2011. december 31., szombat

Újévi köszöntő

A szokásos, sablonos újévi jókívánságok helyett álljon itt kollégám, kedvenc kortárs költőm és íróm, Kajuk Gyula újévi köszöntője. Fogadjátok (meg) szeretettel!:) És igyunk! 2012-re!:)


Fotó INNEN.

Fellobbant a kék láng,
meggyulladt a szesz!
Bámulunk a fénybe...
mi volt és mi lesz?
Mit hoz majd a sorsunk
az új évben elénk?
Nyújt-e kis vígaszt?
A bánatból elég!

Töltsd hát meg barátom,
poharunk szaporán!
A gondok úgyis jönnek,
idejekorán...
de addig is vígadjunk!
A jó krampampuli
eltereli őket,
mint terelő puli.

Aromás lébe csöppen
az olvadó cukor...
Ne kérdezd, meddig élünk,
s ha meghalunk... mikor?
Szívd be a mámorító
ital dús illatát!
Feledjük egy percre
a világ bánatát!

2011. december 29., csütörtök

Paradicsomos töltött káposzta

Mifelénk általában kétféle töltött káposztát szokás készíteni: a paradicsomosat, és - nyilvánvaló - a nem paradicsomosat. A kettő közötti jó nagy különbséget nem is a paradicsomossága adja, hanem az, hogy friss avagy savanyú káposztából készítik-e. A paradicsomosat friss káposztából szokás, a másikat pedig savanyúból. Én nem szoktam töltött káposztát főzni, vagy ha mégis, az biztos valamilyen lájtos fajtája: kevésbé zsíros húsból vagy húsmentesen. Karácsonykor nem is volt nálunk töltött káposzta eddig csak egyszer, most mégis úgy döntöttem, hogy az is készül. Hagyományos ízű, paradicsomos, mégis egy fokkal lájtosabb a szokásosnál. Nagyon finom lett.



Paradicsomos káposzta friss káposztából

Hozzávalók: 2 kisebb fej káposzta, kb. 1,2 kg darált csirkehús, kb. 50 dkg kolbászhús (vagy darált disznóhús), 15 dkg rizs, 2 közepes hagyma, kevés olaj, só, bors, 2 evőkanál paprikalekvár, 4-5 evőkanál ecet, 1/2 l natúr paradicsomlé, kis darabka (kb. 15-20 dkg) füstölt csülök, 1 ágacska szárított csombor, 2 darabka szárított kaporszár.

Elkészítése: Egy nagy edényben vizet forralunk, majd amikor felfőtt, jól megsózzuk, és beleöntjük az ecetet. A káposztának lefejtjük külső leveleit, megmossuk, majd éles késsel, kivájjuk a torzsáját. Amikor az ecetes-sós víz újra felforrt, a káposztafejet óvatosan beleengedjük, és egy villa segítségével elkezdjük lefejtegetni a leveleket róla. Hagyjuk néhány percig abálódni, majd szűrőkanállal egy tálba szedjük őket. Amikor kissé hűltek, éles késsel lenyessük a levelek vastag ereit, és félretesszük. Ugyanezt megismételjük a másik káposztafejjel is. Csak annyi levelet fejtsünk le, amennyire szükségünk lesz (ha véletlenül nem elég, a vizet később is fel lehet forralni, és forrázhatunk még leveleket), a maradék káposztát apróra vághatjuk.
A hagymát apróra vágjuk, az olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a rizst, és együtt is pirítjuk, amíg a rizs ki nem fehéredik. Ekkor a kétféle darált húst tálba tesszük, hozzáadjuk a hagymás rizst meg a paprikalekvárt, sózzuk és borsozzuk, majd jól összedolgozzuk. A massza legyen jó sós, mert a rizs és a káposzta még felvesz az ízéből.
Ekkor a masszát beletöltjük a leforrázott káposztalevelekbe, és egy tálcára helyezzük őket. A megmaradt káposztát apróra vágjuk, egy fazék aljára szórjuk, majd a fazékba körkörösen belehelyezzük a megtöltött káposztaleveleket úgy, hogy a közepén egy lyukat hagyunk. Amikor az összeset belehelyeztük, a középen lévő lyukba helyezzük a kaprot, a csombort és a füstölt csülköt, ráöntjük a paradicsomlevet, és felöntjük annyi lobogó sós-ecetes vízzel (a káposzta forrázólevéből), amennyi a káposztákat éppen ellepi. Lefedve, lassú tűzön 1,5-2 órán át főzzük. Tálaláskor tejfölt kínálunk mellé. A felső fotón azok a töltött káposzták vannak, amelyeket a nagyobb, félbevágott levelekbe töltöttem, és amelyek tölcséhez hasonlítanak, az alsó képen a kisebb levelekbe töltött, hagyományosan formázott töltelékek vannak.

LIGET - 2018/9.

Fokhagymás csirkecomb

Klasszikus forma és klasszikus íz, de azért nagyon finom. A mellészánt petrezselymes krumplipüré végül elmaradt, mert a vendégek lebeszéltek a köretről. Hordós savanyúsággal ettük.




Fokhagymás csirkecomb

Hozzávalók: 10 egész csirkecomb, só, bors, pirospaprika, őrölt kömény, 1 fej fokhagyma, 2-3 evőkanál olaj, 1-2 dl fehérbor.

Elkészítése:
A combot megtisztítjuk, jól megmossuk, és szárazra törölgetjük. A porfűszereket összekeverjük, és alaposan beszórjuk-dörzsöljük vele a combokat. A fokhagymát megtisztítjuk, összezúzzuk, majd a combokra kenjük. Hideg helyen, lefedve, kb. fél napig érleljük, majd hőálló edénybe tesszük, meglocsoljuk kevés olajjal, aláöntünk 1-2 dl bort vagy vizet, lefedjük, és 35-40 percig pároljuk. Végül levesszük az edény fedelét, és további 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük.
Bármilyen körettel vagy anélkül tálalható.

KAL - 2015.

2011. december 28., szerda

Sült camembert diós vörösáfonyával

A 25-ei reggelink volt. Különleges, új, de nagyon egyszerű, és mindenkinek ízlett rendesen. Én kicsit tartottam a párosítástól. No nem magam, hanem a férjem miatt. Ámde ízlett neki, sőt, máskor a dupláját kéri, azt mondta. Az ötletet INNEN vettem.



Sült camembert diós vörösáfonyával

Hozzávalók 4 személyre: 4 db 125 g-os camembert sajtkorong, 4 cikk fokhagyma, 5 dkg dió, 5-10 dkg aszalt vörösáfonya; a tálaláshoz: magvas pirítós.

Elkészítése: Bekapcsoljuk a sütőt. Egy tepsibe terítjük a diót, és a forró sütőben kissé megpörköljük. Meghámozzuk a fokhagymát, és vékony szeletekre vágjuk. A sajtkorongokat óvatosan kicsomagoljuk, forró vízbe mártott késsel levágjuk a tetejüket. Mindegyiket X alakban bemetsszük, és a vágatokba fokhagymaszeleteket tűzdelünk. Visszaillesztjük a tetejüket, ráhelyezzük a csomagolópapírjukra (ha fadobozosat találunk, még jobb), azt kissé összefogjuk, hogy ne nyíljon túlságosan szét, tepsire helyezzük őket, és 10-15 percre forró sütőbe toljuk. Közben megpirítjuk a magvas kenyérszeleteket, illetve késes aprítóban morzsásra dolgozzuk a pörkölt diót az aszalt vörösáfonyával. A megsült, olvadt sajtba belemártjuk a pirítóst, majd sajtos felével a diós-áfonyás morzsába nyomkodjuk, és úgy eszsük. Hihetetlen az ízkombináció. Nálunk először készült, de biztos, hogy nem utoljára!

ADV. - 2012. 


2011. december 25., vasárnap

Karácsonyi menü - 2011


Idén kicsit hagyományosabbra vettem a "figurát" az ünnepi menüt illetően. Bár azért kerül(t) bele újdonság is...

Dec. 24. - Szenteste
- ebéd: Levesben főtt tyúkhús kenyérrel (még javában készülődtem..., tegnapelőtt még dolgoztam...)
- vacsora: Paradicsomos töltött káposzta tejföllel

Dec. 25. - Karácsony első napja
- reggeli: Sült camembert diós vörösáfonyával
- ebéd: Aranyló tyúkhúsleves cérnametélttel; Fokhagymás csirkecomb és hordós savanyúság (a köretről lebeszélt a társaság...); mézeskalács, diós keksz és meggyes-mákos sütemény.

- vacsora: maradék csirkecomb céklasalátával; Rákóczi túrós, Mézes sütemény és Citromszelet (utóbbiak anyósomtól)

Dec. 26. - Karácsony másodnapja - terv
- reggeli: Tojásos-májas egyben sült fasírt; Majonézes padlizsánkrém, friss kenyér
- ebéd: Tyúkhúsleves grízgaluskával; Töltött csirketekercsek és fokhagymás csirkecomb zöldséges krumplisalátával; töltött káposzta; sütemények
- vacsora: mindenféle maradékok, illetve, amihez kedvünk lesz

Dec. 27. - Karácsony harmadnapja
- nem tervezek főzni erre a napra, mert felkerekedünk, és meglátogatjuk a nagy családot

Szeretném, ha néhány recept felkerülne a blogra, remélem, lesz időm rá.:)

"Sok karácsony első napját!"

Édesanyám falujában így köszönnek az emberek egymásnak, amikor találkoznak annak függvényében, hogy az ünnepnek éppen melyik napján találkoznak. Holnap pl. "Sok karácsony másodnapját" kívánnak egymásnak. A válasz pedig: "Adjon Isten, Veletek együtt!" És még van egy köszönésforma, ami nagyon furcsa és szokatlan, sőt, nem tudom, hogy nyelvileg is mennyire helyes, de azt mondják: "Sok ez mái napokat!" A válasz pedig ugyanaz rá.

Nos, ezekkel a szavakkal szeretnék én is boldog, meghitt, örömteli ünneplést kívánni minden kedves gasztrobloggernek, olvasómnak és idetévedőnek, és azt, hogy sok-sok, a maihoz hasonló napot érjetek meg szerető családotok körében.:)

Ilyen csodás karácsonyunk rég nem volt: tiszta fehérré változott reggelre minden.:)
Fotó INNEN.



2011. december 22., csütörtök

Töltött húsos hidegtál


Sütőtökös, aszalt szilvás és gombás hústekercsek

Hozzávalók: 1 kg sertés rövidkaraj, 15 dkg gomba, 15 dkg sajt, 10 dkg ecetes paprika, 15 dkg mag nélküli aszalt szilva, 15 dkg sült sütőtök húsa, só, bors, koriander, kardamom, szerecsendió ízlés szerint, olaj, 2 dl fehérbor.

Elkészítése: Az aszalt szilvát beáztatjuk kevés langyos vízbe. A karajt vékony szeletekre vágjuk, óvatosan kiveregetjük, megszórjuk sóval és borssal, majd félretesszük. A gombát megmossuk és vékony szeletekre vágjuk, a sajtot és az ecetes paprikát vékony csíkokra vágjuk. Az aszalt szilvát leszűrjük, és ha van magja, kimagozzuk. (Ebben az esetben 20 dkg-t használjunk.) A sütőtököt villával összetörjük, majd sóval, szerecsendióval, kardamommal és korianderrel fűszerezzük ízlés szerint. Hogy krémesebb legyen, össze lehet dolgozni 1-2 teáskanálnyi olajjal vagy vízzel is. Ezek után négyféle módon töltjük meg a hússzeleteket.
Gombás-sajtos hústekercs: A hússzeleteket leterítjük, felére gombaszeleteket helyezünk, a gombára sajt- és paprikacsíkokat, majd szorosan feltekerjük, megtűzzük fogpiszkálóval vagy hústűvel.
Sütőtökös-gombás hústekercs: A hússzeletekre először gombát fektetünk, majd sütőtökpürét halmozunk, esetleg egy-két szem aszalt szilvát is helyezünk. Szorosan feltekerjük, és megtűzzük.
Aszalt szilvás hústekercs: A hússzelet egyik felére sorbarakunk néhány szem aszalt szilvát, majd hasonló módon járunk el, mint az előző tekercseknél.
Sütőtökös-aszalt szilvás hústekercs: A megmaradt sütőtökpürét ráhalmozzuk a maradék hússzeletekre, megrakjuk aszalt szilvával, és az előzőekhez hasonlóan feltekerjük és megtűzzük.
A négyféle tekercset hőálló tálba helyezzük, aláöntjük a bort, meglocsoljuk kevés olajjal, és lefedve forró sütőbe toljuk. Közepes hőmérsékleten kb. 45 percen át pároljuk, majd fedő nélkül pirítjuk néhány percig. Pirítás közben néhányszor meglocsoljuk a visszamaradt levével, hogy ne száradjon ki. Melegen hagyományos köretekkel tálalható, hidegen pedig svédasztalon a helye.

EK - 2011/12

2011. december 18., vasárnap

Volt egyszer egy ovis karácsonyi vásár...

... amelyre én idén is sok-sok mézeskalácsot sütöttem. Készült egy ajtókoszorú (ami akár adventi koszorúnak is használható, ha 4 mécsest helyezünk rá), néhány egyszerű kis mécsestartó, illetve sok-sok mézespogácsa. Ezekből háromféle is volt: írókával díszítettek - amibe lányaim is - a szó legszorosabb értelmében - tekintélyes munkát belefektettek, habbal bevontak, amiket színes kókusszal szórtam meg, és natúr pogácsák. Házikóra ebben az évben nem telt... A recept pedig megér majd egy külön "misét".:)
Kolléganőm sok más gyönyörűséges dolgot készített: angyalka-hűtőmágneseket, írisztechnikás képeslapokat, üvegtartós és más mécseseket; együtt is készítettünk apróságokat, mint pl. tésztafenyőfát, tésztacsillagot/hópelyhet, a szülőkkel együtt pedig gyertyás ikebanákat fabrikáltunk egy kreatív délutánon.
Íme a munkáink, a "standunk":







Fokhagymás csirkecomb kétféle körettel

Ez az étel sem éppen most készült, de valamiért elfeledkeztem róla. Jobban mondva: akkoriban nem volt időm feltenni a blogra, aztán szépen lassan kikopott az emlékezetemből. Pedig az elkészítése és az íze mai napig nagyon is eleven.:) És hátha van még vagy egy késő-kása háziasszony, aki ott áll farkasszemet nézve néhány csirkecombbal, és nem tudja eldönteni hogyan készítse el őket ebédre. Egyszerű a dolgunk, a legnagyobb munka tulajdonképpen a combok kicsontozása. De ha megnézitek ezt a videót, rá fogtok jönni, hogy a combcsontozás sem éppen akkora ördöngösség, és megy, mint a karikacsapás.:) A fűszeres sárgarépához Kata indiai sárgarépa receptje adta a kiindulópontot, de kicsit módosítottam főleg a fűszerezésben. Nekünk úgy igencsak különleges lett volna, úgyhogy valamivel diszkrétebben fűszereztem.:) De különben isteni volt. A semleges ízű krumplipüré pedig jól passzolt a különleges fűszeresésű sárgarépa, illetve a jó fokhagymás csirke mellé. 



Fokhagymás csirkecomb fűszeres sárgarépával és krumplipürével

Hozzávalók: 8 egész csirkecomb, só, bors, pirospaprika, 1 fej fokhagyma, olaj; a fűszeres sárgarépához: 1 kg sárgarépa, 1 hagyma, olaj, 1 teáskanál currypor, ½ kávéskanál gyömbérpor, ½ kávéskanál őrölt szerecsendió, 1 dl házi paradicsomlé vagy 2 evőkanál sűrített paradicsom, só, bors, olaj, ½ csokor petrezselyemzöld; a krumplipüréhez: 6 közepes krumpli, 1 evőkanál vaj vagy zsír, 1-2 dl forró tej, só.

Elkészítése:
Kicsontozzuk a csirkecombokat, majd megszórjuk sóval és borssal. A fokhagymát megtisztítjuk, a cikkeket pedig vékony szeletekre vágjuk. Bőrös felükkel lefelé kiterítjük a kicsontozott combokat, megszórjuk őket pirospaprikával, és eloszlatjuk rajtuk a felszeletelt fokhagymát. Ezután mindegyiket külön-külön szorosan feltekerjük, és hőálló edénybe rakosgatjuk. Meglocsoljuk 2 evőkanál olajjal, aláöntünk 1 dl vizet, lefedjük, majd forró sütőben 30-35 percig pároljuk. Ezután levesszük az edény fedelét, és további 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük.
Amíg a hús készül, enyhén sós vízben főni tesszük a krumplit, és elkészítjük a fűszeres sárgarépát. A hagymát félbe, majd csíkokra vágjuk, és kevés olajon megdinszteljük. A sárgarépát meghámozzuk, és karikára vágjuk. Amikor a hagyma megdinsztelődött, rádobjuk a sárgarépát, sózzuk, borsozzuk, és addig pároljuk, amíg roppanósra nem puhul. Időnként kevés vízzel pótoljuk az el-elfővő levét. Végül hozzáadjuk a paradicsomlevet meg a fűszereket, és kavargatva addig pároljuk, amíg zsírjára nem sül. Miután elzártuk a lángot, belekeverjük az apróra vágott petrezselyemzöldet is. Leszűrjük a puhára főtt krumplit, hozzáadjuk a vajat, jól összetörjük, majd ízlés szerint sót adunk hozzá, és a forró tejjel habosra keverjük. A csirkecombot krumplipürérózsákkal és fűszeres sárgarépával tálaljuk. Friss saláta vagy ecetes paprika illik hozzá. Az ünnepi asztalon is megállná helyét. 

EK - 2012/1

Téli gyümölcssaláta

Nem is kellene recept hozzá. A fotóról minden leolvasható. Mindegyik gyümölcsnek szezonja van most, és együttesen hihetetlen ízkombinációt eredményeznek. A turmixolt változata is finom (kipróbáltuk), csak akkor hígítani kell és átszűrni, hogy a gránátalmamag darabjait eltávolíthassuk.



Hozzávalók: 1 pomelo, 1 nagy vörös grépfrút, 2 érett banán, 1 gránátalma.

Elkészítése: A pomelót és a grépfrútot meghámozzuk, a cikkeket megtisztítjuk vastag, kesernyés hártyájától is, a gyümölcsök húsát pedig falatnyi darabokra tördeljük. A banánt karikára vágjuk, a gránátalmát pedig félbe, és egy kanál segítségével kiütögetjük belőle a magvakat. Az egészet összekeverjük, és már fogyaszthatjuk is. Igazi téli vitaminbomba. Gyümölcsnapon ehető, illetve gyümölcsreggeliként.

FI - 2014/3

2011. december 17., szombat

Sült alma töltve

Hasonló finomságot készített a kolléganőm az óvodai karácsonyi vásárra. Egy felet ettem belőle, és bár már hideg volt, mégis annyira finom volt, hogy nagyon beindította a fantáziámat. Minden hozzávalója kiérződött rajta, és végül ő is megerősítette a feltételezésemet. Az itthoniba aszalt vörösáfonya került még bele, de csak azért, mert éppen volt, különben anélkül is nagyon finom. Mindenkinek ajánlom. Nekem amúgyis pont jókor jött, mert a még ősszel kapott jó nagy zsáknyi almának az utójából készítettem, amit már sürgősen fel kellett használni.



Mézes, diós sült alma vörösáfonyával

Hozzávalók: 8 nagyobbacska alma, 15 dkg dióbél, 5 dkg aszalt vörösáfonya, 10 dkg méz, 1 teáskanál mézeskalácsfűszer vagy fahéj.

Elkészítése: Az almát jól megmossuk, félbevágjuk, majd karalábévájóval eltávolítjuk a magházát. Ezután szintén a karalábévájóval jobban kivájjuk az alma belsejét úgy, hogy kb. 1 cm-es peremet hagyjunk neki. A kivájt részeket meg lehet csemegézni, vagy kompótot, levest főzhetünk belőle.
A nyers dióbelet deszkára borítjuk, sodrófával pedig néhányszor átgurulunk rajta (vagy késes aprítóban darabosra aprítjuk). Hozzáadjuk a mézeskalácsfűszert, a mézet és az aszalt áfonyát, jól összekeverjük, majd a tölteléket betöltjük a kivájt almákba. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket, és nagyon forró sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. Langyosan fogyasztjuk. Tésztanapon ehető.

EK - 2012/1

Hello Kitty torta

Kislánynak készült, és az utólagos visszajelzések szerint teljesen el volt ragadtatva tőle. És nemcsak ő, hanem a 35 fős gyermeksereg is, aki részt vett a szülinapi buliján. :) Én is - mondhatni - elégedett vagyok vele, bár a formája lehetett volna szebb is. De mivel sok gyereknek kellett, nem szerettem volna sokat lefaragni, ezért lett olyan nagy a feje, és kissé aránytalan az egész felépítése. No, de ez biztos, hogy nem volt baj a gyerekeknél, ők ezeket biztos nem is realizálták.
Kifaragásánál, díszítésénél nagyjából tartottam magam ahhoz a Hello Kitty tortához, amit tavaly kislányom ovis születésnapjára készítettem, de most sikerült egy hatalmas csorbát kiköszörülnöm: nem tettem szájat Hello Kittynek, mert "a valóságban" sincs neki. A belseje rumos sárga piskóta volt meggyes diplomatatöltelékkel. Érdekes, hogy mostanában mindenkinek gyümölcsös diplomatakrém kell. Aztán ha valaki majd diósat kér, biztos, hogy utána többen is diósat kérnek. :)

Hello Kitty




2011. december 14., szerda

Vargányás, aszalt paradicsomos puliszkafasírt sárgarépás krumplifőzelékkel, avagy VKF! 46.

Húúú, nem szeretem az ilyen hosszú címeket, de ezt muszáj volt így írnom, mert a fogás mindkét része újdonság volt, még sosem készítettem, vagy nem így készítettem. És megint puliszka, de mit tegyek, ha szeretem, szeretjük?!

Nana meghirdette a 46. VKF! témáját, ami nem más, mint Vega Krónika & Fogás, azaz Vega Koszt & Fabula. Ha még így sem eléggé érthető, hát akkor leírom: Nana húsmentes ételek receptjeit várja a szemlére (szigorúan nem desszerteket), de ezeket szigorúan fűszerezni kell valamilyen történettel. Őt idézem: "mindenkinek volt olyan időszak az életében, amikor nem evett húst. lehet, hogy években mérhető, de az is lehet, hogy csak egy napig tartott. kíváncsi vagyok a vega oldalatokra, szeretném hallani ezeket a történeteket egy-egy hozzá kapcsolódó húsmentes recepttel kiegészítve. várom a vegetáriánusok vegává válásának sztorijait, a megrögzött ragadozók egy-egy elgyengült pillanatának felidézését, és a két véglet között létező többség növényevő intervallumainak anekdotáit. és várom a fabulákhoz tartozó koszt receptjét, a krónikákat kiegészítő fogások leírását." 


Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik nem ettek húst. Kiskoromban környezetemben sok adventista volt, és már akkor hihetetlennek tűnt, hogy lehet létezni disznóhús nélkül is. Olyan is volt viszont közöttük, aki egyáltalán nem evett húst. Na, az már egyenesen felfoghatatlan volt számomra, és valahogy úgy gondoltam a dologra, mint a székely bácsi, aki meglátta a zsiráfot a budapesti állatkertben: "Ilyen állat nincs is!"
Aztány egyszercsak az a hír kezdte járni, hogy a nem túl messzi szomszédságban az egyik néni csak nyers ételeket eszik. Ne feledjük, a kilencvenes éveket írtuk, a nyers koszt akkoriban tényleg még csupán nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását jelentette. Emlékszem, mindenki sajnálkozva nézte az egyre soványodó, a szó szoros értelmében aszalódó nénit, és rosszallóan beszéltek róla, senki sem tudta felfogni, hogyan képes valaki önszántából lemondani egy "jó tál forró levesről", amire "szüksége van a gyomornak". Nemsokára meg is halt szegény, és mindenki meg volt róla győződve, hogy a "butasága" vitte a sírba. Aztán kiderült, hogy rákos volt, és mai fejjel tudom, hogy nem a nyers koszt vitte sírba, nem attól fogyott olyan rohamosan, hanem épp ellenkezőleg: túl későn tért át erre a természetes és egészséges életmódra, a rák már igen elhatalmasodott a szervezetében.

Mindenesetre, bennem nyomot hagyott ez az egész, és tizenévesen sokszor elképzeltem, hogy majd hús nélkül fogok táplálkozni. Voltak is szalmalángszerű próbálkozásaim, de mindig dugába dőltek, főleg, amikor az otthoni mentalitással találkoztak. Középiskolás koromban, amikor már meguntam az otthonról vitt kosztot, én főztem magamnak: szinte mindig húsmentes ételt, hiszen az készült el leghamarabb: túrós puliszkát, spagettit paradicsomszósszal, túrós laskát (tésztát), tejfölös rántottát, hamis túrógombócot aludttejből, szalmakrumplit. Az egyetemen folytatódott a sorozat, csak kiegészült: spenót-, zöldbab-, sárgarépafőzelék, gombapaprikás, káposztás ételek, különféle zöldségfasírtok, ilyen-olyan zöldséges rizsek, no meg persze, mindenféle-fajta levesek, és az elmaradhatatlan padlizsánkrém. Ekkoriban már eléggé érdekelt a főzés, és már az internet is jól beszivárgott a köztudatba, így a neten állandóan újabb meg újabb receptek után kutattam. Főleg, amikor az akkori barátomat (jelenlegi férjemet:D) vártam hétvégére! No, és ekkor került elő a hűtőszekrénykis fagyasztórekeszéből a hús. Hétközben jól megvoltam nélküle, ritkán jött rám a húsehetnék, ilyenkor viszont sokat és sokfélét főztem, mert férjecském most is, de akkor is nagyon szeretett enni.

Amióta egybekeltünk pedig amolyan "fúziós" konyhát vezetek: eszünk húst, nem is keveset; szeretjük is, nem is tudnám elképzelni, hogy véglegesen lemondjak róla, de nem minden nap eszünk, sőt, nem is minden második nap, és tökéletesen megvagyunk így. Férjecském is, aki, bár imádja a húst, éppolyan jóízűen eszi a finom húsmentes ételeket is, és velem együtt nagyon sok nyers zöldségből készült salátát fogyaszt. És szerencsére a lányok is imádnak mindent. Öröm nézni, ahogy ropogtatják a sárgarépát, a káposztát, vagy akár a karfiolt is. Sőt, volt időszak (ovi jótékony hatása:P), hogy a főtt répát meg sem kóstolták!

Mostanában átalakult a családunk itthoni étkezése: a lányok az oviban vannak délutánig, tehát ott reggeliznek és ebédelnek, a férjem is kap egy főfogást a munkahelyén, aminél jobb nem is lehet, hiszen így normális ételt eszik a régebb szokásos szendvics helyett, én meg ... eszem, amit éppen találok. Már attól függően, hogy éppen délelőttös vagy délutános vagyok. Nem részletezném agyon ezt, a lényeg az, hogy egy ideje tulajdonképpen a vacsora főétkezéssé avanzsált. Általában úgy 6-7 körül esszük meg, és változik, hogy mit eszünk. Tegnap pl. csak egyszerű grízkockás leves volt (hús nélkül, persze), ma pedig a címben említett puliszkafasírt krumplifőzelékkel. Holnap talán már lesz valami húsos, de nem biztos. Még van időm kitalálni!:)

És akkor a ma esti vacsoránkról is essék néhány szó. Tegnapelőtt felfedeztem egy új blogot: http://kotyvasszunkvalamit.blogspot.com/ Legalábbis számomra (és a gasztrovilág számára is azért) újat, pedig a tulajdonosa már elég régóta írja, és nagyon gazdag a felhozatala. Írója földim, legalábbis a nyelvhasználatból ítélve, biztos, hogy erdélyi. És ami egyből szembetűnik, az az, hogy vegetáriánus is. A puliszkafasírt ötletét tőle hoztam, és amikor olvastam, ismét azon "mérgelődtem", hogy ez miért nem nekem jutott eszembe.:P Csomó mindenből készítettem már fasírtot (húsból, halból, rizsből, padlizsánból, krumpliból, sütőtökből, vegyes zöldségből, tökből, és még sorolhatnám), a puliszkából vajon, miért nem? Hát, most már készítettem. Nem pontosan úgy, ahogyan Kotyvasztgató vénember (a blog írója) csinálta, mert nem is én lennék, ha valamit nem másítanék az átvett recepteken, de állítom, hogy egy nagyon finom, laktató étel lett belőle. Ha lett volna itthon sajtom, én is tettem volna bele. A mellé, vagy inkább vele tálalt főzelék is újdonság volt számomra ebben a formában. Hazafelé jövet úgy terveztem, hogy murok-, azaz sárgarépafőzeléket készítek, de mivel tudom, hogy férjecském általában fanyalog neki, hát inkább túljártam az eszén: krumplit is tettem bele, és így egy szava sem volt. :)
Jöjjenek hát a receptek.





Vargányás, aszalt paradicsomos puliszkafasírt sárgarépás krumplifőzelékkel

Hozzávalók a fasírthoz: 3 dl tej, 3 dl víz, só, 4 cikk fokhagyma, 1 marék szárított vargánya, 8-10 dkg kukoricadara vagy -liszt, 1 evőkanál vaj, 1 tojás,  3 darabka aszalt paradicsom, 8-12 evőkanál zsemlemorzsa, 1/2 kávéskanál sütőpor, bors, olaj;
Hozzávalók a főzelékhez: 1 hagyma, 5 közepes sárgarépa, 4 nagy krumpli, 1 evőkanál paprikalekvár, 3 evőkanál liszt, 1 dl tejföl, 1,5 dl tejszín, só, (bors - én nem tettem), 1 púpozott evőkanál aprított petrezselyemzöld, 3 evőkanál olaj;
A tálaláshoz: aprított petrezselyemzöld, rózsabors.

Elkészítése:
A tejet és a vizet egy lábosba öntjük, hozzáadjuk az apró darabokra vágott vagy összetört szárított vargányát meg a zúzott fokhagymát, és fölforraljuk. Amikor forr, megsózzuk (lehet bátrabban sózni, még sok alapanyag kerül bele), majd habverővel állandóan kavargatva, beleszórjuk a kukoricadarát. Ahogy ismét bugyogni kezd (még meglehetősen folyékony ekkor), félre is vesszük a lángról, és néha megkavarva hagyjuk besűrűsödni. Még forrón belekeverjük a vajat, jól eldolgozzuk benne, és hagyjuk még egy keveset hűlni. Amikor kézmelegre hűlt, beledolgozzuk a tojást, hozzáadjuk a pici darabkákra vágott aszalt paradicsomot meg a sütőport, borsozzuk, és annyi zsemlemorzsát dolgozunk bele, hogy jól formázható, de nem túl kemény masszát kapjunk. Még langyosan, vízbe mártott evőkanállal vagy fagylaltadagolóval gombócokat vájunk belőle, száraz kézzel kissé meggömbölygetjük, majd ellapítjuk őket, és forró olajban szép pirosra sütjük. Sülés után papírtörlőre szedjük, hogy a fölösleges olaj beivódjon.
A főzelékhez az apróra vágott hagymát megdinszteljük az olajon, hozzáadjuk a karikára vágott sárgarépát, és együtt is dinszteljük néhány percig. Megsózzuk, majd annyi vizet öntünk rá, amennyi a sárgarépát éppen ellepi, és erős tűzön, fedő nélkül pároljuk. Amikor a levét elfőtte, hozzáadjuk az időközben meghámozott és kockára vágott krumplit meg a paprikalekvárt, felöntjük vízzel, és addig főzzük, amíg minden meg nem puhul. Ekkor a lisztet elkeverjük a tejföllel és a tejszínnel, majd behabarjuk vele a főzeléket. Jól kiforraljuk, és ha szükséges, vízzel vagy tejjel hígítjuk (Ekkor, természetesen, újra felforraljuk.). Utánasózunk, borsot szórunk rá, belekeverjük az aprított petrezselyemzöldet, és már tálalható is a puliszkafasírttal. Én hordós savanyúságot kínáltam mellé.
Tálaláskor a színhatás kedvéért szórjuk meg az ételt petrezselyemzölddel és rózsaborssal.

EK - 2012/2


Megjegyzés - főleg erdélyi olvasóimnak szól: a Kaufland üzletekben elég jó áron lehet kapni szárított erdei gombákat (főleg vargányát és rókagombát), így az is, aki nem jár vagy nem mer gombászni hozzájuthat a finom hazai erdei gombákhoz. Én is innen szoktam felszerelkezni ezekkel.

Köszönöm Nanának a játéklehetőséget, szívesen vettem részt benne, és szívesen írtam le az én történetemet. Ha úgy lenne időm, mint ahogyan nincs, az immár hagyományossá vált Vegasztrománia hónap versenybe is beszállnék. Mindenképpen kívánok neki sok-sok türelmet a majdani összesítéshez, és hogy kedvét lelje minden egyes receptben, történetben.:)

2011. december 13., kedd

Tárkonyos csirkepaprikás

Régen készült ez az étel, úgy legalább egy jó hónapja. És az ötletét Trinity adta még akkor, amikor elküldte a receptjét a Kifőztükbe. Csak annyi kellett, hogy elolvassam: tárkonyos csirkeragu - s máris éreztem az ízét a számban, és csak azon morgolódtam, hogy ez az egyszerű társítás eddig miért nem jutott nekem eszembe!? Trinity receptje megtalálható a Kifőztük legfrissebb, decemberi számában a 32. oldalon, én viszont úgy készítettem, ahogyan szoktam. És persze, erdélyiesen tálaltam, az elmaradhatatlan puliszkával.:)
Még annyi magyarázatot kell hozzáfűznöm az ételhez, hogy mifelénk, Erdélyben, a tejes-lisztes habarással készült ételeket paprikásnak vagy mártásnak hívjuk. És bár természetesen, jár bele paprika is, mégsem annyi, hogy attól piros színe legyen. Különben én irtó kevés pirospaprikát szoktam használni: évente jó, ha elfogy a 10-15 deka.



Tárkonyos csirkepaprikás

Hozzávalók: 70 dkg csirkeszárny (vékony, hegyes vége nélkül), 1 nagy hagyma, 1 teáskanál pirospaprika, olaj, só, bors, 3 csapott evőkanál liszt, 2 dl tej vagy tejszín, 1 dl tejföl, csipetnyi ecetes tárkony.

Elkészítése: A csirkeszárnyat megmossuk, a vékony végeket levágjuk (abból készíthetünk valamilyen levest), a másik részét pedig a forgónál kettévágjuk. Fölaprítjuk a hagymát, kevés olajon megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, és felöntjük kb. 0,5 dl vízzel. Amikor fölforrt, beledobjuk a csirkehúst, elkeverjük, megsózzuk, megborsozzuk, és felöntjük annyi vízzel, amennyi a húst éppen ellepi. Fedő alatt, közepes lángon puhára pároljuk. A lisztet simára dolgozzuk a tejjel (ha kell, kevés vízzel is hígíthatjuk), és az elkészült húsra öntjük. Kavargatva jól kiforraljuk. Ha netán túl sűrű lesz a mártás, további tejjel vagy vízzel hígíthatjuk, és újraforraljuk. A tejfölt elkeverjük kevés mártással, majd az egészet az ételhez adjuk. Végül sóval utánaízesítünk, és belekavarjuk az apróra vágott ecetes tárkonyt. Tálaláskor megszórhatjuk rózsaborssal (főleg a színhatás kedvéért), és puliszkát adunk mellé.

EK - 2013/7

2011. december 12., hétfő

Céklás franciasaláta

Elegünk van már az unalomig gyártott franciasalátából? Készítsük céklával! Különleges színű és ízű is lesz tőle. Nagyon finom. A recept megjelent az idei Kifőztük magazin decemberi számában, amely letölthető ITT.



Céklás franciasaláta

Hozzávalók 4-6 személyre:
50 dkg cékla
olaj
1 csirkemell
3 sárgarépa
2 petrezselyemgyökér
1 kisebb zeller
5-6 krumpli
10 dkg zöldborsó
4-5 savanyú uborka

a mártáshoz:
2 tojás
4 dl olaj
2 teáskanál mustár

citromlé vagy almaecet
4-5 evőkanál tejföl
bors
porcukor

Elkészítése: Jól megmossuk a céklát, olajjal vékonyan megkent alufóliába csavarjuk, forró sütőben 1-1,5 óra alatt megsütjük, majd hagyjuk kihűlni, és meghámozzuk. Hideg vízben odatesszük főni a csirkemellet, majd miután felforrt, lehabozzuk. Végül beletesszük a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret meg a zellert, és hagyományos húslevest főzünk belőle.

Héjában megfőzzük a krumplit, kihűtjük, meghámozzuk. Puhára pároljuk a zöldborsót, és leszűrjük. Nagyjából azonos méretű kockákra vágjuk az összes főtt zöldséget, a savanyú uborkát és a csirkemellet, enyhén megsózzuk, és jól összekavarjuk.

Félperces majonézt készítünk a tojásból, az olajból, a mustárból, kevés sóból meg citromléből (leírása a Kifőztük 2010/7. számában olvasható), belekeverjük a tejfölt, majd tetszés szerint ízesítjük sóval, borssal, porcukorral és citromlével. Ráöntjük a zöldségekre, az egészet alaposan összedolgozzuk, majd legalább fél órára hideg helyre tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Tálalás előtt átkeverjük a salátát, és ha szükséges, sózzuk még egy keveset.

Tipp: aki szereti, és úgy szokta, almát is tehet bele. A leszűrt húslevest bármilyen más leves alapjaként felhasználhatjuk, vagy cérnametélttel tálalhatjuk.

2011. december 11., vasárnap

Kransekake-keksz


Legelőször elnézést szeretnék kérni a címben szereplő kakofóniáért. Azért ki lehet mondani a nevét!:)
Nemrég készítettem el a norvégok hagyományos karácsonyi süteményét (hogy miért éppen olyan korán, egyesek már tudják: bekerült az Erdélyi konyha idei decemberi számába), a Kransekaket, ami koszorút jelent. Mivel nagy sikere volt a családban, már akkor elhatároztam, hogy lesz belőle ismétlés, de nem a hagyományos formában, hanem egyszerű kis keksz formájában. Kipróbáltam. Nem mandulával, hanem dióval, és csak háromnegyed adagot készítettem, mivel csak 3 tojásom volt itthon (!em tudom, mi van, mostanában állandóan kevés a tojás itthon, pedig állandóan veszem:D:D:D!), és ízesítettem rumkivonattal. A masszából kiskanállal kiszaggattam egy-egy adagocskát, enyhén nedves kézzel golyókat formáltam belőle, és sütőpapíros tepsire helyeztem, kissé távolabb egymástól, hogy legyen helyük terülni. A közepükbe egy-egy fél vagy negyed diót nyomtam. Az eredmény.... hát, alig tudtam megmenteni ezt a néhány darabot a fotózáshoz. :) Ajánlom mindenkinek. Legközelebb azért megpróbálom valamivel kevesebb cukorral, mert még mindig nem békültem ki a mennyiségével.:)

KAL - 2018.

2011. december 9., péntek

Gluténmentes kenyér

Már van ilyen recept a blogomon, de ezúttal egy "továbbfejlesztett", főleg megnagyított adagját írom le, amit kenyérsütőgépben próbáltam ki. És nem utolsó sorban ezúttal fotóval is illusztrálom. Hasonlít egy kicsit a hagyományos kenyérhez, de azért mégis teljesen más. Mindenesetre, nagyon finom. Ha nem használjuk el azonnal, érdemes adagonként lefagyasztani, mert ha megszárad, már nem olyan finom. 



Gluténmentes kenyér

Hozzávalók: 4,5-5 dl víz, 2 evőkanál olaj, 20 dkg rizsliszt, 20 dkg burgonyapehely, 25 dkg kukoricakeményítő, 1 csapott evőkanál só, 3 dkg friss vagy 4 g szárított élesztő, 1 evőkanál cukor, 1 kávéskanál  szódabikarbóna

Elkészítése:
Ha van kenyérsütőgépünk, a fenti sorrendben belepakoljuk a hozzávalókat (ebben az esetben célszerű szárított élesztőt használni), és kb. 2 órás dagasztó-kelesztő-sütő programra kapcsoljuk. Más tennivalónk már nincs, mint kivenni és rácsra helyezni a megsült kenyeret.
Kenyérsütőgép híján a következőképpen járunk el:
A cukrot feloldjuk kevés vízben (a kimért kb. 5 dl-ből), belemorzsoljuk a friss élesztőt, és felfuttatjuk. Kimérjük a lisztet, a burgonyapelyhet és a keményítőt, rájuk szórjuk a sót és a szódabikarbónát, majd hozzáöntjük az élesztős vizet és további vizet adagolva hozzá, összegyúrjuk. Néhány percig erőteljesen dagasztjuk, míg a massza jól összeáll, és közepes keménységű tészta nem lesz belőle. Ekkor hozzágyúrunk 1 evőkanál olajat, és tálba téve, letakarva, kb. 1 órát kelesztjük. Miután megkelt, ismét átgyúrjuk, hosszúkásra formázzuk, és egy kikent-lisztezett őzgerinc- vagy kalácssütő formába tesszük. Hagyjuk kelni még vagy 20 percet, majd forró sütőben megsütjük. Kb. 20 percnyi sülés után kivesszük a tepsit, a kenyeret lekenjük olajjal, majd visszatoljuk a sütőbe, amíg készre nem sül. Amikor megsült, rácsra borítjuk, és konyharuhával letakarva hagyjuk kihűlni.  

EK - 2011/8

2011. december 6., kedd

Káposztaleves húsgombóccal

A káposzta nálunk igazából csak nyersen vagy savanyúságnak megy. Azért nagynéha, amikor már végképp nem tudom, mit főzzek, készítek egy-egy lucskost, vagy káposztás laskát, és le van tudva az étel.:) Kicsi lányom szombaton azt mondta, hogy imádja az oviban a káposztalevest, ezért vasárnapra azt terveztem. Utána meg fasírtot akartam sütni friss kolbászhúsból. Végül férjecském döntötte el a kérdést: csinálj húsgombócot a levesbe, úgy egykalapalatt meglesz a leves és a második is. És úgy lett.:)



Káposztaleves húsgombóccal

Hozzávalók: 1 kg káposzta, 30-40 dkg fűszerezett (só, bors, pirospaprika, fokhagyma) darált sertéshús, 1 tojássárgája, 3-4 evőkanál zsemlemorzsa, só, ecet, petrezselyemzöld, húslé vagy víz; a tálaláshoz: tejföl.

Elkészítése: Felforralunk 2-3 l vizet vagy húslevest (esetleg vegyesen), és beledobjuk a vékony csíkokra vágott vagy legyalult káposztát. Enyhén megsózzuk. A fűszerezett húst (ha nincs fűszerezve, akkor fűszerezzük ízlés szerint) alaposan összedolgozzuk a tojássárgájával és annyi zsemlemorzsával, hogy jól formázható masszát nyerjünk. Vizes kézzel apró gombócokat gömbölygetünk belőle, majd a félig főtt káposztához adjuk. További 15-20 percig főzzük, vagy amíg a hús és a káposzta is teljesen meg nem puhul. Végül utánasózunk, ha kell, enyhén savanyítjuk, és megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Tálaláskor tejföllel locsoljuk meg. Húsnapon ehető.

KÁP. - 2015.

2011. december 3., szombat

Sárgarépatorta

Sütit kértek. Mindegy volt, hogy mi készül, csak édesség legyen. Elővettem legújabb szerzeményemet, a Házi cukrászat című "nagykönyvet", és végiglapoztuk. A csajok minden egyes fotóra ráböktek, hogy azt készítsük, függetlenül attól, hogy keksz vagy habos torta volt. Nekem pedig nem volt mindegy, hogy mit sütünk, mert én tudtam azt is, amit ők nem: nincs egyetlen tojásom sem. Kinéztem valamit, de amikor bejelentettem, hogy el kell mennem az üzletbe tojásért, Kisebbikem olyan bőszen ajánlkozott, hogy velem jön, hogy inkább letettem róla. (Harisnya, vastag nadrág, csizma, pulcsi, sapka, sál, kesztyű, nagykabát, mindezt feladni egy gyerekre - amíg mindezt leírtam, már otthon lettem volna a tojással, szóval, ehhez semmi kedvem sem volt.) Ekkor, mint aki felfedezte a spanyolviaszt, fogtam magam, és azt mondtam: aztamindenit! Hát ezért van annyi blog a neten, hogy én most ne találjak valamelyiken egy tojásmentes sütit? Kockáztatni sem akartam, biztos helyre akartam menni, ezért úgy gondoltam, hogy Kifőztükös társaimnál indítom a keresgélést. Valahogy éppen Renátánál kezdtem, és mit ad Isten, találtam egy Répatorta karobmázzal című süteményt. Átfutottam a hozzávalókat: minden volt itthon (mondjuk, karobpor "éppen" nem), és tojás sem kellett bele. Hát persze, ha már eleve úgy kerestem rá, hogy tojásmentes sütemények.:D A torta receptjén csupán icipicit módosítottam - Renáta tapasztalata alapján, én eleve kevesebb vízzel dolgoztam, és tökéletes végeredményem született. Akkor azt ettük vacsorára: langyosan, hideg tejjel. A férjem odavolt érte, és megrendelte múlt péntekre is, amikor vendégek jöttek. Akkor végül elmaradt, de elkészítettem most csütörtökön is, amikor más vendégeket vártunk. Most módosítottam rajta egy kicsit (többet), de a végeredmény szintén isteni lett. Renáta, köszönöm, mint írtam már, biztos vagyok benne, hogy ezentúl rendszeresen fog készülni nálunk. :)
Leírom mindkét receptet: az első egészségesebb változat, a második, már nem annyira.:P



Sárgarépatorta 1.

Hozzávalók: 10 dkg mazsola, 20 dkg sárgarépa, 15 dkg méz, 12 dkg olaj (igen, deka!:)), 1 dl víz, 1 teáskanál fahéj, 1/2 kávéskanál őrölt szerecsendió, csipetnyi só, 30 dkg teljes kiőrlésű liszt, 2 kávéskanál szódabikarbóna; a tetejére (nálam): 10 dkg étcsokoládé, 2 teáskanál olaj, maradék narancssárga és zöld fondant

Elkészítése: Beáztatjuk a mazsolát forró vízbe. Meghámozzuk és finomra reszeljük a sárgarépát, majd hozzáadjuk a mézet, a leszűrt mazsolát, az olajat, a vizet, a sót és a fűszereket, majd állandóan kavargatva felforraljuk, és kb. 5 percig főzzük. Félrevesszük, és hagyjuk langyosra hűlni. Ekkor hozzáadjuk a lisztet és a szódabikarbónát, jól eldolgozzuk, majd a masszát kikent-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt 22 cm átmérőjű tortaformába simítjuk. Forró sütőben kb. 25 perc alatt kisütjük. 20 perc után már érdemes tűpróbát végezni. Ha a teteje túlságosan barnulna, takarjuk le sütőpapírral vagy alufóliával.
Amikor megsült, kiborítjuk a formából, és rácson hagyjuk kihűlni. A csokoládét és az olajat mikróban összeolvasztjuk, jól elkeverjük, és a tortára csepegtetjük. Narancssárga és zöld fondantból (vagy marcipánból) sárgarépákat készítünk és azzal díszítjük. Nálunk a répák mellett sütőtökök is lettek Nagyobbikom által, Kisebbikem pedig - saját bevallása szerint - zöld húsvéti tojásokat helyezett a tetejére. :D:D:D

TORTÁK - 2013.


Sárgarépatorta 2.

Hozzávalók: 10 dkg mazsola, 5 dkg aszalt ananász, 20 dkg sárgarépa, 15 dkg cukor, 2 dl víz, 12 dkg olaj, 1-1 narancs, citrom és lime héja, 1 teáskanál fahéj, 1/2 kávéskanál szerecsendió, 1/2 kávéskanál gyömbérpor, 2 kávéskanál szódabikarbóna, 30 dkg liszt (ezúttal 8 dkg volt teljes kiőrlésű belőle); a tetejére: porcukor.

Elkészítése: A leírása megegyezik az előzőével, csupán még pluszban apró kockákra vágjuk az aszalt ananászt, a citrusokat nagyon vékonyan meghámozzuk, és a héjakat vékony csíkokra vágjuk. A mazsolával egyszerre adjuk a sütihez. A méz hiánya miatt pedig növeljük a víz mennyiségét. A kihűlt süteményt porcukorral szórjuk meg. Erről nem készült fotó.

2011. december 1., csütörtök

Töltött fasírt - szintén fotó nélkül

Ezt vasárnap vacsorára készítettem. Bevallom, nem volt kedvem fotózni. Attól ugyanolyan finom volt. :)
A töltött fasírt minálunk az egyben sült fasírtot jelenti, és persze azt, amelyikbe valami plusz hozzávaló is belekerül, mintegy töltelékként. Bármit tehettem volna bele, most viszont a főtt tojás mellett döntöttem.

Főtt tojással töltött csirkefasírt

Hozzávalók: 60 dkg darált csirkehús, 1 sárgarépa, 1 közepes hagyma, 1/2 teáskanál szerecsendió, 1/2 teáskanál őrölt gyömbér, 2 tojás, 4-6 evőkanál zsemlemorzsa, só, bors, 4 főtt tojás, néhány csepp olaj.

Elkészítése: A finomra reszelt sárgarépát és az apróra vágott hagymát összekeverjük a csirkehússal, majd hozzáadjuk a fűszereket, a tojást és annyi zsemlemorzsát, hogy formáját nagyjából megtartó masszát kapjunk. Alaposan összedolgozzuk, majd felét őzgerincformába simítjuk. A meghámozott főtt tojásokat négybe vágjuk, és a tojásnegyedeket ráhelyezzük a húsmasszára szorosan egymás mellé (enyhén bele is nyomkodjuk). A maradék húsmasszát rásimítjuk a tojások tetejére, meglocsoljuk néhány csepp olajjal, és forró sütőben 40-45 perc alatt szép pirosra sütjük. 10-15 percig hagyjuk hűlni, mielőtt kiborítanánk és szeletelnénk. Köretként bármi illik mellé, mi - mint általában - kenyérrel és hordós savanyúsággal ettük. Hidegtálon is jól mutat.  Főtt sárgarépával, ecetes paprikával, savanyú uborkával kombinálva még szebb, érdekesebb, kívánatosabb. Húsnapon ehető.
Related Posts with Thumbnails

2011. december 31., szombat

Újévi köszöntő

A szokásos, sablonos újévi jókívánságok helyett álljon itt kollégám, kedvenc kortárs költőm és íróm, Kajuk Gyula újévi köszöntője. Fogadjátok (meg) szeretettel!:) És igyunk! 2012-re!:)


Fotó INNEN.

Fellobbant a kék láng,
meggyulladt a szesz!
Bámulunk a fénybe...
mi volt és mi lesz?
Mit hoz majd a sorsunk
az új évben elénk?
Nyújt-e kis vígaszt?
A bánatból elég!

Töltsd hát meg barátom,
poharunk szaporán!
A gondok úgyis jönnek,
idejekorán...
de addig is vígadjunk!
A jó krampampuli
eltereli őket,
mint terelő puli.

Aromás lébe csöppen
az olvadó cukor...
Ne kérdezd, meddig élünk,
s ha meghalunk... mikor?
Szívd be a mámorító
ital dús illatát!
Feledjük egy percre
a világ bánatát!

2011. december 29., csütörtök

Paradicsomos töltött káposzta

Mifelénk általában kétféle töltött káposztát szokás készíteni: a paradicsomosat, és - nyilvánvaló - a nem paradicsomosat. A kettő közötti jó nagy különbséget nem is a paradicsomossága adja, hanem az, hogy friss avagy savanyú káposztából készítik-e. A paradicsomosat friss káposztából szokás, a másikat pedig savanyúból. Én nem szoktam töltött káposztát főzni, vagy ha mégis, az biztos valamilyen lájtos fajtája: kevésbé zsíros húsból vagy húsmentesen. Karácsonykor nem is volt nálunk töltött káposzta eddig csak egyszer, most mégis úgy döntöttem, hogy az is készül. Hagyományos ízű, paradicsomos, mégis egy fokkal lájtosabb a szokásosnál. Nagyon finom lett.



Paradicsomos káposzta friss káposztából

Hozzávalók: 2 kisebb fej káposzta, kb. 1,2 kg darált csirkehús, kb. 50 dkg kolbászhús (vagy darált disznóhús), 15 dkg rizs, 2 közepes hagyma, kevés olaj, só, bors, 2 evőkanál paprikalekvár, 4-5 evőkanál ecet, 1/2 l natúr paradicsomlé, kis darabka (kb. 15-20 dkg) füstölt csülök, 1 ágacska szárított csombor, 2 darabka szárított kaporszár.

Elkészítése: Egy nagy edényben vizet forralunk, majd amikor felfőtt, jól megsózzuk, és beleöntjük az ecetet. A káposztának lefejtjük külső leveleit, megmossuk, majd éles késsel, kivájjuk a torzsáját. Amikor az ecetes-sós víz újra felforrt, a káposztafejet óvatosan beleengedjük, és egy villa segítségével elkezdjük lefejtegetni a leveleket róla. Hagyjuk néhány percig abálódni, majd szűrőkanállal egy tálba szedjük őket. Amikor kissé hűltek, éles késsel lenyessük a levelek vastag ereit, és félretesszük. Ugyanezt megismételjük a másik káposztafejjel is. Csak annyi levelet fejtsünk le, amennyire szükségünk lesz (ha véletlenül nem elég, a vizet később is fel lehet forralni, és forrázhatunk még leveleket), a maradék káposztát apróra vághatjuk.
A hagymát apróra vágjuk, az olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a rizst, és együtt is pirítjuk, amíg a rizs ki nem fehéredik. Ekkor a kétféle darált húst tálba tesszük, hozzáadjuk a hagymás rizst meg a paprikalekvárt, sózzuk és borsozzuk, majd jól összedolgozzuk. A massza legyen jó sós, mert a rizs és a káposzta még felvesz az ízéből.
Ekkor a masszát beletöltjük a leforrázott káposztalevelekbe, és egy tálcára helyezzük őket. A megmaradt káposztát apróra vágjuk, egy fazék aljára szórjuk, majd a fazékba körkörösen belehelyezzük a megtöltött káposztaleveleket úgy, hogy a közepén egy lyukat hagyunk. Amikor az összeset belehelyeztük, a középen lévő lyukba helyezzük a kaprot, a csombort és a füstölt csülköt, ráöntjük a paradicsomlevet, és felöntjük annyi lobogó sós-ecetes vízzel (a káposzta forrázólevéből), amennyi a káposztákat éppen ellepi. Lefedve, lassú tűzön 1,5-2 órán át főzzük. Tálaláskor tejfölt kínálunk mellé. A felső fotón azok a töltött káposzták vannak, amelyeket a nagyobb, félbevágott levelekbe töltöttem, és amelyek tölcséhez hasonlítanak, az alsó képen a kisebb levelekbe töltött, hagyományosan formázott töltelékek vannak.

LIGET - 2018/9.

Fokhagymás csirkecomb

Klasszikus forma és klasszikus íz, de azért nagyon finom. A mellészánt petrezselymes krumplipüré végül elmaradt, mert a vendégek lebeszéltek a köretről. Hordós savanyúsággal ettük.




Fokhagymás csirkecomb

Hozzávalók: 10 egész csirkecomb, só, bors, pirospaprika, őrölt kömény, 1 fej fokhagyma, 2-3 evőkanál olaj, 1-2 dl fehérbor.

Elkészítése:
A combot megtisztítjuk, jól megmossuk, és szárazra törölgetjük. A porfűszereket összekeverjük, és alaposan beszórjuk-dörzsöljük vele a combokat. A fokhagymát megtisztítjuk, összezúzzuk, majd a combokra kenjük. Hideg helyen, lefedve, kb. fél napig érleljük, majd hőálló edénybe tesszük, meglocsoljuk kevés olajjal, aláöntünk 1-2 dl bort vagy vizet, lefedjük, és 35-40 percig pároljuk. Végül levesszük az edény fedelét, és további 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük.
Bármilyen körettel vagy anélkül tálalható.

KAL - 2015.

2011. december 28., szerda

Sült camembert diós vörösáfonyával

A 25-ei reggelink volt. Különleges, új, de nagyon egyszerű, és mindenkinek ízlett rendesen. Én kicsit tartottam a párosítástól. No nem magam, hanem a férjem miatt. Ámde ízlett neki, sőt, máskor a dupláját kéri, azt mondta. Az ötletet INNEN vettem.



Sült camembert diós vörösáfonyával

Hozzávalók 4 személyre: 4 db 125 g-os camembert sajtkorong, 4 cikk fokhagyma, 5 dkg dió, 5-10 dkg aszalt vörösáfonya; a tálaláshoz: magvas pirítós.

Elkészítése: Bekapcsoljuk a sütőt. Egy tepsibe terítjük a diót, és a forró sütőben kissé megpörköljük. Meghámozzuk a fokhagymát, és vékony szeletekre vágjuk. A sajtkorongokat óvatosan kicsomagoljuk, forró vízbe mártott késsel levágjuk a tetejüket. Mindegyiket X alakban bemetsszük, és a vágatokba fokhagymaszeleteket tűzdelünk. Visszaillesztjük a tetejüket, ráhelyezzük a csomagolópapírjukra (ha fadobozosat találunk, még jobb), azt kissé összefogjuk, hogy ne nyíljon túlságosan szét, tepsire helyezzük őket, és 10-15 percre forró sütőbe toljuk. Közben megpirítjuk a magvas kenyérszeleteket, illetve késes aprítóban morzsásra dolgozzuk a pörkölt diót az aszalt vörösáfonyával. A megsült, olvadt sajtba belemártjuk a pirítóst, majd sajtos felével a diós-áfonyás morzsába nyomkodjuk, és úgy eszsük. Hihetetlen az ízkombináció. Nálunk először készült, de biztos, hogy nem utoljára!

ADV. - 2012. 


2011. december 25., vasárnap

Karácsonyi menü - 2011


Idén kicsit hagyományosabbra vettem a "figurát" az ünnepi menüt illetően. Bár azért kerül(t) bele újdonság is...

Dec. 24. - Szenteste
- ebéd: Levesben főtt tyúkhús kenyérrel (még javában készülődtem..., tegnapelőtt még dolgoztam...)
- vacsora: Paradicsomos töltött káposzta tejföllel

Dec. 25. - Karácsony első napja
- reggeli: Sült camembert diós vörösáfonyával
- ebéd: Aranyló tyúkhúsleves cérnametélttel; Fokhagymás csirkecomb és hordós savanyúság (a köretről lebeszélt a társaság...); mézeskalács, diós keksz és meggyes-mákos sütemény.

- vacsora: maradék csirkecomb céklasalátával; Rákóczi túrós, Mézes sütemény és Citromszelet (utóbbiak anyósomtól)

Dec. 26. - Karácsony másodnapja - terv
- reggeli: Tojásos-májas egyben sült fasírt; Majonézes padlizsánkrém, friss kenyér
- ebéd: Tyúkhúsleves grízgaluskával; Töltött csirketekercsek és fokhagymás csirkecomb zöldséges krumplisalátával; töltött káposzta; sütemények
- vacsora: mindenféle maradékok, illetve, amihez kedvünk lesz

Dec. 27. - Karácsony harmadnapja
- nem tervezek főzni erre a napra, mert felkerekedünk, és meglátogatjuk a nagy családot

Szeretném, ha néhány recept felkerülne a blogra, remélem, lesz időm rá.:)

"Sok karácsony első napját!"

Édesanyám falujában így köszönnek az emberek egymásnak, amikor találkoznak annak függvényében, hogy az ünnepnek éppen melyik napján találkoznak. Holnap pl. "Sok karácsony másodnapját" kívánnak egymásnak. A válasz pedig: "Adjon Isten, Veletek együtt!" És még van egy köszönésforma, ami nagyon furcsa és szokatlan, sőt, nem tudom, hogy nyelvileg is mennyire helyes, de azt mondják: "Sok ez mái napokat!" A válasz pedig ugyanaz rá.

Nos, ezekkel a szavakkal szeretnék én is boldog, meghitt, örömteli ünneplést kívánni minden kedves gasztrobloggernek, olvasómnak és idetévedőnek, és azt, hogy sok-sok, a maihoz hasonló napot érjetek meg szerető családotok körében.:)

Ilyen csodás karácsonyunk rég nem volt: tiszta fehérré változott reggelre minden.:)
Fotó INNEN.



2011. december 22., csütörtök

Töltött húsos hidegtál


Sütőtökös, aszalt szilvás és gombás hústekercsek

Hozzávalók: 1 kg sertés rövidkaraj, 15 dkg gomba, 15 dkg sajt, 10 dkg ecetes paprika, 15 dkg mag nélküli aszalt szilva, 15 dkg sült sütőtök húsa, só, bors, koriander, kardamom, szerecsendió ízlés szerint, olaj, 2 dl fehérbor.

Elkészítése: Az aszalt szilvát beáztatjuk kevés langyos vízbe. A karajt vékony szeletekre vágjuk, óvatosan kiveregetjük, megszórjuk sóval és borssal, majd félretesszük. A gombát megmossuk és vékony szeletekre vágjuk, a sajtot és az ecetes paprikát vékony csíkokra vágjuk. Az aszalt szilvát leszűrjük, és ha van magja, kimagozzuk. (Ebben az esetben 20 dkg-t használjunk.) A sütőtököt villával összetörjük, majd sóval, szerecsendióval, kardamommal és korianderrel fűszerezzük ízlés szerint. Hogy krémesebb legyen, össze lehet dolgozni 1-2 teáskanálnyi olajjal vagy vízzel is. Ezek után négyféle módon töltjük meg a hússzeleteket.
Gombás-sajtos hústekercs: A hússzeleteket leterítjük, felére gombaszeleteket helyezünk, a gombára sajt- és paprikacsíkokat, majd szorosan feltekerjük, megtűzzük fogpiszkálóval vagy hústűvel.
Sütőtökös-gombás hústekercs: A hússzeletekre először gombát fektetünk, majd sütőtökpürét halmozunk, esetleg egy-két szem aszalt szilvát is helyezünk. Szorosan feltekerjük, és megtűzzük.
Aszalt szilvás hústekercs: A hússzelet egyik felére sorbarakunk néhány szem aszalt szilvát, majd hasonló módon járunk el, mint az előző tekercseknél.
Sütőtökös-aszalt szilvás hústekercs: A megmaradt sütőtökpürét ráhalmozzuk a maradék hússzeletekre, megrakjuk aszalt szilvával, és az előzőekhez hasonlóan feltekerjük és megtűzzük.
A négyféle tekercset hőálló tálba helyezzük, aláöntjük a bort, meglocsoljuk kevés olajjal, és lefedve forró sütőbe toljuk. Közepes hőmérsékleten kb. 45 percen át pároljuk, majd fedő nélkül pirítjuk néhány percig. Pirítás közben néhányszor meglocsoljuk a visszamaradt levével, hogy ne száradjon ki. Melegen hagyományos köretekkel tálalható, hidegen pedig svédasztalon a helye.

EK - 2011/12

2011. december 18., vasárnap

Volt egyszer egy ovis karácsonyi vásár...

... amelyre én idén is sok-sok mézeskalácsot sütöttem. Készült egy ajtókoszorú (ami akár adventi koszorúnak is használható, ha 4 mécsest helyezünk rá), néhány egyszerű kis mécsestartó, illetve sok-sok mézespogácsa. Ezekből háromféle is volt: írókával díszítettek - amibe lányaim is - a szó legszorosabb értelmében - tekintélyes munkát belefektettek, habbal bevontak, amiket színes kókusszal szórtam meg, és natúr pogácsák. Házikóra ebben az évben nem telt... A recept pedig megér majd egy külön "misét".:)
Kolléganőm sok más gyönyörűséges dolgot készített: angyalka-hűtőmágneseket, írisztechnikás képeslapokat, üvegtartós és más mécseseket; együtt is készítettünk apróságokat, mint pl. tésztafenyőfát, tésztacsillagot/hópelyhet, a szülőkkel együtt pedig gyertyás ikebanákat fabrikáltunk egy kreatív délutánon.
Íme a munkáink, a "standunk":







Fokhagymás csirkecomb kétféle körettel

Ez az étel sem éppen most készült, de valamiért elfeledkeztem róla. Jobban mondva: akkoriban nem volt időm feltenni a blogra, aztán szépen lassan kikopott az emlékezetemből. Pedig az elkészítése és az íze mai napig nagyon is eleven.:) És hátha van még vagy egy késő-kása háziasszony, aki ott áll farkasszemet nézve néhány csirkecombbal, és nem tudja eldönteni hogyan készítse el őket ebédre. Egyszerű a dolgunk, a legnagyobb munka tulajdonképpen a combok kicsontozása. De ha megnézitek ezt a videót, rá fogtok jönni, hogy a combcsontozás sem éppen akkora ördöngösség, és megy, mint a karikacsapás.:) A fűszeres sárgarépához Kata indiai sárgarépa receptje adta a kiindulópontot, de kicsit módosítottam főleg a fűszerezésben. Nekünk úgy igencsak különleges lett volna, úgyhogy valamivel diszkrétebben fűszereztem.:) De különben isteni volt. A semleges ízű krumplipüré pedig jól passzolt a különleges fűszeresésű sárgarépa, illetve a jó fokhagymás csirke mellé. 



Fokhagymás csirkecomb fűszeres sárgarépával és krumplipürével

Hozzávalók: 8 egész csirkecomb, só, bors, pirospaprika, 1 fej fokhagyma, olaj; a fűszeres sárgarépához: 1 kg sárgarépa, 1 hagyma, olaj, 1 teáskanál currypor, ½ kávéskanál gyömbérpor, ½ kávéskanál őrölt szerecsendió, 1 dl házi paradicsomlé vagy 2 evőkanál sűrített paradicsom, só, bors, olaj, ½ csokor petrezselyemzöld; a krumplipüréhez: 6 közepes krumpli, 1 evőkanál vaj vagy zsír, 1-2 dl forró tej, só.

Elkészítése:
Kicsontozzuk a csirkecombokat, majd megszórjuk sóval és borssal. A fokhagymát megtisztítjuk, a cikkeket pedig vékony szeletekre vágjuk. Bőrös felükkel lefelé kiterítjük a kicsontozott combokat, megszórjuk őket pirospaprikával, és eloszlatjuk rajtuk a felszeletelt fokhagymát. Ezután mindegyiket külön-külön szorosan feltekerjük, és hőálló edénybe rakosgatjuk. Meglocsoljuk 2 evőkanál olajjal, aláöntünk 1 dl vizet, lefedjük, majd forró sütőben 30-35 percig pároljuk. Ezután levesszük az edény fedelét, és további 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük.
Amíg a hús készül, enyhén sós vízben főni tesszük a krumplit, és elkészítjük a fűszeres sárgarépát. A hagymát félbe, majd csíkokra vágjuk, és kevés olajon megdinszteljük. A sárgarépát meghámozzuk, és karikára vágjuk. Amikor a hagyma megdinsztelődött, rádobjuk a sárgarépát, sózzuk, borsozzuk, és addig pároljuk, amíg roppanósra nem puhul. Időnként kevés vízzel pótoljuk az el-elfővő levét. Végül hozzáadjuk a paradicsomlevet meg a fűszereket, és kavargatva addig pároljuk, amíg zsírjára nem sül. Miután elzártuk a lángot, belekeverjük az apróra vágott petrezselyemzöldet is. Leszűrjük a puhára főtt krumplit, hozzáadjuk a vajat, jól összetörjük, majd ízlés szerint sót adunk hozzá, és a forró tejjel habosra keverjük. A csirkecombot krumplipürérózsákkal és fűszeres sárgarépával tálaljuk. Friss saláta vagy ecetes paprika illik hozzá. Az ünnepi asztalon is megállná helyét. 

EK - 2012/1

Téli gyümölcssaláta

Nem is kellene recept hozzá. A fotóról minden leolvasható. Mindegyik gyümölcsnek szezonja van most, és együttesen hihetetlen ízkombinációt eredményeznek. A turmixolt változata is finom (kipróbáltuk), csak akkor hígítani kell és átszűrni, hogy a gránátalmamag darabjait eltávolíthassuk.



Hozzávalók: 1 pomelo, 1 nagy vörös grépfrút, 2 érett banán, 1 gránátalma.

Elkészítése: A pomelót és a grépfrútot meghámozzuk, a cikkeket megtisztítjuk vastag, kesernyés hártyájától is, a gyümölcsök húsát pedig falatnyi darabokra tördeljük. A banánt karikára vágjuk, a gránátalmát pedig félbe, és egy kanál segítségével kiütögetjük belőle a magvakat. Az egészet összekeverjük, és már fogyaszthatjuk is. Igazi téli vitaminbomba. Gyümölcsnapon ehető, illetve gyümölcsreggeliként.

FI - 2014/3

2011. december 17., szombat

Sült alma töltve

Hasonló finomságot készített a kolléganőm az óvodai karácsonyi vásárra. Egy felet ettem belőle, és bár már hideg volt, mégis annyira finom volt, hogy nagyon beindította a fantáziámat. Minden hozzávalója kiérződött rajta, és végül ő is megerősítette a feltételezésemet. Az itthoniba aszalt vörösáfonya került még bele, de csak azért, mert éppen volt, különben anélkül is nagyon finom. Mindenkinek ajánlom. Nekem amúgyis pont jókor jött, mert a még ősszel kapott jó nagy zsáknyi almának az utójából készítettem, amit már sürgősen fel kellett használni.



Mézes, diós sült alma vörösáfonyával

Hozzávalók: 8 nagyobbacska alma, 15 dkg dióbél, 5 dkg aszalt vörösáfonya, 10 dkg méz, 1 teáskanál mézeskalácsfűszer vagy fahéj.

Elkészítése: Az almát jól megmossuk, félbevágjuk, majd karalábévájóval eltávolítjuk a magházát. Ezután szintén a karalábévájóval jobban kivájjuk az alma belsejét úgy, hogy kb. 1 cm-es peremet hagyjunk neki. A kivájt részeket meg lehet csemegézni, vagy kompótot, levest főzhetünk belőle.
A nyers dióbelet deszkára borítjuk, sodrófával pedig néhányszor átgurulunk rajta (vagy késes aprítóban darabosra aprítjuk). Hozzáadjuk a mézeskalácsfűszert, a mézet és az aszalt áfonyát, jól összekeverjük, majd a tölteléket betöltjük a kivájt almákba. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket, és nagyon forró sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. Langyosan fogyasztjuk. Tésztanapon ehető.

EK - 2012/1

Hello Kitty torta

Kislánynak készült, és az utólagos visszajelzések szerint teljesen el volt ragadtatva tőle. És nemcsak ő, hanem a 35 fős gyermeksereg is, aki részt vett a szülinapi buliján. :) Én is - mondhatni - elégedett vagyok vele, bár a formája lehetett volna szebb is. De mivel sok gyereknek kellett, nem szerettem volna sokat lefaragni, ezért lett olyan nagy a feje, és kissé aránytalan az egész felépítése. No, de ez biztos, hogy nem volt baj a gyerekeknél, ők ezeket biztos nem is realizálták.
Kifaragásánál, díszítésénél nagyjából tartottam magam ahhoz a Hello Kitty tortához, amit tavaly kislányom ovis születésnapjára készítettem, de most sikerült egy hatalmas csorbát kiköszörülnöm: nem tettem szájat Hello Kittynek, mert "a valóságban" sincs neki. A belseje rumos sárga piskóta volt meggyes diplomatatöltelékkel. Érdekes, hogy mostanában mindenkinek gyümölcsös diplomatakrém kell. Aztán ha valaki majd diósat kér, biztos, hogy utána többen is diósat kérnek. :)

Hello Kitty




2011. december 14., szerda

Vargányás, aszalt paradicsomos puliszkafasírt sárgarépás krumplifőzelékkel, avagy VKF! 46.

Húúú, nem szeretem az ilyen hosszú címeket, de ezt muszáj volt így írnom, mert a fogás mindkét része újdonság volt, még sosem készítettem, vagy nem így készítettem. És megint puliszka, de mit tegyek, ha szeretem, szeretjük?!

Nana meghirdette a 46. VKF! témáját, ami nem más, mint Vega Krónika & Fogás, azaz Vega Koszt & Fabula. Ha még így sem eléggé érthető, hát akkor leírom: Nana húsmentes ételek receptjeit várja a szemlére (szigorúan nem desszerteket), de ezeket szigorúan fűszerezni kell valamilyen történettel. Őt idézem: "mindenkinek volt olyan időszak az életében, amikor nem evett húst. lehet, hogy években mérhető, de az is lehet, hogy csak egy napig tartott. kíváncsi vagyok a vega oldalatokra, szeretném hallani ezeket a történeteket egy-egy hozzá kapcsolódó húsmentes recepttel kiegészítve. várom a vegetáriánusok vegává válásának sztorijait, a megrögzött ragadozók egy-egy elgyengült pillanatának felidézését, és a két véglet között létező többség növényevő intervallumainak anekdotáit. és várom a fabulákhoz tartozó koszt receptjét, a krónikákat kiegészítő fogások leírását." 


Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik nem ettek húst. Kiskoromban környezetemben sok adventista volt, és már akkor hihetetlennek tűnt, hogy lehet létezni disznóhús nélkül is. Olyan is volt viszont közöttük, aki egyáltalán nem evett húst. Na, az már egyenesen felfoghatatlan volt számomra, és valahogy úgy gondoltam a dologra, mint a székely bácsi, aki meglátta a zsiráfot a budapesti állatkertben: "Ilyen állat nincs is!"
Aztány egyszercsak az a hír kezdte járni, hogy a nem túl messzi szomszédságban az egyik néni csak nyers ételeket eszik. Ne feledjük, a kilencvenes éveket írtuk, a nyers koszt akkoriban tényleg még csupán nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását jelentette. Emlékszem, mindenki sajnálkozva nézte az egyre soványodó, a szó szoros értelmében aszalódó nénit, és rosszallóan beszéltek róla, senki sem tudta felfogni, hogyan képes valaki önszántából lemondani egy "jó tál forró levesről", amire "szüksége van a gyomornak". Nemsokára meg is halt szegény, és mindenki meg volt róla győződve, hogy a "butasága" vitte a sírba. Aztán kiderült, hogy rákos volt, és mai fejjel tudom, hogy nem a nyers koszt vitte sírba, nem attól fogyott olyan rohamosan, hanem épp ellenkezőleg: túl későn tért át erre a természetes és egészséges életmódra, a rák már igen elhatalmasodott a szervezetében.

Mindenesetre, bennem nyomot hagyott ez az egész, és tizenévesen sokszor elképzeltem, hogy majd hús nélkül fogok táplálkozni. Voltak is szalmalángszerű próbálkozásaim, de mindig dugába dőltek, főleg, amikor az otthoni mentalitással találkoztak. Középiskolás koromban, amikor már meguntam az otthonról vitt kosztot, én főztem magamnak: szinte mindig húsmentes ételt, hiszen az készült el leghamarabb: túrós puliszkát, spagettit paradicsomszósszal, túrós laskát (tésztát), tejfölös rántottát, hamis túrógombócot aludttejből, szalmakrumplit. Az egyetemen folytatódott a sorozat, csak kiegészült: spenót-, zöldbab-, sárgarépafőzelék, gombapaprikás, káposztás ételek, különféle zöldségfasírtok, ilyen-olyan zöldséges rizsek, no meg persze, mindenféle-fajta levesek, és az elmaradhatatlan padlizsánkrém. Ekkoriban már eléggé érdekelt a főzés, és már az internet is jól beszivárgott a köztudatba, így a neten állandóan újabb meg újabb receptek után kutattam. Főleg, amikor az akkori barátomat (jelenlegi férjemet:D) vártam hétvégére! No, és ekkor került elő a hűtőszekrénykis fagyasztórekeszéből a hús. Hétközben jól megvoltam nélküle, ritkán jött rám a húsehetnék, ilyenkor viszont sokat és sokfélét főztem, mert férjecském most is, de akkor is nagyon szeretett enni.

Amióta egybekeltünk pedig amolyan "fúziós" konyhát vezetek: eszünk húst, nem is keveset; szeretjük is, nem is tudnám elképzelni, hogy véglegesen lemondjak róla, de nem minden nap eszünk, sőt, nem is minden második nap, és tökéletesen megvagyunk így. Férjecském is, aki, bár imádja a húst, éppolyan jóízűen eszi a finom húsmentes ételeket is, és velem együtt nagyon sok nyers zöldségből készült salátát fogyaszt. És szerencsére a lányok is imádnak mindent. Öröm nézni, ahogy ropogtatják a sárgarépát, a káposztát, vagy akár a karfiolt is. Sőt, volt időszak (ovi jótékony hatása:P), hogy a főtt répát meg sem kóstolták!

Mostanában átalakult a családunk itthoni étkezése: a lányok az oviban vannak délutánig, tehát ott reggeliznek és ebédelnek, a férjem is kap egy főfogást a munkahelyén, aminél jobb nem is lehet, hiszen így normális ételt eszik a régebb szokásos szendvics helyett, én meg ... eszem, amit éppen találok. Már attól függően, hogy éppen délelőttös vagy délutános vagyok. Nem részletezném agyon ezt, a lényeg az, hogy egy ideje tulajdonképpen a vacsora főétkezéssé avanzsált. Általában úgy 6-7 körül esszük meg, és változik, hogy mit eszünk. Tegnap pl. csak egyszerű grízkockás leves volt (hús nélkül, persze), ma pedig a címben említett puliszkafasírt krumplifőzelékkel. Holnap talán már lesz valami húsos, de nem biztos. Még van időm kitalálni!:)

És akkor a ma esti vacsoránkról is essék néhány szó. Tegnapelőtt felfedeztem egy új blogot: http://kotyvasszunkvalamit.blogspot.com/ Legalábbis számomra (és a gasztrovilág számára is azért) újat, pedig a tulajdonosa már elég régóta írja, és nagyon gazdag a felhozatala. Írója földim, legalábbis a nyelvhasználatból ítélve, biztos, hogy erdélyi. És ami egyből szembetűnik, az az, hogy vegetáriánus is. A puliszkafasírt ötletét tőle hoztam, és amikor olvastam, ismét azon "mérgelődtem", hogy ez miért nem nekem jutott eszembe.:P Csomó mindenből készítettem már fasírtot (húsból, halból, rizsből, padlizsánból, krumpliból, sütőtökből, vegyes zöldségből, tökből, és még sorolhatnám), a puliszkából vajon, miért nem? Hát, most már készítettem. Nem pontosan úgy, ahogyan Kotyvasztgató vénember (a blog írója) csinálta, mert nem is én lennék, ha valamit nem másítanék az átvett recepteken, de állítom, hogy egy nagyon finom, laktató étel lett belőle. Ha lett volna itthon sajtom, én is tettem volna bele. A mellé, vagy inkább vele tálalt főzelék is újdonság volt számomra ebben a formában. Hazafelé jövet úgy terveztem, hogy murok-, azaz sárgarépafőzeléket készítek, de mivel tudom, hogy férjecském általában fanyalog neki, hát inkább túljártam az eszén: krumplit is tettem bele, és így egy szava sem volt. :)
Jöjjenek hát a receptek.





Vargányás, aszalt paradicsomos puliszkafasírt sárgarépás krumplifőzelékkel

Hozzávalók a fasírthoz: 3 dl tej, 3 dl víz, só, 4 cikk fokhagyma, 1 marék szárított vargánya, 8-10 dkg kukoricadara vagy -liszt, 1 evőkanál vaj, 1 tojás,  3 darabka aszalt paradicsom, 8-12 evőkanál zsemlemorzsa, 1/2 kávéskanál sütőpor, bors, olaj;
Hozzávalók a főzelékhez: 1 hagyma, 5 közepes sárgarépa, 4 nagy krumpli, 1 evőkanál paprikalekvár, 3 evőkanál liszt, 1 dl tejföl, 1,5 dl tejszín, só, (bors - én nem tettem), 1 púpozott evőkanál aprított petrezselyemzöld, 3 evőkanál olaj;
A tálaláshoz: aprított petrezselyemzöld, rózsabors.

Elkészítése:
A tejet és a vizet egy lábosba öntjük, hozzáadjuk az apró darabokra vágott vagy összetört szárított vargányát meg a zúzott fokhagymát, és fölforraljuk. Amikor forr, megsózzuk (lehet bátrabban sózni, még sok alapanyag kerül bele), majd habverővel állandóan kavargatva, beleszórjuk a kukoricadarát. Ahogy ismét bugyogni kezd (még meglehetősen folyékony ekkor), félre is vesszük a lángról, és néha megkavarva hagyjuk besűrűsödni. Még forrón belekeverjük a vajat, jól eldolgozzuk benne, és hagyjuk még egy keveset hűlni. Amikor kézmelegre hűlt, beledolgozzuk a tojást, hozzáadjuk a pici darabkákra vágott aszalt paradicsomot meg a sütőport, borsozzuk, és annyi zsemlemorzsát dolgozunk bele, hogy jól formázható, de nem túl kemény masszát kapjunk. Még langyosan, vízbe mártott evőkanállal vagy fagylaltadagolóval gombócokat vájunk belőle, száraz kézzel kissé meggömbölygetjük, majd ellapítjuk őket, és forró olajban szép pirosra sütjük. Sülés után papírtörlőre szedjük, hogy a fölösleges olaj beivódjon.
A főzelékhez az apróra vágott hagymát megdinszteljük az olajon, hozzáadjuk a karikára vágott sárgarépát, és együtt is dinszteljük néhány percig. Megsózzuk, majd annyi vizet öntünk rá, amennyi a sárgarépát éppen ellepi, és erős tűzön, fedő nélkül pároljuk. Amikor a levét elfőtte, hozzáadjuk az időközben meghámozott és kockára vágott krumplit meg a paprikalekvárt, felöntjük vízzel, és addig főzzük, amíg minden meg nem puhul. Ekkor a lisztet elkeverjük a tejföllel és a tejszínnel, majd behabarjuk vele a főzeléket. Jól kiforraljuk, és ha szükséges, vízzel vagy tejjel hígítjuk (Ekkor, természetesen, újra felforraljuk.). Utánasózunk, borsot szórunk rá, belekeverjük az aprított petrezselyemzöldet, és már tálalható is a puliszkafasírttal. Én hordós savanyúságot kínáltam mellé.
Tálaláskor a színhatás kedvéért szórjuk meg az ételt petrezselyemzölddel és rózsaborssal.

EK - 2012/2


Megjegyzés - főleg erdélyi olvasóimnak szól: a Kaufland üzletekben elég jó áron lehet kapni szárított erdei gombákat (főleg vargányát és rókagombát), így az is, aki nem jár vagy nem mer gombászni hozzájuthat a finom hazai erdei gombákhoz. Én is innen szoktam felszerelkezni ezekkel.

Köszönöm Nanának a játéklehetőséget, szívesen vettem részt benne, és szívesen írtam le az én történetemet. Ha úgy lenne időm, mint ahogyan nincs, az immár hagyományossá vált Vegasztrománia hónap versenybe is beszállnék. Mindenképpen kívánok neki sok-sok türelmet a majdani összesítéshez, és hogy kedvét lelje minden egyes receptben, történetben.:)

2011. december 13., kedd

Tárkonyos csirkepaprikás

Régen készült ez az étel, úgy legalább egy jó hónapja. És az ötletét Trinity adta még akkor, amikor elküldte a receptjét a Kifőztükbe. Csak annyi kellett, hogy elolvassam: tárkonyos csirkeragu - s máris éreztem az ízét a számban, és csak azon morgolódtam, hogy ez az egyszerű társítás eddig miért nem jutott nekem eszembe!? Trinity receptje megtalálható a Kifőztük legfrissebb, decemberi számában a 32. oldalon, én viszont úgy készítettem, ahogyan szoktam. És persze, erdélyiesen tálaltam, az elmaradhatatlan puliszkával.:)
Még annyi magyarázatot kell hozzáfűznöm az ételhez, hogy mifelénk, Erdélyben, a tejes-lisztes habarással készült ételeket paprikásnak vagy mártásnak hívjuk. És bár természetesen, jár bele paprika is, mégsem annyi, hogy attól piros színe legyen. Különben én irtó kevés pirospaprikát szoktam használni: évente jó, ha elfogy a 10-15 deka.



Tárkonyos csirkepaprikás

Hozzávalók: 70 dkg csirkeszárny (vékony, hegyes vége nélkül), 1 nagy hagyma, 1 teáskanál pirospaprika, olaj, só, bors, 3 csapott evőkanál liszt, 2 dl tej vagy tejszín, 1 dl tejföl, csipetnyi ecetes tárkony.

Elkészítése: A csirkeszárnyat megmossuk, a vékony végeket levágjuk (abból készíthetünk valamilyen levest), a másik részét pedig a forgónál kettévágjuk. Fölaprítjuk a hagymát, kevés olajon megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, és felöntjük kb. 0,5 dl vízzel. Amikor fölforrt, beledobjuk a csirkehúst, elkeverjük, megsózzuk, megborsozzuk, és felöntjük annyi vízzel, amennyi a húst éppen ellepi. Fedő alatt, közepes lángon puhára pároljuk. A lisztet simára dolgozzuk a tejjel (ha kell, kevés vízzel is hígíthatjuk), és az elkészült húsra öntjük. Kavargatva jól kiforraljuk. Ha netán túl sűrű lesz a mártás, további tejjel vagy vízzel hígíthatjuk, és újraforraljuk. A tejfölt elkeverjük kevés mártással, majd az egészet az ételhez adjuk. Végül sóval utánaízesítünk, és belekavarjuk az apróra vágott ecetes tárkonyt. Tálaláskor megszórhatjuk rózsaborssal (főleg a színhatás kedvéért), és puliszkát adunk mellé.

EK - 2013/7

2011. december 12., hétfő

Céklás franciasaláta

Elegünk van már az unalomig gyártott franciasalátából? Készítsük céklával! Különleges színű és ízű is lesz tőle. Nagyon finom. A recept megjelent az idei Kifőztük magazin decemberi számában, amely letölthető ITT.



Céklás franciasaláta

Hozzávalók 4-6 személyre:
50 dkg cékla
olaj
1 csirkemell
3 sárgarépa
2 petrezselyemgyökér
1 kisebb zeller
5-6 krumpli
10 dkg zöldborsó
4-5 savanyú uborka

a mártáshoz:
2 tojás
4 dl olaj
2 teáskanál mustár

citromlé vagy almaecet
4-5 evőkanál tejföl
bors
porcukor

Elkészítése: Jól megmossuk a céklát, olajjal vékonyan megkent alufóliába csavarjuk, forró sütőben 1-1,5 óra alatt megsütjük, majd hagyjuk kihűlni, és meghámozzuk. Hideg vízben odatesszük főni a csirkemellet, majd miután felforrt, lehabozzuk. Végül beletesszük a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret meg a zellert, és hagyományos húslevest főzünk belőle.

Héjában megfőzzük a krumplit, kihűtjük, meghámozzuk. Puhára pároljuk a zöldborsót, és leszűrjük. Nagyjából azonos méretű kockákra vágjuk az összes főtt zöldséget, a savanyú uborkát és a csirkemellet, enyhén megsózzuk, és jól összekavarjuk.

Félperces majonézt készítünk a tojásból, az olajból, a mustárból, kevés sóból meg citromléből (leírása a Kifőztük 2010/7. számában olvasható), belekeverjük a tejfölt, majd tetszés szerint ízesítjük sóval, borssal, porcukorral és citromlével. Ráöntjük a zöldségekre, az egészet alaposan összedolgozzuk, majd legalább fél órára hideg helyre tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Tálalás előtt átkeverjük a salátát, és ha szükséges, sózzuk még egy keveset.

Tipp: aki szereti, és úgy szokta, almát is tehet bele. A leszűrt húslevest bármilyen más leves alapjaként felhasználhatjuk, vagy cérnametélttel tálalhatjuk.

2011. december 11., vasárnap

Kransekake-keksz


Legelőször elnézést szeretnék kérni a címben szereplő kakofóniáért. Azért ki lehet mondani a nevét!:)
Nemrég készítettem el a norvégok hagyományos karácsonyi süteményét (hogy miért éppen olyan korán, egyesek már tudják: bekerült az Erdélyi konyha idei decemberi számába), a Kransekaket, ami koszorút jelent. Mivel nagy sikere volt a családban, már akkor elhatároztam, hogy lesz belőle ismétlés, de nem a hagyományos formában, hanem egyszerű kis keksz formájában. Kipróbáltam. Nem mandulával, hanem dióval, és csak háromnegyed adagot készítettem, mivel csak 3 tojásom volt itthon (!em tudom, mi van, mostanában állandóan kevés a tojás itthon, pedig állandóan veszem:D:D:D!), és ízesítettem rumkivonattal. A masszából kiskanállal kiszaggattam egy-egy adagocskát, enyhén nedves kézzel golyókat formáltam belőle, és sütőpapíros tepsire helyeztem, kissé távolabb egymástól, hogy legyen helyük terülni. A közepükbe egy-egy fél vagy negyed diót nyomtam. Az eredmény.... hát, alig tudtam megmenteni ezt a néhány darabot a fotózáshoz. :) Ajánlom mindenkinek. Legközelebb azért megpróbálom valamivel kevesebb cukorral, mert még mindig nem békültem ki a mennyiségével.:)

KAL - 2018.

2011. december 9., péntek

Gluténmentes kenyér

Már van ilyen recept a blogomon, de ezúttal egy "továbbfejlesztett", főleg megnagyított adagját írom le, amit kenyérsütőgépben próbáltam ki. És nem utolsó sorban ezúttal fotóval is illusztrálom. Hasonlít egy kicsit a hagyományos kenyérhez, de azért mégis teljesen más. Mindenesetre, nagyon finom. Ha nem használjuk el azonnal, érdemes adagonként lefagyasztani, mert ha megszárad, már nem olyan finom. 



Gluténmentes kenyér

Hozzávalók: 4,5-5 dl víz, 2 evőkanál olaj, 20 dkg rizsliszt, 20 dkg burgonyapehely, 25 dkg kukoricakeményítő, 1 csapott evőkanál só, 3 dkg friss vagy 4 g szárított élesztő, 1 evőkanál cukor, 1 kávéskanál  szódabikarbóna

Elkészítése:
Ha van kenyérsütőgépünk, a fenti sorrendben belepakoljuk a hozzávalókat (ebben az esetben célszerű szárított élesztőt használni), és kb. 2 órás dagasztó-kelesztő-sütő programra kapcsoljuk. Más tennivalónk már nincs, mint kivenni és rácsra helyezni a megsült kenyeret.
Kenyérsütőgép híján a következőképpen járunk el:
A cukrot feloldjuk kevés vízben (a kimért kb. 5 dl-ből), belemorzsoljuk a friss élesztőt, és felfuttatjuk. Kimérjük a lisztet, a burgonyapelyhet és a keményítőt, rájuk szórjuk a sót és a szódabikarbónát, majd hozzáöntjük az élesztős vizet és további vizet adagolva hozzá, összegyúrjuk. Néhány percig erőteljesen dagasztjuk, míg a massza jól összeáll, és közepes keménységű tészta nem lesz belőle. Ekkor hozzágyúrunk 1 evőkanál olajat, és tálba téve, letakarva, kb. 1 órát kelesztjük. Miután megkelt, ismét átgyúrjuk, hosszúkásra formázzuk, és egy kikent-lisztezett őzgerinc- vagy kalácssütő formába tesszük. Hagyjuk kelni még vagy 20 percet, majd forró sütőben megsütjük. Kb. 20 percnyi sülés után kivesszük a tepsit, a kenyeret lekenjük olajjal, majd visszatoljuk a sütőbe, amíg készre nem sül. Amikor megsült, rácsra borítjuk, és konyharuhával letakarva hagyjuk kihűlni.  

EK - 2011/8

2011. december 6., kedd

Káposztaleves húsgombóccal

A káposzta nálunk igazából csak nyersen vagy savanyúságnak megy. Azért nagynéha, amikor már végképp nem tudom, mit főzzek, készítek egy-egy lucskost, vagy káposztás laskát, és le van tudva az étel.:) Kicsi lányom szombaton azt mondta, hogy imádja az oviban a káposztalevest, ezért vasárnapra azt terveztem. Utána meg fasírtot akartam sütni friss kolbászhúsból. Végül férjecském döntötte el a kérdést: csinálj húsgombócot a levesbe, úgy egykalapalatt meglesz a leves és a második is. És úgy lett.:)



Káposztaleves húsgombóccal

Hozzávalók: 1 kg káposzta, 30-40 dkg fűszerezett (só, bors, pirospaprika, fokhagyma) darált sertéshús, 1 tojássárgája, 3-4 evőkanál zsemlemorzsa, só, ecet, petrezselyemzöld, húslé vagy víz; a tálaláshoz: tejföl.

Elkészítése: Felforralunk 2-3 l vizet vagy húslevest (esetleg vegyesen), és beledobjuk a vékony csíkokra vágott vagy legyalult káposztát. Enyhén megsózzuk. A fűszerezett húst (ha nincs fűszerezve, akkor fűszerezzük ízlés szerint) alaposan összedolgozzuk a tojássárgájával és annyi zsemlemorzsával, hogy jól formázható masszát nyerjünk. Vizes kézzel apró gombócokat gömbölygetünk belőle, majd a félig főtt káposztához adjuk. További 15-20 percig főzzük, vagy amíg a hús és a káposzta is teljesen meg nem puhul. Végül utánasózunk, ha kell, enyhén savanyítjuk, és megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel. Tálaláskor tejföllel locsoljuk meg. Húsnapon ehető.

KÁP. - 2015.

2011. december 3., szombat

Sárgarépatorta

Sütit kértek. Mindegy volt, hogy mi készül, csak édesség legyen. Elővettem legújabb szerzeményemet, a Házi cukrászat című "nagykönyvet", és végiglapoztuk. A csajok minden egyes fotóra ráböktek, hogy azt készítsük, függetlenül attól, hogy keksz vagy habos torta volt. Nekem pedig nem volt mindegy, hogy mit sütünk, mert én tudtam azt is, amit ők nem: nincs egyetlen tojásom sem. Kinéztem valamit, de amikor bejelentettem, hogy el kell mennem az üzletbe tojásért, Kisebbikem olyan bőszen ajánlkozott, hogy velem jön, hogy inkább letettem róla. (Harisnya, vastag nadrág, csizma, pulcsi, sapka, sál, kesztyű, nagykabát, mindezt feladni egy gyerekre - amíg mindezt leírtam, már otthon lettem volna a tojással, szóval, ehhez semmi kedvem sem volt.) Ekkor, mint aki felfedezte a spanyolviaszt, fogtam magam, és azt mondtam: aztamindenit! Hát ezért van annyi blog a neten, hogy én most ne találjak valamelyiken egy tojásmentes sütit? Kockáztatni sem akartam, biztos helyre akartam menni, ezért úgy gondoltam, hogy Kifőztükös társaimnál indítom a keresgélést. Valahogy éppen Renátánál kezdtem, és mit ad Isten, találtam egy Répatorta karobmázzal című süteményt. Átfutottam a hozzávalókat: minden volt itthon (mondjuk, karobpor "éppen" nem), és tojás sem kellett bele. Hát persze, ha már eleve úgy kerestem rá, hogy tojásmentes sütemények.:D A torta receptjén csupán icipicit módosítottam - Renáta tapasztalata alapján, én eleve kevesebb vízzel dolgoztam, és tökéletes végeredményem született. Akkor azt ettük vacsorára: langyosan, hideg tejjel. A férjem odavolt érte, és megrendelte múlt péntekre is, amikor vendégek jöttek. Akkor végül elmaradt, de elkészítettem most csütörtökön is, amikor más vendégeket vártunk. Most módosítottam rajta egy kicsit (többet), de a végeredmény szintén isteni lett. Renáta, köszönöm, mint írtam már, biztos vagyok benne, hogy ezentúl rendszeresen fog készülni nálunk. :)
Leírom mindkét receptet: az első egészségesebb változat, a második, már nem annyira.:P



Sárgarépatorta 1.

Hozzávalók: 10 dkg mazsola, 20 dkg sárgarépa, 15 dkg méz, 12 dkg olaj (igen, deka!:)), 1 dl víz, 1 teáskanál fahéj, 1/2 kávéskanál őrölt szerecsendió, csipetnyi só, 30 dkg teljes kiőrlésű liszt, 2 kávéskanál szódabikarbóna; a tetejére (nálam): 10 dkg étcsokoládé, 2 teáskanál olaj, maradék narancssárga és zöld fondant

Elkészítése: Beáztatjuk a mazsolát forró vízbe. Meghámozzuk és finomra reszeljük a sárgarépát, majd hozzáadjuk a mézet, a leszűrt mazsolát, az olajat, a vizet, a sót és a fűszereket, majd állandóan kavargatva felforraljuk, és kb. 5 percig főzzük. Félrevesszük, és hagyjuk langyosra hűlni. Ekkor hozzáadjuk a lisztet és a szódabikarbónát, jól eldolgozzuk, majd a masszát kikent-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt 22 cm átmérőjű tortaformába simítjuk. Forró sütőben kb. 25 perc alatt kisütjük. 20 perc után már érdemes tűpróbát végezni. Ha a teteje túlságosan barnulna, takarjuk le sütőpapírral vagy alufóliával.
Amikor megsült, kiborítjuk a formából, és rácson hagyjuk kihűlni. A csokoládét és az olajat mikróban összeolvasztjuk, jól elkeverjük, és a tortára csepegtetjük. Narancssárga és zöld fondantból (vagy marcipánból) sárgarépákat készítünk és azzal díszítjük. Nálunk a répák mellett sütőtökök is lettek Nagyobbikom által, Kisebbikem pedig - saját bevallása szerint - zöld húsvéti tojásokat helyezett a tetejére. :D:D:D

TORTÁK - 2013.


Sárgarépatorta 2.

Hozzávalók: 10 dkg mazsola, 5 dkg aszalt ananász, 20 dkg sárgarépa, 15 dkg cukor, 2 dl víz, 12 dkg olaj, 1-1 narancs, citrom és lime héja, 1 teáskanál fahéj, 1/2 kávéskanál szerecsendió, 1/2 kávéskanál gyömbérpor, 2 kávéskanál szódabikarbóna, 30 dkg liszt (ezúttal 8 dkg volt teljes kiőrlésű belőle); a tetejére: porcukor.

Elkészítése: A leírása megegyezik az előzőével, csupán még pluszban apró kockákra vágjuk az aszalt ananászt, a citrusokat nagyon vékonyan meghámozzuk, és a héjakat vékony csíkokra vágjuk. A mazsolával egyszerre adjuk a sütihez. A méz hiánya miatt pedig növeljük a víz mennyiségét. A kihűlt süteményt porcukorral szórjuk meg. Erről nem készült fotó.

2011. december 1., csütörtök

Töltött fasírt - szintén fotó nélkül

Ezt vasárnap vacsorára készítettem. Bevallom, nem volt kedvem fotózni. Attól ugyanolyan finom volt. :)
A töltött fasírt minálunk az egyben sült fasírtot jelenti, és persze azt, amelyikbe valami plusz hozzávaló is belekerül, mintegy töltelékként. Bármit tehettem volna bele, most viszont a főtt tojás mellett döntöttem.

Főtt tojással töltött csirkefasírt

Hozzávalók: 60 dkg darált csirkehús, 1 sárgarépa, 1 közepes hagyma, 1/2 teáskanál szerecsendió, 1/2 teáskanál őrölt gyömbér, 2 tojás, 4-6 evőkanál zsemlemorzsa, só, bors, 4 főtt tojás, néhány csepp olaj.

Elkészítése: A finomra reszelt sárgarépát és az apróra vágott hagymát összekeverjük a csirkehússal, majd hozzáadjuk a fűszereket, a tojást és annyi zsemlemorzsát, hogy formáját nagyjából megtartó masszát kapjunk. Alaposan összedolgozzuk, majd felét őzgerincformába simítjuk. A meghámozott főtt tojásokat négybe vágjuk, és a tojásnegyedeket ráhelyezzük a húsmasszára szorosan egymás mellé (enyhén bele is nyomkodjuk). A maradék húsmasszát rásimítjuk a tojások tetejére, meglocsoljuk néhány csepp olajjal, és forró sütőben 40-45 perc alatt szép pirosra sütjük. 10-15 percig hagyjuk hűlni, mielőtt kiborítanánk és szeletelnénk. Köretként bármi illik mellé, mi - mint általában - kenyérrel és hordós savanyúsággal ettük. Hidegtálon is jól mutat.  Főtt sárgarépával, ecetes paprikával, savanyú uborkával kombinálva még szebb, érdekesebb, kívánatosabb. Húsnapon ehető.