2011. május 30., hétfő

Rántott, sajtos tekercs

Még húsvétra készítettem ezt a finom húsfélét, de végül csak az ünnep után került sor az elfogyasztására. Előnye és jellegzetessége, hogy a tekercselést előre el kell végezni, a panírozás pedig történhet "helyben".

Rántott, sajtos pulykatekercs

Hozzávalók: 1 pulykamellfilé, 30 dkg sajt, 3 főtt tojás, 1 nyers tojás, 2-3 evőkanál tejföl, 1 csokor petrezselyemzöld, opcionálisan: levesben főtt sárgarépa; a panírozáshoz: 4 tojás, liszt, zsemlemorzsa, olaj a sütéshez

Elkészítése:
A húst megmossuk, megtörölgetjük, majd úgy vágjuk fel, hoyg két nagyobbacska szeletet kapjunk. Fólia alatt vékonyra veregetjük, sózzuk, borsozzuk és megszórjuk fokhagymaporral. A főtt tojást villával összetörjük, hozzáadjuk az aprított petrezselyemzöldet, a nyers tojást és néhány evőkanál tejfölt, majd simára dolgozzuk. A húst fóliára fektetjük, megkenjük tojásos masszával, ráhelyezzük a vékonyra szeletelt sajtot (illetve a csíkokra vágott főtt sárgarépát), és a fólia segítségével a lehető legszorosabban feltekerjük. 2-3 órára mélyhűtőbe tesszük, majd amikor már fagyos, de még jól szeletelhető, 1 cm vastag karikákra vágjuk. A tekercseket egymás mellé helyezzük egy tálcára és visszatesszük a fagyasztóba. (Több réteget is tehetünk egymásra, csak akkor válasszuk el fóliával!) Felhasználáskor a fagyos tekercseket lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk, majd forró, bő olajban, lassú tűzön aranybarnára sütjük. Bármivel tálalható, mi tavaszi zöldekből (salátaboglárka, sóska, tyúkhúr, friss fokhagyma, dió) készült pestóval ettük.

2011. május 28., szombat

Halas-krumplis saláta

Az elmúlt héten alig voltam itthon, s bár férjemnek ebédelnie kellett, ezúttal be kellett érnie holmi "gyorskajával". Így hétfőn tárkonyos levest főztem szárított sárgarépából, rizsből, és a húsvéti csülök főzőlevéből, no meg természetesen, tárkonyból; kedden nem volt kinek főzni, szerdán gombapaprikást hagytam itthon, csütörtökön spenótfőzelék volt az ebéd tükörtojással, tegnap pedig nem kellett főznöm, mert "nagykanállal ettünk":) volt szomszédaink lányának ballagásán.:)
Csütörtökön este viszont már nagyon rámtört az alkothatnék, és az otthon lévő dolgokból megalkottam a következő salátát.

Halas-krumplis tavaszi saláta

Hozzávalók: 1 fejes saláta, 3 csokor újhagyma, 2-3 csokor hónapos retek, 50 dkg főtt krumpli, ecetes hal konzervből (vagy Yasmine leírása szerint), só, almaecet

Elkészítése:
  A főtt krumplit meghámozzuk és feldaraboljuk, majd annyi ecetes-sós vizet öntünk rá, amennyi ellepi. A saláta leveleit jól megmossuk, majd összefogva őket, ujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Az újhagymát felkarikázzuk, a hónapos retket felszeleteljük. A friss zöldségeket megsózzuk, jól összekavarjuk, majd hozzáadjuk a krumplit is, levével együtt. A halat feldaraboljuk és legvégül hozzáadjuk a salátához. Ha valaki szereti, és a saláta elbírja, a halkonzerv levét is ráöntheti. Ha szükséges, további sóval, ecettel ízesíthetjük.
Nagyon finom, laktató saláta kerekedik így belőle, de akik szétválasztósan esznek, vagy csak krumplival, vagy csak hallal készítsék. Esetleg tartsanak gyümölcsnapot, mint én tettem aznap. :D

2011. május 26., csütörtök

A legegyszerűbb (és legfinomabb) rablóhús


Rablóhúst középiskolás koromban ettem először, Piricskén, egy osztálykiránduláson. Az osztályfőnöknőm szüleinek hétvégi házában voltunk a Hargitán, nem messze Csíkszeredától. Ő irányította a bandát, ő mondta, mit hogyan csináljunk. Tőle tudtam meg, hogy akkor a legfinomabb a rablóhús, ha legalább kétféle - disznó, illetve növendék vagy borjú - húsból készül, és nem kell agyonflancolni túl sok mindennel: a húson kívül szalonna és hagyma szükséges hozzá. No meg hargitai fenyőfa a sütéshez, mert így teljesen más lesz az aromája.:)
A fiúkat elküldte nyársakat vágni: jó méteres vesszőket vágtak, annyit, hogy a lányoknak is jusson. Mindegyiket szépen letisztították a héjától, és vékonyabbik végüket vízbe állították. Ezalatt mi a rátűznivalót készítettük elő. A húsokat felszeleteltük, majd vékonyra veregettük, sóval és borssal befűszereztük, mások pedig ügyes kis lapocskákká szabdalták a nagy szeleteket. Ugyanígy tettünk a szalonnával is, illetve e megtisztítotthagymát ügyesen felkarikáztuk. Végül, ki-ki magának tűzögette fel a darabkákat a nyársra. Akkor úgy tanultam, és azóta is úgy csinálom: szalonna, hús, hagyma, hús, szalonna, hús, hagyma, stb. Azaz a húsból dupla adagot használtunk. Azóta már sokszor és sokféleképpen (néha agyonflancolva) készítettem rablóhúst (zsiványpecsenyét), de mégis ez maradt nekem eredetinek, ezt szeretem a legjobban.

Múlt vasárnapot a patakparton töltöttük. Csak mi, a család. És hogy minél kevesebb dolgom legyen, de mégis sokfélét együnk, vettünk egy családi grill-összeállítást, amiben volt 8 darab miccs, 4 jókora szelet tarja és 4 gyönyörű szelet karaj. Kicsit csalódtam, mert azt hittem, hogy a húsok be vannak pácolva, de azért nem estem kétségbe: vettem egy tasak grillfűszert, és a patakpartra kiérkezve, az volt az első dolgom, hogy a húsokat bepácoltam.
A miccseket és a tarját megsütöttük úgy, ahogy voltak, a karajjal viszont "elbántam". Amikor indultunk otthonról, és még szétnéztem utoljára a konyhában-kamrában, gyorsan elkaptam a nyársakat és bedobtam a csomagba. És ez lett a karaj végzete. Igaz, kicsit vastagok voltak a szeletek, én vékonyabbra szoktam őket, de azért így is megfeleltek. Zöldhagymát és szalonnát amúgyis vittünk, tehát adott volt, hogy együtt fűzöm őket nyársra. Hogy hogyan, azt fentebb már leírtam. Végül a forró rácson szép pirosra sütöttük őket. Finom rozsos házi kenyérrel és uborka-zöldhagyma-reteksalátával ettük. Illetve mustárral. A szétválasztózók, húsnapon, ne röstelljenek jóllakni belőle!!!:)

Az eredmény lejjebb "olvasható":




2011. május 21., szombat

Barackos rizsfelfújt

Évekkel ezelőtt készítettem el először, amikor egy szlovákiai lány feltette a receptjét a fórumra, ahová pocakos kismamaként akkor írogattam. Ízlett mindkettőnknek, bár megittam végül a levét, mert a terhességem alatt végig kínzó gyomorsav az édességek hatására méginkább akcióba lépett, de azért nem hagytam magam!:D
Mivel azóta azt a fórumot bezárták, a pontos receptjét nem találtam meg, de emlékeimre és józan eszemre hagyatkozva sikerült egy nagyon finom felfújtat készíteni, amire a család azt mondta: gyakrabban is lehetne.:)


Barackos rizsfelfújt 

Hozzávalók: 
50 dkg rizs, 3 evőkanál olaj, 7 dl tej, 3 dl víz, pici só, 10-15 dkg cukor, 4 tojás, 1 nagy üveg barackbefőtt

Elkészítése:
Az olajat felforrósítjuk, rádobjuk a rizst, néhányszor átkavarjuk, majd felöntjük a vízzel és a tejjel, csipetnyi sót szórunk rá, és erős tűzön hagyjuk felforrni. Amikor fölforrt, a lángot takarékra vesszük és fedő alatt, kavargatás nélkül, kb. 15 percig főzzük tovább. Ekkor félrevesszük, és lefedve hagyjuk.
Közben a tojások sárgáját a cukor felével habosra kavarjuk, a tojások fehérjét pedig, a maradék cukorral, kemény habbá verjük. A barackot felszeleteljük.
A kifőtt rizst egy tálba öntjük, jól összekavarjuk, majd hozzáadjuk a habos tojássárgát, végül pedig óvatosan beleforgatjuk a habot is. Egy tepsit kivélelünk sütőpapírral és belesimítjuk a rizses massza felét. Egyenletesen eloszlatjuk rajta a barackszeleteket, majd befedjük a maradék masszával. Forró sütőbe tolva addig sütjük, amíg a teteje már nem folyós, és szép aranysárga nem lesz.

2011. május 18., szerda

Tavaszi krémleves

Továbbra is a KIFŐZTÜK tartja életben a blogomat.:D



Tavaszi krémleves

Hozzávalók 4 személyre:
20 dkg zöld levél vegyesen (salátaboglárka, csalánlevél, vadsóska)
1 csokor újhagyma
2 szál friss fokhagyma zöldjével együtt
2 dl tejszín
3-4 evőkanál olaj
2 evőkanál liszt
citromlé ízlés szerint

a tálaláshoz:
tejszín
mákos ropogós vagy pirított kenyérkockák

Elkészítése:
A zöldeket megválogatjuk és több vízben átmossuk, az újhagymát és a fokhagymát felaprítjuk. Az olajat felforrósítjuk, megdinszteljük az újhagymát és fokhagymát, majd rádobjuk a zöldeket, és hirtelen átforgatjuk rajta. 1-2 perc alatt már összeesik. Rászórjuk a lisztet, elkeverjük és fölengedjük kb. 2 dl hideg vízzel. Állandóan kavargatva felforraljuk, majd botmixerrel pépesítjük. Ekkor megsózzuk, felöntjük a tejszínnel, és ha szükséges, citromlével savanyítjuk. Kiforraljuk és máris tálalható. Tálaláskor tejszínt csepegtetünk rá, illetve mákos ropogóssal vagy pirított kenyérrel kínáljuk. 

2011. május 15., vasárnap

Kéksajtos töltött tojás

A KIFŐZTÜK 5. számában található meg a recept sok más finomság mellett.



Kéksajtos töltött tojás


Hozzávalók személyenként:
2 tojás
3 dkg kéksajt
4-5 evőkanál tejszín
fél csokor snidling
bors

Elkészítése: 
A tojást 8 perc alatt keményre főzzük, majd hideg vízbe állítva kihűtjük. Megtisztítjuk a héjától, hosszában kettévágjuk, a sárgáját kikaparjuk. A sajtot és a tojások sárgáját villával összetörjük, hozzáadjuk a nem túl finomra aprított snidlinget, borsozzuk, illetve, ha még szükséges, sózzuk (vigyázat, mert a sajt eleve sós), majd kanalanként tejszínt adagolunk hozzá, és sima, krémes masszává dolgozzuk. A krémet habzsákba tesszük és megtöltjük vele a fehérjéket. Pirítóssal, teával, esetleg retekkel és uborkával finom reggeli vagy vacsora. 
Húsnapon fogyasztható. 

2011. május 14., szombat

Csokoládés-mogyorókrémes torta Édesanyámnak

Múlt vasárnap ünnepeltük Édesanyám születésnapját. Nem akart nagy felhajtást, úgy is tettünk, hogy mi sem. Azért húgommal megyegyeztünk, hogy egy torta mégis jár neki.:) Azért tényleg nem csináltam túl nagy felhajtást, úgyhogy ez a torta a valóban gyors kategóriába tartozik.

Készítése alatt azonban ismét gazdagodtam némi tapasztalattal, jobbanmondva bebizonyosodott számomra, hogy jobb kevés tojásból, külön-külön sütni a lapokat, mint sok tojásból egybe, majd lapokra vágni. Ezúttal ugyanis sütöttem egy 6 tojásos piskótát a 26 cm-es tortaformában, és háromba vágtam. Igenám, de valamilyen okból kifolyólag a piskóta teteje púposabb lett, mint a szélei, így az egyik lap, amit végül középsőként használtam fel, kisebb lett, mint a másikok, a széleinél pedig egészen elvékonyodott. Ha sütöttem volna 3 db kéttojásos piskótát, mint ahogy szoktam általában, ez a probléma nem állt volna fenn. Legalább tanulság volt...
A receptben, mindenesetre, már eleve külön piskótákként írom...


Csokoládés-mogyorókrémes torta

Hozzávalók 
a piskótához: 6 tojás, 9 evőkanál cukor, 3 evőkanál víz, 6 evőkanál olaj, 1 mokkáskanál sütőpor, 12 evőkanál liszt;
a krémhez: 20 dkg vaj, 20 dkg mogyorókrém (nálam Finetti volt), 3 púpozott evőkanál liszt, 1 púpozott evőkanál kakaó (természetesen, cukrozatlan), 10 dkg cukor, 4 dl tej;
a locsoláshoz: 2 dl víz, 2 evőkanál vaníliás cukor
a díszítéshez: 2,5 dl tejszín, 2 evőkanál porcukor, 1 habfixáló, csokidara, citromfű
Elkészítése:
Sütünk 3 db. kéttojásos piskótát. Ehhez egy tálba ütünk 2 egész tojást, hozzámérünk 1 evőkanál vizet és 3 evőkanál cukrot, majd kézi mixerrel, kzepes fokozaton 2-3 percig verjük, amíg a massza felhabosodik, kifehéredik. Ekkor hozzáadunk 2 evőkanál olajat és még 1 percig verjük. Végül fakanállal óvatosan belekeverjük a sütőport és 4 evőkanál lisztet. A masszát kikent-lisztezett, vagy sütőpapírral bélelt formába öntjük és forró sütőben 10-15 perc alatt aranysárgára sütjük. (A sütési idő relatív, sűrűn nézzünk rá, nehogy megégjen. Az első 5 percben viszont nem szabad megnyitni a sütő ajtaját.) Így járunk el még kétszer, a maradék hozzávalóval is.
A lisztet, a cukrot, a kakaóport és a tejet simára keverjük, majd lassú tűzön sűrű pépet főzünk belőle. Az edényt hideg vízbe állítva, a pépet teljesen kihűtjük. Ezalatt a vajat és a mogyorókrémet habosra kavarjuk, majd kanalanként hozzáadjuk a kihűlt pépet is. Jól összedolgozzuk.
A kihűlt piskótákat meglocsoljuk a vaníliacukros vízzel, majd megtöltjük krémmel. Úgy osszuk be a krémet, hogy 2-3 evőkanálnyi maradjon ahhoz, hogy a tetejét és az oldalakat is bemázoljuk vele.
A tejszínt kemény habbá verjük a porcukorral és a habfixálóval, majd bevonjuk vele a tortát. A tetejét megszórjuk csokidarával, a közepébe pedig egy citromfűbóbitát tűzünk.

A piskóta színét szintén nem Photoshoppal szerkesztettem, hanem a házi tojásoktól ilyen szép:D:

És, tudja fene... sosem voltam oda a csokoládés dolgokért, az utóbbi időben mégis többször rámjött már, hogy csokis tortát, süteményt, más édességet készítsek. Ez is nagyon jól sikerült, mindenkinek ízlett. Édesanyám pedig boldog volt.:) Húgommal karöltve finom ebéddel vártak: csorba vegyeszöldséggel, krumplipüré, bécsi szelet, csirkecomb és cukros saláta, illetve a csokoládés torta, amit én vittem.:)

A blogomban pedig ez a 600. bejegyzés. :)

2011. május 12., csütörtök

Duplán orgonás muffin rebarbarával

Furcsa vagyok. Kiskorom óta esszük a különféle vadnövényeket, mint pl. a salátaboglárkát, a csalánt, a vadsóskát vagy a komlót, ezeket megszoktam és szeretem. A családom is. Ahogy viszont valami újdonságról hallok, kicsit idegenkedem tőle. Így voltam nemrég a tyúkhúrral, de végül kipróbáltam, és bár nem ragadott túlságosan magával, azért nem is lett ellenségem.:) Mostanában pedig a virágok evése foglalkoztat. Ibolyát, kankalint pl. mindig szoktam szedni és szárítani teának, de még sosem vettem rá magam, hogy megkóstoljam őket. Az orgonával is így voltam. Tudtam, hogy ehető, de most is, ha arra gondolok, hogy beleharapjak egy virágfürtbe, beleborzongok. :D A fantáziámat viszont állandóan birizgálta és azon gondolkodtam, mit készíthetnék belőle, hogy ne közvetlenül a virágba kelljen beleharapni. És egyszercsak feltaláltam a spanyolviaszt:D: muffin lesz, gondoltam. Hogy rebarbara is került bele, az csak a  véletlen műve, mert amikor a tojást vettem elő a hűtőből, akkor láttam meg a rebarbarát, és döntöttem úgy, hogy kombinálom a kettőt.
Kicsit módosítottam a muffin-receptemen is, és egy nagyon finom, cseppet sem fullasztós süti lett a végeredmény. Amivel enyhén melléfogtam, az a cukormennyiség. Általában 7-8 dekát szoktam tenni egy adaghoz, most viszont, a rebarbara miatt, megnöveltem 13 dekára. És így is kevés volt kissé. De némi plusz porcukor megoldotta a dolgot. Legközelebb viszont, ha rebarbarával készítem, teszek bele 15 dekát.



Orgonás-rebarbarás muffin

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 15 dkg cukor, 1 kávéskanál sütőpor, késhegynyi só, 3 szál rebarbara, 1 pohár orgonaszirom, 2 tojás, 6 evőkanál olaj, 2,5 dl tejszín

Elkészítése: A lisztet, a cukrot, a sütőport, a sót, a meghámozott és karikára vágott rebarbarát és az orgonaszirmot lazán összeforgatjuk, majd hozzáöntjük a felvert tojások, az olaj és a tejszín keverékét. Összedolgozzuk, majd a masszát muffinformákba adagoljuk és kb. 25 perc alatt forró sütőben aranysárgára sütjük. Tálaláskor megszórhatjuk porcukorral. Egy pohár tejjel kitűnő reggeli vagy vacsora.

Hogy ilyen szép sárga lett, nem a képszerkesztő műve, hanem a sógornőmtől kapott házi tojásoké.:)

Jaj, és hogy miért duplán orgonás??? Hát csak azért, mert amíg én a konyhában az orgonás muffint készítettem, a férjem orgonán játszotta mellé a talpalávalót.:D:D:D:D:D

2011. május 9., hétfő

Kapros tojássaláta


A recept Jucitól származik, szinte egy az egyben követtem. Annyi volt mégis a különbség, hogy hagymaként újhagymát, fokhagymaként pedig friss, zöld szárú fokhagymát használtam, és nem tettem bele pirospaprikát. Nagyon finom volt, degeszre is ettem magam belőle, de nem mondható éppen könnyű salátának. Legközelebb kipróbálom csupán tejföllel és/vagy joghurttal, azaz majonéz nélkül.:)

2011. május 8., vasárnap

Kifőztük - májusban is!

Ismét megjelent a KIFŐZTÜK, Magyarország (és a térség:)) első ingyenesen letölthető gasztromagazinja. A májusi lapszámban gazdag kínálatot találnak a szezon gyümölcseinek és zöldségeinek (medvehegyma, eper, rebarbara stb.) felhasználására, beszámolót olvashatnak az Óbudai Múzeum május elsejei főzőversenyéről, ahol a Kifőztük csapata is főzött, méghozzá egy nagyon finom pincepörköltet, ugyanakkor sok más ötletet találhatnak lakás- és asztaldíszítéssel, illetve tartósítással, befőzéssel kapcsolatban.

Mindezeken kívül egy fontos közlendő: Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy 2011. június 15-ig közkívánatra az összes eddigi számunk elérhető lesz; ha szeretnék letölteni, ne habozzanak, mert a későbbiekben mindig csak az utolsó 4 újság lesz elérhető. Utána már csak a receptek lesznek olvashatóak a weboldalon, amiket folyamatosan igyekszünk feltenni az oldalunkra. 

Én két recepttel járultam hozzá ehhez a lapszámhoz:

Kéksajtos töltött tojás:

Tavaszi krémleves:

2011. május 7., szombat

Braşovene, avagy Brassói húsos palacsinta

Ha minden igaz, amit egy néhány héttel ezelőtt megjelent román nyelvű cikk ír, a brassói húsos palacsintának csak annyi köze van Brassóhoz, hogy valamikor a nyolcvanas évek derekán élt Bukarestben egy brassói származású ember, aki a vendéglőjében valami ízetlen, hússal töltött palacsintát is árult, amit szülővárosáról nevezett el. És egy akkori vásárhelyi diák, aki sokszor rendelte az említett gasztronómiai förtelmet ára és laktatóssága miatt, egyszercsak ott állt a kisült palacsintákkal és a darált csirkehússal szemben, és elkezdett játszadozni: addig kísérletezett, amíg az eredménynel elégedett volt. A receptet megtartotta, és amikor 1998-ban, Marosvásárhelyen megnyitotta a Leo éttermet, a fogást felvette a menübe. A "Braşovene", ahogy románul hívják, azóta is a vendégek egyik kedvence.

Évekkel ezelőtt a húgommal beültünk a Leóba, és hosszas tanácskozás után rendeltünk egy-egy adag brasovene-t. Nem tudtuk, mire számítsunk, addig egyikünk sem evett húsos palacsintát. De miután megkóstoltuk, alig bírtuk abbahagyni az evést, és bár eléggé jól lehetett lakni a 2 darabbal, ami az adagot képezte, szívesen ettünk volna még legalább egyet.:D Ahogy elhagytuk az éttermet, megfogadtam, hogy hamarosan el fogom én is készíteni, és megtárgyaltuk, kb. hoygan is készülhetett, mi kerülhetett bele.

Nos, bármennyire is hihetetlen, az a bizonyos 'hamarosan' ezen a héten következett be, holott akkoriban a húgom még jócskán középiskolás volt, úgyhogy nem tavaly-tavalyelőtt kóstoltuk először! Hogy a Leóban hogyan készül, nem tudom, tulajdonosa a cikkben sem árulta el (természetesen), a receptet, de hogy finomra sikerült, az tény. Úgy adódott, hogy húgomék is éppen itt voltak vacsorára, sógoromnak és férjemnek is nagyon ízlett, úgyhogy a receptet megtartom, azzal a reménnyel, hogy nem 5-6 év múlva fog legközelebb készülni.:D

Brassói húsos palacsinta 

Hozzávalók
a palacsintához: 2 tojás, 25 dkg liszt, csipet só, 3 dl tej, kb. 2 dl (ásvány)víz;
a töltelékhez: 30 dkg darált csirkehús, 10 dkg friss vagy fagyasztott gomba, 0,5 póréhagyma zöldjével együtt, 3-4 evőkanál paradicsomlé, 1 teáskanál szárított, morzsolt csombor, fél csokor aprított petrezselyemzöld, 1 tojás, só, bors, kevés olaj.
a panírozáshoz, sütéshez: 4 tojás, liszt, zsemlemorzsa, olaj
a tálaláshoz: tejföl

Elkészítése: a palacsinta hozzávalóit sima masszává kavarjuk és forró serpenyőben palacsintákat sütünk. Hagyjuk kihűlni.
A póréhagymát apróra vágjuk és kevés olajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a húst és állandóan kavargatva addig sütjük nagy lángon, amíg a hús szétmállik és kifehéredik. Ekkor hozzáadjuk a szeletelt gombát, megsózzuk, megborsozzuk, rászórjuk a csombort, felöntjük 1 dl vízzel, és néha kavargatva addig pároljuk, amíg zsírjára sül. Hozzáadjuk a paradicsomlevet és a petrezselyemzöldet és hagyjuk egyet-kettőt rottyanni. Utánafűszerezünk, félrevesszük a tűzről, és elkavarjuk benne a nyers tojást. A palacsintákat megtöltjük egy-egy púpozott evőkanálnyi töltelékkel (a tölteléket szétkenjük a palacsinta közepén, két oldalát behajtjuk, majd feltekerjük), lisztbe, felvert tojásba és prézlibe forgatjuk, és forró olajban aranybarnára sütjük. Rézsótosan kettévágva, tejföllel tálaljuk. Hogy kiadósabb legyen, mi egy gazdag salátát is készítettünk mellé fejes salátából, spenótból, újhagymából, zellerszárból, sárgarépából, uborkából és paradicsomból, amit egyszerűen csak kevés sóval, balzsamecettel és olívaolajjal locsoltunk meg.
Bár a palacsinta nem húsnapi étel, én azért ezt a fogást megettem húsnapon, azt mondván, hogy a palacsinta most helyettesíti a szeletnyi kenyeret. :)

2011. május 3., kedd

MAGYARORSZÁGON IS ELŐFIZETHETŐ AZ ERDÉLYI KONYHA!!!


Az ERDÉLYI KONYHÁT júniustól ELŐFIZETÉSBEN terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Terjesztési Központ.
 Előfizethető az ország BÁRMELY postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető:
e-mail-en: hirlapelofizetes@posta.hu
és telefonon 06-80/444-444 az ingyenes zöld számon.

2011. május 2., hétfő

Epres máktorta

Epres máktorta  



Nagyon régen kinéztem magamnak ezt a receptet, még Mohánál, de valahogy mindig elfelejtettem elkészíteni. Az ünnepre úgy terveztem, hogy csak kétféle süteményt sütök, de azoknak nagyon finomaknak kell lenniük. Így esett a választásom a tavaly is készített Csodálatos süteményre, illetve Moha meggyes máktortájára. Mert eredetileg meggyes volt az a máktorta, bizony! Csak nálam vált epressé, amikor felfedeztem, hogy épp, amikor nekem kellene, akkor nem kapok fagyasztott meggyet. És mivel szederrel nem akartam készíteni a magvak miatt, hát epret vettem hozzá. Hogy meggyesen milyen, nem tudom, gondolom, kissé savanykásabb és így kontrasztosabbak is az ízek, de hogy epresen is nagyon finom lett, az tény. Mindenkinek ízlett, aki megkóstolta.

Nekem nagyon, mert én imádom a mákot. És az epret is.:)
Legközelebb kipróbálom meggyel is, az biztos, úgyis hamarosan itt a szezonja, akkor annyit módosítanék majd rajta, hogy a tejbegrízet csak 2 evőkanál grízzel főzném, mert így, mire kihűlt, annyira kemény volt, hogy alig tudtam eldolgozni a puha, habos vajjal. Valószínű, más volt az én grízem, azért lett ilyen kemény, bár az ízén ez mit sem változtatott a tortának! Köszönöm, Moha! Még van belőle: kb. negyedét lefagyasztottam, mert sajnáltam volna, ha tönkremegy.
A recept megtalálható ITT.

Még valami, amit másképp oldottam meg: A mákos lapokat úgy sütöttem meg, hogy levágtam a sütőpapírból 4 akkora darabot, hogy jól fedje a 26 cm-es tortaforma alját, a masszát meg egyenlően szétosztottam a papírokon. Az egyik papírt ráhúztam a tortaforma aljára, majd nedves kanállal elsimítottam a masszát a forma széléig. Így nem töltöttem az időt a körök kivágásával. A tészta tényleg nem folyik el, hanem megtartja formáját, ezért nem kell feltétlenül rátenni a sütőforma karimáját sem. Én anélkül sütöttem.

2011. május 30., hétfő

Rántott, sajtos tekercs

Bejegyezte: sedith dátum: 15:43 2 megjegyzés
Még húsvétra készítettem ezt a finom húsfélét, de végül csak az ünnep után került sor az elfogyasztására. Előnye és jellegzetessége, hogy a tekercselést előre el kell végezni, a panírozás pedig történhet "helyben".

Rántott, sajtos pulykatekercs

Hozzávalók: 1 pulykamellfilé, 30 dkg sajt, 3 főtt tojás, 1 nyers tojás, 2-3 evőkanál tejföl, 1 csokor petrezselyemzöld, opcionálisan: levesben főtt sárgarépa; a panírozáshoz: 4 tojás, liszt, zsemlemorzsa, olaj a sütéshez

Elkészítése:
A húst megmossuk, megtörölgetjük, majd úgy vágjuk fel, hoyg két nagyobbacska szeletet kapjunk. Fólia alatt vékonyra veregetjük, sózzuk, borsozzuk és megszórjuk fokhagymaporral. A főtt tojást villával összetörjük, hozzáadjuk az aprított petrezselyemzöldet, a nyers tojást és néhány evőkanál tejfölt, majd simára dolgozzuk. A húst fóliára fektetjük, megkenjük tojásos masszával, ráhelyezzük a vékonyra szeletelt sajtot (illetve a csíkokra vágott főtt sárgarépát), és a fólia segítségével a lehető legszorosabban feltekerjük. 2-3 órára mélyhűtőbe tesszük, majd amikor már fagyos, de még jól szeletelhető, 1 cm vastag karikákra vágjuk. A tekercseket egymás mellé helyezzük egy tálcára és visszatesszük a fagyasztóba. (Több réteget is tehetünk egymásra, csak akkor válasszuk el fóliával!) Felhasználáskor a fagyos tekercseket lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk, majd forró, bő olajban, lassú tűzön aranybarnára sütjük. Bármivel tálalható, mi tavaszi zöldekből (salátaboglárka, sóska, tyúkhúr, friss fokhagyma, dió) készült pestóval ettük.

2011. május 28., szombat

Halas-krumplis saláta

Bejegyezte: sedith dátum: 16:21 2 megjegyzés
Az elmúlt héten alig voltam itthon, s bár férjemnek ebédelnie kellett, ezúttal be kellett érnie holmi "gyorskajával". Így hétfőn tárkonyos levest főztem szárított sárgarépából, rizsből, és a húsvéti csülök főzőlevéből, no meg természetesen, tárkonyból; kedden nem volt kinek főzni, szerdán gombapaprikást hagytam itthon, csütörtökön spenótfőzelék volt az ebéd tükörtojással, tegnap pedig nem kellett főznöm, mert "nagykanállal ettünk":) volt szomszédaink lányának ballagásán.:)
Csütörtökön este viszont már nagyon rámtört az alkothatnék, és az otthon lévő dolgokból megalkottam a következő salátát.

Halas-krumplis tavaszi saláta

Hozzávalók: 1 fejes saláta, 3 csokor újhagyma, 2-3 csokor hónapos retek, 50 dkg főtt krumpli, ecetes hal konzervből (vagy Yasmine leírása szerint), só, almaecet

Elkészítése:
  A főtt krumplit meghámozzuk és feldaraboljuk, majd annyi ecetes-sós vizet öntünk rá, amennyi ellepi. A saláta leveleit jól megmossuk, majd összefogva őket, ujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Az újhagymát felkarikázzuk, a hónapos retket felszeleteljük. A friss zöldségeket megsózzuk, jól összekavarjuk, majd hozzáadjuk a krumplit is, levével együtt. A halat feldaraboljuk és legvégül hozzáadjuk a salátához. Ha valaki szereti, és a saláta elbírja, a halkonzerv levét is ráöntheti. Ha szükséges, további sóval, ecettel ízesíthetjük.
Nagyon finom, laktató saláta kerekedik így belőle, de akik szétválasztósan esznek, vagy csak krumplival, vagy csak hallal készítsék. Esetleg tartsanak gyümölcsnapot, mint én tettem aznap. :D

2011. május 26., csütörtök

A legegyszerűbb (és legfinomabb) rablóhús

Bejegyezte: sedith dátum: 19:42 8 megjegyzés

Rablóhúst középiskolás koromban ettem először, Piricskén, egy osztálykiránduláson. Az osztályfőnöknőm szüleinek hétvégi házában voltunk a Hargitán, nem messze Csíkszeredától. Ő irányította a bandát, ő mondta, mit hogyan csináljunk. Tőle tudtam meg, hogy akkor a legfinomabb a rablóhús, ha legalább kétféle - disznó, illetve növendék vagy borjú - húsból készül, és nem kell agyonflancolni túl sok mindennel: a húson kívül szalonna és hagyma szükséges hozzá. No meg hargitai fenyőfa a sütéshez, mert így teljesen más lesz az aromája.:)
A fiúkat elküldte nyársakat vágni: jó méteres vesszőket vágtak, annyit, hogy a lányoknak is jusson. Mindegyiket szépen letisztították a héjától, és vékonyabbik végüket vízbe állították. Ezalatt mi a rátűznivalót készítettük elő. A húsokat felszeleteltük, majd vékonyra veregettük, sóval és borssal befűszereztük, mások pedig ügyes kis lapocskákká szabdalták a nagy szeleteket. Ugyanígy tettünk a szalonnával is, illetve e megtisztítotthagymát ügyesen felkarikáztuk. Végül, ki-ki magának tűzögette fel a darabkákat a nyársra. Akkor úgy tanultam, és azóta is úgy csinálom: szalonna, hús, hagyma, hús, szalonna, hús, hagyma, stb. Azaz a húsból dupla adagot használtunk. Azóta már sokszor és sokféleképpen (néha agyonflancolva) készítettem rablóhúst (zsiványpecsenyét), de mégis ez maradt nekem eredetinek, ezt szeretem a legjobban.

Múlt vasárnapot a patakparton töltöttük. Csak mi, a család. És hogy minél kevesebb dolgom legyen, de mégis sokfélét együnk, vettünk egy családi grill-összeállítást, amiben volt 8 darab miccs, 4 jókora szelet tarja és 4 gyönyörű szelet karaj. Kicsit csalódtam, mert azt hittem, hogy a húsok be vannak pácolva, de azért nem estem kétségbe: vettem egy tasak grillfűszert, és a patakpartra kiérkezve, az volt az első dolgom, hogy a húsokat bepácoltam.
A miccseket és a tarját megsütöttük úgy, ahogy voltak, a karajjal viszont "elbántam". Amikor indultunk otthonról, és még szétnéztem utoljára a konyhában-kamrában, gyorsan elkaptam a nyársakat és bedobtam a csomagba. És ez lett a karaj végzete. Igaz, kicsit vastagok voltak a szeletek, én vékonyabbra szoktam őket, de azért így is megfeleltek. Zöldhagymát és szalonnát amúgyis vittünk, tehát adott volt, hogy együtt fűzöm őket nyársra. Hogy hogyan, azt fentebb már leírtam. Végül a forró rácson szép pirosra sütöttük őket. Finom rozsos házi kenyérrel és uborka-zöldhagyma-reteksalátával ettük. Illetve mustárral. A szétválasztózók, húsnapon, ne röstelljenek jóllakni belőle!!!:)

Az eredmény lejjebb "olvasható":




2011. május 21., szombat

Barackos rizsfelfújt

Bejegyezte: sedith dátum: 12:59 9 megjegyzés
Évekkel ezelőtt készítettem el először, amikor egy szlovákiai lány feltette a receptjét a fórumra, ahová pocakos kismamaként akkor írogattam. Ízlett mindkettőnknek, bár megittam végül a levét, mert a terhességem alatt végig kínzó gyomorsav az édességek hatására méginkább akcióba lépett, de azért nem hagytam magam!:D
Mivel azóta azt a fórumot bezárták, a pontos receptjét nem találtam meg, de emlékeimre és józan eszemre hagyatkozva sikerült egy nagyon finom felfújtat készíteni, amire a család azt mondta: gyakrabban is lehetne.:)


Barackos rizsfelfújt 

Hozzávalók: 
50 dkg rizs, 3 evőkanál olaj, 7 dl tej, 3 dl víz, pici só, 10-15 dkg cukor, 4 tojás, 1 nagy üveg barackbefőtt

Elkészítése:
Az olajat felforrósítjuk, rádobjuk a rizst, néhányszor átkavarjuk, majd felöntjük a vízzel és a tejjel, csipetnyi sót szórunk rá, és erős tűzön hagyjuk felforrni. Amikor fölforrt, a lángot takarékra vesszük és fedő alatt, kavargatás nélkül, kb. 15 percig főzzük tovább. Ekkor félrevesszük, és lefedve hagyjuk.
Közben a tojások sárgáját a cukor felével habosra kavarjuk, a tojások fehérjét pedig, a maradék cukorral, kemény habbá verjük. A barackot felszeleteljük.
A kifőtt rizst egy tálba öntjük, jól összekavarjuk, majd hozzáadjuk a habos tojássárgát, végül pedig óvatosan beleforgatjuk a habot is. Egy tepsit kivélelünk sütőpapírral és belesimítjuk a rizses massza felét. Egyenletesen eloszlatjuk rajta a barackszeleteket, majd befedjük a maradék masszával. Forró sütőbe tolva addig sütjük, amíg a teteje már nem folyós, és szép aranysárga nem lesz.

2011. május 18., szerda

Tavaszi krémleves

Bejegyezte: sedith dátum: 7:11 3 megjegyzés
Továbbra is a KIFŐZTÜK tartja életben a blogomat.:D



Tavaszi krémleves

Hozzávalók 4 személyre:
20 dkg zöld levél vegyesen (salátaboglárka, csalánlevél, vadsóska)
1 csokor újhagyma
2 szál friss fokhagyma zöldjével együtt
2 dl tejszín
3-4 evőkanál olaj
2 evőkanál liszt
citromlé ízlés szerint

a tálaláshoz:
tejszín
mákos ropogós vagy pirított kenyérkockák

Elkészítése:
A zöldeket megválogatjuk és több vízben átmossuk, az újhagymát és a fokhagymát felaprítjuk. Az olajat felforrósítjuk, megdinszteljük az újhagymát és fokhagymát, majd rádobjuk a zöldeket, és hirtelen átforgatjuk rajta. 1-2 perc alatt már összeesik. Rászórjuk a lisztet, elkeverjük és fölengedjük kb. 2 dl hideg vízzel. Állandóan kavargatva felforraljuk, majd botmixerrel pépesítjük. Ekkor megsózzuk, felöntjük a tejszínnel, és ha szükséges, citromlével savanyítjuk. Kiforraljuk és máris tálalható. Tálaláskor tejszínt csepegtetünk rá, illetve mákos ropogóssal vagy pirított kenyérrel kínáljuk. 

2011. május 15., vasárnap

Kéksajtos töltött tojás

Bejegyezte: sedith dátum: 20:34 9 megjegyzés
A KIFŐZTÜK 5. számában található meg a recept sok más finomság mellett.



Kéksajtos töltött tojás


Hozzávalók személyenként:
2 tojás
3 dkg kéksajt
4-5 evőkanál tejszín
fél csokor snidling
bors

Elkészítése: 
A tojást 8 perc alatt keményre főzzük, majd hideg vízbe állítva kihűtjük. Megtisztítjuk a héjától, hosszában kettévágjuk, a sárgáját kikaparjuk. A sajtot és a tojások sárgáját villával összetörjük, hozzáadjuk a nem túl finomra aprított snidlinget, borsozzuk, illetve, ha még szükséges, sózzuk (vigyázat, mert a sajt eleve sós), majd kanalanként tejszínt adagolunk hozzá, és sima, krémes masszává dolgozzuk. A krémet habzsákba tesszük és megtöltjük vele a fehérjéket. Pirítóssal, teával, esetleg retekkel és uborkával finom reggeli vagy vacsora. 
Húsnapon fogyasztható. 

2011. május 14., szombat

Csokoládés-mogyorókrémes torta Édesanyámnak

Bejegyezte: sedith dátum: 15:36 7 megjegyzés
Múlt vasárnap ünnepeltük Édesanyám születésnapját. Nem akart nagy felhajtást, úgy is tettünk, hogy mi sem. Azért húgommal megyegyeztünk, hogy egy torta mégis jár neki.:) Azért tényleg nem csináltam túl nagy felhajtást, úgyhogy ez a torta a valóban gyors kategóriába tartozik.

Készítése alatt azonban ismét gazdagodtam némi tapasztalattal, jobbanmondva bebizonyosodott számomra, hogy jobb kevés tojásból, külön-külön sütni a lapokat, mint sok tojásból egybe, majd lapokra vágni. Ezúttal ugyanis sütöttem egy 6 tojásos piskótát a 26 cm-es tortaformában, és háromba vágtam. Igenám, de valamilyen okból kifolyólag a piskóta teteje púposabb lett, mint a szélei, így az egyik lap, amit végül középsőként használtam fel, kisebb lett, mint a másikok, a széleinél pedig egészen elvékonyodott. Ha sütöttem volna 3 db kéttojásos piskótát, mint ahogy szoktam általában, ez a probléma nem állt volna fenn. Legalább tanulság volt...
A receptben, mindenesetre, már eleve külön piskótákként írom...


Csokoládés-mogyorókrémes torta

Hozzávalók 
a piskótához: 6 tojás, 9 evőkanál cukor, 3 evőkanál víz, 6 evőkanál olaj, 1 mokkáskanál sütőpor, 12 evőkanál liszt;
a krémhez: 20 dkg vaj, 20 dkg mogyorókrém (nálam Finetti volt), 3 púpozott evőkanál liszt, 1 púpozott evőkanál kakaó (természetesen, cukrozatlan), 10 dkg cukor, 4 dl tej;
a locsoláshoz: 2 dl víz, 2 evőkanál vaníliás cukor
a díszítéshez: 2,5 dl tejszín, 2 evőkanál porcukor, 1 habfixáló, csokidara, citromfű
Elkészítése:
Sütünk 3 db. kéttojásos piskótát. Ehhez egy tálba ütünk 2 egész tojást, hozzámérünk 1 evőkanál vizet és 3 evőkanál cukrot, majd kézi mixerrel, kzepes fokozaton 2-3 percig verjük, amíg a massza felhabosodik, kifehéredik. Ekkor hozzáadunk 2 evőkanál olajat és még 1 percig verjük. Végül fakanállal óvatosan belekeverjük a sütőport és 4 evőkanál lisztet. A masszát kikent-lisztezett, vagy sütőpapírral bélelt formába öntjük és forró sütőben 10-15 perc alatt aranysárgára sütjük. (A sütési idő relatív, sűrűn nézzünk rá, nehogy megégjen. Az első 5 percben viszont nem szabad megnyitni a sütő ajtaját.) Így járunk el még kétszer, a maradék hozzávalóval is.
A lisztet, a cukrot, a kakaóport és a tejet simára keverjük, majd lassú tűzön sűrű pépet főzünk belőle. Az edényt hideg vízbe állítva, a pépet teljesen kihűtjük. Ezalatt a vajat és a mogyorókrémet habosra kavarjuk, majd kanalanként hozzáadjuk a kihűlt pépet is. Jól összedolgozzuk.
A kihűlt piskótákat meglocsoljuk a vaníliacukros vízzel, majd megtöltjük krémmel. Úgy osszuk be a krémet, hogy 2-3 evőkanálnyi maradjon ahhoz, hogy a tetejét és az oldalakat is bemázoljuk vele.
A tejszínt kemény habbá verjük a porcukorral és a habfixálóval, majd bevonjuk vele a tortát. A tetejét megszórjuk csokidarával, a közepébe pedig egy citromfűbóbitát tűzünk.

A piskóta színét szintén nem Photoshoppal szerkesztettem, hanem a házi tojásoktól ilyen szép:D:

És, tudja fene... sosem voltam oda a csokoládés dolgokért, az utóbbi időben mégis többször rámjött már, hogy csokis tortát, süteményt, más édességet készítsek. Ez is nagyon jól sikerült, mindenkinek ízlett. Édesanyám pedig boldog volt.:) Húgommal karöltve finom ebéddel vártak: csorba vegyeszöldséggel, krumplipüré, bécsi szelet, csirkecomb és cukros saláta, illetve a csokoládés torta, amit én vittem.:)

A blogomban pedig ez a 600. bejegyzés. :)

2011. május 12., csütörtök

Duplán orgonás muffin rebarbarával

Bejegyezte: sedith dátum: 16:30 6 megjegyzés
Furcsa vagyok. Kiskorom óta esszük a különféle vadnövényeket, mint pl. a salátaboglárkát, a csalánt, a vadsóskát vagy a komlót, ezeket megszoktam és szeretem. A családom is. Ahogy viszont valami újdonságról hallok, kicsit idegenkedem tőle. Így voltam nemrég a tyúkhúrral, de végül kipróbáltam, és bár nem ragadott túlságosan magával, azért nem is lett ellenségem.:) Mostanában pedig a virágok evése foglalkoztat. Ibolyát, kankalint pl. mindig szoktam szedni és szárítani teának, de még sosem vettem rá magam, hogy megkóstoljam őket. Az orgonával is így voltam. Tudtam, hogy ehető, de most is, ha arra gondolok, hogy beleharapjak egy virágfürtbe, beleborzongok. :D A fantáziámat viszont állandóan birizgálta és azon gondolkodtam, mit készíthetnék belőle, hogy ne közvetlenül a virágba kelljen beleharapni. És egyszercsak feltaláltam a spanyolviaszt:D: muffin lesz, gondoltam. Hogy rebarbara is került bele, az csak a  véletlen műve, mert amikor a tojást vettem elő a hűtőből, akkor láttam meg a rebarbarát, és döntöttem úgy, hogy kombinálom a kettőt.
Kicsit módosítottam a muffin-receptemen is, és egy nagyon finom, cseppet sem fullasztós süti lett a végeredmény. Amivel enyhén melléfogtam, az a cukormennyiség. Általában 7-8 dekát szoktam tenni egy adaghoz, most viszont, a rebarbara miatt, megnöveltem 13 dekára. És így is kevés volt kissé. De némi plusz porcukor megoldotta a dolgot. Legközelebb viszont, ha rebarbarával készítem, teszek bele 15 dekát.



Orgonás-rebarbarás muffin

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 15 dkg cukor, 1 kávéskanál sütőpor, késhegynyi só, 3 szál rebarbara, 1 pohár orgonaszirom, 2 tojás, 6 evőkanál olaj, 2,5 dl tejszín

Elkészítése: A lisztet, a cukrot, a sütőport, a sót, a meghámozott és karikára vágott rebarbarát és az orgonaszirmot lazán összeforgatjuk, majd hozzáöntjük a felvert tojások, az olaj és a tejszín keverékét. Összedolgozzuk, majd a masszát muffinformákba adagoljuk és kb. 25 perc alatt forró sütőben aranysárgára sütjük. Tálaláskor megszórhatjuk porcukorral. Egy pohár tejjel kitűnő reggeli vagy vacsora.

Hogy ilyen szép sárga lett, nem a képszerkesztő műve, hanem a sógornőmtől kapott házi tojásoké.:)

Jaj, és hogy miért duplán orgonás??? Hát csak azért, mert amíg én a konyhában az orgonás muffint készítettem, a férjem orgonán játszotta mellé a talpalávalót.:D:D:D:D:D

2011. május 9., hétfő

Kapros tojássaláta

Bejegyezte: sedith dátum: 2:03 5 megjegyzés

A recept Jucitól származik, szinte egy az egyben követtem. Annyi volt mégis a különbség, hogy hagymaként újhagymát, fokhagymaként pedig friss, zöld szárú fokhagymát használtam, és nem tettem bele pirospaprikát. Nagyon finom volt, degeszre is ettem magam belőle, de nem mondható éppen könnyű salátának. Legközelebb kipróbálom csupán tejföllel és/vagy joghurttal, azaz majonéz nélkül.:)

2011. május 8., vasárnap

Kifőztük - májusban is!

Bejegyezte: sedith dátum: 19:06 0 megjegyzés
Ismét megjelent a KIFŐZTÜK, Magyarország (és a térség:)) első ingyenesen letölthető gasztromagazinja. A májusi lapszámban gazdag kínálatot találnak a szezon gyümölcseinek és zöldségeinek (medvehegyma, eper, rebarbara stb.) felhasználására, beszámolót olvashatnak az Óbudai Múzeum május elsejei főzőversenyéről, ahol a Kifőztük csapata is főzött, méghozzá egy nagyon finom pincepörköltet, ugyanakkor sok más ötletet találhatnak lakás- és asztaldíszítéssel, illetve tartósítással, befőzéssel kapcsolatban.

Mindezeken kívül egy fontos közlendő: Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy 2011. június 15-ig közkívánatra az összes eddigi számunk elérhető lesz; ha szeretnék letölteni, ne habozzanak, mert a későbbiekben mindig csak az utolsó 4 újság lesz elérhető. Utána már csak a receptek lesznek olvashatóak a weboldalon, amiket folyamatosan igyekszünk feltenni az oldalunkra. 

Én két recepttel járultam hozzá ehhez a lapszámhoz:

Kéksajtos töltött tojás:

Tavaszi krémleves:

2011. május 7., szombat

Braşovene, avagy Brassói húsos palacsinta

Bejegyezte: sedith dátum: 21:23 4 megjegyzés
Ha minden igaz, amit egy néhány héttel ezelőtt megjelent román nyelvű cikk ír, a brassói húsos palacsintának csak annyi köze van Brassóhoz, hogy valamikor a nyolcvanas évek derekán élt Bukarestben egy brassói származású ember, aki a vendéglőjében valami ízetlen, hússal töltött palacsintát is árult, amit szülővárosáról nevezett el. És egy akkori vásárhelyi diák, aki sokszor rendelte az említett gasztronómiai förtelmet ára és laktatóssága miatt, egyszercsak ott állt a kisült palacsintákkal és a darált csirkehússal szemben, és elkezdett játszadozni: addig kísérletezett, amíg az eredménynel elégedett volt. A receptet megtartotta, és amikor 1998-ban, Marosvásárhelyen megnyitotta a Leo éttermet, a fogást felvette a menübe. A "Braşovene", ahogy románul hívják, azóta is a vendégek egyik kedvence.

Évekkel ezelőtt a húgommal beültünk a Leóba, és hosszas tanácskozás után rendeltünk egy-egy adag brasovene-t. Nem tudtuk, mire számítsunk, addig egyikünk sem evett húsos palacsintát. De miután megkóstoltuk, alig bírtuk abbahagyni az evést, és bár eléggé jól lehetett lakni a 2 darabbal, ami az adagot képezte, szívesen ettünk volna még legalább egyet.:D Ahogy elhagytuk az éttermet, megfogadtam, hogy hamarosan el fogom én is készíteni, és megtárgyaltuk, kb. hoygan is készülhetett, mi kerülhetett bele.

Nos, bármennyire is hihetetlen, az a bizonyos 'hamarosan' ezen a héten következett be, holott akkoriban a húgom még jócskán középiskolás volt, úgyhogy nem tavaly-tavalyelőtt kóstoltuk először! Hogy a Leóban hogyan készül, nem tudom, tulajdonosa a cikkben sem árulta el (természetesen), a receptet, de hogy finomra sikerült, az tény. Úgy adódott, hogy húgomék is éppen itt voltak vacsorára, sógoromnak és férjemnek is nagyon ízlett, úgyhogy a receptet megtartom, azzal a reménnyel, hogy nem 5-6 év múlva fog legközelebb készülni.:D

Brassói húsos palacsinta 

Hozzávalók
a palacsintához: 2 tojás, 25 dkg liszt, csipet só, 3 dl tej, kb. 2 dl (ásvány)víz;
a töltelékhez: 30 dkg darált csirkehús, 10 dkg friss vagy fagyasztott gomba, 0,5 póréhagyma zöldjével együtt, 3-4 evőkanál paradicsomlé, 1 teáskanál szárított, morzsolt csombor, fél csokor aprított petrezselyemzöld, 1 tojás, só, bors, kevés olaj.
a panírozáshoz, sütéshez: 4 tojás, liszt, zsemlemorzsa, olaj
a tálaláshoz: tejföl

Elkészítése: a palacsinta hozzávalóit sima masszává kavarjuk és forró serpenyőben palacsintákat sütünk. Hagyjuk kihűlni.
A póréhagymát apróra vágjuk és kevés olajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a húst és állandóan kavargatva addig sütjük nagy lángon, amíg a hús szétmállik és kifehéredik. Ekkor hozzáadjuk a szeletelt gombát, megsózzuk, megborsozzuk, rászórjuk a csombort, felöntjük 1 dl vízzel, és néha kavargatva addig pároljuk, amíg zsírjára sül. Hozzáadjuk a paradicsomlevet és a petrezselyemzöldet és hagyjuk egyet-kettőt rottyanni. Utánafűszerezünk, félrevesszük a tűzről, és elkavarjuk benne a nyers tojást. A palacsintákat megtöltjük egy-egy púpozott evőkanálnyi töltelékkel (a tölteléket szétkenjük a palacsinta közepén, két oldalát behajtjuk, majd feltekerjük), lisztbe, felvert tojásba és prézlibe forgatjuk, és forró olajban aranybarnára sütjük. Rézsótosan kettévágva, tejföllel tálaljuk. Hogy kiadósabb legyen, mi egy gazdag salátát is készítettünk mellé fejes salátából, spenótból, újhagymából, zellerszárból, sárgarépából, uborkából és paradicsomból, amit egyszerűen csak kevés sóval, balzsamecettel és olívaolajjal locsoltunk meg.
Bár a palacsinta nem húsnapi étel, én azért ezt a fogást megettem húsnapon, azt mondván, hogy a palacsinta most helyettesíti a szeletnyi kenyeret. :)

2011. május 3., kedd

MAGYARORSZÁGON IS ELŐFIZETHETŐ AZ ERDÉLYI KONYHA!!!

Bejegyezte: sedith dátum: 10:01 3 megjegyzés

Az ERDÉLYI KONYHÁT júniustól ELŐFIZETÉSBEN terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Terjesztési Központ.
 Előfizethető az ország BÁRMELY postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető:
e-mail-en: hirlapelofizetes@posta.hu
és telefonon 06-80/444-444 az ingyenes zöld számon.

2011. május 2., hétfő

Epres máktorta

Bejegyezte: sedith dátum: 19:40 16 megjegyzés
Epres máktorta  



Nagyon régen kinéztem magamnak ezt a receptet, még Mohánál, de valahogy mindig elfelejtettem elkészíteni. Az ünnepre úgy terveztem, hogy csak kétféle süteményt sütök, de azoknak nagyon finomaknak kell lenniük. Így esett a választásom a tavaly is készített Csodálatos süteményre, illetve Moha meggyes máktortájára. Mert eredetileg meggyes volt az a máktorta, bizony! Csak nálam vált epressé, amikor felfedeztem, hogy épp, amikor nekem kellene, akkor nem kapok fagyasztott meggyet. És mivel szederrel nem akartam készíteni a magvak miatt, hát epret vettem hozzá. Hogy meggyesen milyen, nem tudom, gondolom, kissé savanykásabb és így kontrasztosabbak is az ízek, de hogy epresen is nagyon finom lett, az tény. Mindenkinek ízlett, aki megkóstolta.

Nekem nagyon, mert én imádom a mákot. És az epret is.:)
Legközelebb kipróbálom meggyel is, az biztos, úgyis hamarosan itt a szezonja, akkor annyit módosítanék majd rajta, hogy a tejbegrízet csak 2 evőkanál grízzel főzném, mert így, mire kihűlt, annyira kemény volt, hogy alig tudtam eldolgozni a puha, habos vajjal. Valószínű, más volt az én grízem, azért lett ilyen kemény, bár az ízén ez mit sem változtatott a tortának! Köszönöm, Moha! Még van belőle: kb. negyedét lefagyasztottam, mert sajnáltam volna, ha tönkremegy.
A recept megtalálható ITT.

Még valami, amit másképp oldottam meg: A mákos lapokat úgy sütöttem meg, hogy levágtam a sütőpapírból 4 akkora darabot, hogy jól fedje a 26 cm-es tortaforma alját, a masszát meg egyenlően szétosztottam a papírokon. Az egyik papírt ráhúztam a tortaforma aljára, majd nedves kanállal elsimítottam a masszát a forma széléig. Így nem töltöttem az időt a körök kivágásával. A tészta tényleg nem folyik el, hanem megtartja formáját, ezért nem kell feltétlenül rátenni a sütőforma karimáját sem. Én anélkül sütöttem.
Related Posts with Thumbnails