fotója, hanem arról, hogy mennyire tudja mozgósítani az ismeretségi körét. Úgyhogy, most én is félreteszem ellenérzéseimet, és megkérlek benneteket, hogy lájkoljatok. Köszönöm előre is mindenkinek. Itt tehetitek meg: http://gatestesanatos.ro/Cu-clatita-la-control/clatite-integrale-cu-crema-caramel-si-fructe-asortate.html
A jobb felső sarokban kell rákattintani a kezecskére. Egy nap egyszer lehet, de másnap újra szabad...:)
Köszönöm szépen!:)

2012. augusztus 2., csütörtök

Paradicsomos padlizsánkrémleves

Bejegyezte: sedith dátum: 17:29 2 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Lányaim zöldséglevest kértek ebédre. S bár tudtam, hogy ők nem ilyesmit értettek zöldségleves alatt, azért bíztam benne, hogy nem lesz gond. Meg is ették, bár a színe eléggé fura volt nekik. Én nagyon szerettem, és a férjem is szívesen ette. Kicsi, éppen 4 tányérra való adag lett belőle.


Paradicsomos padlizsánkrémleves vadzsályával és bazsalikommal

Hozzávalók: 1 közepes padlizsán (30-35 dkg), 1 hagyma, 4-5 cikk fokhagyma, 2-3 paradicsom vagy 1,5 dl paradicsomsűrítmény, 1 maréknyi szárított zöldség (házi ételízesítő), 1,5 dl tejszín, só, citromlé, szárított, morzsolt vadzsálya- és bazsalikomlevél (vagy persze, friss, de nekem már nem volt); a tálaláshoz: pirított mandulaszilánk, olívaolaj.

Elkészítése: A padlizsánt meghámozzuk, kockára vágjuk, majd tésztaszűrőbe tesszük, és alaposan besózzuk. Félretesszük, és állni hagyjuk. Felforralunk kb. 1 l vizet, beledobjuk a csíkokra vágott hagymát, a fokhagymacikkeket, a szárított zöldséget vagy ételízesítőt, illetve a meghámozott, feldarabolt paradicsomot. 5-10 percnyi főzés után a padlizsánt folyó víz alatt jól átöblítjük, és hozzáadjuk a leveshez. további kb. 10 percig főzzük, vagy addig, amíg a padlizsán is teljesen meg nem puhul. Ekkor botmixerrel pürésítjük, majd hozzáadjuk a fűszernövényeket, illetve hozzáöntjük a tejszínt, elkavarjuk, és egyet lobbantunk rajta. Végül citromlével, és ha szükséges, sóval ízesítjük. Tálaláskor meglocsoljuk néhány csepp olívaolajjal, illetve megszórjuk pirított mandulaszilánkkal. Húsnapon, zöldség- és tésztanapon egyaránt ehető. Hidegen a legfinomabb.

2012. augusztus 1., szerda

Lecsó, ismét - ahogy nagymamám készítette

Bejegyezte: sedith dátum: 19:14 7 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
Olyan csirkepaprikást és olyan lecsót, mint apai nagymamám, szerintem senki sem tud készíteni. Hogy mi a titkuk, fogalmam sincs, mert hiába követem töviről hegyire az elmondását, sosem sikerül olyanra, mint amit ő főzött anno. Mert mostanában már nem főz. :(
A lecsó is nála teljesen más volt, mint édesanyámnál. És ezt jobban szerettem mamámnál. Az igazi magyarázatát nem tudom, egyszerűen csak így éreztem mindig. Mint már többször írtam lecsóügyben, nálunk ez volt az egyik húsmentes étel, amit a férfiak is szívesen ettek hús nélkül, mert tartalmas, laktató. Mamám pedig mindig jó sok zöldséget is tett bele. Így igazán nyárias és igazán vitamindús fogást tett az asztalra anélkül, hogy tudatosan tette volna. Én is megpróbáltam most reprodukálni, és mondhatom, nagyjából sikerült. Zöldbabot szerettem volna még tenni bele, mert mamám mindig tett, de éppen nem kaptam. Akinek viszont van, ne habozzon beletenni. Nagyon rájártam. Pedig jó nagy adag lett belőle!


Erdélyi rizses lecsó sok-sok zöldséggel

Hozzávalók: 3 hagyma, 2-3 zöld paprika, 2 sárgarépa, 3-4 közepes krumpli, 1 kis zsenge tök, 5-6 paradicsom, 20 dkg zsenge szemes bab, 20 dkg rizs (1 pohár), kb. 60 ml olaj, só, bors, 1 teáskanál pirospaprika.

Elkészítése: Felforrósítjuk az olajat, és rendre beledobjuk a csíkokra vágott hagymát és paprikát, illetve a kettőbe hasított, majd vékony szeletekre vágott sárgarépát. Miután megdinsztelődtek, megszórjuk pirospaprikával, elkavarjuk, és azonnal felöntjük 1 pohár vízzel. Hagyjuk felforrni, majd hozzáadjuk a kockára vágott krumplit meg a zsengebabot. Megsózzuk, és lassú tűzön, lefedve hagyjuk főni, amíg a krumpli félpuhára nem fő (kb.10 perc). Ekkor hozáadjuk a szintén kockára vágott tököt meg a megmosott rizst. Felöntjük további 3 pohár vízzel (ugyanazzal, amelyikkel a rizst is mértük), és lassú tűzön, most már fedő nélkül hagyjuk főni (további kb. 10 perc). Közben meghámozzuk a paradicsomot, kockára vágjuk, és amikor a rizs is majdnem megpuhult, hozzáadjuk a lecsóhoz. Nem főzzük túl sokáig, csak olyan 5-10 percig, ezalatt a szaftja jól besűrűsödik. Akkor jó, ha még eléggé szaftos marad, nem fő el teljesen a leve. Tetszés szerint tehetünk bele apróra vágott petrezselyem- vagy zellerzöldet is. Zöldség- és tésztanapon ehető.

Padlizsánkrémmel töltött paradicsom

Bejegyezte: sedith dátum: 0:49 1 megjegyzés A bejegyzésre mutató linkek
A padlizsánkrémet egyszerűen nem tudjuk megunni, télen-nyáron készítjük. Azért hogy mégse legyen túl egyhangú, próbálom néha a szokásostól kicsit eltérően készíteni. Az alább bemutatott változat azonban nagyon is szokásos errefelé, sőt, nyáron, a frissen lesütött padlizsánból általában így készül a krém, majonéz nélkül. Érdekes módon, télen, a fagyasztott zöldségből tényleg nem olyan finom, mint most.
Én, ha padlizsánkrémet, vagyis vinettát - ahogy mi hívjuk - készülők "kavarni", legalább 3-4 jókora darabot lesütök. Most azonban csak kettőből készítettem, mert csak hárman ettünk belőle.
A tálalási módja pedig a számomra régmúlt időkbe nyúlik vissza. Amikor frissen a rendszerváltás után ellepték Erdélyt a különféle segélyekkel érkező hollandok, hát a mi falunkat is megtalálták. Olyannyira, hogy évekre szóló kapcsolat lett a gyülekezetek között, sőt, az emberek, családok között is barátságok születtek. Nos, amikor egy-két év után egyszer egy ilyen holland delegáció érkezett a faluba, elérkezettnek találtuk az időt, hogy mi is meghívjuk őket egy étkezésre. Emlékszem, augusztus volt, és vasárnap este. És ha még jobban megerőltetem a memóriámat, talán '92-t írtunk. Vagy '93-at? Mindegy. Egész nap készülődtünk, csodásan megterítettem az asztalt, tényleg eltátották a szájukat a vendégek, amikor beléptek.:) Mama, Édesanyám és egy rokon néni pedig főztek, és főztek. A rokon néni pedig előételként padlizsánkrémmel töltött paradicsomot is készített. Nagyon szép volt a piros paradicsom a fehér tányéron petrezselyemzölddel díszítve. Addig sosem láttam ilyet. Hogy miért készítem azóta is annyira ritkán, fogalmam sincs. Pedig igazán mutatós és praktikus, hiszen már eleve tálalva van mellé a friss zöldség, kísérőnek!:)


Padlizsánkrémmel töltött paradicsom (majonézmentes)

Hozzávalók: kb. 80 dkg padlizsán, 1 kisebb hagyma, só, citromlé, kb. 1/2 dl olaj, 1 teáskanál mustár, 5-7 paradicsom (méretüktől függően); a díszítéshez: 1 főtt tojás, petrezselyemzöld.

Elkészítése: A padlizsánt forró sütőben 40-45 perc alatt megsütjük (vagy grillrácson meggrillezzük) úgy, hogy közben 2x-3x meg s fordítjuk. Érdemes néhány helyen fogpiszkálóval megszurkálni is, hogy nehogy szétrobbanjon.:) Miután megsült, hagyjuk, hogy kissé hűljön, majd meghámozzuk, és a húsát tésztaszűrőbe helyezzük. 1/2-1 órán át hagyjuk alaposan lecsepegni, majd késsel vagy botmixxerrel pürésítjük. A padlizsánpéhez adjuk a mustárt, ízlés szerint sózzuk, majd nagyon vékony sugárban hozzáöntjük az olajat, miközben fakanállal vagy kézi mixerrel állandóan kavarjuk. A hagymát finomra aprítjuk vagy lereszeljük, és belekeverjük a krémbe. Végül citromlével ízesítjük, illetve sózzuk, ha még szükséges. A paradicsomoknak levágjuk a szár felőli részét, majd egy éles kés, illetve kiskanál segítségével kivájjuk a belsejüket. Enyhén besózzuk őket, majd üregükkel lefele fordítva hagyjuk lecsepegni. Végül a padlizsánkrémet belekanalazzuk a paradicsomokba, tetejüket pedig főtt tojással és petrezselyemzölddel díszítjük. Húsnapon, zöldségnapon és tésztanapon egyaránt ehető.
Related Posts with Thumbnails